Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
Németországot járva A wittenbergi polgármesternél © Oktober végéin Wittenbergbem ! jártam. A hétiszáz éves város az Elba partján fefcszik, és légvonalban tíz kilométerre van Nyu- gat-Németország határától. A város létezéséről persze eddig is tudtam, de a korán szürkülő hajú polgármester, Günther Grabow úgy beszélt róla, hogy perceken belül nem éreztem magam külföldinek. Nem voltak cicerói a szavad, „csak” Wittenberg levegője áramlott belőlük. Megelevenedtek nyomukban a város lakói, Günther Grabow a harmincháromezer közül az egyik volt, mert láttat- lanul is ott lélegzett mögötte- mellette a többi. Nem a pulpitusról mondta, hogy a város vasúti csomópont. Északra, délre nyúlnak acél útjai, mehetnek vonattal Csehszlovákiába, és a hamburgi összekötő vonal is önnön fut ki. Hangja a tízezrek közül csengett, amikor a kétezerötszáz munkással dolgozó varrógépgyárról beszélt, melynek gyártmányait Magyarországon is ismerik (Kecskeméten magam is láttam) és akkor is, j amikor a-, ingázókról beszélt, ákik a környékbeli kis településekről a varrógépgyárba járnak dolgozni és Wittenberg más üzemeibe. Különben tizenkétezren dolgoznak a város gyáraiban. Heinz Dietes Krage, a helyi újság helyettes szerkesztője. Wittenberg fiataljai valameny- nyien üzemekben dolgoznak, és jó volt hallgatni, hogy a polgár- mester milyen szeretettel beszélt róluk. Az ifjú, szőke Heinz Dietes Krage, a helyi újság helyettes szerkesztője, mint partnere j volt velünk. Ez nem porhintés volt a külföldi újságíró szemébe, hanem a hétköznapokból , öreg barátom, Fritz Lenke. előtt találkoztunk, mit tesznek, hogy a tanács és a helyi újság segítse elő minél több üzemi klub megalakulását. Az újság három hétig fő témaként publikálja az üzemi ifjúsági klubok fontosságát, a polgármester pedig városi gyűlést tart. Nem feledteti velük az ősi város azt sem, hogy a rádió hullámai, a tv csatornái Nyugat-Németor- szágból „átvisznek” olyan szellemi táplálékot is, aminek szándéka megzavarni az ifjú fejeket, illúziókat tápláljon bennük a nyugati életforma iránt, terjessze köztük a nihilt, a mának élés értelmet, érzelmet roncsoló felfogást. Miközben beszélgettünk (tolcsü törtökön bevallotta: nyolc hónap alatt két gyermeket rabolt el, hogy a kapott váltságdíjból házat építhessen. A tuniszi származású Mohamed Liefrenni vallomása fényt derít a hétfőn eltűnt és szerdán sértetlenül megtalált hatéves Alain Lebard esetére. A kisfiú szülei 50 ezer frankot helyeztek el a gyermekrabló által megjelölt helyen, de ehhez az összeghez Liefrenni már nem juthatott hozzá, mert egy véletlenül arra haladó teherautó vezetője a pénzt megtalálta és átadta a rendőrségnek. Liefrenni bevallotta, hogy ápmácsunk olykor homlokát tö- rölgette, pedig nem valami zsír- pámás magyar), a mi József Attilánk költői szavai jutottak eszembe: ,,elvegyültem és kiváltam”. Az ifjú Heinz Dietes Krage arról beszélt, hogy leveleket is írtak a szerkesztőségbe a munkások, hogy kevés az óvoda, és ott van egy régi ház, alakítsák azt át, s ezt társadalmi munkával segíteni fogják. Miután ez elég nagy nyilvánosságot kapott, voltak a város vezetői közt, akik idegenkedtek ettől, valami miatt ragaszkodtak ahhoz a régi házhoz. Ezért is aztán a polgármester városi gyűlést hívott össze, ahol indokolták, hogy a régi házat azért kell átalakítani, mert nyolcszáz óvodai hely kellene még s a házból kétszázat ki tudnak alakítani. A döntést így is hozták meg, de nem pihentek meg ezután, hanem ez év áprilisában a tanács határozatot hozott, hogy az üzemek felelősséggel tartoznak a munkahelyek szociális létesítményeikért. Fritz Lenke, az öreg nyugdíjas barátom, állandó kísérőnk (magyarok négyen ismerkedtünk Kelet-Németonszág ezen részével) mosolyogva kapta fel fejét és rámnézett, mintha mondta volna: íme, ilyen embereink vannak, együtt lélegzenek a munkásokkal, a „tudatos jövőbe lát”-nak. S a?, ifjú Heinz Dietes Krage is lassan így vegyül el és így válik ki. Fritz Lenke meg is veregette a vállát, a polgár- mester kezét pedig melegen megszorongatta, mint ahogyan én is három kollégámmal... (Folytatjuk.) Cserei Pál rilisban ő rabolta él Carole Bénái nous hatéves kislányt is, akit szülei 30 ezer frank ellenében sértetlenül visszakaptak. 0 TIT gyulai szabadegyeiemének programjából A TIT gyulai szabadegyetemének természettudományos tagozata az elkövetkezendő hónapokban néhány olyan előadást szervez, amely minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a szakemberek és a természettudományokat kedvelők körében is. December 10-én este 6 órakor Plazma — Anyag a negyedik halmazállapotban címmel tart előadást dr. Bíró János fizikus. 1971. január 21-én az üveggyártás múltjáról és jövőjéről tart filmvetítéssel egybekötött tájékoztatót Czina Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója. Február 4-én dr. Kiszely György, egyetemi tanár előadását hallgathatják meg az érdeklődők: A sejtbiológia helyzete napjainkban, majd 18-án A mikrobák világáról vetít filmet és az Élelmiszereink sugárfertő- zöttségéről tart előadást Szentesi György vegyész. Március 18-án A modem nyomdatechnika címmel Háromszéki Pál, a Kner Nyomda főmérnöke beszél a nyomdák fejlődésének új útjairól, lehetőségeiről. 4 gfitórjíBwsm 1970. DECEMBER 5. ered. Előzőleg egyeztették, ml-1 AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR üyegoszláSyzó munkakörbe 16 éven felüli női dolgozókat keres felvitelre Munkásszállást vidékiek részére biztosítunk. Étkeztetés saját üzemi konyhánkon történik. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Címünk: ÜM Orosházi Üveggyár, Orosháza. 108850 Egy taxisofőr vallomása Párizs Egy 27 éves párizsi taxisofőr Vigh Józsi bácsi kitüntetése Még néhány hónap és nyugdíjba vonul Vigh Józsi bácsi, a Szeghalmi ÁFÉSZ nagy önki- szolgáló boltjának vezetője Negyvennyolc éve áll a kereskedelem szolgálatában és végzi munkáját úgy, hogy, valaha is leltárhiánya lett volna. E példamutató kereskedői munkájával háromszor érdemelte ki a „Kiváló Dolgozó” kitüntető jelvényt. Közben az évek során öt fiatal sajátította el Józsi bácsi mellett a bolti, kiskereskedelem megannyi tennivalóit, méghozzá magas szinten. Egykori tanulói közül némelyek már évek óta vezető beosztásban dolgoznak. A kereskedelemben eltöltött csaknem fél évszázados kiemelkedő munkájának elismeréseként a közelmúltban a Munka- érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. E magas kitüntetést Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese adta át Vigh Józsi bácsinak. Fotó: Balkus Imi« R Békéscsabai Ügyvédi Kamara 15 éves Az Országos Ügyvédi Tanácsi kiadásában minap megjelent „A ] magyar ügyvédség jubileumi év-, könyve 1945—1970.” az érdeklő-1 dés reflektorfényébe hozta azj ügyvédi kar szervezeti formái-' nak fejlődését és helyét a szo-j cialista igazságszolgáltatás munkájában. A napi sajtó igen je-j lentős eseményként értékelte a jubileumi évkönyvet és az ab- j ban megjelent tanulmányokat. E kötetben igen értékes adatokat dolgozott fel dr. Bereczky Lajos, a Békéscsabai Ügyvédi Kamara elnöke, a testület 15 éves törté- netével kapcsolatban. Békés megyében a felszabadulás idején működő ügyvédek I magánprakszist folytattak és szervezetileg az 1875. évben alakult Szegedi Ügyvédi Kamarához tartoztak. Mivel a Szegedi Ügyvédi Kamara négy megye ügyvédségét képviselte, behatóan foglalkozni — a fegyelmi ügyeken kívül — nem igen tudott, csak a kötelező ellenőrzésre jutott idő és erő. Lényeges lépés történt az első ügyvédi munkaközösségek megalakulásával. amire Békéscsabán és Gyulán 1953-ban került sor. Az ügyvédi munkaközösségek alkalmas formának bizonyultak nemcsak a szociális ellátottság megszervezésére (betegségi biztosítás, nyugdíjellátás stb.), hanem a társadalmi megbecsülés kivívására. Ma már, szervezett alapon, ebben a keretben folyik az ideológiai és szakmai továbbképzés is. A Békéscsabai ügyvédi Kamara 1956. január 1-én alakult meg. Ekkor a megyénkben 75 ügyvéd működött, akik közül csupán 43-an dolgoztak munka- közösségekben, míg 32 ügyvéd magángyakorlatot folytatott. Megyénkben jelenleg 58 ügyvéd dolgozik. Az utánpótlás biz. tosítva van, mert az év elején nyilvántartott 10 ügyvédjelöltből 5, az év folyamán letette az ügyvédi vizsgáit és bejegyzést nyert. Huszonhét községben szerveztek meg ügyeletet, ahol rendszeresen fogadják az ügyfeleket és segítik az államigazgatási szerveket jogi kérdésekben. Gondoskodtak arról, hogy a nemzetiségi nyelvhasználat is érvényesülhessen, ezért románul, szlovákul beszélő ügyvédek is vannak. dr. Márai György Az Országos Sertéshizlaló Vállalat. Békéscsaba I-es és IT-es számú telepe, Kétegyházi út etető, éjjeliőr, meüéktermékfőző, kisvasúti motoros, fűtő és molnár szakmunkás dolgozókat vesz fel. X66236 Felvételre keresünk: gépésztechnikus! hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZÉT! VÁLLALAT II. az. Gyáregysége, Gyula, Béke sugárút 60. sz.
