Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
IFolytatás az í. oldalról) ra, ezzel kapcsolatban síkra- szállt a könnyen kapott pénz korábban sajnálatosan elharapódzott gyakorlata éllen. Kocsis József, a Győri Városi Tanács V. B. Elnökhelyettese, a beruházásokkal kapcsolatos tanácsi feladatokról beszélt, hangoztatva, hogy a tanácsi önállóság hatásos kibontakozásának számos fontos feltétele van, egyebek között a jobb információ-áramlás, s még kérdéses, hogyan élnek majd a tanácsok ezzel az önállósággal. Kisglergely Lajos Veszprém megyei képviselő, vállalati igazgató, egyebeik között a kiemelt, nagyszabású Péti Nitrogénműtrágyagyár létesítésének példáján szemléltette a beruházások gyors, hatékony lebonyolításának akadályozóit: a műsza_ ki tervek engedélyezésének hosszadalmasságát, a szerelőipar elmaradottságát, amelyeket a drága beruházásokhoz képest viszonylag csekély költséggel meg lehetne változtatni, javítani. Sajátos szemszögből, de Ugyancsak beruházási problémá. kát vitatott Jedlicaka Gyula Nógrád megyei képivselő,- pártbizottsági első titkár, amikór vitába szállt Varga Károly, Somogy megyei képviselő előző nap elhangzott javaslatával, hogy az üzemek társuljanak a tanácsokkal diák-kollégiumok építésére. Kijelentette, hogy már szinte elsorolni is nehéz kimindenki és hányféle célra kért támogatást az üzemektől, holott azok első kötelessége, hogy gazdaságosan termeljenek, vezetőik tevékenységeit is elsőrendűen ezen kell lemérni, s ha majd ezen az alapon jobb gazdasági eredményeket érnek el, lesz több eszköz az említett feladatok megoldására is, hiszen ha van miből adni, a többi már csak körültekintő elosztás kérdése. Ugyancsak beruházási problémákat feszegetett dr. Veréb János képviselő, Bács megyei állatorvos, nehezményezvén, hogy korszerű mezőgazdasági építményeket, berendezéseket következetlenül, csupán fél technológiával valósítanak meg; dr. Béláik Sándor Veszprém megyei képviselő, egyetemi tanár, aki szintén a gyenge minőségű mező- gazdasági beruházásokat bírálta; Kovács Istvánná Pest megyei képviselő, fonónő, aki a textil. és ruházati ipar korszerűsítéséhez szükséges beruházásokat, s ezzel a munkakörülmények javítását sürgette. Több képviselő foglalkozott, szinte egybehangzóan a szénbányászat aktuális kérdéseivel. I Már az előző tudósításunkban említettük Gergely Lajos pécsi képviselő felszólalását, a mecseki szénbányászat problémáiról, a csütörtöki ülésen Kéri Vencel Komárom megyei képviselő, tröszt-igazgató sokoldalúan ismertette a szénbányászat hatékonyabb termelésének lehetőségeit, valamint a nehézségeket, amelyek a létszám gyors csökkenéséből, az új bányamezők elhúzódó feltárásából, s a bányászok kereseti problémáiból adódnak. Klujbér László, Fejér megyei képviselő, járási párttitkár mindezen túl a vájártanuló-toborzás pillanatnyi kilátástalanságát is megemlítette, s új bányaföltárásokat sürgetett, hogy a következő ötéves tervidőszakokban is kitermelhessük az abszolút értékben nem csökkenő szénmeny- ' nyiségiet. Nagy figyelemmel hallgatták a képviselők Lázár György munkaügyi miniszter felszólalását, aki beszéde elején elsősorban a termelékenység korábban egyáltalán nem kielégítő, de leg. újabban már biztatóbb alakulását elemezte. Véleménye szerint a munkaerőforrások olyan mértékben apadnak, hogy elkerülhetetlen az ipari- és építőipari munka hatékonyságának jóval gyorsabb növelése. A fő kérdés ma már nem a foglalkoztatottság, hanem az: hogyan tudjuk jobban hasznosítani a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelentős intézkedésekről számolt be a miniszter, amelyek érdekeltté teszik a vállalatokat az élőmunka takarékosabb felhasználásában, egyszersmind megszüntetik vagy legalábbis mérséklik a felesleges munkaerő visszatartását az üzemekben. Ilyen körülmények között sor kerülhet majd a népgazdaság ipari termelés szerkezetének átalakításával párhuzamosan, bizonyos munkaerő- átcsoportosításokra is, az ágazatok között, illetőleg az üzemek között. A csütörtöki ülésen felszólalt Klaukó Mátyás, megyénk képviselője is. Az alábbiakban közöljük beszédét szerint országos szinten a mező-. gazdaságban a legnagyobb kár itt következett be. A fent említett összeg termelőszövetkezeteink 1970-es évi halmozott termelési értékének 20 százalékos csökkenését jelenti. Élelmiszerellátás szempontjából országos szinten a következő kiesésekkel kell számolni. A kenyérgabona-felvásárlás területén a múlt évi 27 ezer vagon kenyérgabonával szemben ez évben mindössze 11—12 ezer vagon kenyérgabonát tudunk adni népgazdaságunk számára. Ez 15—16 ezer vagon kiesést jelent. Kukoricatermelésnél (bár még adataink nincsenek), azonban a múlt évi 25 mázsát meghaladó májusi morzsolt kukoricából ez évben katasztrális holdanként körülbelül 4—5 mázsával alacsonyabb terméssel számolunk, ami azt jelenti, hogy körülbelül 14 ezer vagon szemes kukoricával kevesebbet termelünk, mint az elmúlt esztendőben. Ennek legfőbb oka, hogy körülbelül 40 az őszi betakarítás, vetés időbeni elvégzését. Megyénk termelőszövetkezeti vezetőd és tagjai nagyra értékelik azt a segítséget és támogatást, amit közvetlen az árvízvédelem után a kormányzati szervek biztosítottak megyénk számára azáltal, hogy egy új lokalizációs töltés építése kezdődött meg, melynek hossza közel 50 kilométer, s ráfordítási költsége több mint 50 millió forintba kerül. Ez egyben megnyugtatást és biztonságot is jelent megyénk dolgozói számára, egy bekövetkezendő árvízveszély esetén. Ugyanúgy pozitívan nyilatkoznak arról az intézkedésről is, amely a nagy kiesések pótlását segíti azáltal, hogy a kormányzati szervek 143 millió forintos óvadékot nyújtottak megyénk termelőszövetkezeted számára. Űgyszintén jó visszhangra talált a legutóbbi időben hozott intézkedés, amely a termelőszövetkezeteknek termelési célokra középlejáratú hitelt biztosit. Bár itt mindjárt szeretnénk megjegyezni, hogy további jogos igényként még mintegy 40 —50 millió forint óvadéikigény jelentkezik. A fent említett segítségen túl egyes kérdésekben további támogatást, gyorsabb intézkedést, az elfogadott álláspontok kö- vetkezetesebbb végrehajtását kérjük az illetékes országos szervek, főhatóságok részéről. Nem újabb állami támogatás, nem a tsz-tag személyi jövedelmének kiegészítéséről van itt szó, hanem a népgazdasági érdekeket szolgáló, többek között olyan alapvető feladat végrehajtásáról, mint a IV., ötéves nép- gazdasági tervünkben szereplő húsprobléma végleges megoldása. Konkrét kérésünk volna, a fent említett nagy takarmány- kiesésekig és a meglevő sertés- államányunk növekedésére tekintettel (a múlt évi tavaszi ál- latszámlálássíű szemben ez évben például a kocaállományunk több mint 40 százalékkal növekedett), hogy a központi takarmánykészletből 7—8 ezer vagonnal segítsék a meglevő állatállományunk, illetve a húsprobléma realizálását. Továbbá ideje volna most már véglegesen is lezárni, tisztázni és rendezni az ár. és belvízkárokkal összefüggő feladatokat. Mire gondolunk itt pontosabban? Egyrészt arra, hogy a kárt megállapító bizottságok által jóváhagyott kártérítési összeäek most már mielőbb, gyorsított ütemben rendezésre kerüljenek. Ezek nagyban enyhítenék a termelőszövetkezetek átmeneti gondjait. Várják is a termelőszövetkezetek ezeknek a gyakorlati rendezését. ezer katasztrális holdon kisebb a vetésterületünk, mint az elmúlt esztendőben. Továbbá megyénkben összesen 36 korszerű, szakosított sertés. és tehenészeti telep került jóváhagyásra. Őszintén meg kell mondani, hogy részben az építőanyag hiánya miatt, másrészt az egyes termelőszövetkezetekben jelentkező tenyészállat vásárlási fizetési képtelenség miatt, a szakosító telepek üzemeltetése kitolódik. Ez azt jelenti, hogy az országos húsellátás biztosítása szempontjából megyénkben ütembeli eltolódás várható és ez feltétlenül éreztetni fogja hatását országos szinten is, hiszen ismeretes, hogy Békés megye az ország sertéshús-ellátásának 15—16 százalékát kell, hogy adja. Ezt figyelembe véve, vála- mint a hősprogramunk kiemelt szerepét, javasolnánk, célszerű lenne annak megvizsgálása, hogy az állami támogatás végső határidejét, valamint a hitel visszafizetésének kezdetét egy évvel hosszabbítsák meg. Jelenleg egyik fő feladatunknak tekintjük és tartjuk termelőszövetkezeteink munkafegyelmének helyreállítását, Másrészt a bizottságok, illetve a felsőbb szervek — OyH, PM, MÉM — által is jóváhagyott, károk elszámolását következetesebben kell betartani, s azt menet közben ne módosítsák. Példaként említem, hogy megyénkben a szeghalmi és szarvasi járásokhoz tartozó tizenkét termelőszövetkezet kármegállapítására vonatkozóan az OVH 23.947/1970-es utasítása szerint az Állami Biztosító részére előírta a kárrendezést. Most szeptember 14-én újabb utasítást kapott a megyei Állami Biztosító, mélynek lényege az, hogy a július 14-én kiadott intézkedést visszavonják és a kár elismerését nem az Állami Biztosító, hanem a költségvetés, terhére kell elszámolni. Ez viszont még az 1017-es Kormányhatározat alapján megyénk részére nincs biztosítva. Vagy a batbonyai Petőfi Termelőszövetkezet helyzete ■— amely komoly ár- és belvízkár rókát szenvedett. Nem azt kérjük, hogy ami belvíz által okozott kár, azt árvízkár címén számolják el. Erről szó sincs! De például a fent említett termelőszövetkezetnél egyesék kétségbe vonják azt, hogy itt árvíz volt, mondván; itt gátszakadás nem történt. Az igaz, nem is szakadhatott át a gát, mert nincs is. Ez viszont nem változtat azon, hogy erre a termelőszövetkezetre a román területen, levő árvíz a lefolyó csatornán keresztül több mint ÍO millió forintos kárt okozott. A lassú, vontatott intézkedések, valamint egyes kérdésekben elfogadott álláspontok módosítása zavart, bizonytalanságot okoz. Nagy mértékben rontják az egyébként is nem valami jó hangulatot az árvíz sújtotta termelőszövetkezeteknél. Megyénk lakossága tudja és ismeri azt. hogy lakóépületekben legnagyobb kárt Szabolcs megye szenvedett. Ezért megértéssel is fogadták azokat az intézkedéseket, hogy az építőanyag-ellátás szempontjából elsősorban is ezt a területet kell segíteni. Számunkra jóleső érzés volt a múlt országgyűlésen hallani azt, ahogyan a Szabolcs megyeiek pozitívan nyilatkoztak arról a kezdeményezésről, amely mozgalommá vált, amit Békés megye tett Fehérgyarmat község helyreállításában. Mi változatlanul — a meglevő saját gondjaink ellenére is — Szabolcs megyének tett ígéretet becsülettel teljesíteni is fogjuk. Ugyanakkor érezzük annak erkölcsi, politikai súlyát is, hogy megyénkben több mint kétezer, belvíz által megrongálódott lakóépületből 1400-at két ütemben teljesen újjá kel!) építeni. (Folytiltás a 3. oldalon) Megyénk közvéleménye megelégedéssel fogadja a gazdaságpolitikai célkitűzéseinket Klaukó Mátyás országgyűlési képviselőnk felszólalása Az országgyűlés második napján, csütörtökön került sor Klaukó Mátyás, megyénk országgyűlési képviselőjének felszólalására, aki megyénk gondjait, tennivalóit és javaslatait az alábbiakban terjesztette az országgyűlés elé. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat reális, átgondolt feladatokat tartalmaz. Magában foglalja a párt és a kormány alapvető politikai, gazdasági, szociális célkitűzéseit. Figyelembe veszi gazdasági irányítási rendszerünk eddigi bevált- Jó módszereit, tapasztalatait. Csak helyeselni és üdvözölni lehet azt az intézkedést, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának irányélvei (melyek a IV. ötéves tervünk alapját is képezik), nyilvánosság elé, vitára lettek bocsátva. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kpzvéle-. mény megelégedéssel, jól fogadja a gazdaságpolitikai célkitűzéseinket. Különösképpen nagyra értékelik a IV. ötéves terv tartalmi, valamint az életszínvonal további növekedésével kapcsolatos feladatainkat. Teljes egyetértés nyilvánul meg a IV. ötéves terv politikai céljait illetően; mint például a szocialista társadalom továbbfejlesztését és megerősítését szolgáló intézkedések, a szocialista terv- gazdálkodás további fejlesztése, a gazdasági reform alapvető elveinek következetes alkalmazása. E pozitív vélemények mellett találkozunk más észrevételekkel és javaslatokkal is, ami érthető, hiszen irányelvek 'vitájáról van szó, benne gazdaságpolitikai céljainkról. Egyesek kifejezésre juttatják azt a véleményüket, hogy a mostani IV. ötéves tervünk célkitűzésed lassúbb ütemet foglalnak magukba, mint az előző népgazdasági terv. Ezek a vélemények nem rossz szándékból indulnak ki. De bármennyire jó szándékú a fenti álláspont, véleményünk szerint nem támogatható a tervezettnél gyorsabb ütem növekedése, mint ahogyan nem volna helyes a tervezett ütemet lassítani sem. Akár az egyik, akár a másik álláspont elfogadására kerülne sor, ez feltétlen ellentmondásokat szülne. Például a tervezettnél magasabb termelési előirányzat növelése megemelné a tőkés országokból származó behozatalt és ha ezt az export növekedése nem tudná követni, a tőkés fizetési mérlegünk romlását idézné elő. Másrészt a termelés nagyobb ütemű növekedése a tervezettnél elsősorban a felhalmozási javakban eredményezne többlet- kínálatot. Ez viszont kedvezőtlenül befolyásolná a fogyasztás és a felhalmozás tervezett arányát. Vagy ha a tervezettnél a mező- gazdasági termelés túlteljesítését nem tudnánk biztosítani' vagy alapvető ipari termékekből, keresett cikkekből — például az építőanyagból — sem, ez azt jelentené, hogy a kereslet nem alakulna kielégítő módon. Ez viszont rontaná a belföldi piacunk egyensúlyának helyze- . tét. Továbbá számolnunk kell előre nem látott, rendkívüli kiesésekkel 2 *NlPUJSACa 1970. OKTOBER 2. mint a mostani árvíz és kedvezőtlen időjárás által okozott károkkal. Igaz, hogy a kiesések nem befolyásolják számottevően népgazdaságunk előirányzatait, de nem lebecsülendő összegekről van itt szó. Számolni kell azzal is, hogy a jelentkező kiesések a mezőgazdaságunkban nemcsak ez évben, hanem véleményünk szerint az 1971-es gazdasági esztendőben is éreztetni fogják hatásukat. Nem lebecsülendő az a kár, amely az élelmiszerellátásunk csökkenésénél jelentkezik, már ebben a gazdasági évben is. Legyen szabad ennek alátámasztására néhány Békés megyei példát említem. Megyénkben ár-, belvíz és kedvezőtlen időjárás folytán a mezőgazdaságban bekövetkezett károk — állami gazdaságokkal együtt — megközelítik az egy- milliárd forintot. A megyei kármegállapító bizottságok, a Pénzügyminisztérium megallapitásai a jövő év gazdálkodási alapjainak biztosítását
