Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

R Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa Komócsin Zoltán: Hűségesek vagyunk szivetségesi elkötelezettségűnkhöz Nyers Rezső: Lépést kell tartanunk a világgal Komócsin elvtárs felszólalásá­ban pártunk nemzetközi politi­kájával foglalkozott. Hangsú­lyozta többek között: — A bel- és külpolitika össze­függésének és kölcsönhatásának témájában egyes imperialista sajtóorgánumok támadásokat ! tintéznek ellenünk. A magyar j párt_ és állami vezetésre nagy! előszeretettel ragasztanak olyan címkéket, hogy „a legbátrabb reformerek” a belpolitikában, Ugyanakkor , szélsőségesen kon­zervatívok” a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehe­tetlen volna egyidejűleg bátor reformernek és szélsőséges kon­zervatívnak lenni; Azért érjük el eredményeinket hazánk határain belül és azon! kívül is, mert pártunk marxista —leninista irányvonalat valósít meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában. Egyébként a külpolitikánk kon­zervativizmusáról elhangzó fejte­getéseket mások, ugyancsak im­perialista oldalról maguk cáfolják meg, amikor elismerik pártunk aktív szerepét a nemzetközi kommunista mozgalomban, va­lamint hazánk kezdeményező, eredményes hozzájárulását az időszerű nemzetközi problémák megoldásához. Miért próbálják hát mégis a „szélsőséges konzervativizmus” címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövetségesi elköte­lezettségünkhöz. Mi azonban ed- • dig most és a jövőben is az! alapvető elveinkkel, népünk,! hazánk érdekeivel, szocializmust építő céljaival összhangban álló nemzetközi politikát folytatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és ba­rátságunk fejlesztéséért a Szov­jetunióval, a szocialista orszá­gokkal, a nemzetközi kommu­nista mozgalom, az összes anti- imperialista erők egységéért, összeforrottságuk erősítéséért, közös, nagy ügyünk győzelmé­ért. Majd igy folytatta: — Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szövetségese­inknek is, amivel egyaránt erő­sítjük magunkat és közösségün­ket. Hazánk, valamint a többi szo­cialista ország két- és többoldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket ösz- szeköt, egységbe tömörít, és nem a szétválasztó tényezőknek. Az internacionalista élvek ér­vényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló viet­nami testvéreink mellett meg­nyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — né­pünk egyetértésével — kezdet­től fogva azt tartja, hogy viet­nami testvéreink harcát támo­gatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszkö­zeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus ál­landó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Szolidá­risak vagyunk a Koreai Munka­párt, a testvéri koreai nép ha­zája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és dél­koreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt va_ gyünk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és ered­ménnyel folytat Az egységért folytatott erőfe­szítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kez­detét vette a Kínai Népköztár­saság külpolitikájában. Érlelőd­nek a lehetőségek Kína, vala- mint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítá­sára. Egy évtized után most ke­rültünk ismét olyan iielyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé: tekinthetünk nagy várakozással és tettrekészséggeL Marxista—leninista elveink alapján valósítjuk meg nemzet­közi politikánkat a gyarmati ki­zsákmányolás és elnyomás utol­só maradványainak felszámolá- J sáért harcoló népek, valamint J a felszabadult országok vonat- j kozásában is. Politikai, anyagi és minden más tőlünk telhető ; támogatással fejezzük ki szoli- j daritásunkat a portugál gyár- j matokon és a dél-afrikai fajül­döző fasiszta rezsiknek ellen harcoló népekkel. Gazdasági, politikai, diplomáciai kapcsola­tainkban a fejlődő országokkal az őszinte, önzetlen segítőkész­ségből indulunk ki. A közel-keleti háborús tűzfé­szek felszámolására irányuló politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnek bennünket. Szolidá­risak vagyunk az arab népek igazságos harcával, elítéljük az izraeli agresszorokat és impe­rialista támogatóikat. Azért ál­lunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk antiimperialista harc. Pártunk nemzetközi politiká­jának megvalósításában arra tö­rekszünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság — hasonlóan. a többi szocialista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadal­mi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mel­lett élés élve alapján — kap­csolatainkat fejlesztjük a tőkés országokkal, mindig figyelem­mel vagyunk szövetségesi elkö­telezettségünkre. A szocialista országok egysé­ges, összehangolt fellépésében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az eredmé­nyek, amelyeket az európai biz­tonsági értekezlet megszervezé­sére irányuló kezdeményezé­sünkkel eddig elértünk. Konti­nensünk népei és a legtöbb or­szág kormánya egyetért az eu­rópai biztonsági értekezlet ösz- szehxvásával. Pártunk és kor­mányunk politikájának, erőfe­szítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az összes európai népek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földré­szünkön. az érdeklődés közép­pontjába került. Jól tudjuk: még sokat kell tenni azért, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig, ezután is ott le­szünk azoknak a sorában, akik a siker eléréséért fáradoznak. A moszkvai tanácskozás buda­pesti előkészítésében a testvér­pártoknak a mi pártunk iránt megnyilvánuló bizalmát és meg­becsülését látjuk. Hálásak va­gyunk ezért a bizalomért, és a jövőben is arra törekszünk, hogy megfeleljünk a testvérpártok várakozásainak. — A moszkvai tanácskozáson — előkészítése alatt és utón — a nemzetközi kommunista moz­galomban megerősödött az egy­ség: éppen ebben van a tanács­kozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. A nemzetközi kommunista moz­galom egységét természetesein nem tekinthetjük egyszer s min. denkorra megoldottnak. Az egy_ ség erősítése állandó feladat, megszakítás nélküli folyamat, amelynek eszközei: a két- és sokoldalú találkozók, az állás­pontok egyeztetése, az eszmecse­rék, az elvtársi viták, és minde­nekelőtt a közös célokért folyta­tott harc, az együttes akciók gyakorlati megvalósítása. Felszólalása végén hangsú­lyozta, hogy a mi pártunk a jö­vőben ís kész mindent megten­ni a közös célok megvalósításá­ért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának ; továbbfejlesztéséért, a^ összes j antiimperialista erők ákcióegy- j ségéne'k megvalósításáért. | Nyers Rezső elvtáirs a nemzet, közi gazdasági együttműködés­ről szólt: — Ha lépést akarunk tartani a világgal — mondotta többek között sőt, ha széles terüle­ten közelíteni alkarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felihasználása mellett — mind többet keil igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szerve­zési módszereit. Ha gyorsabban akarunk ha­ladni a szocializmus útján, ké­pessé kell válnunk arra, hogy a műszaki-technikai fejlődés fo­lyamatában jobban hasznosít­suk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú. Sem a gazdasági hatékonysá­got, sem a nemzetközi együtt­működés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők vagy az ál­lamapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrendszemek kell kiválta­nia a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzet, közi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen ál­lamérdek és vállalati érdek. Nyers Rezső ezután a terme­lés és a kereskedelem kapcsola­táról beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar népgazdaság fejlődésének a ne­gyedik ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereske­delmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedé­sének ütemét. Minden egy szá­zaléknyi nemzeti jövedelemnö­vekedés összekapcsolódik leg­alább 1,5 százaléknyi külkeres­kedelmi forgalomemelkedéssel: ötévi távlatban a külkereskedel. mi forgalom 43 százalékos nőve. kedésével számolunk. A terv szerint az átlagosnál na­gyobb ütemben, 47—48 százalék­kal növekszik kereskedelmiünk a KGST-országokkal. A továbbiakban a KGST-or­szágokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperá­ciókról beszélt, kiemelve azok nagy jelentőségét, majd a nem­zetközi pénz- és hitellehetőségek felhasználásáról szólt Hangsú­lyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országok­nak és a tőkés világbeli ügyfe­leinknek. — Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek — mondotta ezután. A szocialista és kapitalista or­szágok közötti gazdasági kap­csolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kap­csolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira; így a természeti kincsek együtt­működéssel történő kiaknázásá­ra, közös tudományos kutatás folytatására, a licenckereskede- lem kifejlesztésére, a gépgyártá­si kooperációra és specializáció- ra, továbbá a kapitalista orszá­gokban működő vegyes kereske. delmi társulások létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskede­lem jelentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyo­mányos készárucsere, hanem a tudományos és termelési koope­ráció közvetlen folyománya. Ezt a tendenciát nekünk is követ­nünk kel. Ha kereskedelmünket bővíte­ni és javítani akarjuk a világ­piacon, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy alkalmaz­kodjunk a nemzetközi kereske­delem gyorsan változó áruszer­kezetéhez. Hazánk szempontjából a tőkés országokkal való munkamegosz­tásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növe­kedéshez szükséges legkorsze­rűbb technikát számos iparág­ban a fejlett tőkés országokból kell biztosítanunk. Alapvető célunk az, hogy part­nereink a legnagyobb kedvez­mény elvét korlátlanul és felté­tel nélkül biztosítsák számunk­ra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív kor­látokat. Emellett arra törek­szünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékeny­ségéhez megfelelő államközi ke­reteket biztosítsunk. Magyarország és a harmadik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlődnek és sokol­dalúbbá válnak. A fejlődő országokból Ma­gyarország a műszaki-tudomá­nyos együttműködés keretében az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt fogadott. Jelenleg több mint 500 egyetemi és főis­kolai hallgató képzéséről gon­doskodunk. Tisztelt Elvtársak! Erre a feladatra is érvényes kongresszusunknak az a tézise, hogy az eddigi irányban, de jobban kell dolgoznunk. Meg­győződésem^ hogy a nemzetközi gazdasági együttműködései kap­csolatos politikánk összhangban van és összhangban lesz ezután ennek a kongresszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól, hogy „tovább a lenini úton!” BÉKÉS 3 1970. NOVEMBER 26. Nyers Rezső elvtárs felszólalás közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom