Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

ELEKI PRÓBATÉTEL i>Jellemzg községünk lakóira, hogy a poMtikai, gazdasági dön­téseket nem fogadják el felté­tel nélkül” — olvasható Elek község pártbizottságának az ok­tóber 3-i pártértekezletre ké­szített beszámolójában, ' Forró-drót Két nappal a pártértekezlet után jártunk Eleken. Előzőleg telefonon beszéltem meg a ta­lálkozót a pártbizottság titká­rával s — ez utólag derült ki — alig hogy leültünk az egyik, és a festés miatt egyetlen iro­dában, pillanatok alatt híre ter­jedt, hogy „itt vannak az új­ságtól a pártértekezlet miatt, biztosan valamelyik panaszos riasztotta a sajtót.” E tényt — már mint azt, hogy az elekiek hamar ■„leadták a drótot”- — mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hamarosan „befutott” a végrehajtó bizottság egyik tagja, pedig ő jó hét kilométer­re a községtől gyógyította az ál­latokat; Így hát többszemközt folyt le az a beszélgetés, ame­lyet híre megelőzött, s amely, ha neon is tesz.pontot az „ügy” végére, de — talán — segíti a jobb megértést. Mert — és ezt mindjárt le kell szögezni — a szó nemes értelmében „ügy” lett az eleki kommunisták községi pártértekezlete és sokat fognak még beszélni róla. A többség megelégedéssel, néhányan kese­rű szájízzel. Statisztika Az eleki pártszervezet 26 év­ivel ezelőtt, október 1-én alakult meg. Az ország nyugatabbra fekvő részein még folytak a felszabadító harcok. Eleken; a hajdani járási székhelyen, a rangos nagyközségben koráin hozzákezdtek az új társadalom alapjainak lerakásához. A tör­téneti, történelmi áttekintés he­lyett valljon néhány adat az 1970. július 1. óta nagyközség­gé lett Elekről. Lakóinak szá­ma hatezer. A lakosság 42 szá­zaléka magyar, 25 százaléka ro­mán, 21 százaléka német, 11 százaléka szlovák, egy százalé­ka cigány. A tsz-ben dolgoznak 1031-en, ktsz-ben 160-an. Az üzemi munkások száma 230, ok­tatási intézmények alkalmazott­ja 159, a kereskedelemé 84. Vi­déken dolgozik 420, nyugdíjas 403. Az eltartottak száma 3051. Az uralkodó jellegű mezőgaz­dasági termelés mellett egyre számottevőbb az ipar. A Lenin Tsz 8705 katasztrális holdat művel. A tsz-ben egy közepe­sen dolgozó tag jövedelme el­éri, illetve meghaladja az ál­lami vállalatoknál és az állami gazdaságokban dolgozók átlag- keresetét. A község fejlett isko­lahálózattal, nevelő- és napközi otthonnal, négy óvodával, mű­velődési házzal, mozival és könyvtárral rendelkezik. A község hat pártalapszerve- zeténejc 290 tagja van. Cserebere — Túlzás lenne azt állítani — vélte a párttitkár —, hogy a községben „helyén vannak a dolgok”. Jobb erről nyiltan, őszintén beszélni. Az elekiek különben is érzékeny, szóki­mondó emberek. Oknyomozásra az időben nem is kell messzire visszanyúlni. Az tagadhatatlan tény — és az előzőekben már utaltunk-rá, a négy nemzetiségű község óriá­sit fejlődött. A vita már rég nem a MIT? kérdésen, hanem a HOGYAN?-on van.. Hogyan és kivel? Az elekiek inkább az embert tisztelik, mint a funk­ciót. Sokam emlékeznek' még a három év előtti nagy funkció- csereberére. A tsz-elnökből ta­nácselnök lett és viszont. A ta­nácstitkárból községi párttit­kár, a volt községi párttitkár a tsz párttitkára lett, de ez utóbbi elődje nem vállalt funk­ciót. A csaknem egyddőben le­játszódó cserebere nemcsak bi­zonytalanságot váltott ki a köz­ségben, hanem a végső megol­dást is elodázta. Egészen a pártértekezietig. Igaz, a pártértekezlet után sen­kii sem kap hivatalos felmon­dólevelet, de a község kommu­nistái véleményt mondtak, ítél­tek és határoztak. Kimondták, hogy a gazdasági vagy hivatali beosztás érdem nélkül, egyet­len vezetőt sem jogosít fel a pártfunkcióra. A pártértekezlet szombaton reggel kilenctől este fél nyolcig tartott. A levezető elnök azt mondta: senkit sem irigyeltem akkor, legfőképpen magamat nem, Kritikusan és önkritikusan Az alapszervezetek előző két taggyűlése rendben, különösebb szenzáció nélkül — a beszámo­lók szerint — a kritika és az önkritika szellemében zajlottak le. A titkári beszámolók, illet­ve vitaindítók után többnyire tartalmas vita alakult ki. Az írásos dokumentum szerint: a hozzászólók a kongresszusi irányelvekben foglaltakat helyi példákkal bizonyították, tá­masztottak alá. A községi párt­szervezetben főként az életszín­vonallal, ezen belül az alsó és felső átlagjövedelem közötti kü­lönbségek csökkentésével, egyes vezetők jogtalan előnyszerzésé­nek megszüntetésével foglalkoz­tak. A tsz-alapszervezetnél a társadalmi tulajdon megbecsü­léséről, a szövetkezeti demok­rácia megerősítéséről, a nők és a fiatalok problémáiról szóltak a kommunisták. A pedagógusok taggyűlésén a szocialista tudat kialakításával, a kispolgári ha­tások ellensúlyozásával foglal­koztak a hozzászólók. Több he­lyen bírálták a kulturális élet túlzott szabadságát, a rádió és a tv programját. A vezetőségválasztó taggyűlé­seken két alapszervezetben vá­lasztottak új titkárt. Az újra­választott vezetőségekben 14 fizikai dolgozó, 7 nő és 9 fiatal kapott helyet. Mivel utazik a járási küldött? Ilyen előzmények után került sor a pártértekezletre. A járási pártbizottság küldötte — aki a tsz gépkocsiján utazott Elekre — örömmel állapította meg, hogy 100 küldöttből 93 érkezett meg. A vaskos, 40 oldalas írá­sos beszámolót a megjelentek egyharmada (!) egészítette ki szóban, vagy véleményezte. Hozzászólni csak tartalmas, jó beszámolóhoz lehet. Az anyagot készítő pártbizottsági tagok ala­pos munkát végeztek. Röntgen- felvételt készítettek a község életéről, lakóiról, vezetőiről. Né­hány — némi túlzással általá- nosíthatónak mondható — meg­állapítás: A nagyközséggé ala­kulással jelentősen emelkedett a közigazgatásban dolgozók át­lagjövedelme, ugyanakkor taná­csi dolgozóink egy részének po­litikai, illetve szakmai képzett­sége csak részben felel meg a hatáskör bővítésével megnöve­kedett feladatoknak. — Négy nemzetiségű községünk a ki- és betelepítések, valamint az el­múlt negyedszázad lakosságván­dorlása következtében demog­ráfiai, szociológiai szempontból heterogén képet mutat. A nem­zetiségek politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt megfelelő számban vannak kóp- viselve. A nemzetiségi dolgozók gyermekei közül számos mér­nök, orvos, állatorvos, pedagó­gus és jogász szerzett diplo­mát. Problémát jelent, hogy a: román családok egy része — főként áz értelmiségiek és az alkalmazottak — nem szívesen járatják gyermekeiket román iskolába. — Kommunális, kul­turális, egészségügyi ellátottság javítására a tanács közel öt­millió forintot fordított. Ez so­kat javított az eleki lakosság életszínvonalán. Ugyanakkor az eleikidolgozók joggal kifogásol­ják, hogy a tanácsháza modem berendezése nincs összhangban az iskolai tantermek szegényes ellátottságával. — Sajnos, még ma is tapasztalható, hogy egy­két gazdasági vezető egyéni pél­damutatása nem kielégítő. Töb­ben kifogásolták a vezetők ita­lozását, a hatáskör, a feladat­kör-túllépéseket, az intrikát, egyes szakemberek tudásának hiányát. A mozgalmi munkát értékel­ve szó esett a választott testü­letek tevékenységéről, a demok­ratizmus és a kritikád szellem erősödéséről, a fiatalok párttag­gá neveléséről és egy, a felsőbb pártszervek felé történt helyte­len tájékoztatásról, illetve az azt követő vizsgálatról. Ezt követően került sor a köz­ségi pártbizottság! tagok, a já­rási küldöttek és a végrehajtó bizottság megválasztására. A titkos, egyenkénti szavazás eredménye némileg eltért a je­lölőbizottság, illetve a járási pártbizottság javaslatától. Meg­lepetésre, de az is lehetséges, hogy csak a kívülállók megle­petésére, a pártértekezlet sok tekintélyes községi vezetőt nem javasolt pártbizottság! tagnak, így például a községi tanács­elnököt és a művelődési ház ál­lami díjas igazgatóját sem. A 2d járási küldöttjelöltet a pártér­tekezlet elfogadta, azzal az elő­zetes fenntartással, hogy akinek a. községi pártbizottságba való bekerüléshez nem szavaztak bi­zalmat, azt a jelölő bizottság küldöttnek sem aljánija. A megválasztott héttagú vég­rehajtó bizottság öt tagját a járás is javasolta, de az új vb- be négy „újonc” került Né­hány régi, de az emberek szim­pátiáját, bizalmát nem élvező ember, csakúgy, mint a pártbi­zottság megválasztásánál, nem ■került be a végrehajtó bizott­ságba. így például az előző vb két tagja, a tanácselnök és a tsz. elnök sem. , űz első ülés Az eleki községi pártbizott­ságnak a tisztújítás után kilenc fiatalember lett tagja. A végre­hajtó bizottságban a négy új tag között három fiatal van: a szociális otthon főkönyvelője, a tsz KISZ-titkára, az általános iskola és gimnázium igazgató­ja. A diplomások száma is há­rom éis háromnak van középis­kolai, egynek nyolc általános iskolai végzettsége. A pártbizottság újonnan meg­választott végrehajtó bizottsága dr. Baukó Márton titkár elnök­letével pénteken tartja első ülé­sét. Az első és egyetlen napi­rend: megérteni, megismerni egymást és a felelősségteljes pozícióval járó technikai tudni­valókat, s egységessé tenni, kö­zös nevezőre hozni a község la­kóinak hét emberben kifejező­dő akaratát. íJrackó István Dr. Banner János nyugalmazott professzor kapta a Márki Sándor emlékplakettet ünnepség Kétegyházán A Hazafias Népfront Békés | megyei Elnöksége Honismereti | Helytörténeti Bizottságának elő­terjesztésére a Békés megyei ta­nács Márki Sándor alapítvány A déli órákban megkoszorúz­ták még a kétagyházi tanácshá­za előtt 10 éve emelt Márki Vándor-emlékművet, majd a község vendégei megtekintették Csende Béla átadja az emlé kérmet dr. Banner Jánosnak. létesítését határozta el. A Márki Sándor emlékplakettet első íz­ben, a 25 éve Budapesten élő, Békés megyében nevelkedett és a megyei honismereti-régészeti kutatásban kiemelkedő eredmé­nyeket elért dr. Banner János nyugalmazott egyetemi tanár­nak adományozták. Az emlék­plakett átadása alkalmából nagyszabású ünnepséget rendez­tek kedden Kétegyházán, Márki Sándor haladó történész szülő­falujában, majd leleplezték a szülőháza falán elhelyezett em­léktáblát is. Az ünnepséget a helyű mező- gazdasági szakiskolában Ziel­bauer György, az általános is­kola igazgatója nyitotta meg, aztán dr. Székely György egye­temi tanár, az ELTE bölcsészet­tudományi karának dékánja, az Országos Helytörténeti Bizott­ság elnöke mondott beszédet, emlékezve az elmúlt század vé­gén és a századforduló évtize­deiben tevékenykedő nagy tör­ténészre, Márki Sándorra. Üd­vözölte dr. Banner Jánost is, Márki egyik legnevesebb tanít­ványát. Az emlékérmet a ki­tüntetettnek Csende Béla, a Dr. Banner János felkereste a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési cso­portvezetője nyújtotta át. Az ünepség résztvevői ezután a Márki-szülőházat keresték fel, ahol Mikus György tanácselnök leplezte le a község által elhe­lyezett emléktáblát. Úttörők koszorút helyeznek el az emléktáblán. nemzjiségi emlékszobát is. (Fotó: Veress Erzsébet) a művelődési házban azt a ro­mán nemzetiségi emlékszobát, melyet Sebesi László és Sebesá Lászlóné pedagógusok rendeztek be az összegyűjtött tárgyi emlé­kekkel, híven tükrözve az 1920- as évek kétegyházi népéletét. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom