Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

MA: Érdek és öntudat (3. oldal) Pénzeszsák (3. oldal) Elfogták a gázolót (4. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTÉIZOT T S ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG Fékezzen egy percre <7. oldal) 1970. DECEMBER 16., SZERDA Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM KGST-tanácskozás Moszkvában Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 50. ülése. Az ülésen a tagországokat miniszterelnök-helyettesek kép­viselik. A résztvevők megvitatják a szocialista gazdasági integráció elmélyítésével, valamint a gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket. Megvizsgálják azo­kat az intézkedéseket, amelyek a KGST-országok új gépekre és ipari berendezésekre vonatkozó igényeinek teljesebb kielégítésé­re irányulnak. (MTI) Mit «itat az előzetes zárszámadás - Felkészülés 1971-re a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz-ben December első napjaiban elő­zetes zárszámadáshoz készülőd­tek a telekgerendási Vörös Csil­lag Tsz-ben. Év közben ebben a közös gaz­daságban is előfordultak bevé­teli kiesések — mondotta Kelle Mihály tsz-elnök. A növényter­mesztés kereken hatmillió fo­rinttal hozott kevesebbet a ter­vezettnél. Ebből a hatmillió fo­rintos hátrányból az állatte­nyésztés egymillió forintot, a j társgazdaságokban végzett bér­munka pedig 800 ezer forintot pótolt. Ahhoz tehát, hogy a szö­vetkezet jól felkészüljön a kö­vetkező esztendőre, hozzá kellett nyúlnia az 1969-ben képzett biz­tonsági alaphoz. Ennek jelentős részét felhasználták. Vásároltak többek között 240 süldőt, és 152 bikaborjút, olyan beruházásokat fejeztek be, melyekkel szintén a következő év gazdasági alapjait teremtették meg. Bővítették a gépműhelyt, felépítettek egy 180 férőhelyes hízómarha-istállót, összeszereltek egy csővázas színt, befejezték az üzemi konyha épí­tését és átvettek az AGROKER- től egy K—700-as nagy teljesít­ményű szovjet traktort. Ilyen előzmények után készítették el az előzetes zárszámadást, amely munkaegységenként a tervezett 43 forint kiosztást mutatja. A számvetés alapján ma, december 16-án egymillió 300 ezer forintot fizetnek ki munkaegységre. Dr. Dimény Imre miniszter részvételével a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkáját tárgyalta a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága december 15-én tar­totta ülését Békéscsabán Klau- kö Mátyás elnökletével. A tes­tületi ülésen megjelent és fel­szólalt ár. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint részt vett Su­ti ala Pál, a megyed pártbizottság titkára. Az első napirendi pont vitáját Csatári Béla vb-elnölkhe- lyettes által beterjesztett jelen­tés képezte, amely a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály munkájáról szólt. Az előterjesztést kiegészítette a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium komplex vizsgálatáról szóló jelentés. A két anyag együttes tárgya­lása alapján megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervei jó munkát végeztek. Er­re utálnak a mezőgazdasági ter­melésben elért eredmények. A növénytermesztésről szólva tá­jékoztattak, hogy 1969-ben Bé­kés megye adta országosan a búza 11,2 százalékát, a kukori­ca 9,9 százalékát. Búzából 19, kukoricából 20 százalékkal vol­tak magasabbak az átlagtermé­sek az országosnál. A főbb nö­vények terméseredményeinek elérésében jelentős szerepe volt az intenzív fajták széles körű elterjesztésének, a korszerű ag­rotechnikai módszerek alkalma­zásának, ami az osztály érdeme is. Hasznos volt az osztálynak az igazgatás^ a hatósági és egyéb irányító munkája. Bizto­sította a fontos határozatok egységes értelmezésének feltéte­leit. A húsprogram megvalósítása érdekében megállapította a vég­rehajtó bizottság, hogy a szako­sított szövetkezeti telepek mi­előbbi megvalósítása az ország húsellátása szempontjából rend­kívül nagy jelentőségű. Ezért az osztály rendszeresen kísérje figyelemmel a továbbiakban is ezen telepek építésének helyze­ummm sí iiüi x : * : . :: . A .. ,-v . . JH Éte 'J !||p I társadalom minden rétegénél elitérbe kerül a magasabb életszínvonalat jellemzi áruk kereslete és fagyasztása Békéscsabai tanácskozás aktuális kereskedelmi kérdésekről A lakosság áruellátása ez év­ben tovább javult. Legtöbb áru­csoportban bővült a választék, új cikkek jelentek meg a piacon és az előző években tapasztalt mennyiségi hiányok csökkentek. Az iparcikkek választékának bő­vülése oda vezetett, hogy az egy­mást helyettesítő, azonos célt szolgáló olcsóbb és drágább ter­mékek egyaránt folyamatosan kaphatók az üzletekben — álla­pította meg Borsos László, a bel­kereskedelmi miniszter helyette­se azon a kedden tartott békés­csabai tanácskozáson, amelyen négy megye: Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád és Szolnok, vala­mint a Szeged város párt-, ta­nácsi és kereskedelmi vezetői vettek részt. Steigerwald Györgynek, a Bé­kés megyei Tanács kereskedel­mi osztálya vezetőjének meg­nyitója után a megjelent 250 résztvevő előtt a miniszterhe­lyettes részletes tájékoztatást adott: a kereskedelem 1970—71. évi fejlődésének aktuális kérdé­seiről, a kereslet tartós tenden­ciáiról, a közgazdasági szabályo­zás új vonásairól és a vállalatok, szövetkezetek munkájával szem­ben támasztott kereskedelem­politikai követelményekről. Az idei év adatait, eddigi ta­pasztalatait értékelve, a minisz­Baukó Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője és az előadó, Borsos László miniszterhelyettes. tét s kezdje meg a szakember­biztosítást, a betelepítést, álta­lában a telepek üzemeltetésé­vel kapcsolatos előkészítő mun­kákat. A továbbiakban a végrehajtó bizottság — tekintettel az 1970- es rendkívüli időjárás és árvizek ! mijatt előállott takarmányhiány­ra — kérte, hogy a MÉM eddigi | segítségén felül további takar­mánymennyiséget biztosítson. í (Mindkét anyag tárgyalására I lapunk későbbi számába-n még visszatérünk.) A végrehajtó bizottság beje­lentésekkel zárta ülését. Megszűnt a közületi tehergépkocsik berendelése Ülést tartott a Központi Szállítási Tanács Az őszi forgalom tapasztala­tairól, az első negyedév legfon­tosabb tennivalóiról tárgyalt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elnökletével kedden a Központi Szállítási Tanács. Az ülésen megállapították, hogy a nehézségek ellenére mind a vasút, mind az autóköz­lekedés a szállítást igényeket kielégítette, kapacitáshiány nem okozott számottevő problémát az ipar, a kereskedelem és a mező- gazdaság munkájában. A közü­leti tehergépkocsik bevonása a közhasznú szállításba hatéko­nyan segítette az őszi forgalom ; lebonyolítását. Augusztustól no- I vember végéig 4736 közületi gépkocsi mintegy 350 000 tonna árut szállított. Nagy segítséget jelentett a Volán vállalatok hét­végi műszakja, amelynek során 39 000 jármű 1 136 000 tonna árut fuvarozott. A tanács úgy határozott, hogy további intézkedésig megszün­tetik a közületi gépkocsik be­rendelését. i terhelyettes elmondotta, hogy a kiskereskedelmi forgalom várha­tóan 13 százalékkal haladja meg az előző évit. Javult az áruel- tását, szűkült a hiánycikkek kö­re és sok új termék jelent meg a piacon. A társadalmi követel­ményeknek megfelelően fejlő­dött az árukínálat az olcsóbb cikkekből is. Az ellátás javulása azonban szakmánként és árucso­portonként nem volt egyenletes, egyes olcsó pamutáruk, konyha­bútorok időnként hiányoztak az üzletekből. Az 1971.. évi népgazdasági terv szerint a kiskereskedelmi értéke­sítés 10 százalékkal haladja meg az idei szintet. A tervezett fejlő­dés gyorsabb a a IV. ötéves terv­ben előirányzott évi átlagos nö­vekedésnél, ami arra figyelmez­tet, hogy a kereskedelmi válla­latoknak és szövetkezeteknek az ellátási feladatokra mind jobban fel kell készülniük. A lakosság áruellátásának javításával kap- : csolatos feltételek sok tekintet- j ben kedvezőbbek az ideinél. AI kereskedelem mintegy 30 millió- j árd forintos készlettel kezdi meg a jövő évet, ami a vállalatok és i a szövetkezetek számára kellő ! biztonságot nyújt a további fel­készüléshez. 1971-ben és a kö­vetkező években, a fogyasztás és a pénzbevételek növekedésén túl, a kereskedelmi forgalom fej­lődését, összetételének alakulá­sát meghatározzák azok a válto­zások, amelyek az életkörülmé­nyek rendszeres javulásának ha­tására a családok életmódját s ennek megfelelően keresetét több irányban befolyásolják. A társadalom minden rétegénél előtérbe kerül a magasabb élet­színvonalat jellemző áruk ke­reslete és fogyasztása. A fogyasztói kereslet tarlós tendenciái közül az előadó az iparcikkek s ezen bejül is a tartós fogyasztási cikkek átla­got meghaladó növekedését emelte ki, utalva arra, hogy hű­tőszekrényből, olajkályhából, motorkerékpárból és rádióból az idei forgalom két-háromszorosa az 1965. évinek. Az átlagosnál gyorsabban növekszik a keres­let a bútor és a lakberendezési cikkek, valamint a szintetikus alapanyagú ruházati áruk iránt. A falusi lakosság vásárlóerejé­nek erőteljes növekedése követ­keztében a városi és a falusi la­kosság fogyasztásának összetéte­lében mutatkozó különbségek erőteljesen csökkennek. Kedvezően befolyásolja az árukínálat fejlődését a fogyasz­tási cikkek importjának jelen­tős emelkedése. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az idén több mint háromszor any- nyi importcikket hoznak forga­lomba, mint öt évvel ezelőtt. Így ebben az esztendőben az 1965. évi nyolc százalékkal szemben a forgalom 16 százaléka tevődik össze importcikkekből. A korábbi időkben oly sokat vitatott kereskedelmi árpolitiká­val kapcsolatban a miniszter- helyettes hangsúlyotza, hogy kü­lönösen a múlt évi kritika ered­ményeként az állami és a szö­vetkezeti kereskedelmi vállala­tok ármunkájára a nagyobb megfontoltság és a stabilitásra való törekvés volt a jellemző. A kiskereskedelmi árszínvonal az idén mintegy másfél százalékkal emelkedik, ezen belül a ruházati cikkeké két-három százalékkal. Általános tapasztalat, hogy a kereskedelem áremelési törekvé­sei jóval mérsékeltebbek a ta­valyinál. Hiba viszont, hogy a kereskedelmi vállalatok a terme­lési árak növekedéséből adódó többletet saját nyereségük ter­hére igyekeznek kiegyenlíteni, pusztán csak azért, hogy még a látszatát is kerüljék az áremelési törekvéseknek. A kereskedelmi szakemberek tanácskozásán felszólalt Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályve­zetője is, aki az aktuális szö­vetkezetpolitikai célkitűzések is­mertetésével egészítette ki a mi­niszterhelyettes előadását. B. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom