Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
Szovjet divat Krutyikova modellje a hagyományos orosz népi motívumokkal hímzett, mcrluska szőrmével díszített irhabunda. A sapka, orosz füleskucsma. Az ezüst haj és az időszerűség Korok és divatok Még napjainkban is, amikor aligha hökkent meg bárkit a bolondos divatok sokasága, furcsa látványnak számítana a férfi, ki feje ékességét, haját fonattá rendezné, s úgy páváskodna végig a főúton. A görög városokban — igaz az időszámításunk kezdete előtti századokban —* semmi furcsát nem találtak eb_ ben, sőt, ez volt a természetes. Ahogy a római birodalom polgára sem csupán divatot látott a tógák, különböző szegélyeiben, hanem jól tudta, hogy az arany szín győzelmeket, katonai hódításokat örökít meg, a bíbor — s annak különböző szélessége — a tóga viselőjének hivatali rangját tudatja, s így tovább. S a rokokó idején mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a kényes úri dámák a színielőadások, hangversenyek alkalmával két széket foglaltak el, no persze nem termetük, hanem ruházatuk terjedelmeseége miatt... Ahogy minden kor magába olvasztja, s átörökíti az előtte levő sok vonását, úgy teszi ezt a divat is. Az öltözködés kényszerét hóborttá éppúgy változtatja, mint művészetté, s ahogy egyéb dolgoknak, úgy a divatnak is megvannak a maga szélsőségei. Jó és rossz értelemben egyaránt. Ágyékkötőtől a szabott zekéig A visélettorrténet, ahogy öltözködésünk változásának, fejlődésének nyomankövető tudományát nevezik, nem csupán a ruhákról, hanem az emberekről is sokat elmond. Arról, hogy miként igyekeztek ruházatukkal és a viseletét kiegészítő holmijaikkal is választóvonalat húzni a gazdagok önmaguk és a köznép közé. Arról, hogy a szépség iránti igényesség megteremtésének fontos forrása volt az öltözködés is, s ezzel — bármily furcsán hangzik is — kulturális küldetés teljesítője. Az egyiptomi szegényeik ágyékkötőjétől a középkor udvaroncainak bugy- gyos ujjú, csipkegalléros szabott zekéjén át napjaink midi és mai ruháiig, elkápráztatóan bőséges az a gardrób, melyet az emberiség öltözködés címén alkotott, $ fölhalmozott. Ezt a történelmi gardróbot veszi szeroügyre okos mértéktartással Szilvitzky Margit, s adja közre tapasztalatait, megállapításait három, gazdagon illusztrált könyvecskében, melyek a Corvina Kiadó gondozásában jelentek meg, Öltözködés, divat, művészet címmel. Érdekes bepillantás ez a régi, s közelebbi elődeink ruhásszekrényébe. Mi minden pompázik e világméretű ruhásszekrényben! Meghökkentően csapongó az emberi fantázia. hogy új s újabb ékességeket találjon magának, s ugyanakkor leleplezzen önismétlő is, mert hiszen — a szerző kalauzolásával nyomon követhetjük — igazán újat, eredetit csak nagy ritkán tud kitalálni, legtöbbször a régit, a jól ismertet variálja. Változik, ezért örök A divat változik, s éppen ez benne az örök. A nyughatatl&n- ság, a mindig másra törekvés, mint ami éppen van. Akad csa- cstság is e másban? Akad, nem kevés, ám a szerző bemutatja: a szélsőségek kérészéletűek, föl- villannak, s eltűnnek minden korban. A divat között támadt viharok — s erre napjainkban sem árt gondolni — legtöbbször elterjeszteni segítették azt, ami ellen hadakoztak, s hogy minden korban a divat új irányát ellenkezés fogadta, mindaddig, míg a legmakacsabb ellenzők is be nem hódoltak neki... A fáraók ‘feleségének öltözte- tőjétől, Diorig és Chanelig, a durván szőtt vásznaktól az áttetszőén vékony műanyagokig, a szándékolt szürkeségtől a színek tobzódásáig a divattörténet seregnyi eseményét ismerhetjük meg, s követhetjük nyomon a szerző segítségével, aki mondanivalóját maga készítette rajzokkal tette szemléletesebbé. (M) Agatha Christi, a krimi regények koronázatlan angol királynője 1970. agusztus 15-en lett 80 éves es ezen a napon jelent meg a könyvpiacon nyolcvanadik re- génye. Sokan az írónőt interjúvoló újságírók közül Agatha Cristí életkorából arra következtettek, hogy a 80. krimiregény témaköre nem tart lépést az idővel. A tapogatód zó, látszólag udvariasságból elhangzó kérdések., re azonban az idős írónő válasza boxnyelven szólva egyszerűen kiütötte a kíváncsiskodó riportereket: — Legújabb regényein címe „A frankfurti utas” és a témája repülőgéprablás. Amikor felhívták a sok munkája miatt csak alkalmi újságolvasó Agatha Christi figyelmét, hogy mostanában a lapok szalagcímeiből szinte alig hiányzik a repülógéprablás, a fehérhajú írónő megjegyezte: — Nem tudom, van-e ennyire izgalmas az én regényem, de mentségemre szolgáljon, hogy sok hónappal korábban írtam. Sir Max Mallowan viszont, Agatha Christi férje, aki az időszerűséggel éppen ellentétben álló témakörrel, archeológiával foglalkozik, közbeszólt — Christi ma jobban él a mában, mint korábbi regényedben. A nyolcvanadik életévét ünneplő írónőről még megírták, hogy könyvei eddig 350 millió példányszámban láttak napvilágot az elmúlt 50 évben. Ki festette? Ki irta? Tizenegy forduló — Els5 dif 803 forintos vásárlási utalvány a képcsarnokba A növények öntözése Egyenetlen a nyári csapadékelosztás és úgyszólván az ország minden részében szükség van arra, hogy öntözéssel pótoljuk a növények fejlődéséhez szükséges nedvességet. Mikor és hogyan öntözzünk? Mennyi a konyhakerti növények, a gyümölcsfák és a szőlőlugasok vízszükséglete? — Miért kell a fiatal facsemetéket és szőlőtőkéket gyakrabban öntözni? Az egy-két éves telepítésű gyümölcsfák és szőlők begyöke- resedését segíti, ha a tenyészidő alatt rendszeresen biztosítjuk az öntözővizet. A termő gyümölcsösöket viszont a nyár derekán és a nyár második felében, a termés megóvása és tökéletes kifejlődése érdekében öntözzük. Rendkívül fontos a nagy termést hozó fák öntözése az érést előző három-négy héttel. Ilyenkor a lombozat sok nedvességet párologtat el és a gyümölcs fejlődése ugyancsak bőséges vízadagokat kíván. Helytelen a gyümölcsfák gyakori locsolása kis mennyiségű A KÖHAL Olyan gyorsan es tökéletesen elrejtőzik a tenger szirtes mélységében. hogy a fényképésznek legfeljebb csak nagy ügyességgel, detéktívhez méltó találékonysággal és nem kis bátorsággal sikerül lencsvégre kapnia. Az ember tarka virágcsokornak nézné, pedig a kis hőhal félelmetesebb. mint a polipok vagy a bálnák, veszedelmesebb, mint a világ óceánjainak bármely halfajtája. A kőhal a •rópusi vizek mélyén vagy a ke’—.-afrikai partok mentén — kedvelt búvóhelyein — igazi tömegveszedelem. nek tekinthető, mert dudoraiban -.-ewzedelmes fegyver rejlik: villámgyorsan kilövellő méreg, akárcsak a kobránál. A kőhal a tenger mélyét kutató emberek halálos ellensége. (Fofd.: Peters Magda) öntözővízzel. A naponkénti öntözés összetörni a földet s a gyökérsejtek nem tudják felszívni a talajban levő táplálékot. A gyümölcsfákat termőkorban ne csak a törzs körül kialakított félméteres tányéron át öntözzük, hanem lehetőleg a korona teljes körzetében. A szőlő — különösen a lugas- szőlő — meghálálja az öntözést. Ennek legegyszerűbb módja, ha a lugastőke közelében kis árkokat készítünk és abba annyi vizet öntünk, hogy a talaj a sző. lő talpgyökeréig átnedvesedjen. A hideg kútvizet — nem szeretik a növények, a zöldséges kert és a virágoskert növényei sem. Ezért a kertben, illetve a kút közelében készítsünk cementgyűrűből víztárolót, és legalább 24 óráig a tárolóban álló vízből locsoljunk. A locsolás legjobb időszaka reggel napfölkelts előtt és este napszálltakor. Ahol mód van rá, a fal3! öntözése helyett végezzünk esőszerű permetező öntözést (kannával vagy szórófejes esőztető- berendezéssel), hogy a lombozat is átnedvesedjék. Ne feledjük el, hogy az öntözés hatására a tápanyagok gyorsabban oldódnak és bizonyos mértékig kdlúgozód- nak a talajból. Ahol tehát öntözünk, ott a tápanyag utánpótlásáról, a tenyészidő alatt is gondoskodnunk kell. (Ez történhet vízben oldott műtrágyakeverékkel, pl. Fonikával, de a levélze- tet óvjuk tőle, mert ártalmára van.) Ne várjuk meg, amíg a fákon a zöldség- és virágos növényeinken a lankadás jele mutatkozik, mert ilyenkor nehéz a bajon segíteni. A víztároló-edényekbe a v^z poshadásának megakadályozására tegyünk kétszázliterenként 20—25 dekányi oltott meszet. Ahol vízvezetékből öntözhetünk, kíméljük a növényeket a vízsugár ütésétől és ha módunkban áll használjunk körforgó szórófejet, amelynek segítségével károsodás nélkül öntözhetünk. D„ J. Az „Orosz fantázia” egyik modellje. Mesebeli állatok A KEREK HÁTÚ BÁLNA Nem sok embernek, nem sok tengerésznek volt alkalma valaha is megtekinteni az óceán vizéből kiugró kerek hátú bálna akrobata mutatványát, amint 30 tonna súlyáról megfeledkezve, a delfinek könnyed szökellését utánozza. A Bermudák vidékén a kerek hátú bálnák —- más bálnái aj táktól eltérően, amelyek csendesen úszkálnak — egész ugrás-sorozatokat produkálnák. A kerek hátú bálna ugrásai már régóta foglalkoztatják a tudósokat. Nem tudják eldönteni, az ugrás a kerek hátú ' bálnák sajátos nyelve vagy örömük kifejezése? Vagy talán játék? A tudósoknak mindmáig nem sikerült megfejteniük ezt a rejtélyt, amely olyan régi. mint a kerek hátú bálnák fajtája: 200 000 éves. Tizenegy fordulós, új képrejt- vény-pályázatunkban öt író, és hat festőművész nevét kell pályázóinknak megfejteniük. Az egyes fordulókhoz ezúttal is rejtvényszelvényt mellékelünk, ezeket összegyűjtve a helyes megfejtéseikkel együtt kell beküldeni. Rejtvényszelvényék nélkül a pályázat érvénytelen. Most is érvényes viszont az a közkedvelt szabály, hogy aki több rejtvényszelvény-sorozatoit mellékel, helyes megfejtés esetén a neve a beküldött sorozatok számának megfelelően kerül a szerencsekerékbe. A pályázat első díja; 800 forintos vásárlási utalvány, a Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltjába. Második dfj 1 db értékes reprodukció 150 forint értéltben, három darab harmadik díj: 100—100 forintos könyvvásárlási utalvány. A helyes megfejtők között még 20 db szépirodalmi könyvet is kisorsolunk. A beküldési határidő 1970. november 30-a, hétfő. Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk rá. „Ki festette? Ki írta?" A nyertesek névsorát 1970. december 3-i, csütörtöki számunkban közöljük. Sok szerencsét és kellemes szórakozást kívánunk minden kedves olvasónknak! 1. rejtvényünk A művész, akinek „A Szabadság a barikádokra vezeti a népet” című világhírű festményét látjuk, 1798-ban született és 1863- ban halt meg Párizsban. A romantikus mozgalom vezéralakja, a modern festészet egyik úttörő mestere. „Vihartól megvadult ló” című képe a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható. Kérdés: kiről van szó? Rejtvény szelvény 1970. november 15.
