Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
\ T a inejfjei ptlríériekozlet Bsüstrkan a Hegye élelmiszeriparát fejlesztjük az új tervidőszakban A IV. ötéves tervidőszakban fontos feladatunknak kell tekinteni megyénk ipartelepítésének további szorgalmazását — kezdte hozzászólása bevezetésében Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke. Hangsúlyozta, hogy különös gondot kell fordítani az északi területek — Szeghalom, Vésztő, Körösla- dány, Gyoma, Bndrőd — valamint a városok, járási székhelyek és nagyobb települések iparosítási programjára. Az Orosházán több mint egymilli- árd forint költséggel épülő új síküveggyár hivatva lesz arra, hogy a járás területén a munkaerő-foglalkoztatást megoldja. Jelentőségénél fogva is tovább kell foglalkozni az olajbányászattal, főleg a kitermelt energia hasznosításával. Az új beruházások mellett szükséges a meglevő üzemek korszerűsítése, bővítése, fejlesztése a termelés hatékonyságának a növelése, Békés megye sajátos adottságát figyelembe véve elsősorban az élelmiszer- ipar, ezen belül is a húsipar jön ilyen szempontból tekintetbe. A IV. ötéves terv során a gyulai húsüzem vágóhíd építésére, rekonstrukcióra, bővítésre és a hűtőtár fejlesztésére 300 millió forintot fordít. Jelentős összeggel fejlesztik a cukor-, a tej-, a baromfi-, a konzerv- és a hűtőipart is. Sor kerül gabonasilók és gázzal fűtött szemestermény-szárítók építésére is. Az állami ipar mellett tovább fejlődnek majd a kisipari szövetkezetek. A megyei tanács rendelkezésére bocsátott iparfejlesztési lapok a nők foglalkoztatását is segítették. Ilyen kihelyezett üzem működik Békéssámson- ban, Csorváson, Dobozon, Eleken, Gyulaváriban, Sarkadon, Szeghalmon. A nők' helyzetének javítására további munkalehetőségek biztosítása szükséges, egyúttal pedig a női munkaerőt foglalkoztató (ruházati, 4 BlKß Mimssp. " 1970, NOVEMBER 3. * textilipari, baromfiipari, vendéglátóipari, közlekedési) üzemekben fokozatosan javítani kell a bérarányokat. Klaukó elvtárs többék között javasolta a pártértekezletnek: bízza meg a pártbizottságot, hogy változatlanul tartsa napirenden egy műtrágyagyárnak megyénkbe való telepítését, úgyszintén az állami erőből építendő lakások számának növelését. A megye olajbányászai nevében köszöntötte a küldötteket Rubóczki Dezső és bejelentette, hogy a magyar szénhidrogénipar az év végére mintegy 3—4 százalékkal túlteljesíti majd a tervét. Ehhez jelentősen hozzájárultak az alföldi kutatási és termelési eredményeik. A sikert elősegítették a X. pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalások. Békés megyében a< már feltárt mezőkből folyamatosan termelik a kőolajat és a gázt, ugyanakkor geofizikai kutatások is folynak. Remélhető, hogy újabb mezőiket találnak. Az értékesített földgáz 1967-ben 427 millió köbméter volt, az idén ez a mennyiség megkétszereződik. Czina János, az Orosházi Üveggyár igazgatója az új síküveggyár építésével kapcsolatban kifogást emelt amiatt, hogy ez a beruházás több mint három évig tart. Élesen bírálta azokat, akik csak követelnék és a kötelességüket elmulasztják. Vonatkoztatta ezt elsősorban a munkafegyelem megsértőire, akik ellen égyes munkahelyi vezetők nem lépnek fél kellő határozottsággal, mert attól tartanak, hogy „kiveszik a munkakönyvüket”. Az ilyen eljárás miatt a becsületes emberekben felvetődik a kérdés: érdemes igyekezni, rendesen dolgozni, ha a rassz és a jó munka elismerése azonos? Helyesen állapította meg: olyan üzemi és munkahelyi légkört kell teremteni, ahol a fegyelmetlen- kedőknek, hanyagoknak nincs létjogosultságuk. Kifogásolta azt is, hogy egyes Vállalatok, üzemek ígérgetésekkel munkásokat csábítanak el, ami növeli az amúgy is nagy munkaerő-vándorlást. Gyakran előfordul, hogy begyakorlott, a gépeket, az egész termelési folyamatot ismerő dolgozó magasabb órabérért jóval alacsonyabb termelékenységű munkát vállal. Több pártalapszervezet vezetőségválasztó taggyűlésén elhangzott, hogy ne csak a kis mulasztókat, hanem azokat is vonják felelősségre, akik egyes építkezéseknél (tervezésnél, ki- ‘ vitelezésnél) milliós károkat okoznak a népgazdaságnak — hívta fel a pártértekezlet küldötteinek figyelmét Vrbovszki György, az MSZMP Szarvasi Városi Bizottságának első titkára, majd néhány példát mondott. Elsőként említette a 44-es főközlekedési út szarvasi átkelési szakaszát, ahol az áteresztők nagyrészt beszakadtak, az útfelület több helyen hul- lámosodik, pedig mindössze egy éve adták át a forgalomnak. A szarvasi posta épületét 1950-ben Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nem véletlenül említette a kommunális ellátottság fő jellemzőjeként a lakáskérdést. Köztudott, hogy a negyedik ötéves terv megvalósítandó feladatai között kiemelten szerepel a lakásépítés. Megyénk országgyűlési képviselője hozzászólásában a következőket mondotta: „Nagyon fontosnak tartjuk s egyben feszített programnak is, hogy a lakásépítkezést megfelelő kapacitással, de főleg építőanyaggal biztosítani tudjuk.” Nem titok, hogy Békés megyében — minden erőfeszítés ellenére — a tervezett lakásszám alatta marad az igényeknek, s a következő öt esztendőben sem oldódik meg véglegesen az új otthonra váróik problémája. De — és ebben egyetértettek a küldöttértekezlet részvevőd — a megye vezetői továbbra is szorgalmazni fogják az állami erőből építendő lakások számának növelését. E témához kapcsolódott Borbély Pálnénak, a kondorosa Dolgozók Tsz agronómusának, a szarvasi járás küldöttének felszólalása. A fiatalók lakásgondjának megoldása mellett, amely A párt megyei bizottságának írásos beszámolója megállapítja, hogy a megye társadalmi és gazdásági előrehaladása, valamint a [céltudatos politikai nevelőmiunka eredményeként a megye lakossága eszmeiségében, erköl- csiségében, gondolkodásmódjáépítették fel és 1958-ban már megállapították, hogy süllyed. Három évvei ezelőtt ki kellett belőle költözködni, mert életveszélyessé vált. A helyreállítási költség 800 ezer forintról kétmillióra emelkedett, egyelőre azonban még hozzá sem fogtak a munkához és így ez az ösz- szeg a süllyedéssel együtt nő. A Szarvasi Vas- ég Fémipari Ktsz kismotorszervize 1965 januárjában készült el. Három év múlva olyan hibák mutatkoztak, amelyek életveszélyessé tették a bent tartózkodást és alá kellett támasztani az épületet. Az idén februárban, 60 lakást adtak át Szarvason. Az új lakók öröme nem sokáig tartott, mert a központi fűtés radiátorai nagyrészt tönkrementek, a lakások mennyezete sorra beázott. Az átszerelés félmillió forintba kerül. Hasonló radiátorcserére volt szükség a mezőgazdasági főiskola épületében is. A felelősöket mindegyik esetben keresték, de eddig mégnem találták meg. A megye szervezett dolgozóinak nevében köszöntötte a küldöttértekezlet részvevőit Nagy István, az SZMT vezető tatra, majd a következőket mondotta: „A szervezett dolgozók véleményének ismeretében felelősségteljesen kijelentem, hogy egyetértek a párt politikájával, az irányelvekben foga felszólaló véleménye szerint is össztársadalmi ügy, elodázhatatlan a nők helyzetének eddiginél arányosabb teherviselést jelentő rendezése. Példaként elmondotta, hogy Kondorostól a legközelebbi gyermekorvosi rendelő 22 kilométerre található s a kismamák — szülőotthon híján —kénytelenek Orosházára járná s ez, a hosszú éq rossz út miatt, nem a legszerencsésebb megoldás. Dr. Sáró András, a megyei kórház igazgató főorvosa elmondotta, hogy ideális helyzetet feltételezve a gyulai és a- békéscsabai kórház, a mostanihoz képest betegeinek csak a felét tudná a követelményeknek- megfelelően ellátni. Véleménye szerint általános bővítésre van szükség, s a jelen levők segítségét kérte, hogy a negyedik ötéves tervben tervezett új békéscsabai kórház építése, illetve a gyulai kórház rekonstrukciója időben befejeződjön. Az igazgató főorvos a gyulai városi pártbizottság küldötte, részletesen áemezte az orvosi ellátás színvonalának növelési lehetőségeit. Véleménye szerint a tervezett egészségügyi beruházások mielőbbi megválóban és általános kulturáltságában magasabb szintre emelkedett. A marxizmus—leninizmus szélesebb körben vált ismertté és jelentős mértékben hat a köz- gondolkodásra. A közoktatás és a közművelődés tartalmi és formai fejlődése, a tömegkommulaltakkal, a megtett út elemzésével, a célkitűzésekkel.” Nagy elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy a szakszervezeti szervek egyre hatékonyabban tudják betölteni feladatukat. Egyrészt azt, hogy biztosítsák a munkások anyagi, szociális és kulturális igényeinek minél, jobb kielégítését, védelmezzék a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, másrészt szervezzék és neveljék a dolgozókat társadalmunk erejének növelésére. A megnövekedett üzemi önállóság új helyzetet teremtett a szakszervezetek érdekvédelmi és nevelő funkciójában. A mostani viszonyok közt különösen fontos szerepe van az üzemi de. mokrácia fejlesztésének, a dolgozók részvételének a döntésekben, a tennivalók kialakításában. Békés megyében kevés a vállalat, több a gyáregység, telephely. A nagyvállalatok, trösztök a vállalati önállóságot nem mindig jól értelmezik, túlzott a centralizmus, a bürokratizmus. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztési lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók aktivitása még nagyobb mértékben kifejlődjék, hogy tudatosan részt kérjenek és vállaljanak az előttünk álló társadalmi, politikai, gazdálkodási és közéleti feladatok megoldásából. sítása mellett törekedni kell a szakmai színvonal emelésére és a technikai felszereltség további tökéletesítésére. Az egészségügyi helyzetet mérlegelve nem mellékes az sem — mondotta a küldött —, hogy a kereskedelemben kaphatók-e az olyan mindennapi cikkek mint a pelenka és a hőmérő. A pártértekezlet hozzászólóinak csaknem mindegyike foglalkozott — hacsak néhány mondat erejéig is — a kommunális ellátottsággal. A többnyire kívánságként felmerült kérdésekre Frank Ferenc adta meg a választ. Eszerint a lehetőségekhez mérten központi alapokból igyekeznek kielégíteni az igényeket, de nem szabad figyelmen kívül, s főleg kihasználatlanul hagyni a helyi erőforrásokat sem. Általános tapasztalat, hogy sokszor nem azon múlik egy-egy település kommunális fejlettsége, hogy mennyit biztosítottak erre központilag, hanem azon, hogy milyen a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának hatékonysága, s a helyi erőforrások ésszerű, az igénykielégítós optimális sorrendjének megfelelő kiaknázása. szükség nikáció rohamos szélesedése növelte az általános műveltséget. A pártértekezleten felszólalók szemléletes példákkal igazolták ezeket a megállapításokat, nem kerülve kj a fejlődést lassító objektív és szubjektív (Folytatás az 5. oldalon) Bartyik Istvánná, a békéscsabai 9-cs számú általános iskola igazgatója Csik Péterrel, az újkígyós! Aranykalász Tsz elnökével. Fokozatosan javul a kommunális ellátás színvonala Állandó tudatformáló tevékenységre van
