Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
Javaslatok a munkaerőcsábítás megszüntetésére Az építőiparban a többi ágazaténál is jóval nagyobb a mun- kaerőforgalom. Az utóbbi években a teljes munkásállománynak átlagosan 120—125 száza- léka volt a munkába állók és az eltávozok száma. A fluktuáció csökkentésére sok vállalatnál tettek intéííkedéseket, de korábban jórészt a munkaerő megszerzésére, nem pedig megtartására fordították a nagyobb erőfeszítést. Az idén már jó néhány építőipari vállalat különféle kedvezményekkel növelte törzsgárdáj ának megbecsülését, nagyobb gondot fordított a keresetek munka szerinti differenciálására, a szociális ellátás és a munkakörülmények javítására. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium most javaslatokat készít a munkafegyelem megszilárdítását ösztönző újabb rendelkezésekre és szorgalmazza a vállalati intézkedéseket is. Az ÉVM vizsgálatai szerint azonban szükség lenne arra is, hogy a minisztérium más főhatóságoknak és az ellenőrző szervezeteknek a jogszabályok több MezftirSk az iskolapadban A mezőőri munkáról szóló törvényes előírás alapján minden esztendőben meg kell szervezni a mezőőrök továbbképzését. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya december 7-től 19-ig Békéscsabán és Gyulán csaknem 300 mezőőr továbbképzéséről gondoskodik. Nagy Sándor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály főelőadója kérdésünkre elmondotta, hogy a mezőőri továbbképzést három csoportban szervezték meg. December 7-től 12-ig Gyulán tudatosítják a mezőőri törvényben előírt feladatokat, december 14-től 19-ig pedig Gyulán újabb, Békéscsabán pedig egy új tanfolyam kezdődik. A foglalkozásokon, vagyonvédelmi, növényvédelmi és vadgazdasági tudnivalókra is megtanítják a mezőőröket. lehetőségeit biztosítanának a beavatkozásra, amire a Munka Törvénykönyve és a munkaügyi kérdésiekéi foglalkozó egyéb rendelkezések nem mindig nyújtanak módot. Mint ismeretes, a párt X. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója sürgette, hogy vonják felelősségre a törvényes rendelkezéseket megszegő munkaerőcsábítókat. Az ÉVM saját tapasztalatai is alátámasztják e határozottabb intézkedések szükségességét. Ennék megfelelően a minisztérium fontosnak tartja, hogy a munkaügyi problémák törvényes, jobb megoldása érdekében napirendre kerüljön az 1968-ban megjelent szabálysértési törvény munkaügyi vonatkozású rendelkezéseinek kiegészítése. Napi 20 tonna csomagolóanyag öt színnyomással A békéscsabai Kner Nyomda 350 millió forintos rekonstrukciójának keretében a közelmúltban üzembe helyezték az egyik legértékesebb, modern gépet. A 35 millió forintos beruházást igénylő BOBST-SHAPLEIN nagy teljesítményű gép egyszerre öt színnyomással készíti a csomagolóanyagot. Naponta mintegy 20 tonna anyagból készülnek a több színű dobozok, amelyekben a magyar ipar és mezőgazdaság termékeit a világ minden tájára megfelelő „tálalásban” továbbíják. Naponta mintegy kettőezer traktor mélyszánt megyénkben Megyénk mezőgazdasági üzemeiben még több mint 100 000 hold föld vár mélyszántásra. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok traktorosai vállalták a X. pártkongresszus tisztéletére: nem marad szántatlan föld ezen a tájon. Nem rajtuk múlott, hogy eddig nem győztek a meglevő eredménynél többet produkálná. A kukorica kései érése, a kedvezőtlen időjárás, az „öreg traktorok” gyakori meghibásodása sok gondot okozott. Jelenleg megyénkben mintegy kétezer traktor szánt A lánctalpasok zöme éjjel-nappal hasítja a barázdát. Az állami gazA gépek nem álltak A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőbe- rényi I- es számú téglagyárának dolgozói november 30-ra teljesítették éves tervüket. Nyers téglából tizenhét, égetett téglából 16 és fél milliót gyártottak, s a minőség is megfelelt a követelményeknek. A gyár az előző években nem tartozott a legjobbak közé. A korszerű gépek, technológiai eljárások megtanulásához idő kellett.Kopp Szilárdnak, a gyár műszaki vezetőjé nek véleménye szerint most már a maga területének mindenki a szakértőjévé vált. Ez persze azért történhetett, mert innen hosszú évek óta jóformán senki sem kívánkozott el. A legtöbben 10—15 éve dolgoznak. Hűségesen kitartottak akkor is, mikor még nehezebb idők jártak. Aligha lehet a munkában sorrendet kialakítani az emberek és a brigádok között. A termelés sikeréhez mindenki a maga posztján a legnagyobb környezetben a külföldi államfőkre és követekre, nemkülönben azokra, akik a birodalomból vele itt érintkeztek. Különösen a nagy trónterem előtti összekötő, folyosószerű terem képanyaga példázza, milyen szolgalatot tehetett a történeti festészet az uralkodóknak. A falon lényegében egy szakadatlan montázs függ kisebb-nagyobb arany keretbe foglalva: a Napóleon serege felett győzelmet aratott orosz sereg tábornok, törzstiszt hőseinek portréi s a vérüktől dicsőült cár képe. A látvány, az ismert történettel együtt nem téveszti hatását ma sem. Megragadóan jelképes az a kis, a berendezésével, a környezettől elütő, udvarra néző ablaké terem, ahova Kerenszkij ideiglenes kormánya húzódott a Névára néző díszes nagy teremből — várva sorsa beteljesülését —, amikor a ma a petrográdi és a forradalmi hagyományairól híres Viborgi Kerület között, a Nahimov Haditengerészeti Középiskola előtt betonba öntötten horgonyzó háromkéményű hadihajó, a legendás Aurora cirkáló leadta a Téli Palotára a döntő rohamot indító lövést. Az emlékezetbe véső mozzanatok módszerét vármúzeulógiánk még nem alkalmazza eléggé. Gondolok itt arra az élményre, amelyet a tömegben állva, a Ki- rov-szigeti Péter-Pál-erődben szereztem. A Péter-Pál katedrá- lis (amely római stílű köntösben szolgálta a pravoszláv szertartást, s így maga is különlegesség) toronyórája naponta 6, 12, 18 és 24 órakor eljátssza a Szovjetunió Himnuszát. Délben a ka- tedrálissal szemben az erőd bástyáján elsütik (vaktölténnyel) az ágyúk egyikét, amelyek szintén lőtték a Téli Palotát. Mindkettőt déli 12-kor hallottam, s figyeltem a tömeghatást. Ősztől tavaszig volt a Téli Palota a cári dekrétumok aláírásának színhelye. Kevés szó esik általában a Nyári Palotáról. Nagy Péter nyári rezidenciája is Szentpétervárott volt a mai Nyári kerttől övezve, bár már I. Péter uralkodása alatt kezdetét vette a 29 kilométerre levő Finn-öböl menti Peterhof (ma Petrodvorec) káprázatos parkrendszerének, a magát aranyozással túlkiabáló szökökút-szer- kezetnek „Nagy vízlépcső” és a Nagy Palotának (Bolsoj dvorec) építése. Ha valaki itt sétálgatva a pazarló pompát szemléli és rágondol a Tretyakov-beli Repin- képre, a Hajóvontatók-ra, érti meg igazán az oroszországi forradalmak mozgató erejét. Mert, mire felépült ez a Nyári Palota, már új ötletek támadtak. III. Péter és II. ’ Katalin uralkodása éveiben a Kronstadt szigetével szemben Oranienbaumban (ma Lomonoszov város) épült káprázatos Nyári Palota és park-rendszer. Csak érintettem a látnivalókat Leningródban, mert még nem is szóltam az oly gazdag hagyományú Nvevszkij proszpekt belsejéről. ahol Herzen, Turgenyev és Csajkovszkij élt, s ahol elvérzett 1881. március 1-én a gyűlölt II. Sándor ellen merénvletet tervezett Narodnaja Volja (Népakarat) szervezet, illetve ahol 1917 július eleién az Ideiglenes Kormány szétlövette a ..Minden hatalmat a szovjeteknek!” feliratú transzparenst vitt munkástüntetést. Egy szó. mint száz, el kell menni Moszkvába és Leningrád- ba eleven szemléletre! Dr. Virágh Ferenc ; igyekezettel járult hozzá. Kopp: Szilárd azonban a legfontosabbnak azt tartja, hogy meg- j állás nélkül mentek a gépek. Soha nem volt üzemzavar, ami pedig a Petőfi műhelybrigád érdeme. Ez igy rendjénvaló Zsidek Zoltán brigádvezető nem nagyon érti, hogy a brigádja mivel érdemelte ki a műszaki vezető elismerését. Meg is próbálja elhárítani: — A mi munkánk nem látványos, nem is mérhető. Figyeljük a gépek működését és igyekszünk az üzemzavart megelőzni. Az idén sikerült mindig. Ennyi az egész. Egyszerű a dolog, ám kiderül, hogy közben olyan feladatra is vállalkozott a brigád, ami éppenséggel talán nem lett volna a feladata. Így például Adatnák Mihály, Halász József és Papp István két hétig az árvíz miatt tönkrement fehérgyarmati téglagyár helyreállításán dolgozott. Helyettük a tíz itthonmaradott fokozottabban ügyelt a gépekre, hogy ne legyen fennakadás a termelésben. Valamelyik vállalatnak sürgősen szüksége volt két 120 méter hosszú szállítószalagra. A brigád ennek az elkészítését is vállalta. Épül a gyárban egy előszárító, ahol sok a szerelési munka. Vállalta a brigád és csinálja. Amihez pedig hozzáfog, időben be is fejezi. Egész évben a perceket is nagyon ki kellett használniuk a brigád dolgozóinak, hogy állják a sarat és teljesítsék a hazánk fel. szabadulásának 25. évfordulója, valamint a X. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásikat. Így találták ezt rendjénvaló- nak. Többet politizálnak Török János lakatos a legidősebb. Húsz éve dolgozik a gyárban. Ismerte az életet a felsza- j badulás előtt is. Azt mondja: j —1 Aki a régi világban máiéit, az tudja csak igazán becsülni a mát. Bizonyára, de összehasonlítást! tehet az is, aki csak néhány éve! tekint szét értelmesen maga körül. Gyors a változás. Olyan élet formálódik, ami megfelel a dol-i gozók érdekeinek és jó munkára! sarkall minden tisztességes embert. Török János életműve egy szépen berendezett kétszobás! családi ház. Évtizedekig dolgo- ! zott érte feleségével együtt. Munkájával sokat tett a társadalom fejlődéséért is. Joggal ítéli el azokat, akik manapság könnyen próbálják; szeren! a pénzt. Elítéli a közvélemény is. A X. pártkongresszus óta többet politizálnak a gyárban. Nagyon is egyetértenek például azzal, hogy a törzsgárdát meg kell becsülni. Tapasztalatból tudják, hogy az vándorol, aki nemigen szeret dolgozni. Helyeslik, hogy akik hűek a munkahelyükhöz, több év után soron kívül béremelésit vagy — ahogy egyes helyeken nevezik — kbrpótlékot kapnak. Zsidek Zoltánt a munkás- és parasztfiatalok továbbtanulási lehetősége foglalkoztatja. No, nem éppen egészen önzetlenül. Neki is három fia van és szeretné, hogy aki közülük képes lesz tovább tanulni, kerüljön az egyetemre. Megemlíti, hogy Gyuricza Imre gyárvezető is munkás volt. A fia igen jól tanult a középiskolában és most joghallgató. — Ha nem kallódnak el a jó képességű fiatalok, az egész társadalom hasznát látja annak. És azt hiszem, hogy a munkáscsaládok gyermekei hazulról is sokat visznek magukkal az egyegtemre — vélekedik Zsidek Zoltán. Mindenki igyekezett — így jó az élet, ahogy alakul — mondja Bátort László villanyszerelő, a brigád legfiatalabb tagja, aki a villamosener- gdaipari technikum harmadéves tanulója. A felesége tanárnő, ő sem akar lemaradni. Örömmel újságolja, hogy nemrég kislányuk született. Most már még jobban érdemes dolgozni, tanulni. Azt szeretné, ha nagyobb anyagi megbecsülésben részesülnének a pedagógusok. Foglalkoztak vele a kongresszuson, reméli teljesül ez a kívánsága. A brigád teljesen egyetért Kádár élvtárs vitazáró beszédének a nők társadalmi helyzetével fogalkozó részével. Amikor ezt a tv közvetíteni kezdte, otthon minden asszony valami ilyesfélét mondott a férjének— Figyeld csak, jó, fia te is tanulsz belőle! Való igaz, az emberek olykor megfelejfkezmek arról, hegy miben kellene lenni egyenjogúságnak és miben nem. Az eredményes munkától a dolgozók gyáron belüli kapcsolatai és családi körülményei sem válaszhatók el. Hogyan sikerült a mezőberé- nyi I-es számú téglagyárnak egy hónappal előbb befejeznie az éves tervet ebben a nehéz 1970-es esztendőben? Domonkos Mihály művezető a választ így próbálja megfogalmazni: — Tulajdonképpen nem történt semmi különös. Mindenki igyekezett. És érdemes továbbra is becsülettel dolgozni. Velünk együtt az egész ország a hasznát látja. Pásztor Béla daságok és a termelőszövetkezetek között nagy az • összetartás: aki befejezte saját földjén az időszerű őszi munkát, az a szomszédok segítségére siet. A mezőgazdasági szakemberek úgy értékelik: bár az időjárás miatt lassabban haladnak a szán- lőtraktorok, a szántás minősége megyeszerte elfogadható. Ha az időjárás kedvez, karácsonyra valóban befejezhetnénk ezt a fontos mezei munkát s ezzel lényegesen megkönnyítenénk a tavaszi talajmurikálatokat. Még másfél ezer hold szántatlan Kardos határában Az őszi búza vetésének befejezése óta valamennyi traktort az őszi mélyszántás mihamarabbi teljesítésére osztottak be a kardosi Egyetértés Tsz-ben. Zöldi Lukács, tsz-elnök arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy még másfél ezer hold vár mélyszántásra. A terület jelentős részén lábon áll a kukoricaszár, így ennek letakarítása az elsődleges feladat. A szövetkezet rendelkezésére álló gépeket, eszközöket úgy összpontosították, hogy a szárletakarítás meggyorsuljon. Amennyiben a traktorok előtt szabaddá teszik a nagy táblákat, akkor a hat lánctalpas és a tíz MTZ kétműsza- kos, illetve nyújtott műszakos üzemeltetésben naponta száz hold megforgatására képes. A kardosi Egyetértés Tsz őszi betakarítási munkáját méhkerékiek is segítették. Két hétig egy brigád dolgozott a termelőszövetkezetben. Törte a kukoricát és szedte a dugványrépát. A szövetkezet vezetői elismeréssel nyilatkoztak a méhkerékiek munkájáról. A brigád jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy lényegesen előbbre áll az őszi betakarítás és a szántás, mint arra szeptemberben gondoltak. Á másfél ezer hold szántással — amennyiben az időjárás továbbra is kedvez — karácsonyig elkészülnek. Így a következő év tavaszán valamennyi növényt jó vetőágyba vethetnek. Öíven hold meo^yíelepítés Kardoson A munkaerő-foglalkoztatás biztosítására és a meggyértékesítés jövedelmezőségében bízva, hosszú távra kötött termelési szerződést a kardosi Egyetértés Tsz a Békéscsabai Hűtőházzal. Meglevő gyümölcsösük mellé ez év őszén, illetve jövő év tavaszán ötven holdon meggyest telepítenek. A telepítéshez a legújabb, hűtőházi tárolásra alkalmas fajtákat használják, melyeket az Érd melletti Ilka-majori faiskolából szereztek be. A Fortuna- és a Meteor-fajtákat Maliga professzor állította elő. Ezekből alakítják ki az ültetvényt. A korszerűen kezelt meggyes1 hasznosításához jó szakmai tanácsot kaptak az egyetemtől és a Békéscsabai Hűtőház termeltetési osztályától. A kardosi Egyetértés Tsz 50 holdas meggy-ültetvénye egyike lesz a legnagyobb, összefüggő meggyeseknek, melyet a Békéscsabai Hűtőházzal közösen, hosz- szúlejáratú termelési szerződésre telepítenek. íNÍPUJSiGi 1970. DECEMBER 9. 3 \
