Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

II Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ] tömunka megköveteld a mun- ! kásosztály, a párt vezető szere- j pénefc erősítését, a vezetés ha- i tékomyságának javítását. A párt- | irányítás rendkívül fontos fel- j adata, hogy gondoskodjék az' elvi politika érvényesítéséről, a | politika védelméről és tovább-1 fejlesztéséről. . Politikánkban I szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tö­megekkel való kapcsolat fej­lesztésében; az életkörülmények állandó javításában; megújulás­ra, az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban; szilárdság­ra alapél veinkben; rugalmas­ságra, körültekintésre módszere­inkben. E bonyolult folyamát céltudatos irányítása elképzel­hetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és mód­szerek. amelyek erre biztosíté­kot nyújtanak. A politikai vérkeringésnek nem szabad lelassulnia A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fej­lesztése, amely a vezetés min­den szintjén a párttagok leg- jobbjaiból hozza létre a kollek­tiv vezető testületeket és erő­síti azokat a kapcsolatokat, ame­lyek segítségéved állandó érint­kezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a párton ki­lói 11 dolgozók között. A pártban olyan, szervezett állandó belső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés különféle el­képzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párttagságnak és a pártonkívülieknek, másrészt a kommunisták és a párton kívüli dolgozók többségének vélemé­nyét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetés­hez. Ennek az állandó, kétirá­nyú mozgásnak, mondhatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem szabad lelassulnia vagy szünetelnie. Ugyanilyen hiba volna, ha s párttagok és a párton kívüli dol­gozók észrevételeit, véleményé» a valóságot nem pontosan tük­rözve közvetítenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzelé­seinket, vágyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeret­nénk, azt megvalósultnak hisz- szük. Hogy ezt elkerüljük, a legfőbb biztosíték a demokratiz­mus fejlesztése. Ügy véljük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkuláció­jának a legfontosabb formáit, módszereit már kiépítettük, csak tovább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejleszté­sén, színvonalának emelésén. A párt vezető szerepének erő­sítésével, a pártdemokrácia ki- szélesítésével kapcsolatban na­gyon fontos a vezetők kiválasz­tása, képzése és nevelése. A le­nini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasz­nosítani törekedtünk fontos tör­ténelmi tapasztalatokat a veze­tők kiválasztásában és nevelésé­ben. A tapasztalatok azt is bizonyít­ják, hogy az a jól dolgozó veze­tő, aki mellett hasonló képessé­gű, alkalmasság dolgában egyen­rangú vezetők nevelődnek. Ta­lán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dol­goznak igazán eredményesen, akik megteremtik önmaguk pó­tolhatóságának feltételeit A kongresszust megelőző ta­nácskozásokon és itt, a kongresz- szuson is bírálat érte politikánk végrehajtását. Ha helyes a poli­tika — márpedig erről elisme­rően szóltak —, minden a végre­hajtáson, a vezetőkön múlik. A Központi Bizottságtól az alap­szervezetekig biztosítanunk kell, hogy politikánkat értő és annak végrehajtását megvalósítani ké­pes vezetők dolgozzanak. csak munkatársaikra, a kollék- j tívára. a dolgozókra Lámaszkod- j va, rájuk figyelve, javaslataikat | meghallgatva és mérlegelve hoz. j hatnak helyes döntéseket. Ha j bárhol passzivitást tapasztalunk, i nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban is keresni a hi­bát. I Ezután az új gazdaságirányí-1 tási rendszerrel kapcsolatos kér­déseikről beszélt: — A gazdaságirányításban nö­vekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvényszerűségek meghatározó jelentőségűek, de gazdasági vezetőink sohasem fe­ledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgoznak. Azt sem sza­bad szem elől téveszteniük, hogy ezek a gazdasági törvény- szerűségek a szocialista népgaz­daságot. a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor A magyar irodalmi- és kulturális élet jeles képviselőinek egy csoportja a kongresszuson. Az első sorban (balról-jobbra): Ily- lyés Gyula, Darvas József, dr. Bognár József látható. hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő je­lentőségű feladat az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése. Az üzemi demokrácia érvényesülé­sének alapja és kiindulópontja pedig az üzemi pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a pórtde­mokrácáa mind teljesebben ér­vényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. Tisztéit Elvtársak! Amint már bevezetőben emlí­tettem, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia között szerves az összefüggés, a köl­csönhatás. A szocialista demokrácia a proletárdiktatúra erősítését szolgálja Demokratikus módszerrel kell vezetni, nem parancsolgatással Tisztelt Kongresszus! Gyakran esik szó arról, hogy még nem mindenütt és nem a párt által kívánatosnak tartott mértékben honosodtak meg a vezetés demokratikus módszerei, i Vajon nem akarásról, tudatos J ellenkezésről van-e szó? Való­színűleg ilyen is akad. Mégsem í ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük, demokra- tikus módszerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolgatással. Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a köte­lességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni és meggyőző érveléssel, ‘bizonyítással él Is tudják fogadtatni a munkatár­saikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen; tudásra, alapos felkészültségre, i képzettségre van szükség. Min-! den tekintetben Ismemi kell a a munkaterületet és a feladatot A szakszerűség, a hozzáértés és! a demokratikus vezetési mód- j szer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem; kiegészíti egymást, szerves egy­séget kell, hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a| demokratikus vezetési módszer,! ott a vezetők vagy politikailag vagy szakmailag, vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé fel­készültek. A szakmailag és poli. tikailag jól felkészült, kulturált, rátermett vezetők viszont nem. csak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, ha­2 1910. NOVEMBER 26. nem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az el­lenvélemények is, és nem esnek kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogad­ják el. A demokratikus vezetési mód­szerek bővítése nem menlevél a felelősség vállalása alól, nem lehet az opportunista, laza ve­zetés takarója. Fegyelem, fele­lősségvállalás, erély politikánk végrehajtásában, pártdemokrá­cia, szocialista demokrácia — társadalmi és állami életünkben — összetartozó, egymást kiegé­szítő fogalmak. Ezt a szellemet kell meghonosítani mindenütt, hogy a lenini vezetési módsze­rek jobban érvényesüljenek. Tisztelt Kongresszus! Az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlő­désére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hoz­záértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósítá­sáért dolgoznak, ott voltak an­nak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalataikat, elgondolásai­kat. Ennek a demokratikus előz­ménynek fontos szerepe van abban, hogy mai gazdaságirá­nyítási rendszerünket a társa­dalom túlnyomó többsége he­lyesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform számotte­vően megnövelte a helyi szer­vek, a gazdasági egységek, a fe­lelős vezetők önállóságát, kibő­vítette döntési hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kibonta­kozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős veze­tők közül mind többen belátják; A szocialista demokrácia lé­nyegéről az előadó többek kö­zött megállapította: — Teljesen félreértik a szo­cialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállít­ják azt a proletárdiktatúrával, és úgy képzelik el, hogy a szo­cialista demokrácia a proletár- diktatúrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyama­tában „átveszi”, „helyettesíti” a proletárdiktatúra korábbi funk­cióit. Vannak, akik jobboldali, revizionista nézeteket képvisel­ve ilyen szemléletnek engednek teret, s a szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldsli né­zetek is, amelyek a proletárdik­tatúra védelme jegyében aggá­lyoskodva tekintenek a szocia­lista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocialista demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a proletárálla/m és az osztálypoli­tika védelmére hivatkozva el­lenzik a szocialista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése,' hogy „vagy proletárdiktatúra, vagy szocialista demokrácia” akár jobboldali, akár „balolda­li” nézőpontból történik, elmé­leti és politikai szempontból hi­bás. Pártunk tapasztalata is bi­zonyítja, hogy a szocialista de­mokrácia kiteljesedése a prole­tárdiktatúra erősítését, tovább­fejlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évék ele­jén csorbát szenvedett a szocia­lista demokrácia, legyengült, ve­szélybe került rendszerünk, ha­talmunk, a prodetáriátus dikta­túrája. Biszku elvtárs ezután az álla­mi munkával összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelői­nek, a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásá­val, behatóan és megfelelő kö­rültekintéssel foglalkozik e kér­désekkel. Kutatjuk azokat a le­hetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dolgozó embert be­vonni az állam ügyeinek intézé­sébe, ellenőrzésébe. Kutatjuk azt Is, hogy milyen eszközökkel har­colhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló bürokrácia ellen. A- bürokrácia elleni har­cot itt szélesebb értelemben kell felfognunk, mert a bürok­rácia, sajnos nemcsak állami, hanem társadalmi szerveknél is létezik, sőt újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelen­tések nem bizonyultak és soha­sem bizonyulnak elegendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csök­kentésének, az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. 'Az igazat meg­vallva, az államapparátus a je­lenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és job­ban megfizetett is. A gyakor­latban azonban jelentősebb lét­számcsökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elha­markodott, elsietett lépés zava­rokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná állami szerveink mun­káját. Kidolgozás alatt áll az állam- igazgatási munka fejlesztése, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellenőrzés megjavítása az állami munkában. Mindezekkel a feladatokkal körültekintéssel és gondossággal szükséges fog­lalkoznunk, mert fontos össze­tevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Amint a beszámoló hangsú­lyozta: dolgozó népünk állama, a Magyar Népköztársaság be­tölti hivatását, de azt is tudjuk, hogy milyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékonyságá­nak fejlesztésében. Ügy. véljük, hogy ez a fejlesztés nem egyik évről a másikra megy végbe s j itt sokszorosan érvényesül az a! közmondás, hogy „hétszer mérd le, egyszer vágd le”. Végül ezeket mondotta Biszku elvtárs: Tisztelt Kongresszus! Ügy gondolom, az elmondot­tak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egya­ránt nagy figyelemmel foglalko­zik a pártdemokrácia, a szocia­lista demokrácia továbbfejlesz­tésének problémáival. Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el ma­gát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy több­sége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk, hogy a szocia­lista társadalom teljes felépíté­sét szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazíta­nunk. Pártszervezeteinkben, tár­sadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes és ösz- szetett feladatoknak is jól meg­feleljünk. Ennek az energiának bősé­ges forrása a szocialista demok­rácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozóik tehetségének érvényesítése, te­remtő gondolataik és építő tet­teik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőző­désünk, hogy a szocialista de­mokrácia további kibontakoz­tatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást s ezzel hozzájárulnál! ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép kö­zös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépíté­séhez. Javasolom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámoló­ját és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kong­resszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósí­tani

Next

/
Oldalképek
Tartalom