Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
Világ proletárjai, eavesiilietek f A MEGYEI PÁRTÜIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1910. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 389. SZÁM Jogaink alapja A mögöttünk maradt negyedszázadnak talán legnagyobb politikai-erkölcsi sikere, hogy az embert egyenrangú emberré formálta, biztosította a jogot az emberi méltóság számára. A javakorabeli és az idősebb nemzedékek nagyon jól érzékelik e mondat súlyát; hiszen aki egykor két kezével kereste a kenyerét, megkülönböztetetten kevesebb jogokkal rendelkezett, mint az, aki vagyonából, bankbetétjének kamataiból élt. A szocialista társadalomban az emberek érezhetik, hogy az alkotmány, a törvény érettük van, védelmezi, s biztosítja jogaikat. De a most lezáruló huszonöt évnek ez csak egyik vonása. Legalább ilyen fontos a másik: a munkások, parasztok, értelmiségiek beleszólhatnak országos kérdésekbe és dönthetnek helyi ügyekben. Nemcsak beleszólnak, véleményük, elgondolásuk az országos politika kialakításában éppen úgy, mint a helyi kérdések megoldásában — mérvadó. Különösen az utóbbi néhány évben sikerült közéletünket erőteljesebben fejleszteni úgy, hogy hazánk felnőtt lakossága mindjobban érezze: ez a haza az övé. A párt X. kongresszusán megfogalmazásra került, hogy célunk a szocialista demokrácia fejlesztése, ami körülbelül egyenlő a jogok és kötelességek további bővítésével. A következő négy évben népünk méginkább érzékeli, hogy a haza dolga, sorsa „fönt” és „lent” egyaránt személyes ügye is. Ünnep előtt élnek, mintha nékik is annyi joguk lenne, mint azoknak, akik száwel-lélekkel, becsülettel végzik él vállalt munkájukat. Erre a furcsa helyzetre utalt a párt X. kongresszusának zárszavában Kádár János elvtárs a csepeli pártértekezlet egy felszólalóját idézte: „Kényszer volt egykor a munka, vagyis a kapitalista rendszerben. Majd dicsőség. Most meg egyesek számára ’szívesség’”. S azután hozzátette, hogy „nálunk a munka becsület dolga is kell legyen. És ha netán akadnak olyanok, akik ezt nem fogadják él, ahogy annak idején társadalmi osztályok számára volt kényszer a munka, majd most egyes emberek számára lesz az. Be fogjuk nekik bizonyítani, hogy nálunk nem lehet munka nélkül és a többi dolgozó rovására jól megélni”. így függ össze az íratlan erkölcsi szabály a mi társadalmunk egészséges törvényeivel. Akik „szívességből” dolgoznak,, vagy csak immel-ámmal végzik el munkájukat, azoknak semmilyen fórumon nincs joguk ahhoz, hogy kibic módján kritizálják azokat, akik a társadalom életének, fejlődésének alapját jelentő munkával élik éveiket, j Az baj, hogy ennek az íratlm erkölcsi szabálynak -z erejét nem tudjuk mindenütt jól megmutatni és főleg érvényesíteni. Pedig enédküi nehezen érhető el a jogok és kötelességek egységes gyakorlása és számonkérése. S főleg a konkrét, személyhez szóNaponta 40—50 mentesítő buszjárat A december első napjaiban megindított új autóbuszjáratok jelentették az ünnepi forgalomra való készülődés első lépcsőjét a Volán 8. számú Vállalatnál. Hétfőn már megindult a Gyula—Lökösháza, a Szentes— Orosháza és Mezőkovácsháza— Mezőhegyes járat, a jövő héten közlekedik először Békéscsaba — Gyula — Sarkad — Berety- tyóújfalu — Debrecen között az új gyorsjárat. December 14-től a szeghalmi kisvonat is ..kon- kurrenciát” kap: 16 helyi busz- r járat közlekedik a vasútállomás és az újtelep között, s ezzel a decemberben újonnan megindított járatok száma 36-ra emelkedik. A Volán forgalmi és a műszaki szakemberei megállapodtak abban, hogy a műhelyek december 15-től január 5-ig felfüggesztik a közép- és a nagyjavításokat és az úgynevezett ..futójavításokat” végzik él elsősorban, ezzel is biztosítva az autóbuszok kielégítő műszaki állapotát. Erre azért is lesz igen nagy szükség, mert ezalatt a 20 nap alatt naponta 40—50 men- , tesítő. illetve „rásegítő” járat közlekedik majd, s ez két, két ás fél ezer „plusz” utast jelent. A mentesítő járatok megindításakor megerősítik a forgalom- irányító, valamint az információs szolgálatot is. A karácsony előtti „nehéz napokban” a vasúttal való kooperációt is fejleszteni akarja a Volán. Szó van például arról, hogy a csúcsforgalomban a mentesítő autóbuszok menetrendjét igyekeznek összehangolni a mentesítő, illetve a munkásvonatokéval. R. L. MA: A fecsegés és a fegyelmezetlenség kárt okoz (3. oldal) Szerkesszen velünk (4. oldal) **• Választás előtt (5. oldal) ••• Munkaerőhelyzet a szarvasi járásban (5. oldal) Tiszán innen — Dunán túl 12-112 és 11-115 Az eddigiekhez hasonlóan, a megyék rádiós-vetélkedőjének döntőjében is fontos szerep jut a megye lakosainak, akik telefon- hívásaikkal járulhatnak hozzá a sikerhez. A megyei központot, a !- csabai Ifjúsági és Üt- * törőháza', a 12—112 és a 11—115 J számokon lehet pénteken este! hívni. A megye hat kijelölt helységében pedig az alábbiak a ve- ; télkedőn fontos telefonszámok: j Battonya — 5, Elek — 21, Gyula — 153, Mezőberény — 109, Sarkad — 10 és Szarvas — 21. Ezeket a számokat pénteken este az adás időpontjában „R”-beszélge- tésre lehet hívni. A megyei előkészítő bizottság kéri, hogy a megye más községeiben is szervezzék meg a közös tv-nézést, rádióhallgatást, mert így jobb lehetőség nyílik csapatunk segítésére. Jövőre tovább fejleszti üzemeit a Gyomai Háziipari Szövetkezet A Gyomai Háziipari Szövetkezet 1971-ben 3 millió forint költséggel fejleszti az üzemeit. A kötőüzem új épülettel gyarapodik, a termelést szovjet és NDK-beli gépekkel több mint másfélszeresére növelik. A szövőüzem 24 szövőgépet kap és kialakítják a fonalelőkészítő üzemrészt is. Ezzel lehetővé válik a termelés illegjeiszerezése. A déváványai kivarró üzem új üzemrésszel bővül. A létszámot 90-ről 150-re emelik. A szövetkezet éves termelési értéke a fejlesztés után a jelenlegi 35 millióról 53 millió forintra nő. E kedvező fejlődéssel egyidő- ben sokkal erőteljesebben, mint eddig, jelentkeznek nálunk olyan Íratlan erkölcsi szabályok, amelyek a jövőben sem kerülnék jogi formulákba és mégis az írott törvényekhez hasonló erővel hatnak. Mi ez? Vegyük például az írott szabályt, hogy „a szocializmus a munka társadalma, amelyben a munkaképes embernek dolgoznia kell, hogy jogai legyenek”. Ha ezt egyénekre ve_ títjük, akkor azt mondhatjuk, hogy íratlan erkölcsi szabály szerint hazánkban mindenkinek annyi joga van, amennyit hasznos, tisztességes munkájával biztosít önmagának. Ez sehol sincs leírva. Az életben azonban mégis így van, helyesebben: így kellene lennie mindenhol. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert az alkotmány-biztosított» jogot néha különválsztják attól az erkölcsi szabálytól, hogy annyi a jogod, amennyit teszel a szocialista haza, a kis- és nagyközösség boldogulásáért. Az írottakat és az íratlant tehát nem lehet elválasztani egymástól. Sajnos azonban, ez a'z egység gyakran megbomlik. Vannak olyan emberek például, akik szívességből dolgoznak a szocializmusért. S úgy viselkednek, ló alkalmazását sürgeti az idő. Pedig egy-egy üzemben vagy termelőszövetkezetben, kutató- intézetben a dolgozók többsége azok mellé áll, akik személyre szólóan megmondják: „Nálur-k mindenkinek annyi joga van, amennyit munkájával és emberi magatartásával szerez. S annyi fizetése, amennyit munkájával kiérdemel”. A becsületes többségre kell támaszkodni ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk azt a kongresszusi álláspontot, hogy a szocailizmus sehol sem tart igényt szívességből végzett munkára. A határozott föllépés mindenütt azt eredményezi majd, hogy míg a többség támogatja ezt a szelektálást, addig a rosz- szul dolgozó, másodállásokat hajszoló, fusizásból élő, szívességi munkát végző ember kezdi magát rosszul érezni. Szükséges ezt a tisztességes elven alapuló szelekciót elvégezni, mert éneikül nem tudjuk jól megkülönböztetni azt sem, hogy kinek mihez van és mihez nincsen joga. A jogot és a kötelességet együtt érvényesítve lehet eljutni azoknak a politikai, gazdasági és tár-' sadalmi feladatoknak a megoldásához, amelyeket a párt X. kongresszusa reánk bízott. S. 3. Megkezdődött a fenyőfa-vásár Békéscsabán és a megyében megkezdődött a közelgő ünnepek jelképének, a fenyőfának árusítása. A készletek és méretek kielégítik megyénk vásárlóinak igényét. (Fotó; Deménj} t
