Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Békéscsabáról indult Papp György grafikai kiállítása Szegeden A 10 év óta kiállító Papp Györgynek nyűt grafikai tárlata a szegedi Horváth Mihály utcai képtárban. Papp György 1936-ban Békéscsabán született, 1958-ban a Pedagógiai Főiskolán szerzett rajztanári diplomát, majd elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Évek óta szerepel az alföldi tárlatokon. Mostani kiállítási anyaga színes linó és filc — illetve tusrajzok. Tematikája a technikáknak megfelelően két részre bomlik: illusztrációkra és a mikrovilág ábrázolásaira. Az illusztratív hajlam vonzó és hatásos tematikát keresett magának — népballadákat és népdalokat, hogy párat megemlítsünk: „Budai Ilona”, - „Görög Ilona”, „Kádár Kata”, „Kőműves Kelemen”, „Molnár Anna”, „Szép fejér juhászka”, vagy az „El kéne indulni” kezdetű népdal. Ezek motívumait egyetlen mozzanattal jelezni nem kis feladat. Az „Anna balladája”, a „Júlia szép leány”, a „Bíró Máté” összefogot- tabb kompozíciók. Szellemes és sikerült kompozíció a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz” című is. A külön kis történéseket ábrázoló mozaikok egy-egy képen belül, (amelyhez gyakran a szövegfolt is tánsul) igen szembeötlők. Ez a formálás adja némelyik kompozíciónak a plakátjelleget. A „Szép fejér juhászka” „sordíszei” kissé naivak, „Görög Ilona” viszont sokat akar ábrázolni, a „Halálra táncoltatott leány” ismét. A tömörítés erőltetése az „Egy asszonynak kilenc fia” című kompozíció. A kilencedik fiú, akit „a főd se prímáit bé” groteszk sziluettje magába zárja az egyetlen, messze eladott leánytestvért, a kilenc fiú alakját — önnönmagáét is, az anya ábrázolása azonban — azonos léptékben a „hótt”-éval, erőltetett. Grafikái a mikrokozmosz világából valók, csak ábrázol, s leginkább epikusán. Sok a belelátott, „díszítő” motívum, a felületi vibráció. Megvan azonban az az igénye is. hogy jelezzen dolgokat, tömörítsen és kiemeljen egy-egy erősebb kontúrral. Meggyőződésünk, hogy a sallang nélküliség mihamarább utat tör magának — következtethetünk akár a „Parkban” című, akár a „Szeptemberi emlék” című képekből is. A „Vázák”, a „Lóportré”, a „Reggel” szintén összefogottabbak, kifejezőbbek. Az „Ecloga” I. és XI. az „Avarégetők” — több képpel együtt — komoly grafikai hagyományokra támaszkodj kifejezésmódja azonban igen nagy reményt kelt bennünk, közvetve Vajda Lajosig nyúlik vissza. De sokkal ökonomi- kusabban kell még addig írnia a vonalakat, kevesebbel, de sokszor. Addig még hátra van az út nagy része. Reméljük. V. Kiss Margit Nem vitás, hogy Georges Sámenont, egy ismert francia kézilexikon szerint .„számos nagy irodalmi és lélektani értékű detektív- regény szerzőjét”, nálunk a Maigret-sorozat tette ismertté, közkedveltté. Nem is alaptalanul. Sajátos karaktere, atmoszférája van a Simenon-krimiknek. A bűnügyi történetek tömegméretű előállításának általában az az egyszerű titka, hogy bizony06 sztereotípiákra épülnek a históriák. Horgász Váradon Vollmuth Frigyes ra/za Halászok Oláh János Akiknek arca már koratavasszal napbarnított, most azok hajolnak föléin. Türelmes szemeik árnyéka az ég. Remegő szelek hordják a teli ködöt. Ismerem a szelek járását, lépteim egyre könnyedebbek. A bomló felhők közül kisüt a nap. Halászok állnak lent a parton. Arcuk akár a tépett, barna föld. A meg-megcsobbanó vizet nézik, a halak vonulását. Melyből szűrt fény hálójuk remegése. Megérkezem Mezei András Múlhatatlan szomorúság: a hol-nem-volt ifjúság, szebb éveim, testvéreim, a szabadság mellvédéin továbbszolgáló katonák, testüket golyó járta át, előre holtan egy se dűl, ragyognak sérthetetlenül. Odatámasztva véresen végig a holt töréseken, könyöklőn, kezük fegyveren, immár örökös őrhelyen, közöttük keresem magam, még tétován, bizonytalan, s mintha intenének nekem; megérkezel? megérkezem: „Egy asszonynak kilenc fia” fiatal munkásának nem hajlandó előleget adni... A történet sokágú: Teriinek elmebeteg lánya egy szobába zárva él; a polgár- mester gazdag lányt vett rl feleségül annak idején, akinek egész élete megkeseredik mellette; s most az asszony, hirtelen elhatalmasodó betegsége következtében meghal; az említett fiatalember öngyilkos lesz, szerelmét, a teherbe ejtett Van Hamme-lányt, aki Teriinek riválisának — s majdani polgármesterutódjának — gyermeke, nem sikerül megölnie. Van Hamme elűzd a lányt, akihez Teriinek — mintegy bűneit vezekelni? — rendszeresen ellátogat... Bogozhatnánk tovább a szálakat A lényeg: a karrierista Teriinek kibukik a polgár- mesteri székből, lányált zárt intézetbe viszik, felesége meghal, valójában nem marad számára más, csak a jellegzetes polgári szemlélettel kiépített életforma váza. A Fumes-i polgármester históriája a Simenon-ra jellemző pontos lélektani motiváltsággal kelt érdeklődést azon túl, hogy a cselekmény szálainak végső egy befutását várja az olvasó. A tanulság, amelyet a történetből leszűrhetünk, egyáltalán nem érdektelen. Hogy mégsem igazán jelentős regény, amit forgatunk, annak magyarázatát elsősorban abban kereshetjük, hogy Simenon a polgárság hanyatlásának, élete benső bomlási folyamatának tendenciáira — korlátái miatt — csak utalásokat tesz, de arról határozott véleményt egészében nem formál — annyira mélyen a társadalmi gyökerekhez nem ásóit le Simenon. Az olvasmány élménye azonban megma- Simenon viszont — ha közvetlen értelmében nem rád bennünk, s jól érezzük, magát a bűnesetet legtöbb- szárad a lelkén. Áttétele- hogy ezúttal nem a krimi- szőr a szokványos fordula- sen igen. A mind gyorsabb író szórakoztató szándékátokkal mutatja is be — iramban alakuló esemé- val találkoztunk, számos lélektani mozza- nyék elindítója, hogy egy Jenkei János natra irányítja rá a figyelmet. Valójában a motívu- . . , . SÄ“ "SSÄS Három könyv a művészeiről nem elégszik meg. A fel- „ , ügyelő kombinációiban „Értelmes, mondem na- színes illusztrációkkal mu> olyan emberi tulajdonsá- tóinak lenni és megpróbál- tat be egy-egy művészeti gok is helyet kapnak, ame- ^ozni a művészét valame- ágat. Ivek a tucat-krimikben ta- ?faval , ~ csaknem Karátson Gábor tamilián bántóan hatnának. Si- e®''et Jelent. Van, aki ver- «lányának címe: Miért fesi menőn nem felfedező: a set ír, van, áfa zenei — az ember, Finte Józsefé- bűnügyi regények, elbeszé- Bachot vagy beetet — es Építőkockák — épületkor* lesek kialakulásakor, Poe vajl> akl. a képző- vagy kák, Granasztói Szilviáé: és mások műveiben a iparművészét egy-egy aga- Színes kövek művészete, pszichológiai motiváltság 11311 kíseríetezik Ez a so- A megjelenés sorrendié- volt a műfaj fő erénye. Si- rozat a Műhelytitkok — ben első kötet szerzője a menőn valójában ezekre a az utóbbiakhoz szól” — ol- mai ember szemével nézi, hagyományokra építkezik, vashatjuk annak a három a mai ember logikájával Á televíziónézők előtt formás kötetnek a borító- elemzi a művészettörténel Maioret fel- 1^°’ amely Corvina Könyv- legjelentősebb irányzatait, Zelő SSij2Sr5Ä gondozásában és di- a nagy alkotók módszer^ legszimpatikusabb — mert cséretes buzgalmával alig világlátásának sajatossá- emberi tulajdonságokkal is {tórom hét alatt került a gait Különösen érdekes felruházott __ képviselője, boltokba. Mindjárt elóJjá- bar filozófiai általánositá. CmOTA-n-t-nmiVtöl tér- róban leszögezhetjük, hogy saiban néha vitatkozni kell mészeTe^T nem várhatjuk a Műhelytitkok - leg- vele -, ahogy a XX. szá- az teénves művészi kimun- alábbis első darabjaiban— zadi művészet kialakula- káltságot (már maga a mű- egyrészt jóval többet más- sát, az úgynevezett mo- faj sem ad erre lehetősé- res?t valamivel^ kevesebbet dermsta irányzatokat^ beKarácsonyi könyvek Simenon másik arca get), egyszerűen tudomásul nyújt jállalt _céltónál. mutatja. Vajda, Klee képe. Finta József tanulmánya nak valamiféle mércéje szabályosabban követi tárlenne —, hanem a művé- gya történetét. Kevesebb Ät S-S„pÄah‘E?SS’1. S’ ä .*rsss w»* •ssrr-.n-.üt r- * "s “w? “• . ' . .vt, . .- Ki, t- lesleg: abban kételkedünk, tárasara tett gondolati ero- Jt hogy a művészkedés az ér- feszítéseit, hat a „nagy irodalmi er e- . , modern fiatalsáeket” nem kell komolyan te,nves> moaern tiataisag vennünk. __ A Fumes-i polgármester, 5zete). kedvelő idősebbek s benne a szubjektív érzés Georges Sunenonnak az a művészettel csak most — de ez természetszerűen Olcsó Könwtár sorozatnan ismerkedő minden korosz- a témából fakad. S több a motelent re"enve ny; van- tálybeüek is. Hiszen az tudományos alapigazság — valóan számíthat a napú egyes művészetek techni- ami az építészet jellegéből olvasótábor erdeklooesere kajának felületinél mé- fakadóan szintén nvilván- is. Akik krimit varnak, a |yebk értése, tudása jelen- való. Legfőbb értéke az a könyvet kezükbe veve, j-gggj, fokozhatja és fokoz- rendszeresség, amellyel el- csnlódnak. Ueyspnten azok az esztétikai élményt, fősorban az utóbbi évtize- is, akik „igazi , renciK,- a valódi és álművé- dek építészetéhez tudja kövüli művészi teljes! meny- szef megkülönböztetésében zel hozni az olvasót, re számítanak. A kopw kevesebbet nyújt A Színes kövek művénépszerűsége így is índo- annyiban, hogy a kötetek szete a mozaikról szól, az költ lehet. Az író ugyanis elolvasása nem pótolja a ember önkifejezésének és részben a krimi műfajának legalapvetőbb, valóban viláeábrázolásának jellegzetes feszültség-te- szakmai stúdiumokat sem legősibb remtő eszközeit is felhasz- összegezve: több a plusz, véletlen, hogy a mozaik nálva, karri er-történetet mint a mínusz — ígérete- szó ugyanabból az ősből írt s nem is tanulság nél- sen indul a sorozat. Négy- ered, mint a múzsa, a kül. vennyolc nagyalakú olda- legenda művészetistennője. Teriinek, a belga kisváros ion okos és jól olvasható Már leírtuk, most ismé- polgármestere célratörő és szöveggel, szerencsésen vá- teljük: ígéretesen indul a eszközeiben nem válogató lógatott és nagyon szépen sorozat, ember, noha bűnügy a szó kivitelezett fekete-fehér és Danisa Győzi egyik módjáról. Nem
