Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
A MíGYEI PÁRTBIZOfTSÁG É S A MEGYÍt TAN Á>C$ ti 1970. DECEMBER 8., KEDD Ára: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM. 287. SZÁM A hírnév ' nálunk ssiiletelt! A decemberi napfényben ezüstösen csillog Békéscsaba új ipari remeke, az ezervagon os hűtőház. Még nincsen teljesen készen, de egyes részein a szerelést már befejezték. December végén átadják rendeltetésének, s azután elkezdődik az ezerva- gonos hűtőtér feltöltése Békés megyében termett, termelt árukkal. Az új hűtőház építésének leg. nagyobb érdekessége az, hogy egy esztendő alatt készül el. Ilyen beruházással a korábbi években három évig is bíbelődtek. A munka gyorsítása azért vált lehetővé mert az ország ipari üzemei összefogtak annak bizonyítására, hogy ini is képesek vagyunk a nyugati építkezési tempóra. Talán_ a világon sincs ehhez a hűtőházhoz hasonló gyorsaságú építkezés az élelmisEeriparban. Derekas munkát végeztek az építőipar, a gépipar dolgozói és a technológiák szerelő' Az új hűtőház az ország büszkesége, méltán szimbolizálja az ember alkotó munkájának hatékonyságát, szocialista viszonyaink között. Az a szellemi tőke, amely létrehozta a terveket, a vállalatok kooperációját és a kivitelezést méltán nevezhető magyar aranynak, hiszen ipari nyersanyagban szegény a mi országunk, de értelemben gazdagok vagyunk! Ezt ismerik el mindazok a külföldiek, akik az utóbbi hetekben tekintették meg új hűtőházunkat. Többeknek annyira megtetszett hogy tárgyalást indítványoztak ehhez hasonló hűtőtároló felépítésére. A jugoszlávok konkrét szerződést kínáltak, de érdeklődnek új hűtőház építése iránt Afrika államaiból is. Előreláthatóan, ahogyan az építkezés vezetője elmondotta, már jövőre is jelentős exportot bonyolíthatunk le. bordás alumínium közé öntőit műanyag habszivacsból, tetőt tartó acélváz-szerkezetből, kompresszorokból, mélyhűtő ala gutákból és egyéb berendezésekből. Amikor tehát megalkotják az új hűtőházat, hírnevet is szerez az ipar önmagának. A hírnév azonban önmagában mit sem ér, az csak úgy jó, ha újabb és újabb munkaalkalom tartja fenn és ha a munkáskezek egyre magasabbra viszik. így, együttes erővel sok új ezüst-csoda juthat tőlünk a világ országaiba, vele együtt mutathatjuk alkotó munkánk, felszabadult népünk tehetségét. Okunk van és jogunk van rá, mert nem is olyan régen még az elmaradott országok között emlegették a miénket. Az elmúlt évtizedekben azonban felnőtt a magyar nép, kilépett az elmaradottság medréből és tehetséges munkájával önmagának rangos helyet vívott ki a nemzetek sorában. Az új ezer- vagon os hűtőház is ezt tanúsítja. A decemberi nap fénye ezüstösen tükröződik az új hűtőházon, Büszkék lehetünk rá, hogy a magyar ipar Békéscsabán építette fel az elsőt előregyártott elemekből. Ez a büszkeség azonban csak akkor lehet teljes, ha a következő esztendőben szocialista mezőgazdaságunk olyan árucikkekkel tölti meg, melynek külföldön nagy a kereslete. D. K. Négyszázötven ház tefő alatt már lakható Dr. Takács Jánosnak, a Békés megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya vezetőjének elnökletével hétfőn délután tartotta utolsó idei ülését a megyei helyreállítási albizottság. A tanácskozás részvevői értékelték és összegezték az ár- és belvíz okozta épületkárok helyreállítási munkálatait. Két héttel ezelőtt, amint arról már beszámoltunk, az építési osztály 52 Békés megyei község tanácsához fordult, hogy jelentse: hány új házat építettek fel eddig a községben, hogyan halad a helyreállítási munka. A több mint félszáz statisztikai adatlap összesítése szerint: 850 lakóház újjáépítéséhez fogtak hozzá, ebből felépült (tető alá került) 452, s ebből eddig már 300 lakható. Jól halad a megrongálódott épületek helyreállítása is, hiszen a felmérés időpontjáig 722 megrongálódott ház helyreállítását végezték el. A tanácskozáson részt vevő szakemberek megállapították, hogy az ár- és belvízkárok első ütemben tervezett felszámolásának anyagszükséglete — 4000 köbméter kavics kivételével — eljutott a károsultakhoz. Eszerint 18 millió darab tégla, több mint egymillió darab cserép, 5000 tonna cement . és 16 000 köbméter kavics állt a megyei újjáépítek rendelkezésére. E pozitív adatok szépséghibája, hogy az anyagszállítás késve kezdődött csali el. és nem volt folyamatos. Különösen az időleges cement- és kavicshiány okozott gondot. Ugyanis az ala. pozáshoz, a tervek szerint, mindenütt betont kellett volna használni, de mivel a kavics és a cement késett; vagy az építés megkezdésének határideje húzódott el, vagy pedig téglával alapoztak. (Ez pedig csökkentette a rendelkezésre álló téglamennyiséget.) A kivitelezők csak a megfelelő anyagmennyiség birtokában láthattak hozzá az újjáépítéshez. A Békés megyei Kisipari Termelőszövetkezetek — amint azt a KISZÖV képviselője elmondotta — eddig 154 szerződést kötöttek, 97 házat kezdtek el építeni, s ebből várhatóan ebben az esztendőben 30-at adnak át A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat véglegesen december 21-én ad át 26 lakást Békésen, illetve Bél- megyeren. Az újjáépítésből jelentősen kivették részüket a magánkisiparosok, a tanácsi építőipari vállalatok, a tsz-ek és állami gazdaságok építőbrigádjai is. A hosszúra nyúlt ősz most már nem sok lehetőséget ad a kivitelezőknek, de már megkezdődtek az újjáépítés jövő évi, második ütemének előkészítő munkálatai. A tervek szerint 1971-ben 835 lakást építenek újjá és 214-et állítanak helyre. Az ehhez szükséges anyagmennyiség: 23 millió darab tégla, 1,9 millió cserép, 4755 tonna cement, és 26 ezer Á helyreállítási albizottság megbeszélésén részt vett Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, aki köszönetét fejezte ki a bizottság tagjainak és az újjáépítésben részt vevő •vállalatok, szövetkezetek vezetőinek, az ár. és belvíz okozta épületkárok mielőbbi felszámolását szolgáló áldozatos munkáért. a l ív A: Miért nem használjuk ki vizi útjainkat? (3. oldal) A lakosság szolgálatában (3. oldal) A Kedves Vevők kedvére (5. oldal) A nyugtalan — boldog (4—5. oldal) Sportesemények (7—8—9. oldal) Megkezdődött a vidéki színházak KISZ-vezetőinek tanácskozása Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház tanácskozótermében kezdődött meg tegnap délután a vidéki színházak KlSZ-veze- tőinek országos megbeszélése. A tanácskozáson részt vett és „A színházi KlSZ-szervezetek jelenlegi helyzete és feladatai” címmel előadást tartott Simon László, a KISZ KB agitprop, és kulturális osztályának helyettes köbméter kavics biztosítva van, j vezetője. Ott volt Enyedi G. illetve biztosítva lesz. A helyreállítási albizottság tagjai a jövő évi zavartalanabb anyag- ellátás érdekében szükségesnek tartják, hogy az építtetők minél hamarabb szállíttassák el a TÜZÉP-telepekről az építőanyagot. Egyébként a szállítás eddigi, többé-kevésbé zavartalan lebonyolítása azokat az üzemeket, vállalatokat is dicséri, amelyek gépkocsit bocsátottak a helyreállítási albizottság rendelkezésére, azért, hogy az építőanyag minél hamarabb a bajba jutottak rendelkezésére álljon. Eddig mintegy 1500 fuvarnappal segítették a közületek az ár- és belvíz okozta károk felszámolását. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Malonyai Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Bőgel József, a j Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának főelőadója, Szabó Ervin, a színházi dolgozók szakszervezetének or- j szágos titkára, Miszlay István,! a Jókai Színház igazgatója és sokan mások, valamint a meghívott ifjúsági vezetők. Megnyitót Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára mondott, majd Simon László előadásában részaz első hó Bék"«cc»Mn pénteken délelőtt és Mikulás napjára is fehérbe öltözött a város. Egyelőre a nap elvitte a fehérséget, de a tél már itthagyta névjegyét, (Fotó: Demény) letesen elemezte a X. pártkongresszus határozatából adódó feladatokat, melyeket az ifjúság minden rétegében, következés-« képpen a fiatal művészek körében is meg kell valósítani. Rámutatott, hogy a fiatal művészek nevelése, alkotókedvük kibontakoztatása állandó tennivaló, mert az egységess szocialista művészi magatartás még nem alakult ki, s ez nyilvánvalóan gátolja a szocialista művészet erősödését, hatását. Beszélt a KISZ-szervezetek és a KISZ-bizottságok kapcsolatáról, arról, hogy a vidéki színházak mindegyikében szükség van az ifjúsági szervezet munkájára, a stúdiószínházakra és foglalkozni kell a fiatal művészek szociális helyzetével is. Közölte, hogy a fiatal művészek problémáit a jövő esztendőben országos aktívaülésen vitatják meg, melynek szintén fontos feladata lesz a színházi KISZ-szervezetek megerősítése, segítése. Az előadáshoz Gonda György, a békéscsabai színház KISZ- szervezetének titkára mondott korreferátumot, A hozzászólók részben általános véleményüket mondták el, részben saját KISZ-szervezetük, vagy ahol nincs KISZ-szervezet, a színház fiataljainak életét, problémáit ismertették. Ruszt József, a debreceni színház rendezője az ifjúságot közvetlenül érdeklő művek bemutatását sürgette, és a dinamikusabb színházi élet mellett érvelt; Jurka László miskolci rendező a mozgalmi munka és az állami vezetés egységében látta a továbblépés jó útját: a KISZ színház- beli szerepét elemezte Selmeci Tibor Debrecenből, Batta László, a veszprémi KISZ-bizottság kul túrfelelőse a fiatal művészek és a más munkaterül°ten dolgozó fiatalság kapcsolatainak hiányára mutatott rá. Szűcs István, a győri színház tagja szerint a stúdiószínházakat elsősorban a fiatal művészekre kell építeni, természetesen nem kizárólagosan; Németh János, a Somogy megyei KISZ-bizottság kultúrfelelőse pedig a színházi KISZ-szervezetek nevelőfunkcióját. jelentőségét hangoztatta. Erről beszélt Szilagyi Lajos, a miskolci színház KISZ-tifkara és Őri Árpádné, a Borsod megyei KISZ-bizottság kultúrfelelőse is. A tanácskozás ma délelőtt 10 órakor folytatódik.
