Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
MA; Szikrák (4, oldal) A szervezett dolgozók bizalmából (5. oldal) Mini Magazin (6. oldal) Heti tv-, rádióműsor (10. oldal) Elfogadlak Békéscsaba IV. öléves tervének irányelveit Ülést tartott a városi pártbizottság A békéscsabai városi pártbizottság Gyulavári Pál első titkár elnökletével tegnap, pénteken délelőtt ülést tartott. A pártbizottság ez alapszervezetek, a csúcsvezetőség-válasz- tások és a pártértékezletek lebonyolításáról szóló tájékoztató jelentést dr. Pankotai István osztályvezető szóbeli kiegészítője után tudomásul vette. Ezután a város negyedik ötéves tervének irányelveiről összeállított anyagot vitatta meg, melyhez Várai Mihály osztályvezető fűzött' szóbeli tájékoztatót. Az irányelveket tartalmazó előterjesztést, amelynek vitájában felszólalt dr. Haraszti János, a városi tanács vb elnöke is, a pártbizottság az elhangzottakkal együtt elfogadta. Értékelték az „Úttörők az árvízkárosult iskolákért” akciót Tegnap délelőtt Békéscsabán megtartották az Űttörő Szövetség és a Vöröskereszt által kezdeményezett és a MÉK-vállala- tok által lebonyolított „Úttörők az árvízkárosult iskolákért” akció megyei eredményhirdetését. Fehér János, a MÉH Békés megyei igazgatója elmondotta, hogy bár 10 vállalat közül a Csongrád—Békés megyei MÉH Vállalat végzett az első helyen, a megyék közötti összevetésben azonban Békés ötödik lett. A megyei akcióbizottság értékelése szerint az úttörők a szeptember 15-től november 25-ig tartó kampány alatt összesen 226 ezer 478 forint értékű hulladékot gyűjtöttek és az ezért járó ősz- szeget befizették a Vöröskereszt csekkszámlájára. A kategóriánként meghirdetett országos versenyben a nagykamarási általános iskola Ságvári úttörőcsapata harmadik helyezést ért el, s jutalmul egy Orion televíziót kap. A nagykamarási úttörők, akárcsak a hasonlóan jó eredményt elért pusztaszentetomyai iskolások, ott lesznek a december 20-i országos eredményhirdetésen, amelyet a budapesti Madách Színházban rendeznek meg. A megyei akcióbizottság külön értékelte az egyes úttörő- csapatok teljesítményét és három kategóriában összesen 15 ezer forintot ítélt oda a legjobbaknak. Az iskola létszám szerint meghatározott kategóriák első helyezettjei: a csorvási általános iskola Kuliich Gyula Úttörőcsapata, a nagykamarási Ságvári Endre Úttörőcsapat és a pusztaszentetomyai Táncsics Mihály Úttörőcsapat. Az országos kiírás értelmében valamennyi, az akcióban részt vett csapat megkapja a Magyar Vöröskereszt és az Űttörő Szövetség díszes emléklapját. :4*m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1970. DECEMBER 19., SZOMBAT Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Jóváhagyták az 1971. évi állami költségvetést s a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének szabályozásáról szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés tanácskozása Pénteken tartotta ez évi utolsó ülésszakát az országgyűlés. Az illésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Benke Valéria, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. 4 Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Szabó Pál és Szilágyi Sándor képviselőkről. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselők emlékének; az országgyűlés jegyzőkönyvben is megörökítette emléküket. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelke. zésének megfelelően — bemutatta ős a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette az 1971. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971—75, évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot. A törvény- javaslatot előzetes tárgyalás végett megkapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy egy képviselő nyújtott be interpellációt, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő; 1. Az 1971. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. interpelláció. Az elfogadott napirend szerint ezután megkezdődött az 1971, évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot Vályi Péter pénzügyminiszter terjesztette elő. D jövő év célkitűzései nyék miatti jövedelemkiesésnek; Az állam a természeti csapósok következményeit nagy részben magára vállalta, nem engedte, hogy azok a közvetlenül nem sújtott lakosságot is érintsék. Mindez mit sem von le az elért eredmények értékéből. A nehézségekkel eredményesen megbirkóztunk. Az elmúlt esztendő gazdaságilag sikeres volt. Ebben nagy része volt a X. kongresz- szus tiszteletére indított lelkes és az eddigieknél jobban szervezett, céltudatosabb munkaversenynek Az árvíz által okozott károk helyreállítását pedig meggyorsította, teljesebbé tette az a társadalmi összefogás és anyagi segítség, amelyet a lakosság, a vállalatok, a szövetkezetek és a költségvetési intézmények önként vállaltak. A jövő év a IV. ötéves tervidőszak első éve. A jövő év gazdálkodása ennek megfelelően mindenekelőtt az országgyűlés szeptemberi ülésszakán elfogadott ötéves népgazdasági terv céljainak elérését szolgálja. Vályi Péter beszéde két okozott. Mindezt a gazdálkodás hatékonyságának általános javulásából származó eredmények eddig még nem tudták teljesen ellensúlyozni. A nemzeti jövedelem ezért a tervezettnél és az előző évinél is kisebb ütemben nőtt. A károk és a kiesések ellenére nem tartottuk szükségesnek, hogy változtassunk a fogyasztás és a fel- halmozás tervezett egyenletes növekedési ütemén. A belföldi felhasználás tervezett növekedése ilyen körülmények között behozatali többlet révén valósult meg. Hasonló tényezők határozták meg az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulását is. A folyó évben a költségvetési gazdálkodás előreláthatólag a tervezettnél nagyobb, 3,5 milliárd forint körüli hiánynyal zárul. A hiány kialakulásában jelentős szerepe volt a kedvezőtlen természeti körülméVályl Péter pénzügyminiszter beterjeszti a jövő évi költségvetés tervezetét. (MTI-fotó — Pálfai felv.) Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot olyan időszakban terjesztjük elő, amikor — a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának iránymutatása alapján — a IV. ötéves terv új feladatainak meg. valósítására készülünk. Ehhez az 1970. évi gazdálkodás eredményei jó kiinduló alapot nyújtanak. A most végződő J tervidőszakra kitűzött célokat j sikerült teljesítenünk, s emellett ; az ötéves terv végére a népgazdaság fejlődésében több új kedvező vonás bontakozott ki. Az ipari termelés növekedési üteme meggyorsult, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a tervezettnél nagyobb. A társadalmi munka hatékonyságának javulásában eredmények mutatA késői kitavaszodás, a tava- i szi árvíz és a belvíz, majd a j nyári szárazság miatt a mező-1 gazdasági termelés nerjj érte el | koztak. Az iparban a munka termelékenysége, az 1969. évi stagnálás után, az előirányzottnál jobban nőtt, mivel lassult a létszám növekedése. A fogyasztói piac egyensúlya erősödött,I kedvezőbb az áruellátás az ipar és a kereskedelem jobb munká- j ja, a belföldi termelésből és a behozatalból származó áruutánpótlás fokozódása következtében. Nemzetközi versenyképességünk sokfterületen javuló, ezt bizonyítja az export dinamikus j bővülése. A népgazdaság 1970. évi fejlődésében azonban kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ezek nagyrészt a rendkívüli természeti körülményekre vezethetők vissza, amelyek fékezték a növekedést. az előző évit. Az árvíz elleni védekezés és a károk helyreállítása más népgazdasági ágakban is kieséseket és többletköltségeAz 1971. évi népgazdasági terv I a gazdasági növekedés ütemének fokozódását irányozza elő. A nemzeti jövedelem 7 %-kal, az 1970. évinél többel gyarapszik Az ipar termelése 6 százalék-. lakkal, a nemzeti jövedelemhez | való hozzájárulása pedig 7 szá- j lékkai nő. A mezőgazdaságban ; — az ez évi visszaesés után — i megvannak a termelés gyorsabb j növelésének feltételei, a termelés értéke az 1969. évi magasabb | színvonalat is 2—3 százalékkal meghaladhatja A külkereske-1 delmá forgalom az 1970. évinél j valószínűleg mérsékeltebben, de ugyanakkor kiegyensúlyozottab- ban fejlődik majd, külkereskedelmi mérlegünk tehát kedvezőbb lesz az ez évinél. A belföldi felhasználás ezért 1971-ben' lassúbb ütemben nőhet, mint a ! nemzeti jövedelem. A belföldi felhasználáson belül a fogyasz- tás részaránya 75 százalék, a felhalmozásé pedig 25 százaiéi?, tehát a megelőző évihez képest nem változik. Az 1970. évi jelentős eredmé- j nyék után 1971-ben tovább ja- j vul a fogyasztói piac helyzete, j Erre változatlanul megkülönböz- | tetett figyelmet fordítunk. Ehhez j szükség van arra, hogy az áru-: alapok növelésével összhangban szabályozzák a jövedelem kiáramlását. A fizetőképes kereslet továbbra is gyorsan, bár az előző évinél valamivel mérsékeltebben nő. A lakosság összes pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A szocialista szektorban — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — a foglalkoztatottság mintegy 2 százalékkal bővül, a nominal átlag- keresetek pedig 4 százalékkal lesznek nagyobbak. A termelés erőteljesebb növekedése, a gazdálkodás hatékonyságának a számítottnál nagyobb javítása és ezzel összefüggésben a vállalati és szövetkezeti jövedelmek kedvező alakulása módot adhat az átlagbérek ezt meghaladó növelésére is. A parasztság pénzbevételei a bérből és a fizetésből élőkével arányosan növekednek. A mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelmei az átlagosnál gyorsabban bővülnek. A kiskereskedelmi áruértékesítés közel 10 százalékkal nő élelmiszerekből — az idei gyen(Folytatás a 2. oldalon) II nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben nőtt
