Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

A tótkomlósiak internacionalizmusa Versenyben csehszlovák termelőszövetkezetekkel A Sarkad! Cukorgyár 3 millió forinttal segíti a termelőket Az elmúlt évtizedekben csu­pán gyógyfürdője keltett ki- sebb-magyobb hírnevet Tótkom­lósnak, megyénk és hazánk ha­tárain belül. Az utóbbi időben jó néhány vonzóbb gyógyfür­dő létesült megye- és ország­szerte, de Tótkomlóson nem csökkent, hanem növekedett az Idegenforgalom. Egyrészt azért, mert vegyesipari szövetkezete külföldre is mind több szárító­berendezést gyárt. Másrészt, há­rom egyenletesen fejlődő mező- gazdasági termelőszövetkezete münd gyakoribb tapasztalatcse­re színhelyévé vált Lipcsei István, az orosházi járási párt- bizottság titkára szerint ezek a tez-ek szinte a kovász szerepét töltik be a járás mezőgazdasá­gában. Tőlük indul a legtöbb új kezdeményezés és elsőként vezetik be a megye, az ország határain belül és kívül bevált új termelési eljárásokat, mód­szereiket Forradaimiság és kezdeményezi! készség Jozef Dierer, a Csehszlovák Kommunista Párt Bratislavában megjelenő, Zsivat Stran című folyóiratának szerkesztője, sok dicsérő jelszót hallott Frank Ferenc élvtársról, a megyei pártbizottság első titkárától a tótkomlósiak forradaimiságáröl és kezdeményező készségéről. Aztán egynapos ott-tartózkodá- sa, a község és a termelőszö­vetkezet vezetőinek tájékozta­tója, a közös létesítmények megtekintése után nem győzött hangot adni elragadtatásának. Lachata Istvánnak, a községi pártbizottság titkárhelyettesének tájékoztatójából megtudta, hogy a tótkomlósiak meleg testvéri kapcsolatot tartanak a felvidéki lakosokkal, akikkel azonos elő­döktől származnak. Mindhárom termelőszövetkezetnek van ugyanis egy-egy Versenytársa a csehszlovákiai zalánitai járásban, s az ottani termelőszövetkeze­tek vezetőivel, tagjaival, köl­csönös látogatásuk alkalmával, gyakran kicserélik tapasztala­taikat A komlósi szövetkezetek vezetői nem titkolják, hogy egyes növényfajtákból néha töb­béit termelnek a versenytársak fejlettebb gépi technikájuk se­gítségével. A kertészkedésben viszont a komlósiak vezetnek. Különösen azóta, amióta a köz­ség határában felbuzogó termál­víz felhasználására a Viharsa­rok Tsz zöldség- és virág haj- tataházat épített. Tojásterme­lésben is vezetnek, amióta a Vi­harsarok és a Haladás Tsz kö­zös erővel 40 ezer férőhelyes tojatóházat létesített, aminek megkezdték a ketrecesítését, vagyis a tojóállomány három­szorosára növelését. A baromfi- kombinátot is ,de a három tót­komlós! és a békéssámsoni Vö­rös Csillag Tsz közös összefo­gásával immár befejezéshez közeledő évi 16 ezer hízott ser­tést kibocsátó kombinátot is, büszkén mutatják az odaláto­gatóknak. Mélységes ragaszkodás a szabadsághoz — Honnan a sok kezdemé­nyező készség és példamutató gazdálkodásra való törekvés? — firtatta a nagy szeretettel fo­gadott vendég. A kapott válasz meggyőző volt. A tótkomlósi lakosság zöme kettős elnyo­másban, nyomorban élt a fel- szabadulás előtt. Az első szov­jet tank legénységét — amely két héttel a végleges felszaba­dulás előtt tévedt a községbe —, a csendőrök szeme láttára halmozták el gyümölccsel és kenyérrel az éppen piacon levő asszonyok. Az ellenforradalom dúlása közben is összevont párt­taggyűlést tartottak. A követ­kező napon az asszonyok eser­nyőkkel hadonászva üldöztek Id a Viharsarok Tsz székházé­ból a fegyveres ellenforradal­márokat. A megyében dúló 1956 évi ellenforradalom leveré­sében jelentős szerepet játszó karhatalmista egységbe is so­kan vonultak be önként a tót- komlósiak közül. Mint a felsza­badulás óta szinte mindig, mosit is « étiben a 9 ezer lako­sú községben van a járás kom­munistáinak több mint egyne­gyede. A járásban 32 brigád küzd a szocialista címért, s eb­ből 11 csupán a tótkomlósi Vi­harsarok Tsz-ben. Ilyen jó az arány a kongresszusi verseny­ben tett felajánlásban, a párí- ok tatásban való részvételben is. A község 13 alapszervezete ugyanis 22 politikád tanfolya­mot indított a mostani oktatási évre. Ápolják anyanyelvűket és kultúrájukat Természetesen nemcsak a dol­gok napsugaras oldalát mond­ják el, jórészt anyanyelvükön, Jozef Dierer elvtársnak, hanem gondjaikat és életkörülményeik tovább javítását szolgáló ter­veiket is. Gondjaikat azonban a fejlődés növekvő igényei szü­lik. Többek között azt, hogy a termelés gépesítésével párhuza­mosan csak nehezen tudnak kereseti lehetőséget biztosítani a növénytermesztőknek. Annál is inkább, mert az eddig szoká­sos területvállalást is megszün­tetik, mivel gátolja a növények gépi művelését és betakarítását. A Magyar Belgyógyász Tár­saság egy évvel ezelőtt alakult Dél-magyarországi Decentruma tegnap tartotta első nagygyűlé­sét Gyulán, a városi tanács dísztermében. A konferencria*el- nökségében helyet foglalt töb­bek között Nagy János, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Taby László megyei főor­vos, a vendéglátó város képvi­seletében dr. Vidó István, a városi tanács vb elnöke, Mo- gyar Imre professzor, a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke és dr. László György Csongrád megye főorvosa. A nagygyűlés vendégeit, előadóit és részve­vőit — Békés és Csongrád me­gyék, valamint Szeged város belgyógyászait, körzeti orvosait, s a zentai és szabadkai kórhá­zak belgyógyászati osztályainak nyolc orvosát dr. Iványi János főorvos üdvözölte. Dr. Taby László megnyitó beszédében méltatta a Magyar Belgyógyász Társaság legfiatalabb vidéki szekciójának célkitűzéseit és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a tudományos A Magyar Jogász < Szövetség Békés megyei elnökségén belül két szakosztályba tömörültek korábban a szövetkezeti jogá­szok. Egymástól elkülönülve dolgoztak azok, akik a terme­lőszövetkezeti, a földművesszö­vetkezeti és a kisipari szövet­kezet jogi ügyeit intézték. A szövetkezeti törvény egységes értelmezése megkívánja, hogy a két szakosztályból egy ala­kuljon, ahogyan ebben már korábban a Magyar Jogász Szö­vetség Elnöksége állást foglalt. Az egységes szövetkezeti jo­gász szakosztály tegnap dél­előtt Békéscsabán, a városi ta­nács dísztermében megalakult Az alakuló tanácskozáson je­len volt dr. Oláh László me­gyei főügyész, a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei El­nökségének elnöke, dr. Veress \ Az ilyen és hasonló gondok el­törpülnek a község lakóinak növekvő anyagi és kulturális színvonala mögött. Ez utóbbiról is tájékoztatták Dierer elvtár­sat. Többek ‘között arról, hogy könyvtárunk 12 ezer kötetének jó része szloyák anyanyelvű s rövidesen újabb 300 kötet szlo­vák nyelven írt könyveit kap­nak. A községben középiskola és szlovák anyanyelvű általános iskola működik. A nemzetiségi kultúrájuk ápolására alakított helyi népi együttes nemcsak hazánk számos községében és városában, hanem Csehszlová­kiában is szerepelt már. Egész­ségük védelmét, helyi központi SZTK-rendelőbén, különböző szakorvosi kezelések is szolgál­ják. ' Jozef Dierer búcsűzásakor el­mondta, hogy Magyarország gazdasági helyzetét, lakosainak életkörülményeit eddig csak olvasmányokból és hallomásból isimerte. Örömét fejezte ki, hogy dinamikusan fejlődő gazdaságo­kat, anyagi és kulturális szín­vonalat látott mindenfelé, Tót­komlóson is. Nagyon tetszett neki, hogy Heves megyében és Békés megyében is az az alap­hang az MSZMP politikájáról, a szocializmus építéséről, hogy csak így tovább és mindig job­ban, A jobbra való törekvés azonban nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyil­vánul. Kukk Imre együttműködést sikerül a jö­vőben a szomszédos baráti or­szágok e szakterületein tevé­kenykedő orvosaira is kiter­jeszteni. A rangos, s már az első al­kalommal is nemzetközi jelle­get öltött találkozó bevezető előadását Magyar Imre profesz- szor tartotta, összefoglalta a belgyógyászat minden ágát érintő, az immunpathalogiával, immuntherápiával kapcsolatos! kutatások eredményeit, az im- j mimbetegségek kezelése során i tapasztalt klinikai észrevétele­ket A délelőtt folyamán a; nagygyűlés részvevői még to­vábbi öt előadást hallgattak meg s az elhangzottakat érté­kes hozzászólásokkal egészítet­ték ki. A konferencia délutáni prog­ramjában a szegedi klinikák szakorvosainak vezetésével ke­rékasztal-konferencia formájá­ban tárgyalták meg a vesebe­tegségiek diagnosztikájának és gyógyításának időszerű kérdé­seit. M. M. József, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogtudomá­nyi Karának mezőgazdasági tanszékvezetője, dr. Nagy Ká­roly, az ugyancsak szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének | vezetője, Gajdács György, a j Békés megyei Tanács V. B. Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának vezetője, Tóth Adorján, a párt Békés megyei bizottságáriak munkatársa. A tanácskozásra azokat a jogászo­kat hívták meg, akik tagjai a Magyar Jogász Szövetségnek. Az elnökség beszámolóját dr. Szabó Lajos, a termelőszövet­kezeti szakosztály elnöke ter­jesztette elő, majd dr. Nagy Károly tanszékvezető, egyetemi docens nagy érdeklődéssel ki-! sért előadást tartott az ENSZ j 25 éves tevékenységéről. Magyarország évi cukorter­melésének 10 százalékát a Sar- fcadi Cukorgyár adja. Normális körülmények között. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az idei esztendő kedvezőtlen időjárása alaposan keresztülhúzta a szak­emberek elképzeléseit. Ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint mindössze 18 ezer vagon répára számítanak a tavalyi 29 ezer vagonnal szemben. Éppen ezért a cukorgyártás az idén 10 na­pos késéssel, szeptember 17-én kezdődött meg. Sajnos, a 11 ezer vagonos kiesés mellett a répa cukortartalma is alatta marad a több éves átlagnak. A kedve­zőtlen időjáráson túl a keve­sebb termést azzal is lehet ma­gyarázni, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent az a terület, amelyen répát termel­nék. Ennek okát a gyár főmér­nöke, Malatánszki György a kö­vetkezőkben látja: — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek azért csökkentik a vetésterületet, mert a répatermesztés munka- igényes és tudvalevő, hogy mezőgazdasági üzemeink több­ségében munkaerőhiánnyal küz­denek. Emellett az is gátolja a termelést, hogy a betakarítás gépesítése nincs megfelelően megoldva. Éppen ezért társulá­sos alapon szerződést kötünk a termelőkkel, s kötelezzük ma­gunkat arra, hogy anyagi segít­séget adunk a répatermelés gé­pesítéséhez. Ékre a célra az idén 3 millió forintot fordítunk. Bár ezt az összeget saját fej­lesztési alapunkból vesszük el, mégis úgy gondoljuk, hogy így is megéri. A gépvásárlás mel­lett támogatást nyújtunk a gyomirtó vegyszerek beszerzésé­hez is. Reméljük, hogy ez a segítség kedvezően befolyásol­ja majd a mezőgazdasági üze­mek vezetőit és néhány éven belül, ha az optimális vetéste­rületet — amely 30 ezer hold lenne —, nem is érjük el, de megközelítjük. B. O. A DÉLALFÖLDI GÁZGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT felelős művezetői beosztásba keres Üt- Híd és Vízműipari vagy Általános Gépipari Technikumi végzettséggel rendelkező MŰVEZETŐKET, minimálisan 5 éves gyakorlattal. Jelentkezés: A vállalat békéscsabai kirendeltségén, Békéscsaba, Kétegyházi út 1919. sz. alatt. 1970. december 2-án 8—16 óráig. degáz 166451 SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGONDOZÓNÖT, SIMAGÉPES DOLGOZÓKAT. TAKARÍTÓNŐKET ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZ A Férfi Fehérneműgyár BÉKÉSCSABAI GYÁRA Belgyógyász nagygyűlés Gyulán Egységes szövetkezeti jogász szakosztály alakult Békés megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom