Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

(»OBiitBlka Varsó Varsóban befejezte tanácsko­zásait a LEMP KB kibővített ! teljes ülése. Az országos gazda­sági helyzetről és az 1971-es lervfeladatokról folytatott vitát Wladyslaw Gomulka, a KB első 1 titkára összegezte. Kifejtette, i hogy az 1911» novemberi párt- kongresszuson megválasztott j Központi Bizöttság mostani 6- plénuma lezárja a lengyel nép- ; gazdaság fejlődésének régi sza- | kaszát és újat nyit meg, ami az estenzjv módszerekről és for­mákról az intenzív fejlesztési ‘ politikára való áttérésben je­lentkezik. — Az 1971-es tervvel tehát - megkezdjük gazdásági fejlődé- j sünk új szakaszát. S egyben az j 1971—1975-ös új ötéves tervün­ket. aminek kidolgozása még nem fejeződött be — mondta a KB első titkára, majd a decem- ! bér 13-án életbe lépett kiskeres­kedelmi árrendezésről szólott: i A társadalom megelégedéssel fogadja az árleszállításokat, az áremelések azonban mindig népszerűtlenek és mindig bírá- j lattal találkoznak, függetlenül attól, hogy a bírálat megalapo­zott, vagy megalapozatlan-e. A mostani árrendezés mélysége­sen megalapozott. De ez a ren­dezés nem jelenti az élelmezési struktúra gyökeres megváltoz­tatását. A lakosság tartós és tel­jes hús- és hentesárucikk-ellá- tását csak az állattenyésztés fe,i- r leszfése útján tudjuk biztosí­tani". Wladyslaw Gomulka utalt ar­ra, hogy eddig az állam dotált számos fogyasztási cikket. Egye- j lőre még nem értek meg a fel­tételek ahhoz, hogy a dotációt I teljesen megszüntessék. A KB első titkára végül alá­húzta: ..Minél következeteseb-! ben megvalósítjuk a mostani plenum határozatait, gazdasá­gunk minél szélesebb fronton rálép az intenzív fejlesztés, a tudományos-műszaki forrada­lom útjára, annál hamarabb el­jön az az idő, amikor a csalá- 1 dók életéből eltűnnek a ma még meglevő gondok és életkö- lülmény-problémák. A plénum határozatként fo­gadta el Boleslavv Jaszczuk KB- titkárnak az ország gazdasági | helyzetéről es az 1971-es gazda­sági feladatokról előterjesztett beszámolóját. A Központi Bizottságot Wladys­law Gomulka tájékoztatta Len- I gyelország és az NSZK államkö­zi szerződéséről. A plénum hata- j rozata „megelégedéssel üdvözli a december 7-én aláírt szerző- ; dóst, amelyben az NSZK elis­merte az Odera—Neisse határ j végleges és megváltoztathatat­lan jellegét, ahogy azt az NDK az 1950-es görlitzi egyezmény­ben megtette. A LEMp Központi Bizottsága egyetértőén tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületének : december 2-i berlini ülésén részt vett lengyel párt- és kormány- j küldöttség állásfoglalását. Brandt levele Cyrankiewiczhez Varsó ] Mint a PAP hírügynökség je- | lenti, Józef Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnök levelet ka-; pott Willy Brandt kancellártól:; — Varsóból hazatérve, ismétel- | len köszönetét mondok vendég- j szeretetükért, amelyben annak megerősítését látom, hogy az 1970. december 7-i szerződés alá- , írásával választott út az állama- j- ink közötti viszony normalizálá-! sához vezet — írja Brandt. Remélem, hogy erőfeszítéseink a németek és lengyelek közele­déséhez vezetnek, s lehetővé te- j szik együttműködésünket — el- sősorban az ifjúságét —, a béke érdekében. Kérem, fogadja miniszterelnök úr hálám és tiszteletem kifejezé­sét”. ENSZ-határozat a nemzetközi biztonság megszilárdításáról Az ENSZ közgyűlés politikai j.zottsága hétfőn Dél-Aírika el­lenszavazatával es Portugália tartózkodása val nyilatkozatot fogadott el a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról. A 2ö pontból álló nyilatkozat ünnepélyesen leszögezi, hogy .minden kormány köteles tar- tózkodni az erőszakkal való fe­a burgosi Bernben per ellen nemzetközt konvenció A Nemzetközi Polgári Repü- „sügyi Szervezet 77 tagországá­nak diplomáciai képviselői, akik december elseje óta üléseznek Hágában, kedden délelőtt a szük­séges kétharmadost meghaladó szótöbbséggel elfogadták egy nemzetközi konvenció szövegét, amely a repülőgépek jogtalan birtokbavételének megbüntetését célozza . A konvekeió arra kötelezi azo- | kát az országokat, amelyek el- j fogadták, hogy szigorú bünteté­sekkel sújtsák a légikaiozkodást. A konvenció 13 cikkelyből áll. Megszavazásakor csak Algéria és Chile tartózkodott. Az okmány nemzetközi jogi­lag akkor lép hatályba, ha az aláírók közül 10 ország ratifi­kálta, az okmányt ezt követően Moszkvában, Londonban és Wa­shingtonban letétbe helyezik, hogy „bármely ország bármikor csatlakozhasson hozzá”. Tsz-dolgozókat téli hónapokra fizikai munkára ny ege tőzés bői, vagy annak alkal­mazásától egy másik állam te­rületével és politikai független­ségével szemben és egyetlen or­szág területe sem válhat katonai megszállás tárgyává erőszak al­kalmazásával és az ENSZ alap­okmány előírásainak megsérté­sevéi”. A nyilatkozat felhívja az or­szágokat, hogy a vitás kérdése­ket békés eszközökkel oldják meg a nemzetközi bélre, bizton­ság és igazságosság fenyegetése nélküL A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a világszervezetnek az alapokmány értelmében joga van intézkedéseket megvitatni és ajánlani minden olyan hely­zet rendezésére, amely megíté­lése szerint fenyegeti az általá­nos jólétet, illetve az országok ' között baráti kapcsolatokat. A dokumentum határozottan | elítéli az apartheid bűnös poli- ; tikáját, amelyet a Dél-afrikai ! Köztársaság kormánya folytat az aláhúzza az elnyomott népek | jogaikért folytatott harcának törvényességét. Ulálrlák a Magyar és a Szovjet Baráti Társaságok együttműködési tervét Kedden délután, a Barátság Hazában, dr. Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke és P. N. Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke jegyző­könyvet írt alá az MSZBT, vala­mint a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság 1971. évi együttműködési tervéről. A két társaság kölcsönösen megemlékezik a jelentős politi­kai és kulturális évfordulókról. Ezenkívül az MSZBT más hazai társadalmi szervezetekkel együtt a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság tevékeny segítségével több fontos akciót szervez az idei év­ben, így a szovjet űrkutatás nap­jait, a hős városok hetét, a szov­jet műszaki filmnapokat, vala­mint a grúz ötvösművészet kiál­lítását. Sok ezren tüntettek Bernben a spanyolországi diktatúra ellen. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki a burgosi hadbíróság előtt álló baszk hazafiak iránt. Képünkön a tüntetők egy cso­portja. (Telefotó — AP—MOT—KS) Megállapodás a belvillongások megszüntetésére A jordán kormány, a gerillák és az arabközi felügyeleti bizott­ság közreműködésével Amman- ban újabb fontos megállapodást dolgoztak ki az ismétlődő bel­villongások végleges megszünte­tésére. A megállapodás szemmel- láthatólag abból a feltételezésből indul ki, hogy a legutóbbi inci­denseket általában a Palesztinái milícia, illetve a jordán kor­mány által korábban létrehozott „népi ellenállási” szervezet em­berei provokálták ki. Hétfőn este létrejött megálla­podás értelmében mindkét szer­vezet tagjainak le kell adniuk jelenleg otthon tárolt fegyverei­ket központi raktárakba. Ezzel természetszerűleg csökken majd a fegyveres összetűzések lehető­sége. Békéscsaba, Sertéshizlaló Vállalat I- és ll-es telepe. 166C96 A Gyulai Sütőipari V. felvesz: TMK-SZERELÖT PORTÁST és alacsony nyomású vizsgával rendelkező FŰTŐT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi előadójánál. 309013 Párizsi ősz ’70 A művészet örök Első párizsi estémen, amikor a Boulevard Saint-Michel-en sé­táltam, már megsárgult levelek zörögtek a lábam alatt. A han­gulat varázsa akaratlanul is Ady Endre felejthetetlen sorait jut­tatta eszembe: „Parisba tegnap beszökött az Ősz. .üzent Mihály útján suhant nesztelen...” A köl­tő útján járva, azon tűnődtem, vajon melyik épület előtt bal­laghatott, amikor találkozott ve­le? Nagy költőnk, Bakonya nem adott választ kérdésemre, de kárpótlásként megajándékozott az emberi kultúra örök értékű alkotásainak látványával és a gyorsan múlandó élmények so­kaságával. Ezekből villantok most fel néhányat. A MILÓI VÉNUSZTÓL AZ UNESCO-PALOTÁIG A Louvreban láttam a Miloi Vénuszt, Raffaelló, Tiziano, De­lacroix lenyűgöző képeit és Mo­na Lisa elbűvölő mosolyát. A/, impresszionisták múzeumában gyönyörködhettem Monet, Degas új irányzatot nyitó alkotásaiban. Van Gogh világcsendéleteiben, Renoir nimfáiban, Cezanne für- dőzőiben és Gasuin tahiti képei­ben. A Modern Művészet Palotá­jában hosszasan időztem a Pi­casso, Matisse, Braque munkáit bemutató termekben. Henry Moore szobraiban és hazánk fiainak — Csáky, Vasarely, Mo­holy Nagy László, Kemély Zol­tán — munkái előtt. A Rodin Múzeumban végig követhettem a világhírű szobrász egy-egy müvének megszületését; az első vázlatoktól a megvalósulásig. Embere válogatja; lehet, hogy néhányon maradinak tartanak, de nekem Rodin csodálatos, szin­te élő szobrai vitathatatlan job­ban tetszettek, mint a modern mű vészek összenyomott gépkocsik­ból, izzólámpákból, fémhuzalok­ból és pléh-lemezekből készített riasztó szörnyei... Nem messze az Eiffel-torony­tól, az École Militaire, a katonai akadémia mögött magasodik a modern architektúra remeke: az UNESCO-palota. (Nemzetközi összefogással építették; egyik tervezője — Marcel Breuer — magyar származású. — A szerk.l Az olvasó talán joggal kifogásol­hatja: hogyan került a csizma az asztalra, azaz a múzeumokban szerzett benyomásaim után mi­ért teszek említést az UNESCO- palo tárói? Indokolhatnám az épületet díszítő sok szép képző- és iparművészeti alkotással is; ám e helyett a szervezet — meg­alakulásakor elfogadott — cél­kitűzéseit idézem: béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elő, hogy a nevelés, a tu­domány és a kultúra révén szo­rosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést a célból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül min- denik számára világszerte bizto­sítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok s alapvető szabadságjogok tiszteletbentar- tását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az ösz- szes népek javára elismer”. Közel negyedszázados fennál­lása alatt az UNESCO nagyon , sokat tett e nemes célok — me­lyek között az is szerepel, hogy a Louvre-ban vagy máshol őr­zött örökbecsű alkotások min­denki számára elérhetők és meg­ismerhetők legyenek — megva­lósításáért. Büszkék lehetünk rá, hogy ebből a munkából erejé­hez mérten hazánk is kivette részét. MONTMARTRE A Montmartrehoz — művészek és bohémek kedvenc tanyája — a legendák és igaz történetek százai fűződnek. (Az első legen­da 272-ből vgló és Saint Derűs­sel kapcsolatos: Párizs első püs­pöke lefejezése után — hóna alatt levágott fejével — még öt kilométert gyalogolt...) A hangu­latos városrészben egymást érik a festőállványok, amelyek előtt a festők tucatjai dolgoznak. Nem messze tőlük, a panoptikum Ber­lioz szalonjában — Chopin tár­saságában — ott látható Liszt Ferenc viaszfigurája Is. Sok látogatót vonz a Sarcé Couer székesegyházhoz és a Pla­ce Pigalle-hoz — a bűnbocsanat és a földi örömök központja — egyaránt közel eső 175 éves montmartrei temető is. Talán e kát ellenpólus az oka, hogy a hí­res temető nem sugároz szomo­rúságot; inkább azt érzi az em­ber, hogy szabadtéri múzeumban van fák és virágok között. A sí­rok között járva, megelevenedik előttünk a művészettörténet. Sok száz híres ember alussza itt örök álmát: Edit Piai, Stendhal, Ber­lioz, Offenbach, Heine, Mi- zsinszkij, a világhírű táncos, Ampére, a fizikus és az ifjabb Dumas. Van egy sír, amelyen télen és nyáros virít a hóvirág, a szegfű, az ibolya és a sok-sok kamélia; itt nyugszik Alphon- sine Plessis kisasszony, akit „ka- mélRís hölgyeként ismer a vi­lág... MAXI. MINI ÉS AZ EGYENJOGÚSÁG Olvasom a lapok beszámolóit, amelyek arról tudósítanák, hogy a párizsi nők végképp búcsút mondtak a miniviseletnek; meg­hódította őket a maxi. Való igaz, a heghíresebb divatszalonok és a kis áruházak kirakatában is ott vannak ezek a szélsőséges ru­hadarabok, de a párizsi utcákat járva, mégis azt állapítottam meg, hogy a legtöbb párizsi nő egyszerűen és ízlésesen öltözik, nem hajolt meg a divat paran­csai előtt. Kivételek persze van­nak. láttam Wehrmacht-tábor- nokoknak és háremhölgyeknek öltözött nőket, de szemtanúja voltam annak is, hogy egy ifjú hölgy földet söprő maxi-kabát­ban érkezett a kávéházi rende-

Next

/
Oldalképek
Tartalom