Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A páríértekezlet beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) nyilvánított Szarvas fejlődése igazolja a várossá nyilvánítás helyességét. Továbbra is napirenden kell tartani Békés község várossá fejlesztését. A tanácsok munkájának továbbfejlesztésében arra kell törekedni, hogy egyidejűleg erősödjék igazgatási, népképvisele- tij önkormányzati funkciójuk, jéllegük. Tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, felelősségét, bővíteni hatáskörét, erősíteni a választott testület szerelmét. A soron következő választás ennek megfelelően erősítse a tanácsokat, növelje az aktív, a közösségért önzetlenül dolgozó tagok számát, a nők és fiatalok arányát. Az államigazgatási munkában emelni kell a szakmai színvonalat, s gyorsítani az ügyintézést. A káder- és személyzeti munkával, ahol szükséges a megfelelő átcsoportosítással, erősíteni kell a városi és nagyközségi tanácsok vezetését. A hivatali, intézményi pártszervezetek nyújtsanak megfelelő segítséget ahhoz, hogy fokozottabban érvényesüljön a közhivatali dolgozók személyi felelősségle a halamint a megyei pártértekezlet a beszámolási időszak fő feladatát a III. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában és a gazdaságirányítás reformjának bevezetésében jelölte meg. E kettős, összefüggő feladat végrehajtása eredményesnek minősíthető. 1. A gazdasági fejlődés üteme és iránya megfelel célkitűzéseinknek. A termelés anyagi, műszaki bázisa növekedett. A harmadik ötéves terv időszakában mintegy küencmilliárd forint értékű beruházás valósul meg, közel kétmilliárd forinttal több, mint az előző ötéves tervidőszakban. Ez nagyobb résziben építési jellegű, 70 százaléka az ipar, mezőgazdaság termelő állóalapjainak bővítését szolgálja. A beruházás kedvező hatással van a megye iparának fejlődésére, adottságainknak megfelelő irányban alakítja szerkezetét, elősegíti az iparilag gyengén ellátott területek fejlődését. Űj létesítményeink nagyobb részben helyi nyersanyag feldolgozását és a foglalkoztatottság növelését valósítják meg, termékeik megfelelnek a bel- és külföldi piac igényeinek. A mezőgazdaságban megvalósult beruházás jelentős része a korszerűtlen, elavult eszközök pótlását szolgálta. Az utóbbi két évben mintegy 60 százaléka az állattenyésztés fejlesztését, főként a hústermelés növelését segíti elő. A beruházás megvalósulásait kedvezőtlenül befolyásolta az építési anyagok hiánya és a kivitelezési kapacitás elégtelenné, ge. A helyzet ez évben tovább romlott. Az országot és megyénket ért ár-, belvíz miatt a termelő célú beruházás megvalósulása késedelmet szenved. 2. Az ipar és mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődése jelentős hatással volt a termelés alakulására. A termelés növekedésének üteme az iparban évi 12 százalék, a mezőgazdaságban 5,1 százalék volt. Mindkét- területen meghaladna az előző ötéves tervben elért növekedés ütemét. A szocialista ipar termelésén belül leggyorsabb ütemben, évi 16 százalékkal az állami nehézipar termelése növekedett, egyrészt kapacitásnövekedés, másrészt kedvező konjunktúra hatások következtében. A könnyűtáskörükbe tartozó ügyek megfelelő és gyors intézésében. A helyi önállóság növekedése kedvező feltételeket teremt a dolgozók közéleti aktivitásának növeléséhez, a szocialista köz- gondolkodás fejlődéséhez. Ez megköveteli, hogy tovább fejlesszük a lakóhelyi és munkahelyi tájékoztatás rendszerét, rugalmasabbá és hatékonyabbá tegyük módszereit. A lakosságot, a munkahelyi kollektívát érintő kérdések kimunkálásának és végrehajtásának megszervezésénél fordítsunk nagyobb figyelmet a dolgozók véleményeinek, javaslatainak feltárására, kezdeményező, alkotó készségük kibontakoztatására. Fokozni kell ebben a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak szerepét, s célratörőbben használjuk fél a megyei pártbizottság lapját, a helyi üzemi lapokat és kiadványokat. Megyénkben érvényesül a szocialista törvényesség, javult a közrend, közbiztonság, a* állampolgárt fegyelem. Az államigazgatási, belügyi, ügyészi, bírói és társadalmi ellenőrző szervek tevékenysége jelentős mértékben járult hozzá a nyugodt légköripar termelése a piaci hatások miatt változó ütemben folyt, átlagosan évi 11 százalékos növekedést ért el. A termelés ingadozása elsősorban a textiliparban a beszámolási időszak első két évében volt különösen jellemző. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta a termelés gyorsuló üteművé vált. ben folyó építőmunka biztosításához. Munkájukban, kifejezésre jutott az a legfőbb követelmény, hogy szilárd biztonságot teremtsenek valamennyii becsületes állampolgár számára és meghiúsítsanak minden, a törvényes rend ellen irányuló törekvést. Érvényesül az a jogpolitikai elv, hogy felelősségre legyen vonva — személyre való tekintet nélkül — mindenki, aki törvényeinkkel szembekerül. A szocialista demokrácia fejlődése, az állami szervek, intézmények, üzemek jog. és hatáskörének szélesedése nagyobb követelményeket állít a pártszervek elé, a pártirányítás továbbfejlesztését igényli. Az elmúlt négy évben a párt. és állami szervek tevékenységében javult az összhang, csökkent a párhuzamosság és átfedés. A párt szervei és szervezetei az elvi-politikai irányítás megvalósítására törekedtek, s kevesebb volt a közvetlen operatív 'beavatkozás. Egyre jobban érvényesül az az elv, hogy az állami élet pártírányítása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártszerveken keresztül történjen. építőmimka, feladatai Egyes ágazatok (bútoripar, nyomdaipar) termelésnövekedé. se nem volt képes kielégíteni a növekvő szükségleteket. Az élelmiszeriparon belül a húsipar, zöldség-konzervipari termelés növekedését hátrányosan befolyásolta, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem növekedett megfelelő mértékben. Az építőipar fejlődése elmaradt az igényektől. A mezőgazdaság össztermelésén belül a növénytermelés nö- kedése volt a nagyobb mértékű. 1969-ben elértük a célul kitűzött 400 000 tonna kenyérgabona megtermelését, hektáronként 29,7 mázsa átlagtermés mellett. A megye mezőgazdasági üzemei 1967-ben — a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta először — megtermelték a szükséges ab. rak. és szálastakarmányt. A közgazdasági szabályozók hatására szerkezetváltozás tapasztalható az ipari növények termelésén belül. Csökken a cukorrépa, kender, növekszik a cirok és napraforgó vetésterülete. Lassú a fejlődés a kerti és mezőgazda- sági aprómag; valamint a zöldségtermesztésben. Az 1970. évj ár- és belvíz, a rendkívül kedvezőtlen időjárás nagy károkat okozott megyénk mezőgazdaságában, erősen visz- szavetette a növénytermesztés már elért színvonalát, s érezteti hatását más ágazatokban is. A végleges felmérés szerint a növénytermesztésben 600 millió forint hozamkiesés, 200 millió forint ráfordítás-veszteség érte a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat. Az összes kár értéke 1 milliárd 270 millió forint. Az állattenyésztési hozamok a második ötéves terv átlagához viszonyítva 23 százalékkal nőttek. A korábbi évek szabályazói- ban nem érvényesült kellően az ösztönző hatás, ennek következtében, elsősorban az egyéni és háztáji gazdaságokban nagymértékben csökkent az állatállomány és nem fejlődött kellően a nagyüzemi gazdaságokban sem. A csökkenés 1969. elején érte el a mélypontot. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tett intézkedések hatására 1969-ben pozitív irányú fejlődés kezdődött. A termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok a nagyarányú állami támogatást igénybe véve gyors ütemben fogtak hozzá az állat- tenyésztés feltételeinek javításához. 1970—71—72-ben több mint 700 millió forint bekerülési költ. seggel 19 szakosított tehenészeti és 32 ozakosított sertéstelepet létesítenek. 1969 közepétől emelkedni kezdett a háztáji állatállomány. A háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek érvényesülését fékezi, hogy számos termelőszövetkezetben nem tekintik a közös gazdaság szerves részének, nem tervezik megfelelően a háztáji igények kielégítését. A háztáji bizottságok működésében még sok a formális vonás. A következő években több figyelmet kell fordítani a háztáji gazdaságúk megfelelő fejlesztésére, következetesebben érvényesítve azt az elvet, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetben a közös és a háztáji szerves egységet képezzen. A két fő ágazat mellett nem fejlődött a lehetőségeknek és a szükségesnek megfelelő mértékben a feldolgozó üzemi és segédüzemági tevékenység. Ennek oka egyrészt az ilyen jellegű te. vékenység lebecsülése, másrészt a vezetők kezdeményező készségének, vállalkozó kedvének hiánya, továbbá bizonyos objek. tív nehézségek is. 3. A termelékenység emelkedésében elmaradtunk a kitűzött cél megvalósításától. Évi átlagos növekedési üteme a szocialista iparban 5 százalék volt, a termelés növekedésének csupán 37 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Ehhez hozzájárult az ipari termelés növekedésének erősen extenzív jellege, a munkabér és létszámgazdálkodást befolyásoló köz- gazdasági szabályozók kedvezőtlen hatása, a munkaidő-cisök- kentés nem megfelelő előkészítése, és a vállalaton belüli munkaszervezés és munkafegyelem fogyatékosságai, alapvetően azonban a műszaki színvonal lassú fejlődése. Ahhoz, hogy ipari üzemeink a termelékenység országosan élőirányzott növelését megvalósítsák, szükséges; a népgazdasági érdekkel összhangban álló pers. pektívikus vállalati koncepciók kialakítása, a műszaki fejlesztési tevékenység intenzívebbé tétele, a munkaszervezés javítása, a kapun belüli munkanélküliség csökkentése és felszámolása, általában az e téren még kiaknázható belső tartalékok módszeres és folyamatos feltárása. A mezőgazdaságban az egyes munkafolyamatok gépesítésében, a kemizálásban jelentős előrelépés következett be. Ennek hatása kedvezően befolyásolta a munkatermelékenység növelését. Az egy főre jutó termelési érték négy év alatt 40 százalékkal növekedett. A fejlődés ellenére továbbra is probléma a betakarítás, rakodás, szállítás, az állattenyésztés és zöldségtermesztés gépesítettségének alacsony szintje. A mezőgazdaság anyagi—műszaki fejlesztésének, a fejlett és korszerű eljárások elterjedésének alapvető feltétele a megfelelő felkészültséggel rendelkező szakember. E területen az előrehaladás lassú. A szövetkezetekben jelenleg is 3200 ka- tasztrális hold jut egy mezőgazdasági mérnökre, az előirányzott 2000 katasztrália holddal szemben. A fejlődés fő akadálya a gazdaságok egy részénél a szakmai vezetés korszerűsítésével szembeni közöny. 4. A kiskereskedelem áruforgalma az elmúlt négy év alatt pénzértékben kifejezve 42 százalékkal emelkedett. A múltból örökölt kedvezőtlen kiskereskedelmi hálózat korszerűsítése megkezdődött és különösen 1968- tól több színvonalas kiskereskedelmi egység létesült. A megye áruforgalmán belül az élelmiszer és vendéglátóipar forgalma 40,5 százalékkal, a ruházati cikkeké 20,6 százalékkal, a vegyes-iparcikkek forgalma pedig 57,3 százalékkal nőtt. 1969- ben megyénk lakossága hűtőszekrényből ötször, magnetofonból nyolcszor, rádióból négyszer, tv-ből kétszer, robogóból háromszor, személygépkocsiból kétszer annyit vásárolt, mint 1965-ben. A mezőgazdaság szerződéses alapon történt áruértékesítése 31,6 százalékkal nőtt. 1969-ben osszvolumenében 2 milliárd 267 millió forintot ért él. A növény- termesztés áruMbocsátása 37.9 százalékkal, az állattenyésztés 27 százalékkal növekedett. 1970. ben a kedvezőtlen időjárás következtében a mezőgazdaság árutermelése visszaesett, kenyérgabonából 165 000 tonnával, cukorrépából 89 900 tonnával. Zöldségfélékből 58 600 tonna, húsból összesen 68 390 tonna felvásárlása várható. Az állami, a szövetkezeti ipar és a mezőgazdaság által előállí. tott termékek növekvő részarányban kerülnek exportálásra. A termékek választéka szélesedett, volumene a külföldi piaci igények alapján, a létrejött új és bővített kapacitások révén növekedett. Az export elsősorban a szocialista országokba irányul, de a megye iparának termékei eljutnak a nemrég függetlenné vált, valamiig a fejlett tőkés országokba is. A lakosság különböző szolgáltatások iránti igénye számottevően nőtt. A szolgáltató hálózat fejlődése nem tartott lépést az igények növekedésével. A vállatok és kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységüket nem fejlesztették, mert a gazdasági szabályozók a szolgáltatási árak emelkedése ellenére is inkább a készárutermélés fejlesztésére ösztönöztek. Szükségesnek látszik a gazdasági szabályozók olyan módosítása, hogy a válla(Folytatás a 4. oldalon) 1970. NOVEMBER 1, A szocialista gazdasági a IV. ötéves terv fő Ä pért IX. kongresszusa, va-
