Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A pártértekezlet beszámolója fFolytatás a 3. oldalról) latok es kisipari termelőszövetkezetek a lakosság igényelnek kielégítésében az eddigieknél nagyobb részt vállaljanak. Bátrabban kell élni az ellátatlan területekben a magánkisipari engedélyek kiadásának lehetőségeivel is. Elő kell segíteni, hogy szolgáltatási tevékenységet a termelőszövetkezetek melléküzem- ágai az eddigieknél szélesebb körben végezzenek. 5. Az MiüZMP Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottságának javaslatára közlekedéspolitikai koncepció kidolgozására került sor. Ennek megvalósítása érdekében napirenden van megyénkben is a vanúti áruforgalom körzetesítése a kör. zeti pályaudvarok rendszerének kiépítése Békéscsaba—Orosháza —Szarvas MÁV-állomásokon, a kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése. A megyei pártbizottság és a megyei lanáes együttes ülésen tárgyalta és jóváhagyta a végrehajtás ütemtervét. Hangsúlyozta, hogy a gyenge forgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelénére a feltételek biztosítása után kerülhet sor. 6. A gazdaságirányítási rendszer reformja jó alapot teremtett a gazdaságokban rejlő lehetőségek feltárásához és kiaknázásához. Fejlesztette a gazdasági egységek vezetőinek kezdemér nyezö készségét, rugalmasabbá tette a gazdálkodási. Jó feltételt teremtett a vállalatok közötti kapcsolat kialakításához és fejlesztéséhez, ösztönzést adott a rugalmasabb árutermeléshez és értékesítéshez, valamint a dolgozók kezdeményező készségének kibontakozásához. Az utóbbi két évben a gazdasági egységek, vállalatok rentabilitása Javult. 1969-ben a gazdálkodó egységek 56 százaléka 10 százalékon aluli, 44 százaléka 10 százalékon felüli vállalati nyereséget ért el. Igen nagy azonban a szóródás az egységek között. Az adott összes árbevételhez viszonyítva a legalacsonyabb mértékű vállalati nyereség 1 százalékos, a legmagasabb .34 százalékos volt. A nyereség növekvő tendenciát mutat, amelynek alakulására a vállalati munkán kívül külső tényezők is — termelő- és fogyasztói árak növelése, beszerzői) árak növekedése és csökkenése — hatottak. Célkitűzéseink megvaló- sltásával ellentétesek az olyan, helyenként tapasztalható törekvések, amelyek a nyereség fokozását egyoldalúan a termelői, illetve a fogyasztói áruk emelése révén akarják biztosítani. Olyan, a társadalmi érdekkel összhangban levő nyereségnövelésre van szükség, amely kifejezi és tükrözi a vállalati munka hatékonyságának fokozódását, a műszaki fejlesztés előrehaladását, a termelékenység növekedését, a takarékos költséggazdálkodást, a minőségjavulást, valamint a termelés és forgalom felfutását. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődőjét elősegítették azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek megteremtették az önálló vállalatszerű gazdálkodás feltételeit. Az utóbbi négy évben a bruttó jövedelem 44 százalékkal, a közös vagyon 22 százalékkal, a tiszta vagyon 56 százalékkal növekedett. A pozitív fejlődés mellett a termclcozövetkczetek gazdálkodásában a differenciálódás tovább erősödött. A megyében mintegy 20 termelőszövetkezet — részben a kedvezőtlen természeti viszonyok, részben a vezetés gyenge színvonala következtében — állami támogatás nélkül 8 bővített újratermelésre nem képes. Egyébként is lassú fejlődésüket az 1970. évi ár- és belvíz, a kedvezőtlen időjárás erősen vimzavetette. A harmadik negyedév mérlege szerint 55 termelőszövetkezet zárja veszA immens UHU NOVEMBER E teséggel ez évi gazdálkodását, a mérleghiány várható összege 178 millió forint. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának feladataival a megyei pártbizottság többször foglalkozott és következően foglalt állást: megfelelő programot kell kidolgozni minden egyes gazdaság feljesztésé- re, a legteljesebb mértékben alkalmazkodva adottságaikhoz és lehetőségeikhez. Széles körű és következetes politikai szervező munkát kell folytatni a tagság között e program kidolgozása és megvalósítana érdekében. Nagyobb következetességet kell tanúsítani minden ^szinten e gazdaságok problémáinak megoldáséban. összetett és bonyolult problémaként jelentkezik megyénkben a jó termelőszövetkezeteknél a tagság foglalkoztatottsága, a mostohább természeti viszonyú járásokban pedig az alacsony termelőszövetkezeti taglétszám és a községekben levő nagy munkaerótartalék közötti ellentmondás megszüntetése. Ennek járható útja a jobb természeti adottságú területeken egyrészt a termelőszövetkezeteken belül a tagság foglalkoztatottságának továbbfejlesztése, másrészt a termelőszövetkezetekből részlegesen vagy teljesen felszabaduló, elsősorban női munkaerő foglalkoztatásának elősegítése, a bedolgozó és melléküzemáguk fejlesztése. A mezőgazdasági termelés mostohább és iparilag fejletlenebb területein ésszerűbb a könnyűipar kihelyezett üzemre, szelnek telepítene. Ez a foglalkoztatási gondok megoldásán túlmenően elősegítheti a gyenge termelőszövetkezetek megfelelő termésszerkezeti egyszerűsítését io. 7. Megyénkben — a gazdasági adottságoknál fogva — különösen nagy jelentőségük van a szövetkezeteknek. A mezőgazdaság termőterületének 81,5 százaléka van a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában. A szocialista iparban foglalkoztatottak több mint 30 százaléka, közel 20 000 fő dolgozik a szövetkezeti iparban. A kiskereskedelmi áruforgalomnak több mint felét a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le. Mintegy 700 szövetkezeti szolgáltatóegység éli a la koma g rendelkezésére. A takarékszövetkezetek taglétszáma 42 000. a lakásszövetkezeteké 1000 fő. A beszámolási időszakban pártunk vezető szervei nagy jelentőségű irányelveket dolgoztak k) a szövetkezett mozgalom továbbfejlesztésére. Ezekben fontos elvi állásfoglalások irányítják a figyelmet a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének napirenden levő feladataira. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a szövetkezeteknek jelentős szerepük van a gaocialismus építősében. A dolgozók bevonásé, val, a demokratikus öntevékenység fejlesztésével hasznosan vesznek részt a szocialista építőmunkában. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszába lépve a szövetkezetek fejlődőié' különösen nagy jelentőségű a mezőgazda, ságban, az ipar egyes területein, az áruforgalmazásban, a szolgáltatásokban. Elő kell tehát segíteni fejlődésüket, azonos gazdasági feltételeket kell biztosítani számukra a megfelelő terület állami vállalataival. Erősíteni kell a szövetkezeti demokráciát, fejleszteni a tagok aktív közreműködését a határozatok hozatalában. Nagy jelentőségű a szövetkeze, tek önállóságának, demokratikus működőjének és vállalatszerű gazdálkodásának elősegítése. A szövetkezetek demokratikusan választott társadalmi érdekképviseletet hoztak létre, amelyek nem u szövetkezetek alá-, fölérendeltségében Irányító szervezetek, hanem ajánlásokkal. megbízások, szolgáltatások teljesítésével, a szövetkezetek érdekelnek más szervek előtti képviseletével szolgálják a tagszövetkezeteket. Pártszerveínknek és partszer. vezetelnknek sokoldalú szervező, ellenőrző agitációs és propaganda feladatokat kell ellátniuk a szövetkezetekkel összefüggő politikai munkában. Fel kell készülniük a szövetkezeti és állami szervekben dolgozó kommunistáknak a szövetkezet-politikai elvek gyakorlati megvalósítására, 8. A harmadik ötéves terv időszakában — különösen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetője óta — az eszközök hatékonyabb kihasználása, a beruházások gazdaságosabb megvalósulása érdekében számos termelési, értékesítőd kooperáció jött létre. A megyei pártbizottság több alkalommal foglalkozott a kooperációs lehetőségek kérdéseivel, s javasolta bővítését. Ennek ellenére lassú az elő- rehaladán. Ennek fő oka az egyes gazdasági egységek vezetőinek elzárkózottsága, merevsége. A gazdaságirányítás új rendszere szükségemé teszi, hogy a gazdaság fejlesztése a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás egységre, koncepciójából kiindulva történjen. Ennék édekében olyan telepítési, fejlesztési tervet kell kidolgozni, mely megfelel megyénk termelési és közgazdasági adottságainak. A jövőben az állami tá_ mogatést úgy kell érvényesíteni, hogy a különböző ágazatok komplex feljcuztése egységesen szolgálja népgazdasági terveink megvalósulását. 9. Megyénk lakosságának élet- színvonala a párt IX. kongresz- szusa célkitűzéseinek megfelelően alakult, A lakosság nominális pénzbeli jövedelme 1965-höz viszonyítva, 1969-ig 39,6 százalékkal növekedett, a munkások havi átlagkeresete 1553,— forintról 1837,— forintra nőtt. A személyes Jőve. delem az átlagnál dinamikusabb fejlődést mutat a parasztságnál A termelőszövetkezetek által ki. fizetett közös munkából származó személyes jövedelem ez Idő alatt 37 százalékkal nőtt, évi 14 380,— forintról 19 926,— forintra emelkedett. Ez évben a termelőszövetkezeti tagoknál a személyes jövedelem jelentős csökkenése várható. A III. negyedév értékelése szerint a csökkenés 1969-hez viszonyítva, 15 százalékra becsülhető. A pénzbeli társadalmi juttatásokban részesülők száma az utóbbi négy évben tovább emel. kedett. Részben ennek, részben pedig a juttatások növelésének következtében 1969-ben 58,5 százalékkal volt több a nyugdíj, és az SZTK által kifizetett cuszeg, mint 1905-ben. A havi 600,— forintnál kevesebb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok aránya lényegesen csökkent, azonban számuk továbbra is jelentős, mintegy 45 000 főre tehető. A jövedelem alakulásában két. tős folyamat ment végbe: egyrészt a jövedelmek az egyes tár. sadalmi rétegeik között nlvellá- lódtak, másreszt a rétegeken belül a differenciálódás fokozódott. A munkásoknál a differenciálódás főleg ágazati és szektorális jellegű. Az országos kereseti arányokhoz viszonyítva, a megye állami könnyűipari dolgozóinak kedvezőtlenebb a helyzete, mert havi keresetük az országos átlagnál mintegy 8—9 százalékkal kevesebb. Hasonló tendencia ta- tapusztalható más ágazatokban is. A parasztságnál a jó, középén és gyenge szövetkezetek tagjainak jövedelme között van lényeges különbség. A differenciálódásban az utóbbi két évben fokozottabban érvényesül a munka szerinti elosztás elve, de még Jelentős hatással vannak ettől független tényezők is. A kölluégvetésből gazdálkodó szervekben és a termelésben dolgozó szakemberek jövedelmének szintje közötti jelentős különbség a jövedelmezőbb munkaterületek felé való orientálódást váltott ki. A foganatosított bérrendezések e feszültlégeket mérsékelték, de nem szün. tették meg. A IX. kongresszus határozatának megfelelően elkezdődött az Ipari dolgozóit munkaidő-csökkentése, 1989-ben a szocialista Ipar és építőipar több mint 56 000 dolgozójából 30 400 fő, azaz 65 százaléka csökkentett munkaidőben dolgozik. A munkaidő- csökkentéshez szükséges feltételeket számos vállalatnál nem a kongresszusi határozatnak megfelelően biztosították. A munkaidő-csökkentés azon követelményének, hogy a dolgozók keresete nem csökkenhet, az üzemek eleget tettek, nem biztosították azonban megfelelően a kieső munkaidő pótlását a termelés jobb megszervezésével, műszaki fejlesztéssel, ezért megnőtt a túlóra-felhasználás, a szombat-vasárnapi műszakok száma. A dolgozók életkörülményeinek javulóiéhoz hozzájárultak a kedvezőbbé váló lakásviszonyok Is, a jelentkező igényeket azonban közel sem tudtuk kielégíteni. Evenként körülbelül négyezren kötnek házasságot, az évi la. kásszaporulat viszont átlagosan 1300. Az elmúlt négy esztendőben megyénkben 9247 lakáé épült, ugyanezen idő alatt a megszűnt lakások száma 4030. A tényleges lakásszaporulat csak 5217. A helyzetet még súlyosbít, ja, hogy az ár-, belvíz következtében 2423 lakás elpusztult. A múltból örökölt kedvezőtlen lakásviszonyokat és a városiasodás! folyamat erőteljesen növekvő Igényét figyelembe véve, a lakásépítés üteme nem kielégítő. Megyénk a második és a harmadik ötéves tervben, de a negyedik ötéves terv tervezete szerint is alacsony lak álszámban részesül. Az állami erőforrásból épülő lakások gyakran arra sem elegendőek, hogy azok. ba a szanálásra kerülő épületekben lakókat el lehessen helyezni. A Központi Bizottság és a kormány lákásintézkedéseát megyénk dolgozói helyeslik. A megyei pártbizottságnak további erőfeszítéseket kell tenni a lakásépítés gyorsabb üteme érdekében. A megye lakosságának élet- színvonala emelkedésében jelentősnek tekinthető az egészségügyi ellátottság, a szociális helyzet javulása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a társadalombiztosítási juttatások ki- terjeoztése, amelyre a megye lakosságának 98 százaléka jogosult. Javult a körzeti orvosi ellátottság. a gyermekgyógyászat és a fogrvosí hálózat, bővüllek és korszerűeödték a bölcsődék A gyermekgondozási segélyt egyre több anya veszi Igénybe Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság egészére kiterjedő ellátás — elsősorban tárgyi, dologi — feltételei, az igények kielégítőiére nem elegendőek. A lemaradás legsúlyosabb a fekvőbeteg-ellátásban. Kevés a kórházi ágy. korszerűtlenek kórházaink. Az össz-kórházi férőhely 75 százalékát kitevő gyulai és békéscsabai intézményeink el. avultak. Egyre égetőbb szükségként kerül előtérbe a gyulai kór. ház rekonstrukciója és új kórház építése Békéscsabán. A városok gyors fejlődésével nem tart lépőit a, szakrendelők fejlesztése. Különösen Békéscsabán, Gyulán és Szarvason kevés a létesített munkahely a szakrendelőkben, s emiatt a megfelelő színvonalat nehéz tartani. A rendelőintézetek fejleoztése, a kórházfejlesztéssel együtt a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. Az elmúlt négy évben fokozó, dó mértékben folytatódott az ur. banizálódás. A korábbi időszakhoz viszonyítva, gyorsabban nőtt városaink lakossága elsősorban Békéscsabán, Orosházán. Rohamosan nőnek a városi élet- feltételek megteremtőié iránti igények. Különösen feszitőek a lakásgondok. de egyre erősebben jelentkeznek a megfelelő közművek létesítésének gondjai is. A kulturális. sport, szórakozási lehetőségek iránti igény mind nehe. zebben elégíthető ki a régi igényekre és régi lehetőségekre épült Intézményekkel. Egyre nagyobb arányokat ölt a városi munkahelyekre a környező köz. ségek bői bejárók száma, amely nemmak a közlekedési feltételek állandó Javítását, hanem a politikai munka alkalmazkodását is igényli. Az urbanizációs folvamat a Jö- (Folytatás az 5. oldalon)
