Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

MA TBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN fcCS LAPJA 1970. DECEMBER 9., SZERDA Ára 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM A GÉPEK NEM ÁLLTAK (3. oldal) VAS MEGYEIEK BÉKÉSBEN (4. oldal) „ANYUKÁM, NEM TUDTÁL VIGYÁZNI?” (4—5. oldal) Illemkódex és nagypolitika Ha valaki szereti szondáznia! közhangulatot, figyelni egy-egy j 'közéleti megnyilvánulásnak az emberekre gyakorolt hatását, akkor az ilyen megfigyelésekre bőségesen és gazdagon nyílt al­kalma november végén, a X. pártkongresszus napjaiban. Nem egészen hivatalos helyen — de nagyon jellemző apró epizód formájában — kaptam az egyik, szállómra legérdeke­sebb híradást erről a vissz­hangról. Az egyik Patyolat­fiókban álltam sorba, amikor is türelmetlen hangulatú vitára lettem figyelmes. Szemüveges néni szidta a hosszú sorbanál- lás szükségét, a szervezetlensé­get; „igen, úgy van, ahogy azon a konferencián vagy min mond­ták, nem néznek arra, hogy ésszel is lehet, jobban is le­het”. Aztán folytatta azzál, hogy néhol úgy fest, az asszonyok nem is dolgoznak, a háziasszony ideje nem drága... És megint rátért a kongresszusra, amely­nek a nevét nem idézte pon­tosan. De a szellemét igen: hogy a szolgáltatások és sok minden egyéb is akkor tölti be a hivatását, ha jobban törődik a dolgozó nők helyzetével, ide­jével, fáradságával. Ha számol „az ország lakosságának felé­vel”. Ez a kis szemüveges öregasz- szony odafigyelt! És sok tízez­ren és százezren figyeltek oda — igen, ők, akikről, mindenfé­le korosztályban, a beszámoló is szólt, annyi hozzászólás is és végül a határozat is: „...hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyen­jogúság elve teljes mértékben érvényesüljön mindazokon a területeken, ahol a nők dolgoz- ! nak, illetve társadalmi & poli- j tikai tevékenységet fejtenek ki... További intézkedések szüksége- J sek az egyenlő munkáért egyen- | lő bért elvének következetes ér­vényesítésére, az anyák, a sok- i gyermekes családok, a gyér- i meknevelés támogatására, . a j nők szakképzettségének növelé­sére, a munkakörülményeik ja­vítására, úgyszintén a háztar­tás ellátásának könnyítésére...” j Lehet ,a sorára nem éppen türelmesen váró néni a határo­zatot nem tudja majd pontosan idézni. De a televízió nézőinek serege (a kongressszus többmil­lió részvevője), így is mond­hatjuk) — nagyon jól emlék­szik Kádár János zárszavánák a nők iránti tiszteletre vonat­kozó részére is. Miért? Talán azért, mert a mondatok nem a ' „nagypolitika” megfogalmazd- . sában hangzottak el, hanem az j előreköszönés és ülőhelyátadás | „aprónak” látszó, öreg illemkó­dexekből idézett szabályaival í együtt. Amelyek szintén nem j egészen mellékesek. Amelyeket j a mi korszakunk embere sem j dobhat félre, „mert a természet j törvényein senki sem tud vál­toztatni...” És kétszeresen nem dobhat j félre azért, mert elveink, tár- í sadalmi elképzeléseink és gya-1 korlatunk humanizmusa és a lakosság felének érdekeivel szá­moló reális politikai érzékesem engedi a nők iránti tisztelet csorbulását, az- alkotmányban leszögezett elvek megsértését. Mert persze erről is szó van — nagyon is szó van. Olyan or­szágban, ahol a szavak és tet­tek egységére immár másfél év­tizede következetesen vigyáz a társadalom fejlődését irányító párt — bizony még hosszú éve­kig kell küzdeni, hogy ennyire fontos társadalmi kérdésben a magunk elfogadta saját elveink gyakorlatban is megvalósulja­nak. „Fent”? Nem hiszem. Alig hiszem, hogy volna ennek az országnak olyan irányító szer­ve, testületé, ahol a női egyen­jogúság, az asszonyoknak a kongresszuson felszínre került kérdései, problémái ne lennének eldöntött kérdések és reálisan látott problémák. De a jó elvek nem „odafent” valósulnak meg. Emlékszem egy nagyon régi mesére, a királyról, aki taná­csosaival beszélget és a hosz- szú asztalnál vita alakul ki ar­ról, miért nincs pénz a kincs­tárban. De hiszen az adókat be­szedjük — mondják a hivatal­nokok. Akkor megszólal valaki: „Hozzatok be egy marék lisz­tet”. Behozzák és az asztal vé­géről kezdik továbbadni a ki­rályhoz. Mire odaér, nem ma­rad belőle jóformán semmi, el- porlik, odatapad a tenyerek­hez. A folyamatot a valóságban fordított irányban is el lehet képzelni. Egy „felülről” elin­dított elképzelésből is mindig elporlik, lemarad, lekopik va­lami és mire a pártközpont és a minisztertanács „tenyeréből” az üzemi igazgatós a tsz-elnök, a helyi tanács, a brigádvezető kezéig jut, olykor alig marad belőle valami. Pedig a kérdések a gyakorlatban odalent oldód­nak meg... Ismerek nagyüze­met, amelynek vezetője elis­mert ég kitűnő szakember, bi­zonyára teljes szívvel egyetért a párt nőpolitikájával és talán már szép beszédben is méltat­ta. De amikor a vállalat egy fontos osztályának élén meg­üresedett a hely, a rendelkezés­re álló kitűnő szakembert. • az eddig helyettesként dolgozó de­rék kommunista asszonyt... új­ra csak helyettesnek „szemelte ki” és kívülről, teljesen más területről „importált” férfi ve­zetőt az osztály élére. Hány ilyen eset fordulhat elő az or­szágban? Erre éppúgy nincs statisztika, mint a kongresz- szus visszhangjáról. De mi az igazi visszhangot azzal tudjuk értékelni, mennyi­re csökken majd az ilyen ese­tek száma néhány év alatt, mennyire kerülnek előtérbe böl­csődék és óvodák, gyerekes anyák, háztartást vezető asszo­nyok. És mennyire válik erő­sebbé a tisztelet irántuk — amelynek immár fóruma lett a párt legfelső fóruma. B. F. Rekord az IBUSZ-nál Külföldre négy és fél ezer társasulazó megyénkből — Négy világrész 27 országába utazhatunk jövőre Tegnap délután Békéscsabán, , az IBUSZ helyiségében sajtótá- j jékoztatót tartott Szilágyi Ist­ván, az IBUSZ Békés megyei Ki- rendeltségének vezetője. Örömmel állapította meg, hogy megyénkben az IBUSZ négy kirendeltsége ebben az évben 41 millió fo­rintos rekord forgalmat bo­nyolított le. Bank-szolgálatuk már eddig több mint 16 ezer Békés megyei lakosnak adott és ’több mint 8 ezer külföldi állampolgártól vá­sárolt valutát és devizát. Egyre inkább népszerűbbé vá­lik a belföldi országjáró kirán­dulás, amelyeken ez évben 238 autóbusszal közel kilencezren vettek részt. Legtöbben a há­rom-négynapos észak-magyar­országi és Baranya megyei túrán vettek részt. Az IBUSZ 16 bel­földi különvonatot indított a me­gyéből, ebből legtöbbet, szám szerint 13-at a 67. országos me­zőgazdasági kiállításra. A külön- vonatokon utazók száma meg­haladta a nyolcezret. Több mint 120 autóbusszal vettek részt is­kolai kiránduláson, színházláto­gatáson, sport- és kulturális ren­dezvényeken. Eredményesnek bizonyult a kooperáció az Állami Biztosítóval is, amellyel közösen töljb utat szerveztek. Százhuszonhét csoport négy és fél ezer részvevővel vett részt az idén különféle külföldi tár­sasutazásokon megyénkből. j Legtöbben Romániába, Szov­jetunióba és Jugoszláviába utaz- j tak, de évről évre emelkedik i azoknak a száma is, akik a nyu- | gáti utakat választják. így töb- ' ben jutottak el Spanyolország­ba, Belgiumba, Olaszországba, Angliába és Franciaországba. Az útlevélosztály három és fél ezer egyéni turistának intézte el útlevelét s 960-nak vizum- kérlemét. A békéscsabai iroda ebben az évben is tovább bőví­tette kapcsolatait a szomszédos országok utazási irodáival. En­nek eredményeként az idén Ju­goszláviából, Csehszlovákiából, Romániából, Szovjetunióból láto­gattak el hozzánk autóbusszal és különvonattal a turisták. Gazdag programot ígér a kö­vetkező évre is az IBUSZ. Négy világrész 27 országába több mint száz útvonalon szer­veznek utazásokat. Szerepel ezek közt hegyvidéki üdülés a Lengyel-Tátrába, Szász- j Svájcba, tengerparti nyaralás j Velencébe és Opatiába, ezeken i I kívül — kedvezményes áron — a ! különböző nemzetközi vásárok­ra, kiállításokra. Jövőre tovább bővül a szomszédos országokba szervezett olcsó hétvégi utak és a társadalmi, tömegszervezetekkel közösen társasutazásokat szer­veznek testvérmegyénkbe, Pen- zábasa testvérvárosokba, Zren- janinba és Budiróba. A jövőben tovább fokozzák és bővítik a szocialista és nyu­gati országokba irányuló ta­nulmányú takat. Újdonságként szerepel a téli programban, hogy speciális hal- és vad-vacsorákat rendeznek, valamint fél- és egésznapos disz­nótorokat. A már megkötött szerződések, valamint a most folyó tárgyalá­sok alapján biztosra vehető, hogy 1971-ben megyénk idegen- í forgalma tovább emelkedik — fejezte be tájékoztatóját Szilá- i gyi István. B. O Két év alatt 2500 lakás az állami oazdasági dolgozóknak A szakszervezet kezdeménye­zésére 1967-ben határozat szü­letett. hogy az állami gazdasá­gok dolgozói tíz éven át évente ezer-ezer lakást építhetnek ked­vezményes akcióban. A ME- DOSZ felmérése szerint a gaz­daságok tavaly és idén 4s túltel­jesítették az előirányzatot. 1969- ben 112 millió forintos támoga­tással összesen 1054 lakást kap­tak az állami mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, idén még ennél is többet, 1433-at. A gaz­daságok törődnek a régebbi la­kások felújításával és korszerű­sítésével is. 1970-ben ilyen cé­lokra 110 millió forintot költöt­tek. (MTI) A vidéki színház ah KBS Z -vezetőinek tanácskozása Heti on délután kezdődött meg a békéscsabai Ifjúsági és Úttörő házban a vidéki színházak KlSZ-szervezeteinek életével, a fiatal művészek helyzetével foglalkozó országos tanácskozás melynek első előadását Simon László, a KISZ KB osztályvezető helyettese tartotta. Képünkön balról jobbra Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei Bizottságának titkára, dr. Malonyay Dezső a Muvelodesugyi Minisztérium Színházi Főosztályának vezetője, Mihalik György, a KISZ me­gyei Bizottságának első titkára, Simon László, az előadó,, Gonda György, a Jókai Színház KISZ- alapszervezefének titkára és Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. (A tanácskozás keddi napjáról tudósításunk lapunk 5. oldalán).

Next

/
Oldalképek
Tartalom