Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Az országgyűlés tanácskozása v>\> v'űV(Folytatás az 1. oldalról) gébb terméseredmények ellenére — kiegyensúlyozott ellátási helyzet várható. Az álattenyész- tés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések eredményeként is az 1970-ben megindult kedvező folyamat folytatódik. Különösen a sertés- és a baromfitermelés fokozódik, ami az ellátásban is érezteti majd kedvező hatását. Ruházati cikkekből a kínálat összetételének és választékának további javítására biztosítottak a feltételek. Egyéb iparcikkekből általában kielégítő lesz az ellátás, de néhány termékből — így építőanyagokból és személygépkocsikból — a kínálat átlagosnál gyorsabb növelése sem elegendő az igények teljes kielégítésére. A fogyasztási cikk-import 1971- ben is növekszik. A belkereskedelem készletei 1970-ben jelentősen nőttek. A készletgyarapodás várható nagysága 3—4 milliárd forint; ezen belül a ruházati készletek változása a legszámottevőbb. Változatlanul arra törekszünk, hogy a belföldi termelés elsősorban a kereslet kielégítését és ne a készletek felhalmozódását szolgálja. A keresett árucikkekben szükséges készletfeltöltést — azonban helyesnek tartjuk és ennek pénzügyi feltételeit biztosítjuk. Az egy évvel ezelőtti ülésszak költségvetési vitáját is figye- leinbevéve, intézkedéseket tettünk olcsó tömegfogyasztási cikkek termelésének és forgalmazásának bővítésére, ami mérsékelte az árszint emelkedését. A növekvő fogyasztási cikk-import adóterheit is csökkentettük és ezt az árakban is érvényesítettük. Hasonló hatása volt az egyes árucsoportok kereskedelmi haszonkulcs-a korlátozásának is. Emelkedik a reálbér A fogyasztói árszínvonal 1971- ben is valamelyest növekszik. Ennek egy része azonban a lakbéremelés hatása, az emelést a lakosság számára lakbérhozzájárulás formájában teljes egészében megtérítjük. A lakbéremelés terheit az aktív keresőknek a későbbi jövedelemnövekedéssel arányosan, azzal összekapcsolva kell majd fokozatosan magukra vállalniuk 1972-től kezdődően, úgy hogy jónéhány évig még az állam tehervállalása lesz túlsúlyban. Az árváltozások megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a lakosság minden aktív kereső j rétegénél a jövedelmek gyor-! sabban nőnek, mint az árak, vagyis a reáljövedelem és a reálbér is emelkedik. A jövő évben a iakosság egy főre jutó1 reáljövedelme 5,5 százalékkal, j valóságos fagyasztása pedig a százalékkal lesz magasabb, mint 1970-ben, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reál- I bére 2,5—3 százalékkal nő. A ] nyugdíjak folyamatosan és autó- ; matikusan évente 2 százalékkal nőnek, ami. vásárlóérték ük megóvását szolgálja. Az árak bizonyos mozgása a jövőben sem lesz elkerülhető.; Az ár ugyanis a társadalmilag szükséges ráfordításokkal ossz-! hangban álló költségviszonyokat | kifejező kategória, ezért nagy! szerepe van a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtésében, a népgazdaság aktuális és távlati egyensúlyának erősítésében. Az áremelkedések j nálunk általában a költségek nö- 1 vekedésével vannak összefüg- j gósben. Az indokolatlan áremelések j esetén megvizsgáljuk az okokat és intézkedéseket teszünk. Ilyen, összefüggésben — többek között! — szigorítjuk és operatívvá tesz- szük az árellen őrzésit. Mindezen felül tudni kell, hogy az állami | költségvetés már 1970-ben is j több százmillió forintos terhet! vállalt magára terven felül a 1 viszonylagos árstabilitás biztosi-! tására. Ilyen jellegű beavatko- ! zástól a jövőben sem zárkózunk el, de társadalmi összefogást is várunk az áremelési törekvések; fékezésében és a pénzügyi tér-! hek viselésében, elsősorban a I vállalatok részéről. Mérsékelni kell az egyes termékek költsé- ■ geit a gazdálkodás javításával,! a termelékenység növelésével és: a műszaki színvonal emelésével. Tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy a nemzetközi piacokon áremelkedési irányzat érvényesül. A külkereskedelem jelentős szerepe következtében ennek belső árainkra gyakorolt hatásaitól csak bizonyos határig zárkózhatunk el, mert különben fékeznénk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számunkra egyébként nagyon előnyös bővítését. A termelői szféra anyagellátásában továbbjavuló helyzettel számolunk. Az energiahordozók és az építőanyagok iránti magas igények következtében azonban az ellátás e két termékcsoportban továbbra is feszült. 99 milliárd a szocialista szektor beruházásaira A belföldi fogyasztók ellátása azt igényli, hogy a jövő évben a termékforgalmat szabályozó intézkedések köre átmenetileg szélesedjen. A IV. ötéves tervidőszak egészében viszont a kötöttségek fokozatos feloldására törekszünk. A szocialista szektor beruházásainak összege jövőre mintegy 90 milliárd forint, 5—6 százalékkal több lehet ez az évinél, ennyire van anyagi-műszaki fedezet. Az állami és vállalati forrásokból rendelkezésre álló beruházási kereslet viszont ennél valamivel nagyobb, ezért az igényeket nem lehet maradéktalanul kielégíteni. A tervezettet meghaladó, a kínálatot nagymértékben túllépő fizetőképes kereslet kielégítésére méginkább szétaprózná meglevő anyagi lehetőségeinket és tovább növelné az amúgyis számottevő befejezetlen beruházási állományt, ezért be-1 ruházási hitelt is csak az előirányzott mértékben nyújthatunk. A beruházási nehézségek enyhítése végett több intézkedést teszünk. Nagyobb anyagi erőkkel támogatjuk az építőipar és az építőanyagipar fejlesztését, ösztönözzük a beruházási javak kínálatának bővítését. Módosítottuk a beruházási vásárlóerő szabályozását is. Mindez mérsékli a beruházási árszínvonal emelkedésének az elmúlt években tapasztalt irányzatát is. A beruházási tevékenység folytán tovább gyarapszik a nemzeti vagyon. A jövő évben 71 200 új lakás épül, ebből 27 200 állami erőből. Több nagy beruházás fejeződik be; működésbe lép a Borsodi Vegyi Kombinát PVC 2. üzeme, elkészül az évi 2500 lakás kapacitású Debreceni Házépítő Kombinát. Az élelmiszeripar tárolási gondjait enyhíti a dunakeszi és Békéscsabai Hűtőház üzembelépése. A népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának biztosítására jövőre erőfeszítések szükségesek. Importkorlátozó intézkedéseket nem kezdeményezünk, és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás formái bővülnek. Nyersanyagbehozatalunk állandó növelése végett fejlesztési célú előszállításokat tervezünk a Szovjetunióba és ugyanilyen céllal támogatjuk az ipari együttműködést a fejlődő országokkal. A jövő évi népgazdasági terv céljai kifejezésre jutnak az állami költségvetés előirányzataiban is. A költségvetés összesen 193 milliárd forintot oszt el. A kiadások 2 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket, az államháztartás tehát definites. A deficites költségvetési gazdálkodás kialakulása — úgy látszik — nem egy-két éves probléma, ezzel több évre számolni kell. A fejlesztés fokozatosan jelentkeznek majd A gazdaságirányítási reform bevezetése óta a költségvetési gazdálkodás számára az okozott elsősorban nehézséget, hogy a korábbi beruházási döntésekből származó állami pénzügyi kötelezettségek nem voltak olyan mértékben mérsékelhetők, ami teljesen megfelelt volna vállalatok és az állam közötti jövedelemfelosztás új arányainak. 1968 óta több olyan kedvező gazdasági tendencia alakult ld, amelyek harmonikusabb fejlődést eredményeztek. Ezek pénzügyi konzekvenciái — más oldalról — költségvetési problé-' mákat is okoztak. A III. ötéves terv éveiben az előző ötéves tervidőszak átlagát meghaladó ütemben nőttek a társadalmi közös fogyasztás költségvetési terhei, gyorsabban javult a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátása. A költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremtenünk. Ebbe az irányba kívánunk lépni a szabályozó rendszer január elsején életbe lépő módosításával is. A társadalmi tiszta jövedelemből a költségvetés az eddigieknél átlagosan 2—3 százalékponttal többet von el. Emellett törekedni kell a tartós megoldásra, a társadalmi tisztajövedelem gyorsabb növelésére. Magasabb lesz a befizetési kötelezettség, de szélesedik a felhasználási lehetőség is A vállalati tartalékalapok évenkénti feltöltési kötelezettsége magasabb lesz, de ugyanakkor a felhaszpálás lehetősé- ; geit is szélesítjük. Különösen ’ azért, hogy a dolgozók személyi jövedelme véletlenszerű, átmeneti mérséklődését saját döntési körükben elháríthassák. Az állami vállalatok, a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együtt, közel 160 milliárd forintot, az előző évinél 12 százalékkal többet fizetnek be a költség- vetésbe. A növekedés gyorsabb a termelés és a forgalom bővülésének üteménél. Innen származik a költségvetés összbevételeinek több mint 80 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal haladják meg az előző évit. Ez összhangban van a fellendülő termelés folytán a közös gazdaságok jövedelmeinek növekedésével, a kenyérgabona adókedvezményének megszüntetésével, a város-községi hozzájárulás bevezetésével, az ipari és a szolgáltató tevékenység bővülésével. Az adórendszer jobban figyelembe veszi a termelőszövetkezetek egymástól eltérő helyzetét, és a végzett munkától független, különbségek ki- egyenlítésére törekszik. A befizetések emelkedése ellenére a közös gazdaságok — a terv szerint — jelentősen tovább növelhetik a tagok és az alkalmazottak jövedelmét, gyarapíthatják a közös vagyont. A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek. Szükségesnek tartjuk, hogy az adóügyi szervek pontosabban állapítsák meg a magánkisiparosok, kiskereskedők és a szabadfoglalkozásúak adóköteles jövedelmét, és következetesebben adóztassák a nagyobb személyi jövedelemmel rendelkezőket. Az állami bevételeken belül nem jelentős ugyan a lakossági adóbefizetés, viszont fontos társadalmi kérdés, hogy a személyi jövedelmek a végzett munkával, annak társadalmi hasznosságával összhangban legyenek. A kiugróan magas jövedelmeket ugyanis — ha kiemelkedően jó munka nélkül keletkeztek — a mi társadalmunk nem ismeri el. Azonban az adópolitika csak egyik eszköze a személyi jövedelmek befolyásolásának és alapvető törekvéseinket változatlanul a jövedelempolitika útján valósítjuk meg. 7,4 százalékkal nő a társadalom közös fogyasztása Az állami költségvetés kiadá- i sainak több mint egyharmada I 63,5 milliárd forint a társadalom közös fogyasztását szolgálja. Ez az összeg 7,4 százalékkal maga- j sabb, mint az előző évi és hoz- j zájárul népünk anyagi jólétének í és életkörülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasztás 32 százaléka olyan pénzbeni jut- ) tatás, amellyel főként az öregekről és a többgyermekes családokról való gondoskodás valósul meg. A kiadások többi részét az állam egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakosságnak. Ez év februárjában a párt Központi Bizottsága két fontos határozatot hozott: a nők és az ifjúság helyzetéről. A határozatok — politikai teendők mellett — megjelölték azokat a gazdasági feladatokat is, amelyek a kormányzatra, a tanácsi ' és a gazdasági vezetőkre hárulnak. A nők gazdasági, szociális helyzetének javítása végett az elmúlt években több nagyjelentőségű intézkedés történt. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt, amelyet 1971-ben 160 000 anya vesz igénybe. Tovább bővítjük a bölcsődei és óvodai hálózatot. A központi intézkedéseken túlmenően a nők élet- és munka- körülményeinek javítását a vállalatok is elősegíthetik a munka ésszerűbb megszervezésével, a bérezésben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés felszámolásával. A kereskedelem, a szolgáltatások jobb, a tényleges igényeket kielégítő hálózatának megteremtése és jól megszervezett üzemeltetése szintén hozzájárul a dolgozó nők helyzetének megkönnyítéséhez. Szeretném a tanácsok figyelmét külön is felhívni arra, hogy a költségvetési előirányzatok végleges jóváhagyása során fordítsanak nagy figyelmet az oktatási intézmények, elsősorban az általános iskolák anyagi ellátottságának tovább javítására. Tovább kell javítani a hátrányos helyzetű munkás- és parasztszármazású tanulók oktatási körülményeit. Az 1971. évi költségvetés tudományos kutatásra 8 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő, mint a megelőző évben. Ezzel is jobb feltételeket kívánunk teremteni a tudománypolitikai irányelvek gyakorlati megvalósításához. A társadalmi közös szükségletek jobb kielégítését — a költségvetésben biztosított nem jelentéktelen fejlesztéseken túl — a rendelkezésre álló anyagi esz., közök hatékonyabb felhasználása útján is elő kell mozdítani. Valamennyi területen és mindannyiunknak törekednünk kell a gazdaságosabb szervezési mód- szeirek alkalmazására. Bővül a tanácsi bevételek küre Az 1971. évi állami költségvetés új vonása a tanácsok részére átengedett bevételek körének bővítése és az állami támogatás öt évre történő meghatározása, ami összhangban van a szocialista államrendszer fejlesztésére irányuló szándékainkkal. 19.71-től a tanácsok bevételét képezi valamennyi vállalat illetményadója, és a vállalatok eszközlekötési járulékának meghatározott hányada is. Űj bevételi forrás a városi és községi hozzájárulás, amely a leggyorsabban növekvő bevételi elem lesz. A tanácsi költségvetési rendszer lehetővé teszi, hogy a tanácsi pénzalapok: a költségvetés és a fejlesztési alap arányosan alakuljon a terület egész gazdaságának fejlődésiével, s egyben segítse az ellátási színvonalban mutatkozó területi aránytalanságok fokozatos mérséklését. Ezért a tanácsok figyelme és érdeklődése nem korlátozható saját intézményeik és válla- taik tevékenységére. A mostantól érvényesülő pénzügyi rendszerben a tanácsok csaknem azonos módon érdekeltek a területükön működő mindenféle vállalat és szövetkezet munká- (Folytatás a 3. oldalon)
