Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

Folytatja munkáját a szovjet parlament Havel József, az MTI tudósí­tója jelenti: Szerdán a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának ülésszaka meg­kezdte második munkanapját. Folytatják az első nap beter­jesztett tervjavaslat- és és költ­ségvetési tervezet vitáját. Nem csupán a küldöttek, ha­nem az egész szovjet közvéle­mény behatóan tanulmányozza Babakov miniszterelnökhelyettes és Garbuzov pénzügyminiszter konkrétumokra, számokra épü­lő beszámolóját. A jövő évre vonatkozó költ­ségvetés-tervezetről és tervja­vaslatról szóló expozék gazdag adattárából világosan kitűnik, hogy a szovjet állam milyen le-, rületekrc kívánja összpontosí­tani erőfeszítéseit a jövő esz­tendőiben, illetve a következő ötéves tervidőszakban, miután az 1971-re kitűzött elvi jelleg^ feladatok nyilvánvalóan hosz-’ szabb távra is szólnak. Kiemelt helyet kap a jövő évi tervben az elektroenergetika, a vegyipar, a gépgyártás, vala­mint a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A jövő évtől kezd­ve fokozott ütemben fogják ki­aknázni Szibéria, a szovjet tá­vol-kelet, továbbá a közép­ázsiai szovjet köztársaságok gi­gászi természeti erőforrásait. A beszámolók és a képviselők hozzászólásai egyaránt aláhúz­zák a szovjet politikának azt az állandó jellegű sajátosságát, hogy szüntelen erőfeszítéseket Portugália fizet? Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden este 11 szavazattal ellenszavazat nélkül, négy tar­tózkodással elfogadta Nepál, Szíria, Zambia, Sierre Leone és Burundi közös határozati javas­latát, amely elitéli Portugáliát a Guinea ellen végrehajtott in­vázió miatt és követeli, hogy a portugál kormány fizessen teljes jóvátételt a fegyveres támadás következtében emberéletben és javakban bekövetkezett káro. tesz a lakosság életszínvonalá­nak emelésére. Bár még korai lenne a szov- I • ,iet parlament decemberi ülés­szakának mérlegét megvonni,' annyi máris megállapítható:! mind a beszámolóikban, mind pedig a felszólalásokban a j ■tárgyszerű elemző módszer do- j minál, amely láttatja az ered- , ményeket, ugyanakkor szóvá te- ! szí a még létező gyengeségeket. ! A vita egyik legfőbb motívuma a szovjet gazdaság óriási tar­talékai feltárásának és kiakná­zásának erőteljes sürgetése. (MTI) Bizonytalan a burgosi törvényszék A burgosi katonai törvény­szék szerdán délelőtt elrendel­te, hogy a tárgyalást zárt ajtók mögött folytassák. Az intézkedésre azért került sor. mert a baszk hazafiak egyik társuk kihallgatása után forradalmi dalokat kezdtek éne­kelni. Ekkor hirtelen zavar tá­madt a tárgyalóteremben s a rendőrök gumibotokat s tőröket vettek elő, majd a bíróság el­nöke kiüríttette a leimet. A tizenhat baszik vádlott párosával egymáshoz bilincsel­ve felállt és „Éljen a szabad baszk haza!” „Gyilkosok!” és más antifasiszta jelszavakat kiáltott. (MTI) A CDU hétfő óta hallgat, a CSU hadakozik Továbbra is a lengyel—NSZK szerződés áll a nyugatnémet po­litikai élet érdeklődésének elő­terében. Közvéleménykutatási eredményekből, újságcikkekből és beszélgetésekből megállapít­ható, hogy az NSZK lakossá­gának nagyobb része megértés­sel, sőt megkönnyebbüléssel fo­gadta a ’lengyel—nyugatnémet ellentétek korlátánák lezárását jelentő aktust. A többség véle­ménye szerint az Odera—Neisse határ elismerése már régen ese­dékes volt, de Brandt előtt egyetlen kancellárnak sem volt bátorsága ennek a lépésnek a megtételére. A szerződés ellenzőinek ma­gatartása a varsói aláírás után láthatólag megoszlott. A CDU hétfő óta tartózkodik a hivata­los állásfoglalástól. A CDU-vai szemben a Strauss vezette CSU továbbra is han­gos demagógiával hadakozik a szerződés ellen. Strauss egy te­levízió-interjúban azt erősíthet- : te, hogy a szerződés ratifiká- j lásához a Bundestag-ban két- 1 harmados többségre van szük­ség, mert „területátadásról” van ! szó. A leghangosabbak természe­tesen a kitelepített szervezetek vezetői és az újfasiszták. Meg­figyelők szerint azonban magá­ban a kitelepített szervezetek­ben is csökken azoknak a szá­ma, akik a jól fizetett vezetők hangos módszereivel egyetérte­nek. Az újfasiszták ismét terror- módszerekkel próbálkoznak. A müncheni Lenin-emléktábla fel- robbantása és a szombatra ter­vezett bonni tüntetés arra szol­gál, hogy magukra vonják a fi­gyelmet. A Bonnban tervezett tüntetéssel kapcsolatban egyéb­ként szerdán Wienand szociál­demokrata képviselő elnökleté­vel értekezletet tartottak a fő­városban szociáldemokrata szer­vezetek, szakszervezetek, üze­mek és az egyetemek képvise­lőinek részvételével, elhatároz­ták: ha az úgynevezett ellenál­lási szervezet szombaton tüntet, akkor hatalmas arányú ellen­tüntetésre kerül sor. Hasonló határozatot hozott a Német Kommunista Párt, amely szintén értekezleten vitatta meg a te­endőket. (MTI) 0 barátságtalan hangulat miatt nem biztos Tito olaszországi látogatása kért. A határozat teljes mértékben Portugáliát teszi felelőssé az in- váziós kísérletért és jóváhagy­ja az ENSZ által kiküldött ötta­gú bizottság jelentését. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Spanyolország a szavazáskor tartózkodott. Por­tugália visszautasította a vitá­ban való részvételt és kedden az ENSZ-küldöttségekhez nyilatko­zatot juttatott el, amelyben új­ból elutasítja a világszervezet ténymegállapító bizottságának jelentését és az invázióért való felelősségét. Nyilvánvaló utalással Portu­gália NATO-beli szövetségesei­re, a Biztonsági Tanács határo­zata felszólított minden államot hogy a portugál kormánynak ne nyújtson olyan katonai és anya­gi támogatást, amely lehetővé tenné, hogy Portugália folytassa elnyomó intézkedéseit az uralma alatt levő területek népei és független afrikai államok ellen. (MTI) Olasz lapjelentések szerint le-| hetséges, hogy elmarad Tito jü-; goszláv elnök római látogatá-' sa, amelynek a hivatalos prog­ram szerint csütörtökön kellene kezdődnie. A lapok szerint a látogatás esetleges lemondása a két ország közti határvita következménye. Az 1954-ben kötött megállapo­dás szabályozta Olaszország és Jugoszlávia határát az úgyneve­zett „trieszti szabad területen”, i A rendezés értelmében e terüle- j tét két részre osztották: a Tri­eszt városai és környékét magá­ban foglaló „A” övezetre, ame­lyet Olaszországhoz tartozónak j ismertek el, valamint az Isztriái-j félsziget belsejét és déli részét' magában foglaló Jugoszláviához tartozó „B” övezetre. Hivatalosan azonban a meg­állapodás csak ideiglenes jellegű és nem érinti a „B” övezetre vonatkozó olasz igényeket, ame­lyekről eddig egyetlen olasz kor­mány sem mondott le hivatalo­san. Néhány nappal ezelőtt a parlamentben fasiszta és a ke­reszténydemokrata párt jobb­szárnyához tartozó képviselők provokatív interpellációira vála­szolva Moro külügyminiszter ki- jejlentette, hogy a Rómában a jugoszláv vezetőkkel folytatandó tárgyalásokon nem lesz szó a „B” övezetről... Biztosítom azon­ban önöket, hogy a kormány nem szándékozik lemondani tör­vényes nemzeti érdekekről — fűzte hozzá Moro. Az olasz külügyminiszter- kije­lentése Jugoszláviában megüt­közést keltett és nyilván ennek volt a következménye, hogy Te- pavac jugoszláv külügyminiszter felkérte az illetékes olasz szer­veket: ne tegyék közzé az ANSA olasz hírügynökségnek hétfőn adott nyilatkozatát, amelyben az Olaszországgal való barátság fontosságát hangoztatta. Ezt követte kedden a római jugoszláv nagykövetség szóvivő­jének újságírók előtt tett kije­lentése. mely szerint lehetsé­ges, hogy Tito elnök látogatását az utolsö pillanatban lemondják majd. Közben olasz fasiszták kedden jugoszlávellenes tüntetést ren­deztek Triesztben. A lakosság elszigetelte magát a provokáció­tól. (MTI) HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZŰTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT művezetőt keres felvételre Jelentkezés Orosházán, a vasútállomás melletti telepen. 1U89B1 Meghalt flrtvesn Mikefan Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közölte, hogy szerdán, 66 éves korában súlyos és hosszú betegség után elhunyt Artyem Mikojan akadémikus, vezérezredes, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldötte, a Szocialista Munka kétszeres hőse. Lenin-díjas és állami-díjas repülőgéptervező. A Mikojan vezérezredes elhunytéról kiadott nekrológot Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin. Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők, kiváló katonai vezetők és repülőgéptervezők írták alá. (MTI) Hátrálnak a portugál gyarmatosítók Marcello Caetano portugál mi­niszterelnök a napokban alkoit- ményreformot terjesztett a par­lament elé, amelyben többek között a portugál gyarmati po­litika „gyökeres” megváltozta­tását ígéri. A nagy zajjal a parlament elé terjesztett re­formterv „teljes belső önkor­mányzatot” ígér a gyarmati te­rületeknek. Caetano kezdeményezése fi­gyelemre méltó, mert akaratla­nul megcáfolja az eddigi hiva­talos portugál politikai érvelést, mely szerint Portugáliának nin­csenek gyarmatai, csak az anya­országgal egyenjogú „tengeren­túli területei”. De ha egyszer egyenjogúak, mire való a belső önkormányzat? Továbbá a re­formjavaslat annak a beismeré­se, hogy Portugália engedmé­nyekre kényszerűi — még ha látszat-engedményekről és por­hintésről van is szó —, a gyar­mati népeik felszabadító har­cának nyomása alatt. Ismeretes, hogy a fasiszta por­tugál rezsim jelenleg a világ legnagyobb gyarmatosító orszá­ga. A 91,5 ezer négyzetkilo­méter területű,.és kevesebb mint tízmillió lakosú Portugália sa­ját területénél 22-szer nagyobb, körülbelül 13 millió lakosú gyarmati területet birtokol Af­rikában. Ezek közül a legna­gyobb Angola (1,2 millió négy­zetkilométer). Mozambik (783 ezer négyzetkilométer), Portu- gál-Guinea (26 ezer négyzetki­lométer), Zöldfoki-szigetek (4000 négyzetkilométer) és Sao Tómé es Princip (964 négyzetkilomé­ter). A mintegy félezer éves portu­gál uralom rendkívüli elmara­dottságba süllyesztette a szó­ban forgó afrikai gyarmatokat. Az ENSZ-ben vagy más nem­zetközi fórumokon elhangzó vi­tákban a portugál küldöttségek szívesen hivatkoznak „civilizá­tort” küldetésükre. Ám az ál­taluk terjesztett civilizációra szomorú fényt vet, hogy az 500 éves gyarmatosítás után 90 szá­zalékos az analfabétizmus Por­tugál-Afrikában. A körülbelül 13 millió portugál gyarmati la­kosságból néhány tízezerre te­hető az imi—olvasni tudók szá­ma. És ez a „civilizátort’' tevé­kenység még kiegészül a gyar­mati területek kirablásával, az embermilliók középkori módsze­rekkel folyó kizsákmányolásá­val. A kegyetlen elnyomás ellen immár tíz éve harcolnak a por­tugál gyarmatok népei Angolá­ban. A portugál hadsereg meg­próbálta azonnal vérbe fojtani az 1961-ben kirobbant felkelést. A harcok első hónapjaiban 30 /ezer afrikait mészároltak le az ország északi részeiben. A fel­kelés ennek ellenére tovább erő­södött. Az ország felszabadított területe már lényegesen na­gyobb, mint a gyarmatosító Por­tugália. Az Angolai Népi Fel­szabadító Mozgalom (MPLA) mind hatásosabb fegyveres csa­pásokat mér a portugál hadse­regre. Hivatalos portugál körökben nem is titkolják, hogy mind több nehézséggel kerülnek szembe gyarmataikon a függet­lenségi harcok erősödése, szer­vezettségének fokozódása miatt. A felszabadított területeken ugyanis a reguláris nemzeti felszabadító hadsereg szervezé­se. kiképzése. Felkészülésükhöz jelentős segítséget kapnak a fel­szabadító harcokkal szolidari­tást vállaló afrikai népektől Is. A nehézségek azonban már á gyarmati hadsereg gépezeté­ben is jelentkeznek. Egyrészt mind több a dezertáló portu­gál katona, akik közül .sokan fegyverestől átallnak a parti­zánokhoz, mások pedig a szom­szédos afrikai országokon ke­resztül szöknek meg a népirtás­ra Afrikába szállított nagy lét­számú hadseregből. Mind gyakrabban előfordul az is, hogy a hosszú ideje Ango­lában élő portugál telepesek titokban együttműködnek a par­tizánokkal. Ezek közül sókan soha nem voltak az anyaország­ban, Angolában születtek, an­golaiaknak tekintik magukat és nemegyszer szembefordulnak a portugál gyarmati hatóságok­kal. Mozambikban 1964 szeptem­berében kezdődött a felszaba­dító harc és szintén ellenőrzése alatt tartja az \ ország jeltentős területét. Körülbelül 8—10 ezer partizán több mint 40 ezer főnyi portugál hadsereget köt le. A portugál katonai helyzet. Guineában a legkedvezőtlenebb. A szabadságharcosok ellenőrzé­sük alatt tartják az ország két­harmad részét, benne a gazda­ságilag legértékesebb területe­ket. A gyarmatosítók lába alatt erősen inog a talaj ezen a vi­déken. Ezért is indítottak a közelmúltban innen támadást a szomszédos Guineái Köztársaság ellen, remélve, hogy így meg­szilárdíthatják megrendült po­zícióikat. Ez a tervük is kudar­cot vallott. Oi-vtámadásuk után kénytelenek voltak visszavonul­ni s ez az úiabb vereségük to­vább gyengíti afrikai befolyá­sukat. A katonai helyzet tehát nem sok biztatót nyújt a portugál elnyomók számára. Ezzel, va­lamint a világ minden táján erősödő gyarmatosítás-ellenes hangulat növekedésével van szo­ros összefüggésben a Caetano által előterjesztett reformjavas­lat, az úgynevezett tengerentúli területek belső önkormányzatá­ról. Csakhogy a gyarmati vi­lágrendszer utolsó végváraiban a függetlenségükért, fegyverre] harcoló népek eddigi sikereik birtokában nem tűrik el a fa­siszta elnyomók bábjainak kor­mányzását A független af­rikai népek támogatásával har­colnak a szabadságot jelentő győzelemig. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom