Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
Űj korszak kezdődött 1963-ban — Többet a tagságért — A korszerűbb üzlethálózatért nagy erőfeszítést igénylő probléma volt hálózatunk fejlesztése, korszerűsítése. A harmadik ötéves terv időszaka alatt kilenc millió 700 ezer forintról 20 millió 900 ezer forintra növekedett állóeszközeink értéke, amely az elért 115 százalékos növekedés mellett annál is inkább jelentős, mer- a növekedés összegéből nyolc és fél millió forintot fordítottunk építkezésre. Szinte erőn felüli vállalkozással öt év alatt rendbehoztuk a körzetünkben levő öt község elhanyagolt, korszerűtlen lünk, hogy a kiskereskedelmi, vendéglátóipari hálózat bővítésével, korszerűsítésével a felvásárlásnak a községi igényekhez való igazodásával ipari és szolgáltató tevékenységünkkel a lakosság kultúrált ellátásával szolgáljuk nemcsak 10 ezres tagságunkat, hanem minden kedves vásárlónkat. * • ••és ez már a jövő: készUl a reprezentatív szövetkezeti üzletházunk. [ Nem UÍ I az a megállapítás, hogy szövetkezésben az erő. Ezt az elvet vallottuk és ebben bíztunk akkor is, amikor a gyulai földművesszövetkezethez 1963 áprilisában csatlakozott Gyulavári, Elek, Szabad- kígyós, Doboz és Gerla községek szövetkezeti tagsága. Ebben az erőben bízva indultunk él azzal a nyolcezer taggal, akik a szövetkezés útját választották és a közös célkitűzéssel, hogy biztosítsuk a tagok szocialista előrehaladását, társadalmi és kulturális igényeinek továbbfejlesztését, üzemágak 1965-ben 108 millió 600 ezer forint bevételt értek el. Ez az összeg ez évben várhatóan megközelíti a 175 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt a forgalom több mint 60 százalékkal emelkedett. Ezeket az eredményeket felsőbb szerveink is elismerték, hiszen 1963 óta hatszor nyertük el a SZÖVOSZ és a KPVDSZ által adományozott „Kiváló Szövetkezet” címet, 1960-ban a Kiváló címet megkoronázta az a Vándorzászló, amelyet tevékenységünk alapján kiérdemeltünk. A gazdálkodás eredményes áruellátáshoz, felvásárláshoz, a termeltetéshez, szervezési és szolgáltatási tevékenységünk fejlesztéséhez. A küldöttgyűlések — helyi szervenként — döntöttek a hálózatfejlesztés kérdéséről is. Ezeket a döntéseket igazgatóságunk a sürgősségi sorrend és az anyagi erőforrások figyelembe vételével fokozatosan valósította meg. Szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődése során — a demokratizmus további szélesítésével — az önálló gazdálkodást biztosító reform lehetővé tette, hogy a tagság még szélesebb rétege kapjon szót a szövetkezet célkitűzéseinek pontosabb meghatározásában a működési terület adottságainak kihasználásában, az elmúlt évtől bevezetett részközgyűléseken. Rendszeresen rendezünk árubemutató-kiállításokat. vonal általános emelkedésével egyre növekszik a lakosság igénye is boltjainkkal szemben. Éppen ezért minden évben jelentős összegeket fordítunk a korszerűsítésre. Célkitűzésünk az is, hogy a negyedik ötéves terv időszaka alatt további 41 százalékkal növeljük áruforgalmunkat és ezen keresztül — az eddig is folytatott mérsékelt árpolitikával — 31 százalékos eredménynövekedést kívánunk elérni. A közeli célkitűzésekben szerepéi a gyulai üzletház felépítése és üzembe helyezése, amire valószínűleg 1972-ben kerül sor. Ez méltóképpen reprezentálja szövetkezetünket külsőségeiben is, hiszen az üzletház utcai homlokzata 118 méter lesz. De nemcsak külsőségeiben, hiszen a belső tér kiképzése, a raktár helyisége és remélhetően az áruellátása olyan lesz, hogy a városban sem vallunk vele szégyent. Ezenkívül elkészül még két ABC-áruház, egy vendéglátó kombinát és egy korszerű cukrászati termékeket előállító üzem is. | A lövőben | az a cé_ A szépen berendezett eleki helyi szervi presszó, kedvenc szórakozóhelye a község fiataljainak. Ez a teljes tagság tanácskozási fóruma lett, melynek döntései és határozatai szabják meg továbbra is a fejlődés és gazdálkodás ütemét. Működési területünkön az elmúlt évben 43 részközgyűlést tartottunk, amelyen csaknem 250 értékes javaslat hangzott él. Ezek tovább segítették a választott vezetőség, a függetlenített apparátus és a tagság közös kapcsolatának kibontakozását. Bebizonyították azt is ezek a részközgyűlések, hogy a tagság — különösen a községekben — érdeklődik szövetkezetünk fejlődése iránt és örömmel veszi tudomásul, az elért jó eredményeket. Természetesen a javaslatokban, hozzászólásokban megtalálható volt a bíráló, kritikus hang is. Igazgatóságunk megelégedéssel fogadta ezeket a javaslatokat, bírálatokat és igényeket, melyek azt mutatták, - hogy a tagság tovább akar lépni és mind jobban erősíteni kívánja szövetkezetünket. Az igazgatóság munkáját a teljes tagság, a községek mintegy 116 választott vezetőségi tagja javaslataira építve úgy végzi, hogy a gazdasági szabályozók megfelelő alkalmazásával biztosítsa a kívánt, fejlődést és tovább fokozza a tagok közvetlen anyagi érdekeltségét. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyesülés évében 277 ezer. 1969-ben már 350 ezer forint vásárlási visszatérítés került kifizetésre. A felügyelő bizottságunk őrködik afelett, hogy az igazgatóság, illetve az intézőbizottságok a szövetkezeti alapszabály, az érvényes jogszabályok és a határozatok előírásainak megfelelően járjanak el. Figyelemmel kíséri a tagok érdekeinek érvényesülését, de a folyamatos ellenőrzés mellett felülvizsgálja a gazdaság! mérleg ösz- szeállítását es realitását is. Ennek a kollektív testületnek eredményes munkája az, hogy a kívánt gazdasági fejlődés melalakulásában szintén kiemelkedő teljesítményről adhatunk számot. Míg 1965-ben 3 millió 800 ezer forint volt a nyereség, addig ez az összeg a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már megközelítette az öt és félmillió forintot, örvendetes az is, hogy dolgozóink a gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét a termelékenység 20 százalékos növelésével érték él. Szövetkezetünk alapvető célkitűzését, hogy a lakosság áruellátását a legkorszerűbb eszközökké] — igénybevéve a technika' új vívmányait — magas szinten elégítsük ki, úgy gondoljuk, hogy eddig mindig sikerült teljesítenünk. 1963-tól 1969-ig az évenként és községenként megtartott küldöttgyűléseken módja volt a szövetkezett tagságnak megismerni szövetkezetünk életét és véleményt mondhattak egész tevékenységünkről. A közös érdekeket képviselő küldöttgyűléseken évente mintegy 120—150 tag szólalt fel és ezek a hozzászólások, javaslatok, tanácsok további lendületet és irányt adtak soron következő feladataink végrehajtásához; a jobb A Gyulai ÁFÉSZ oldalkiadványa valamint azit, hogy a gazdasági tevékenység alapján növeljük valamennyi szakágazatban a tagság érdekeltségét és biztosítani tudjuk szükségleteik kielégítését. De nemcsak erkölcsileg támogatta a tagság a kitűzött célok valóraváltását, hanem kinyitotta pénztárcáját is, amikor arra szükség 'volt. Az egyesüléskor a részjegyalap-hozzá- járulás még alig haladta meg a 600 ezer forintot és most ez az összeg — a tagság számának emelkedésével egyenes arányban — növekedett és ebben az évben meghaladta a másfél millió forintot. A tagok bizalma, erkölcsi és anyagi támogatása tette lehetővé, hogy az 1963-ban megválasztott — Paulik János, Wiszt Márton, Halics Sándor, Balogh Mihály, Sárközi András, Buzi Károly, Kárnyáczki Zsuzsa, F lender Jánosné, Nagy János, Szilágyi Mihályné, Kubicza Béla és Házi Mihály — vezetőség tagjai közül sokan még ma is a szövetkezet élén tevékenykednek. Hol vagyunk már attól az időtől, amikor még a rossz értelemben vett szatócsboltoknak kellett a lakosság ellátását biztosítani, összevonáskor 120 vegyesbolt működött a területünkön és ebből mindösz- sze nyolc szakbolt volt. Azóta igaz, hogy csökkent az egységek száma — jelenleg 80 —, de ezzel szemben korszerűsödött Az öt községben négy ABC-áruház, hat iparcikkbolt, két ruházati szakbolt és 15 ön- kiszolgáló szaküzlet igyekszik kielégíteni a lakosság megnövekedett igényeit. Korszerűsödött a vendéglátóipari hálózatunk is, hiszen jelenleg öt bisztró, hat zenés presszó XI. és III. osztályú árakon igyekszik biztosítani a kulturált szórakozást, és a rosszemlékű italboltokat falatozókká alakítottuk át. Minden igényt kielégít a gyulavári ABC- és iparcikkboltunk. lett a küldöttgyűlések határozatai alapján a szövetkezetünkhöz tartozó valamennyi községi, helyi szerv a hálózatfejlesztésben jelentős mértékben előrelépett, mely egyaránt szolgálja a tagságot ós a szövetkezet érdekét is. Hűen tükrözi aztj hogy a tagság mennyire sajátjának érzi a szövetkezetét, hogy társadalmi munkavégzéssel is segítségére siet, amikor arra szükség van. 1966-ban 24 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a tagság, míg az elmúlt évben közel 50 ezer forint értékűt. Évről évre visszatérő és üzlethálózatát, megteremtettük az alapjait annak, hogy a városban is életképesen működjünk és felépítettünk egy, az igényeknek megfelelő központi irodaházat. Méltán büszkélkedhetünk azzal is, hogy körzetünkben a megyei szövetkezeti mozgalom első ABC-áruházát éppen a gyulai szövetkezet létesítette és ma már három hasonló áruházunk van, amelyekben a fogyasztók igényeit magas színvonalon tudjuk kielégíteni. Ezenkívül az üzletek jobb áruellátását segítjük elő, azzal is, hogy hárommillió forint forgóeszköznövekedést biztosítottunk. Természetes, hogy az életszínErdemes végigtekinteni azt a fejlődést, amit az elmúlt öt év alatt ért el a szövetkezetünk. A vendéglátó és kiskereskedelmi egységek, a 0dtoásárlás, valamint a kisegítő
