Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Tanácskozott a megyei páctcrtekezlct Használják ki jobban a mezőgazdaságban is a termelésfejlesztés lehetőségeit Négy évvel ezelőtt, a párt IX. kongresszusa és a megyei pártértekezlet a mezőgazdasági üzemek fő feladatának jelölte meg a gazdasági reform sikeres bevezetését, a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítését A megye mezőgazdasága eleget tett az akkor hozott határozatoknak. Növekedett a termelés anyagiműszaki bázisa, tovább erősödött a szövetkezeti mozgalom, nőtt a termelékenység, igen kedvezően alakult — 1970. évet kivéve — a felvásárlás. A szövetkezeti gazdák életszínvonala jól megközelítette, sőt helyenként el is érte a bérből, fizetésből élőkét Békés megye mezőgazdasága nagy lépést tett előre az elmúlt négy esztendőben. Ezek kiolvashatók azokból a számokból, melyeket a pártértekezlet beszámolója tartalmaz. A mezőgazdaság szerződéses alapon történt áru- értékesítése a beszámolási időszakban 31,6 százalékkal nőve* kedett. összvolumenében tavaly elérte a 2 milliárd 267 millió forintot. Ezen belül a növénytermesztés árukibocsátása 37,9 százalékkal, az állattenyésztésé pedig 27 százalékkal haladta meg az előző beszámolási időszakét. A kedvezőtlen időjárás miatt ebben az esztendőben kenyérgabonából 165 ezer tonnával, cukorrépából pedig 89 ezer 900 tonnával vásárolták fel kevesebbet, de csökkent a zöldségfélék felvásárlása is. Az 1970. évi kiesés rendkívüli helyzetet teremtett a megye mezőgazdaságában. Tetézte a bajokat az is, hogy tavalyról 80 ezer hold szántatlan húzódott át erre az esztendőre. Azután jött a minden eddiginél nagyobb, késő tavaszi árhullám levonulása és a belvízelöntés, ami lényegesein visszavetette valamennyi Körös. vidéki termelőszövetkezetben, de még a megye déli részének több szövetkezetében is az 1970- re tervezett célkitűzéseket. átutalják a termelőszövetkezetek számlájára, hogy a tsz-ek tovább erősítsék a negyedik ötéves terv első évének alapozását a kenyérgabona elvetésével és az őszj mélyszántás befejezésével. A termelőszövetkezetekben azonban nemcsak a belvíz és az árhullám levonulása okozott kárt, hanem itt-ott a vezetés alacsony színvonala is. Gyuricza Imréné, a pusztaföldvári Dózsa Tsz tagja, az orosházi járás küldötte felszólalásában arról beszélt, hogy évek óta következetesen folytatják a közös alapok fejlesztését. így 1970-ben nem érte őket meglepetés, mert volt pénzük, tudtak mihez nyúlni. Azt javasolta a megyei pártértekezletnek, hogy a megválasztandó megyed pártbizottság fokozott ügyeimet fordítson a termelőszövetkezeti. jövedelmek alakulására, a tagrészesedésre, és a felhalmozásra. A szövetkezeti vezetők körében olyan félvilágosító munkát folytassanak a kommunisták, hogy a helyes arányt a jövedelem felosztásában és felhalmozásában minden gazdaságban találják meg. Ebben az esetben a saját anyagi eszközökön alapuló vállalati gazdálkodás mind eredményesebben valósulhat meg. A Körösök térségének belvízrendezése a gazdaság további erősítésének alfája és ómegája Ä megyei pártértekezleten szánté külön témaként szerepeltek a Körösök térségében gazdálkodó termelőszövetkezetek problémái. Érthető ez a nagy figyelem. Balogh Sándor, a kamuid Bék- Tsz elnöke, a békési járás küldötte, aki a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének is elnöke, beszélt a szövetségbe tömörült 76 termelőszövetkezetben bekövetkezett 1970. évi visszaesésről. Tulajdonképpen útkeresés volt felszólalása, és folytatása a megyei pártbizottság korábbi ülésein elhangzottaknak, mely szerint megfelelő programot kell kidolgozni minden egyes gazdaság fejlesztésére, a legteljesebb mértékben alkalmazkodva adottságához és lehetőségeihez. Széles körű és következetes politikai szervező munkát kell folytatni a tagság között e program kidolgozása és megvalósítása érdekében. Elmondotta, hogy a tsz-ek ön-, álló, vállalatszerű gazdálkodásának feltételei ebben az esztendőben meglehetősen visszaestek, a belvíz olyan jelentős károkat okozott, melynek hatására a 76 termelőszövetkezetben 43 százalékkal csökkent a növénytermesztés hozama. Év végén a bruttó jövedelem körülbelül 40 százalékkal maradt alatta a tervezettnek, mintegy 110 millió forint körüli mérleghiánnyal számolnak. Ha nem rendelkezik a termelőszövetkezet önálló anyagi eszközökkel, altkor a vállalatszerű gazdálkodás — figyelembe véve az igen jelentős ösz- szegű bevételi kieséseken is — nem valósulhat meg a gazdaság- irányítás programjának megfelelően. Ezért fogalmazta meg ajánlását, mely szerint az állami dotáció folyósításának módszerét meg kellene változtatni, hogy ne jövedelemkiegészítési célt szolgáljon, hanem a termelési alapok fejlesztését! A Körösök térségében az üzemi belvízrendezés megoldása és a talajjavítás véleménye szerint alfája és ómegája a gazdaság erősítésének. Zalai György, Klaukó Mátyás, majd Nemes István battonyai küldött is szólott erről az igen nagy jelentőségű témáról. Zalai György olyan termelés-szerkezet kialakítását javasolta, amely a Körösök vidékén kialakult hagyománynak teljesen megfelel. Szerinte az említett térségben a szarvasmarha- és juhtenyésztés fellendítését kellene előnyben részesíteni a belvízrendezés és a talajjavítás után. A Körösök vidékén gazdálkodó termelőszövetkezetek nagy tartalékot jelentenek a mezőgazdasági termelésben. Ezek kiaknázására hasznos javaslatok és kezdeményezések hangzottat el. Szó volt az ipartelepítésről, a könnyűipar falura kihelyezett üzemeinek létrehozásáról. Ez a foglalkoztatási gondok megoldá. sán túlmenően elősegítheti a gyenge termelőszövetkezetek megfelelő termelésszerkezeti egyszerűsítését is. A párt Központi Bizottságának februári ülése óta egyre több szó esik mezőgazdasági üzemeinkben is a fiatalság és a dolgozó nők helyzetéről. Miha- lik György, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről elmondotta,, hogy a korábbiakhoz képest jelentős javulás tapasztalható. Egyre több fiatal és főleg KISZ-es ke tó lát jövőt a mezőgazdasági szakmában. A fiatalok szakmunkás-, középfokú, és felsőfokú iskolákban sajátítják el a mező- gazdasági tudományt, s akik az üzemekben dolgoznak, azok iß részt vállalnak a feladat megoldásából. A párt megyei bizottsága számíthat a Békés megyei fiatalok munkájára. A Körösök vidékén tervbe vett belvízrendezés további nagy munkaalkalmat jelent a fiatalok számára. A megye mezőgazdasági üzemed mégis kiállták a próbát. A szövetkezeti mozgalomba tömörült parasztság érettségi bizonyítványt állított ki politikai ön. tudatáról* a védekezésben! helytállásáról és az év hátralevő részében a folyamatban levő mezőgazdasági munkák teljesítéséről. Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára felszólalásában méltatta azt, hogy ebben a súlyos gazdasági helyzetben sehol sem mutatkozott a bomlás legkisebb je’a sem. A szövetkezeti gazdákban fel sem merült a bizalom kérdése a szövetkezeti életforma iránt. Erre a bizalomra szilárdan lehet építeni a további munkában. A társadalom jelentős segítséget nyújtott ahh'-z, hogy a kárt szenvedett termelőszövetkezetekben az élet visszazökkenjen a régi kerékvágásba. Folyamatba tették a kárfelmérést, a keletkezett károk -rendezését. A megyei pártértekezleten jelentette b€ Klaukp Mátyás, a megyei tanács vb elnöke, hogy a kormány Békés megye rendelkezésére bocsáj tóttá a belvízkárokkal kapcsolatos állami költség- vetésből származó kártérítés ősz- szegét. Ezt egy-két napon belül Örömmel hallgatta a pártértekezlet Borbély Pálné, a kondorosa Dolgozók Tsz agronómu- sa, a szarvasi járás küldöttének felszólalását a dolgozó nők helyzetéről. Nálunk már megvalósult az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve a gyakorlat-1 ban is! Az ő gondjuk most már az, hogy Kondoroson kevés az olyan szolgáltató egység, amely a dolgozó nők második műszakját könnyíti. Az egyre iparosodó mezőgazdaságról beszélt Fekete Lászióné, a vésztői Petőfi Tsz tagja, a szeghalmi járás küldötte. Kevés az öltöző, a mosdó a mezőgazdasági üzemekben és a munkahelyek kulturáltságát is tovább szükséges növelni. Több felszólaló helyeselte a pártértekezlet beszámolójában a háztáji gazdálkodás fejlesztésére vonatkozó elemzést. így ismét tovább erősödött az a gondolat, hogy a közös és a háztáji szerves egységet képezzen itt a megyében is. Ezért a termelőszövetkezetekben működő háztáji bizottságok munkájában jelentkező formálisságot mind erőteljesebben kellene, hogy felváltsa a háztáji gazdaságok fejlesztésére irányuló törekvés. A húsprogram megvalósításában a háztáji gazdaságok igen sokat segíthetnek. örvendetes, hogy a sertésállomány már ebben az esztendőben is igen gyors ütemben fejlődött. Hasznosnak, jónak bizonyult a sertéstartással összefüggő kormányintézkedés. Sajnos, mindezt nem mondhatjuk el a szarvasmarhatenyésztésről. 1970 szeptember végén két százalékkal kevesebb szarvasmarhád tartót^ tak a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok istállóiban, mint egy évvel korábban. Akad tehát tennivaló a negyedik ötéves terv időszakában. S hogy az elképzelések minél eredményesebben valósulhassanak meg, ezért 1970 és 1972 között hétszázmillió forint költséggel szakosított tehenészeti és szakosított sertéstelepek épülnek a megye szövetkezeteiben. Ezen túl jelentős beruházás valósul meg: a húsiparban, a mezőgazdasági termékek tárolására, hűtőház és gabonasilók épülnek, továbbá a termelőszövetkezetek kezdeményezésére terményszárító bérén, dezéseket helyeznek üzembe. Olyan további beruházásokat terveznek, mélyek kapcsolatosak a mezőgazdasági termelés színvonalának növelésével, a kiegészítő tevékenység bővítésével. Varga Mihályné, a Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozója, a gyulai járás küldötte, a szocialista brigádmozgalom térhódításának jelentőségéről és fontosságáról szólt. A mezőgazdaságban is igen jelentős feladatot tölthetnek be a szocialista brigádok, ha megkapják a szükséges politikai, szakmai irányítást. A Felsőnyomási Állami Gazdaság szocialista brigádjai nemcsak a termelésben, hanem az árvíz- és a belvízkárok helyreállításában is vizsgáztak. A bizonyítvány kiváló. A kukoricatermesztés nagydíja az idei mezőgazdasági és élelmezésügyi kiállításról Felsőnyomásra került. A szocialista brigád két tagjának lakást is építettek. (Folytatás a 4. oldalon) 1970. NOVEMBER 3.
