Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
(Folytatás a 2. oldalról) jának eredményességében és fejlődésében. A gazdasági fejlettségben és a tanácsok feladatainak pénzügyi szükségletében megyénként számottevő eltérések vannak. Ezért továbbra is nagy a jelentősége az állami hozzájárulás kiegyenlítő sze--epének, annak dacára, hogy az állami támogatás részaránya az átengedett és saját bevételek erős "növelése miatt — a III. ötéves terv átlagával szemben — 32 százalékról 12 százalékra csökken. A megyei tanácsokra hárul az a feladat, Az országgyűlés tanácskozása hogy hasonló módon szabályozzák a városok és községek gazdálkodását, teremtsék meg ott is az előbbretekintő tervezés és a gazdasági önkormányzat lehetőségét, hogy a városok és a községek önállósága növekedjék a lakosság ellátását, jobb élet- körülményeit szolgáló döntésekben. Dz eredmények azon múlnak, miképpen használjuk ki a lehetőségeket A következő öt évre szóló tár- sadálmi-gazdaságoolitikai célkitűzéseket már ez év szeptemberében ismertettük. A gazdasági fejlődés alapvető követelményeként jelöltük meg a társadalmi munka hatékonyságának nagyarányú növelését. Folyamatosan nyilvánosságra hoztuk a január elsejétől érvényes szabályozókat is. A ténylegesen elérhető gyakorlati eredmények most már főként azon múlnak, hogyan dolgozunk, miképpen használjuk ki a lehetőségeket. A gazdasági feladatok sikeres megvalósítását, a munka hatékonyságának növelését és a műszaki fejlődést az állam messze, menően segíti. A bérszabályozás rendszerében kifejezésre jut, hogy a bér- színvonal növelése alapjában csak a termelékenység emelésével, a jövedelmezőség javításával valósítható meg. Az élőmunka vállalati terheinek növekedése az eddiginél takarékosabb létszámgazdálkodásra ösztönöz. Az állami visszatérítésnek szakágazati normatívák alapján való odaítélése és a gazdaságos exportra való ösztönzés más módszerei előmozdítják a műszaki haladás meggyorsítását, a progresszív tevékenységek, ágazatok, vállalatok gyorsabb fejlődését, mert a korszerűbb termékek exportlehetőségét bővítik és fékezik az elavult, nem gazdaságos cikkek kivitelét. Az új vámtéte. lekben is érvényesülnek a műszaki fejlesztés szempontjai. A fejlesztési tevékenység lényeges javítása megköveteli azt, hogy javuljon a befektetett eszközök felhasználása, csökkenjen megtérülési ideje. Ezért a hitelpolitikai irányelvek is magasabb követelményeket állítanak a gazdálkodó szervek élé. Ugyanakkor jelentős hitelkedvezményeket kapnak a népgazdaság számára legfontosabb beruházások. Ilyenek: az építőipar és a hozzá kapcsolódó ipari létesítmények bővítése, a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a számítástechnikai gépek és alkatrészek gyártásának és alkalmazásának fejlesztése, a ruházati ipar rekonstrukciója; továbbá a nagyüzemi szarvasmarha- és sertés-tartást szolgáló létesítmények építése. A lakosság jobb ellátását eredményező I szolgáltató-javító tevékenység és. a hiánycikkek körét szűkítő be- : ruházások ugyancsak kedvező elbírálásra kerülnek. Fontos feladat hárul a vezetőkre A feladatok végrehajtásában igen fontos szerep hárul a vezetőkre. Ök azok . ,akik a szabá- j lyozó rendszer által közvetített i népgazdasági célokat, a terv gazdaságpolitikai elképzeléseit és a piaci impulzusokat a gazdálkodásban érvényesítik. Mi reális igénynek tekintjük, hogy a gazdasági vezetők minden szinten kezdeményező és magas színvonalú irányító munkát folytassanak. Tanuljanak. vezessenek, j neveljenek és szervezzenek: önállóan és alkotó módon dolgozva járuljanak hozzá terveink minél jobb megvalósításához. A termelőmunkával, a gazdálkodással szemben támasztott minőségi követelmények, meggyőződésem szerint megalapo-1 zottak és teljesíthetők. Számíta- 1 ni lehet azonban arra, hogy egyes vállalatok, egyes vezetők a könnyebb megoldást választva kívánnak boldogulni, úgy, hogy nagyobb igényekkel lépnek fel állami kedvezmények és mentességek iránt vagy az árak emelésével próbálnak magasabb nyereséget elérni. Azonban tar-1 tós és valóságos eredményeket csak a munka minőségének megjavítása hoz. Ez megkívánja, hogy a gazdasági életben szabadabb utat engedjünk a tevékenységek ésszerűbb kombinációjának, a versenynek, a jő! kezdeményezéseknek, az önálló felelős döntéseknek. Gazdasági céljaink megvalósulása és a népgazdaság pénzügyi helyzete főként attól függ, hogy már a IV. ötéves terv első évében mennyire tudjuk növelni a munka eredményességét. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági tevékenységben a7 eddiginél előrelátóbb, a társadalom érdekeit minden döntésben mérlegelő szemlélet érvényesüljön. Koncentráltabban kell felhasználnunk anyagi és szellemi erőinket, javítanunk kell a gazdasági és a pénzügyi munka szervezettségét. Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtása során csökkent- * hetjük a deficit összegét akkor, ha ésszerű takarékosság valósul { meg mindenhol; a minisztériumokban és a tanácsoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél, a költségvetési intézményeknél egyaránt. Legyünk szigorúak a pazarlókkal szemben és máris újabb lehetőségek nyílnak az indokolt igények kielégítésére. Az 1971. év nehéz és felelősségteljes lesz számunkra, de céljaink lelkesítőek. A teljesítésükhöz szükséges feltételeket mi mindannyian teremtjük meg. Magasabb színvonalon kell folytatnunk a gazdasági építőmunkát, amely a szocialista társadalom teljes felépítését szolgálja. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a kormány nevében i kérem a Tisztelt Országgyűlést, [ hogy az 1971. évi költségvetés- j ről szóló törvényjavaslatot fo- i gadja el. A pénzügyminiszter nagy i tapssal fogadott beszéde után j Egri Gyula Heves megyei, Csé- pányi Sándor Borsod megyei, Sasvári István Vas megyei. Ino- kai János budapesti, Németh István Baranya megyei, Varga Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselők szólaltak fel. Ebédszünet után Beresztóczi Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Ezután Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tímár Mátyás felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A következő hetekben sikeresen fejeződik be harmadik ötéves tervünk. Az eltelt öt évben a nemzeti jövedelem növekedése mintegy 40 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltó eredmény azért is, mert e fejlődést az egyensúly javulása kísérte. Gazdasági stabilitásunkat nem ingatta meg az olyan jelentős elemi csapás sem, mint az ez- évi ár. és belvíz, ami közel 8 milliárdos kárt okozott az országnak és befolyásolta a költségvetés egyenlegét is. Idejében elkészült negyedik ötéves tervünk, amelyet a parlament is megerősített, elkészült az 1971- es terv és most a kormány nevében pénzügyminiszterünk benyújtotta a jövő évi költségvetést — mondotta bevezetőben Timár elvtárs, majd egyes problémákról beszélt. Állami vállalataink adják a költségvetés bevételeinek legjelentősebb részét, 83 százalékát. Ugyanakkor a kiadások között is igen jelentős összegek szerepelnek vállalati támogatások címszó alatt, tehat a nettó hozam kisebb. Az államháztartással szemben ,a szociális, kulturális ellátás iránt támasztott igények, a beruházások évrőlévre nőnek. Hogy ezeket mind nagyobb mértékben tudjuk kielégíteni, szükséges, hogy nagyobb ütemben növekedjenek a vállalatok befizetései és hogy csökkenjenek az állami támogatások. Módosítottuk a bér- és létszámgazdálkodással, valamint a i nyereségrészesedéssel kapcsola- | tos szabályozókat. A jelek arra! mutatnak, hogy az új szabályo- ! zók helyes irányban hatnak. Vállalatainknál széles körű kai- ' kuláció folyik az eddiginél racionálisabb munkaerő- és bér- gazdálkodás érvényesítésére. Kétségtelen, hogy itt jelentős tartalékokkal számolhatunk. A gazdaság hatékonyságának növelése terén nagy lehetőség a tudományos kutatások eredményeinek a gyakorlatban való jobb alkalmazása — folytatta. A tudomány és a termelés szoros együttműködése, a kutatások eredményeinek gyors fel- használása az üzemekben — milliárdos értékeket jelenthet a bel- és külföldi piacokon,- hisz a legkorszerűbb új termékeket a világpiac magasabb áron ismeri el. Nagy lehetőségeket rejt magában a vállalati dolgozók széles körű továbbképzésének megszervezése. A továbbképzésnek biztosítania kell, hogy a munkás, a technikus és a mérnök — közvetlen munkájának ismeretén túl — jobban elsajátítsa azokat az ismereteket is, amelyek a környezet megváltoztatásával, az automatizálással, a számítástechnika alkalmazásával és más változásokkal járnak együtt. Jelentős feladataink vannak itt a nők helyzetének' javításával összefüggésben. A szakmunkásoknak csak 14 százaléka nő, ezzel szemben a betanított munkások között 46 százalék, az egyéb munkások között pedig 45 százalék a nők aránya. A szakmai képzés mellett több gondot kell fordítani az általános gazdasági, politikai és kulturális ismeretek bővítésére is. A képzett, kulturált dolgozó többet tud produkálni a maga és a társadalom érdekében, mint az elmaradott ember. Majd arról szólt, hogy a gazdasági hatékonyság javításának feladata fokozott figyelmet és felelősséget követel vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. Az említett követelménnyel összefüggésben erősítenünk kell a tu, lajdonosi felügyeletet Vállalataink munkája fedett. A költségvetés említett «-aK. lémái mellett szólt a lakosság összesített háztartási mérlegéről, bevételeiről és kiadásairól is. A lakosság legjelentősebb bevételeit a bérek alkotják, ez 1971- ben több mint 100 m’lliárd fo- 1 rintot tesz ki — mondotta. Bér- polit;kánkban sok a probléma. Elsősorban a mainál jobban kell biztosítani a bérezés megfelelő differenciáltságát a munkateljesítménynek megfelelően.' Ellene vagyunk minden egyen- lősdinek! A felelősséggel végzett jó munkát jól kell megfizetni, a rossz munkát nem szabad megtűrni. E téren vállalataink gyakorlata sok kívánnivalót nagy maga után A minisztériumoknak is intenzívebbé kell tenniük munkájukat. Bérrendszerünk nagyjában-egészében megfelelő kereteket biztosít az igazságos bérezéshez. Ezt azonban semmilyen központi szerv nem biztosíthatja, ezt maguknál a vállalatoknál kell a vezetésnek biztosítania. A jövedelmekkel kapcsolatos probléma az is. hogy'egyes családokon belül az egy főre jutó jövedelmek közti eltéréseket csökkenteni kell. Ennek legfontosabb eszköze a családi pótlék és a nyugdíj-juttatás, valamint egyes" alacsony keresetű rétegek bérének emelése. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a probléma nem tekinthető megoldottnak és a kormány — amint erre a megfelelő források a termelőmunka hatékonyságának javítása révén rendelkezésre állnak — nem fog késlekedni, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Ide tartozik az olyan problémák megoldása is, mint elveink következetes érvényesítő- j se a nők béreinél és a fiatal, induló diplomások megfelelő keresetének biztosítása. A lakosság jövedelmei között második helyen a termelőszövetkezeti tagok közösből származó pénzbeni munkadíja szerepel, ami 1971-ben kb. 15 milliárd Ft. A mezőgazdasági termelés fejlődésevei együtt a parasztság jövedelmi színvonala országos átlagban elérte a munkásokét. A kép azonban meglehetősen tarka. Vannak elmaradott tsz-ek — ahol ösztönzőkkel és támogatásokkal is biztosítanunk kell a jövedelmek megfelelő emelkedését —, és van már az országban többszáz olyan szövetkezet, ahol meglehetősen magas jövedelmi j színvonal alakult ki, általában j a jó munka, de helyenként a J kedvező természeti vagy egyéb adottságok folytán. Ide tartoznak Budapest és a nagyvárosok j körül elhelyezkedő szövetkeze-1 tek. Mivel ez utóbbiak nagyon szoros kapcsolatban vannak a! főváros és a vidéki centrumok [ lakosságával, őrködni kell azon, hogy indokolatlan jövedelem- aránytalanságok ne alakuljanak [ ki sem a szövetkezeti tagok, sem a tsz-ekben dolgozó ipari munkások esetében és ahol ilyenek kialakultak (például egyes melléküzemági tevékenységek .túlzott fejlesztése révén), ott ezeket mérsékelni kell. Ezután a lakosság ellátásának javításáról beszélt. Gyakori jelenség, hogy a lakosság az életszínvonal és az áruellátás alakulását Is krfi tikával illeti. Tény, hogy elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeknél e bírálat jórészt jogos és a lehetőséghez képest mindent el kell követnünk az orvoslásra. A közvélemény. megnyilvánulásai kapcsán azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az igények gyorsabban nőnek, mint a szükséslete'k kielégítésének reális lehetőségei. Az egyre szélesedő külföldi utazások, az üzletek bővülő választéka, a háztartások gépesítése, az autó és sok más tényező mind szerepet játszanak az igények növekedésében. Természetesen gyorsabban fejlődni, gyorsabban gyarapodni lehet — és kell is. Ehhez azonban a szükséges — és ennek minden emberben tudatossá kell válnia —, hogy az egyéni és a közös munka jobb, szervezettebb, céltudatosabb legyen. Intézkedéseinkben nem lehet csak az igényekből kiindulni, nézni kell a mérleg mindkét oldalát. Ha ezt nem tennők, bizonyos idő múlva saját magunk vallanánk kárát. Gazdaságunk szoros kapcsolatban van az európai és a világgazdasággal. Legjelentősebb partnereink a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Velük bonyolítjuk külkereskedelmünk kétharmadát. Ez a ma. gyár gazdaság stabilitásában jelentős tényező. Elősegíti, hogy hosszú távra, tervszerűen gazdálkodhatunk. Ugyanakkor jelentős a forgalmunk a tőkés és a fejlődő országokkal is. A világpiaci hatások közvetlenebbül és erőteljesebben érnek bennünket, mint azelőtt. Ezt mi egészséges folyamatnak tartjuk, olyannak, amely rugalmasabbá, versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot. A tőkés világpiac kedvezőtlen hatásait azonban nem engedjük spontán érvényesülni. Az 1971-es év negyedik ötéves tervünk induló éve — mondotta befejezésül. — Indulási pozíciónk jónak mondható. Ezt summázta a X. pártkongresszus nemrég lezajló tanácskozása is. Problémánk, gondunk, tartalékunk, lehetőségünk van bőven. Rajtunk áll, hogy ezekből mit és milyen gyorsan oldunk meg, illetve használunk ki; hogy milyen ütemben tudjuk fejleszteni gazdaságunkat, népünk életszínvonalát. Timár elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Tűz Ferenc Komárom megyei, Simon Tstván Veszprém megyei, Bőhm József Somogy megyei, dr. Nez- vál Ferenc nyugdíjas Zala megyei, Kelemen Sándor Bács-Kis- kun megyei, Pályi Sándomé ' Veszprém megyei, Juhász István Borsod megyei képviselők szólaltak fel, akik valamennyien elfogadták az 1971-es állami költségvetést. Szünet után Vass istvanné el. nökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke szólalt fel, elemezte az elmúlt ötéves, tervidőszak mutatóit, majd a lakosság jövedelmi viszonyaival foglalkozott. Még több felszólalás, majd interpellációk hangzottak el, s Vályi Péter zárszavával ért véget az országgyűlés. Kádár János fogadta a kubai államminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Carlos Rafael Rodriguez államminisztert, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. ■ baráti légkörben i folytatott eszmecserén jelen volt dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Floreaj Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI)
