Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

A pártértekezlet beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) «színei-politikai fejlődésé* tartásukban Gßviv* íakk 5 * , nveKíil a - e Jol>ban érvé- mód s h^í°Tg’ S°n<tölkodás- « háttérbe szorul a rési Nagy sz“™~ vf? Yeszneií reszt marxista-oo­gy*apodnk^táSba’l! állandóan gyarapodnak ismereteik. Politi fcsg1*® * .MivfÄ­többen kap­kezert 3 törrr.elöszövet­kezet’ akozseg közéleti tévé kenysegebe. Általános és 2aR*ftä es szövetkezetekben tartottak A part politikájával a na- rasztsag döntő többsége egy^L rlrr^?^- 1meevalósulását. Ag­rárpolitikánkat helyesli, elismf. r^sel van a mezőgazdaság fej­lesztésére, a szövetkezeti mól falom es gazdálkodás tovább- rejlesztesere, a parasztság élet- es munkakörülményeinek javí­tására vonatkozó célkitűzések a rant. , A termelőszövetkezeti és föld jogi törvény továbbfejlesztette' a szocialista termelési viszonyo­kat, kedvezően hatott a termelő­szövetkezeti parasztság egységé­nek erősödésére. Megszűntek a korábbi ellentétek a régi és új tagok, a dolgozó és a volt pár­toló tagok között. Lezárultak a földjáradék fizetése körüli viták. Rendeződtek a tagsági és alkal­mazotti viszony kérdései, a két­féle jogviszony közti érdekelté­rések mérséklődtek. Erősödött annak megértése és elfogadása, hogy az embereket nem korábbi helyzetük, származásuk, hanem munkájuk alapján kell megítél, ni. Jelentősen megnőtt az ipari szakmával rendelkező tagok és a termelőszövetkezetben foglal­koztatott értelmiségiek száma, e folyamat erősödésével a jövőben is számolni kell. A termelőszö­vetkezeti tagok közül nagy számban mentek nyugdíjba az elmúlt években. Ez a tendencia folytatódni fog, mivel több mint 8000 a 60 éven felüli termelőszö­vetkezeti tag, akik 1—2 éven be­lül nyugdíjba mennek. Helyüket — a gazdaságok távlati szük­ségleteinek megfelelően — első­sorban szakképzett munkaerő­vel kell betölteni. A megye termelőszövetkezeti parasztságának jövedelemviszo­nyaiban, élet- es munkakörül­ményeiben igen nagy a diffe­renciálódás, ennek hatása érvé­nyesül a szemléletben, a szövet­kezethez való viszonyban is. A jó eredménnyel gazdálkodó szövetkezetekben astabilitás erő­södik, a tagok ragaszkodása a termelőszövetkezethez fokozó­dik. Mint életforma a szövetke­zeti élet teljese legyőzte a régi egyéni gazdálkodást. Ez jó fel­tételeket teremt az üzemi mun­ka megszervezéséhez, a fegye­lem erősítéséhez, a demokratiz­mus fejlesztéséhez. Ugyanakkor a jó gazdasági eredmények le­hetőséget adnak önző, az adott helyzetet csak egyéni célra ki­használni akaró szemlélet érvé­nyesüléséhez, konzervatív meg­elégedettség kialakulásához, a jövedelem felhasználásánál a reális felhalmozás és tartalék- képzés háttérbe szorításához is. Csábító lehetőséget jelent a ve­zetők elbizakodottságának, anyagiasságának kifejlődéséhez, a tagsággal való kapcsolat elha­nyagolásához, a túlzott repre- zen tálashoz. E jelenségekkel szemben még határozottabban kell fellépni. A következő években egy fon­tos politikai feladatunk lesz, hogy tovább erősítsük a falun a szocialista társadalmi viszonyo­2 1970. NOVEMBER 1, kát. Ennek megyénkben jó fel­tételei vannak. A falun élő dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyei jelentősen megváltoztak. Egyre több falusi ember dolgo­zik az iparban, a mezőgazdasá­gi termelés is fokozatosan ipar­szerűvé válik. Egyre erősebb a munkásság és parasztság érdek- azonossága, és mind halványab­bak a két alapvető osztály kö­zötti különbségek. Szilárdult a munkás-paraszt szövetség és en­nek talaján az egész lakosság szocialista nemzeti összefogása 3. Az értelmiség társasaim? szerepe fokozódott. A társadal­mi élet fejlődése lehetővé, de egyben szükségessé is tette lét­számának jelentős növekedését. Az értelmiségiek jelentős része fiatal, már a szocialista társa­dalmi rendben tanult és szerzett diplomát. Származásuknál] de munkakörüknél fogva is közvet­lenül kötődnek a két alapvető osztályhoz. Marxista eszmeisé­gük erősödött, jelentősen meg­nőtt a marxizmus—lenini zmus tanulmányozása iránti igényük. Döntő többségük egyetért pár­tunk politikájával és segíti vég­rehajtását. Aktívan bekapcso­lódnak a társadalmi élet külön­böző folyamataiba, hivatástu­dattal, felelősséggel végzik dol­gukat. Az értelmiség az a társadalmi réteg, amely leggyorsabban rea­gál az ideológiai, politikai hatá­sokra. Képzettségük, munkakö­rük, személyes kapcsolataik ré­vén sok csatornán jutnak el hozzájuk nemcsak szocialista nézetek, hanem polgári, kispol­gári hatások is. Egy része hajlik a kispolgári életszemlélet felé, fenntartás nélkül fogad be anti- marxásta nézeteket és ez maga­tartását is negatívan befolyásol­ja. Helyenként — kisebb csopor­tokban — felszínes, kispolgári életmód lett a divat. Társasági „belépőnek” számít- a kocsi, a víkendház, a nyugati út stb. Ezekben a körökben a marxista elkötelezettség, a hivatástudat, az egyszerű emberekkel való közvetlenebb kapcsolat rangon alulinak számít. Ezt a szociális ta életszemlélettől idegen jelen­séget elítéljük, és a7 ellene ví­vott küzdelemhez több segítsé­get várunk a kommunista értel­miségiektől. Nyíltan lépjendk fel a kispolgári magatartás min­den megnyilvánulása ellen, tá­maszkodjanak bátran a közvé­lemény erejére. A szocializmus ügyének tuda­tos elkötelezettjei, akik elisme­résre méltóan vesznek részt a társadalmi életben, hasznos köz­életi munkát végeznék nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az eddigieknél többet kell törődnünk az értelmiség mar­xista műveltségének fokozásá­val, többször keli szót válta­nunk velük politikai, gazdasági életünk kérdéseiről és fokozot­tabb mértékben kell figyelembe vennünk segítő szándékukat. 4. A megye kisiparosai, kiske­reskedői és egyéb foglalkozású lakosai létszámúkban nem je­lentőseik, de termelői, szolgálta­tód és forgalmazói tevékenysé­gükre szükség van, sőt a kis fal­vakban tovább kell szélesíteni működési körüket. Magatartá­sukra zömükben a lojalitás jel­lemző. Ugyanakkor nem enged­hető meg a harácsolás és a jog­talan haszonszerzés. 5. Békés megye szlovák, ro­mán, német és srerb ajkú lakos­sága a megye egészére jellemző eszmei, politikai, erköl-csá arcu­lattal bír. Egyetértenek pártunk politikájával és becsületesen dolgoznak annak végrehajtásán. Megyénkben jól érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A nemzetiségi lakosság megfelelő arányban foglal helyet a párt-, állami és gazdasági vezetésben. Elet- és munkakörülményeik azonosak a magyar dolgozóké­val. Az emberek megítélésének alapja — nemzetiségi hovatar­tozásra való tekintet nélkül — a végzett munka és a szocializ­mushoz való viszony. A7 anya­nyelv, a nemzetiségi kultúra, a hagyományok ápolásához a fel­tételek biztosítottak. A nemzeti­ségi lakosság kultúrájának fej­lesztését szolgálja a Békéscsa­bán létesítendő nemzetiségi mú­zeum, a könyvtárak szlovák, ro­mán, német és szerb nyelvű könyvállományának gyarapítá­sa, a nemzetiségi iskolák oktató munkájának magasabb színvo­nalra való emelése. 6. A Központi Bizottság 1970 februári állásfoglalása és hatá­rozata nyomán a megyei párt- bizottság intézkedési tervet fo­gadott el mind a nők, mind pe­dig az ifjúság helyzetének javí­tása érdekében. Az intézkedési tervekben részletesen megszab­ja a különböző politikai, állami és gazdasági szervek feladatait. Békés megyében is gyökeres változáson ment át a nők élete, jelentős szerepet töltenek be társadalmi életünk minden te­rületén; a termetesben, a politi­kai és közéletben, a családban és gyermeknevelésben. Évről év. re nőt* az aktív kereső nők szá­ma és eléri a 80 000-ret. Az iparban foglalkoztatottak körül­belül 50 százalékát, a mezőgaz­daságban kereken egyharmadát alkotják. A termelő munkában becsületesen helytállnak. ' Növe­kedett általános, szakmai és po­litikai műveltségi szintjük. Több — főleg szubjektív ere­detű — ok gátolja megyénkben is a női egyenjogúság gyakor­lati érvényesülését. Eléggé szé­leskörű 'az a szemlélet, hogy a nők a munkában, a veretesben, a politikai és társadalmi életben alkatuknál fogva nem lehetnek a férfiak egyenlő partnerei. Gyakori jelenség azonos mun­ka esetén az alacsonyabb bére­zés, a különböző funkciók be­töltésekor a nőktől való idegen­kedés. Sok még a teendőnk a dolgozó nőkre háruló terhek csökkentése terén is. Tovább kell javítanunk a gyermekin­tézményeink rendszerét, a szol­gáltatásokat és nem utolsósor­ban a családon belüli szemléle­tet is. A jövőben a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek következetesen, folyamatosan és intézményesen foglalkozzanak a nők sajátos kérdéseivel. Politi­kai és gazdasági döntéseiknél messzemenően vegyék figye­lembe a nők érdekeit. Ehhez a munkához jelentős segítséget nyújthatnak a különböző szin­ten tevékenykedő nőbizottságok. Megyénk ifjúságának fejlődé­se alapvetően pozitív. Tevéke­nyen részt vesz a szocialista építésben, többsége őszinte, mű­velt, kritikusan ítéli meg az élet és a világ dolgait, életszaka­szukra az útkeresés jellemző, amely magába foglalja a. világ­nézetet, a társadalmi és egyéni életcélt, a hivatást. A munka során figyelembe kell venni, hogy ifjúságunk a munkásosztály és az új paraszti osztály ifjú nemzedéke. A7 ifjú. ság megítélésének legfontosabb mércéje: hogyan él, tanul, dol­gozik, hogyan teljesíti kötelessé­gét. Pártszervezeteink egyik fon­tos feladata biztosítani az ifjú­ság nevelésének össztársadalmi üggyé tételét. Javítani kell azo­kat a formákat, módszereket, amelyekkel az ifjúság előtt a szocialista építés feladatait is­mertetjük, bevonjuk őket a gya­korlati megvalósítás folyamatá­ba. 7. Az elmúlt négy évben to­vább fejlődött az állami-társa­dalmi élet demokratizmusa. Elő­térbe került a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése, mint a szocializmus teljes felépítésé­nek egyik alapvető feltétele. En­nek megfelelő változások van­nak folyamatban megyénk álla­mi, társadalmi szerveinek fejlő, désében és tevékenységében. Ebben az évben emlékezünk a tanácsok megalakulásának 20. évfordulójára. A szocialista ál­lam e fontos szerveinek elévül­hetetlen érdemed vannak az el­telt két évtized eredményeinek létrehozásában. A járási-városi és községi ta­nácsok — a megyeá tanács irá­nyításával — egyre hatéko­nyabban vesznek részt, a megye társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életének formálá­sában. A megyei tanács munká­ja az elmúlt négy évben terv­szerűbbé vált. Üléseinek napi­rendjén rendszeresen szerepel­nek a megye fejlesztésének leg­fontosabb kérdései. Határozatai reálisak, előremutatóak, össz­hangban. vannak a párt elvi-po­litikai állásfoglalásaival. Az al­sóbb szintű tanácsok irányításá­ban megfelelően érvényesül a demokratizmus és a centraliz­mus. Növekedett a városi és közsé­gi tanácsok önállósága és fele­lőssége a területükön folyó gaz­dasági, kulturális, szociális mun_ ka irányításában és végzésében. A már eddig végrehajtott intéz­kedések nyomán a hatáskörök jelentős része azokhoz a szer­vekhez került, amelyek legjob ban ismerik a helyi viszonyo­kat, közvetlenül tudnák megfe­lelő döntéseket hozni, és a leg­hatékonyabban tudják a végre­hajtást megszervezni. Ez év szeptember 1-ig 18 tele­pülés kapott nagyközségi rangot, s további 6 település lesz nagy­községi státuszon, ahogy ennék személyi és dologi feltételei lét­rejönnek. Az 1966-ban várossá (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom