Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

Megfiatalodik a büfé Nem kellett más vidékről övök­nek észrevenni a békéscsabai Ta­nácsköztársaság úti büfé állapotát. Magmik is jól tudtuk, sokszor ta* pasztaltuk, hogy nem éppen épületes látványt nyújt a látogatóknak, fo­gyasztóknak. Mégis egy Békéscsa­bára látogató idegen véleményét, ta­pasztalatait irtuk meg e rovat ha­sábjain. A cikkre reagált a Békés megyei Vendéglátóipar! Vállalat, s a választ örömmel olvastuk. Íme: „A leközölt cikkel teljesen egyet­értünk. Szíves tájékoztatásul azon­ban közöljük, hogy az előállott hely­zet oka, hogy egyrészt a fogyasztók közkedvelt beszerzési helye, és a nagy igénybevétel- azt eredményezi, hogy rövid időn belül a belső beren­dezések, s főként az egészségügyi helyiségek erősen elhasználódnak: Vállalatunk minden évben kétszer is elvégzi a szükséges karbantartási munkákat. A jelen gazdasági évben ez azért nem történt meg, mivel az elhasználódott függönyök helyett zsaluziát rendeltünk, s ennek le­szállítását augusztus 31-ig igazolták vissza. A határidő előtt azonban aka­dályközléssel éltek, mivel a lerendelt zsaluziát legyártani nem tudták. He­lyette négy színben küldtek mintát. Vállalatunk ismételten meghatározta a szint és kérte annak gyors leszál­lítását. Arra való tekintettel, hogy a zsa­luzta felszerelése bizonyos fokú sze­relési munkát is igényel, nem tör­tént meg még napjainkban sem a szükséges karbantartási munka. Amint ez leszállításra kerül, az egész egységben elvégezzük a mun­kálatokat. Ogy gondoljuk, hogy a fentiek alapján ismételten egy kellő kulturáltságú helyiség áll majd a fo­gyasztók rendelkezésére”. Purest János igazgató Mikor szól a duda? — Elgondolkoztató, hogy mennyi baleset történik az uta­kon — meditál hozzánk küldött levelében Torma József gyulai (Tiborc u. 8.) olvasónk és sajá­tos módját választja az oknyo­mozásnak. Véleménye szerint ugyanis ha nem is a legfőbb, de jelentős oka a motorkerék­páros baleseteknek, hogy „a kötelező duda gumiját körülbe­lül két éve a régi jó gumi he­lyett valamelyik betonfejű mér­nök elgondolása alapján pvc- vel helyettesítik ...” Olvasónk mint gyakorló motoros, azt ál­lítja, hogy ez a duda már a 0 Celsius fok közelében használ­hatatlan, megkeményedik és egy hangot sem ad. Panaszo­sunk hasonló cipőben járó sors­társaival együtt mit tehet? Vagy nem dudál hideg időben, vagy pedig a gyógyszetárban beszerzi egy, eredetileg a kis­mamáknak gyártott.., hogy is mondjuk... készülék, gumiját. Olvasónk maga is kivihetetlen­nek tartja azt az ötletet, hogy eleve a műszaki boltok rendel­jék meg azt a bizonyos „mell­szívó” készüléket, amely némi ügyeskedéssel dudává alakítha­tó. Megnyugtató megoldás? mi sem tudunk javasolni. Tartós jó időt, olyat, amikor puha ma­rad a pvc-duda, még kevésbé. Az azonban bizonyos és Torma József is emiatt ragadott tollat, hogy fütyülnek, pontosabban mondva dudálnak a motorosok­ra a gumigyár illetékesei. Ta­lán éppen — jegyzi meg rossz­májúén — egy Fiat Cupé vo­lánja mögül 4 eoMMsms 1970. OKTOBER 8. Válaszok kereskedelmi kérdésekre Hz elhalasztott esküvő jlAHYAKOHYY VCZer«3/j Kétségbeesett tartalmú leve­let kaptunk, sajnos, névtelenül. Mivel a címet nem. tudjuk, ez­úton válaszolunk, annál is in­kább, mert bizonyára más fia­talokat is érdekel. Egy ifjú pár nevében írta a vőlegény, aki — mint a jeligé­vel is kifejezte — boldogságra vár. Levelében olvasónk arról ír, hogy menyasszonyával két éve ismerik egymást. Ismerkedésük után fél évvel már jegyesek vol­tak, és kitűzték az esküvőt is. Azonban a gyámhatóság — mivel a menyasszony akkor még alig múlt 16 éves — nem enge­délyezte a házasságkötést. A vő­legény azt írja, hogy ha a szü­lők beleegyeztek, akkor milyen jogon szól a házasságkötésükbe a gyámhatóság? Ki az igazi szü­lő — kérdi — az anya, az apa, vagy a gyámhatóság? Sokan a fiatalkorúak közül ugyanezt kérdik felháborodot­tan, amikor házasságkötésükhöz nem kapják meg az engedélyt. Azt bizonyára mindnyájan tud­ják, hogy 18 éven aluliak házas­ságkötéséhez engedély szüksé­ges. A gyámhatóság feladata, hogy megvizsgálja: a fiatalok milyen körülmények között lép. nek házasságra, milyen a lakás- helyzetük, mennyi a jövedel­mük, anyagilag és erkölcsileg megalapozott-e a házasság? Ezenkívül még számos tényező játszhat közre az engedély meg­tagadásához. A szülőt helyette­sítik valóban, s erre sokszor azért van szükség, mert szám­talan eset bizonyította már, hogy egyes szülők elfogultak, vannak, akik nem törődnek gyermekük további sorsával, örülnek, ha a házasság révén elkerülnek a háztól. Természetesen sok más oka is lehet annak, amiért bele­egyeznek a fiatalok házasság- kötésébe. annak ellenére, hogy még nincsenek 18 évesek. A vá­lási statisztikákból viszont azt láthatjuk, hogy igen gyakori a fiatalon, meggondolatlanul kö­tött házasság. A rendelkezés te­hát nem minden ok nélkül szü­letett. Persze azzal, hogy a gyámhatóság nem engedélyezi a házasságot, nem lehet megaka­dályozni az esetleges későbbi válást. Viszont jó néhány eset­ben valóban ez történt. Az el­utasítást követően a fiatalok bi­zonyos idő után rájöttek: nem egymáshoz valók. Ha ez házas­ság után történik, sok bonyoda­lom származhat belőle. A hozzánk forduló ifjú pár esetében is bizonyára sok olyan dolgot mérlegelt a gyámhatóság, amely indokolttá tette az enge­dély megtagadását. A mi javas­latunk is tehát az: várjanak még! A napokban több, keréskede- lemmel kapcsolatos panasz ér­kezett szerkesztőségünkbe. A panaszok nyomán közölt írása­inkra a megyei tanács kereske­delmi osztálya, az Uni verzál Kiskereskedelmi Vállalat és az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalat illetékesei válaszoltak. Nincs Fáklya — de lesz ■Nincs Fáklya olajégő, de lesz tájékoztatta lapunkat a megyei tanács kereskedelmi osztálya. A békéscsabai vas-edény boltban ugyanis cserépkályhába való Fáklya olajégőt jelenleg nem árusítanak, mert a KERMI el­lenőre megállapítota, hogy nagy­fokú kormozása miatt új olaj­égőket kell forgalomba hozni. Rövidesen újabb szállítmány ér­kezik. ami már megfelel a kö­vetelményeknek. Idézzük: „A kereskedelem és az ipar tárgyalásai alapján az olajégő, illetve cserépkályhák átépítése, szervizelése valószí­nű az orosházi vállalattal lesz megoldva. A végleges megol­dásról a boltok vezetői tájékoz­tatást kapnak, hogy az érdekelt vásárlókkal azt közöljék”. A boltok egyébként a még megle­vő olajégőket eladás előtt köte­lesek felülvizsgáltatni. Kirakatok A Népújság Kirakat, óh! cí­mű cikke szerzője három békés­csabai kirakatot bírált. Hiányol­ta, hogy az ott látható árukról, azok rendeltetéséről nincs kel­lően tájékoztatva a vásárló, il­letve az áruk nincsenek ízlése­sen elhelyezve a kirakatban. A hibákat megvizsgálva az Univerzál Kiskereskedelmi Vál­lalat intézkedéseket tett, s uta­sította a bolti és a dekorációs dolgozókat, hogy még nagyobb körültekintéssel végezzék mun­kájukat, a lehetőségeknek és adottságoknak megfelelően nyújtsanak minél jobb tájékoz­tatást a vásárlóknak. Számolgatunk Apró esetek, apró bosszúsá­gok címmel nem egy alkalom­mal jelentkeztünk lapunkban. Legutóbb egy békési élelmiszer- boltban történt „árelnézés”-ről adtunk hírt. Számolgatunk — alcímmel. A cikkre adott válasz szerint az írásra egy tanuló adott okot. A tanulófelelős tud­tán kívül, önállóan szolgált ki, s nem rendelkezett kellő gya­korlattal. Az érdekeltektől érte­sítést kaptunk arról, hogy a ta­nulót ismételten kioktatták az üzleti rendtartásról és a tanuló­felelőst figyelmeztetésben része­sítettek. Kommentár Három kérdésre kaptunk vá­laszt, amelyeket most továbbí­tunk a Szerkesszen velünk rovat olvasóinak. A válaszok „meg­nyugtatóak”, ..kielégítőek”. De miért volt szükség a kér­désekre ... ? Miért kötelező, ha nincs? / Gyucha Mária békéscsabai olvasónk a középiskolások, illetve s ne­gyedikesek nagy gondjáról ír levelében. A negyedik osztályban ugyanis kötelező olvasmány Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei című kö­tet. A könyvet sem a könyvtárakban, sem a könyvesboltokban nem lehet megtalálni. A tanulóknak kötelező a mű elolvasása, de honnan szerezék be? Tanároknak, szülőknek és tanulóknak egyaránt sok kellemetlenséget okoz a könyv hiánya. A békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesbolttól kértünk erre választ, ahol közölték, hogy már a tanév megkezdése előtt megrendelték a kérdéses könyvet, azonban a könyvkiadó szeptember l_re nem tudta leszállítani. Így csak néhány példányt — ami raktáron volt — adhattak a diákoknak. Rövidesen viszont várható, hogy megérkezik a megrendelt mennyiség, 8 erről időben értesítik a középiskolákat. Addig sajnos, várniuk kell. Mi viszont a könyvkiadóhoz intézzük kérdésünket: mikorra kaphatják meg a hiányzó könyvet a középiskolák diákjai? Pefrovácz István Szombatra péntek ' Regény Szilveszterig kell várni? „Sokszor olvasom lapjukban, 5 hogy egyes javítóüzemek, rész- • legek anyaghiányra hivatkozva ; nem tudják megjavítani a kü- ; lönböző berendezéseket — írja • levelében Cservenák Mihály, ! orosházi olvasónk. Ezután közli, ; hogy még július 14-én bevitte J tv-készülékét az orosházi Gél- ' ka szervizhez. Gyorsan dolgoz- | tak, másnapra megjavították: : 161 forintot fizetett érte. Rövid ; használat után azonban megint J ugyanazzal a hibával kellett ja- j vitásra vinni. Űjra fizetett, ez- : úttal 94 forintot, habár az első ■ javításnál háromhavi garanciát • vállaltak. A készülék tréfát S űzött vele, s úgy látszik, hogy : ez a kevesebb javítási díjból ■ adódott, ugyanis alighogy haza- j vitte és bekapcsolta a készülé- ! két, ismét elromlott. Másnap i reklamált. ígéretet kapott arra, ; hogy nyolc napon belül kijön- ■ nek a készülékért. Nem jöttek. | Augusztus 10-én panaszt tett a • budapesti központban. Annak ! intézkedésére augusztus 23-án i elszállították a készüléket, de ■ azóta sem kapta vissza — hivat. [ kozva az anyaghiányra. „Ezt az 1 esetet azért írtam meg önök- 5 nek is, hogy hátha tudnák segí- ■ teni, legalább a szilveszteri mű- ! sort szeretném megnézni, ha : már egyszer potyára fizetem a : műsorvétel díját.” Reméljük olvasónknak még-) ! sem kell szilveszterig várni és | készülékét hamarosan megjavít- • va viszontláthatja, S «6. Eddig itt is csak nézője le­hettem a halfogásnak, részese soha. Szélesékkel egyszer le­ruccantunk a Körösre, amikor Börcsök szabadságon volt, mert a helypéká ki nem állhatta a pecázást. De botot akkor sem adtak a kezembe. Most viszont magam szere­lek, én kötöm fel a horgokat, én választom az úszót, szedem a gilisztát. Ha még az első halat is én foghatnám! . A gilisztaszedés nem ment könnyen. Elfelejtettünk kis ásót vagy legalább valamilyen kar parószerszámot hozrd. De a parton akadt elég lom, többek között két doboz, s egy törött porcelántányér. A tányérdarab­bal piszkáltam fel a földet a hordalékos részeken, s a kövér gilisztákat a dobozokba gyűj­töttem. Szedtem vagy húszat. Amikor visszatértem a vízpartra, Jóska úszóját hiába kerestem. Le­süllyedt a víz alá. — Kapásod van! — Látom. Hadd vigye! — ocsúdott Széles. Azután gyors mozdulattal felrántotta botját. A cérna megfeszült s megin­dult. Jóska tenyérnyi vörösszámyút emelt partra. — Tedd a halaskosárba! — tartotta felém a bot végét. Ö nem mozdult az ágról. Az, hogy a keszeget én szed­hettem le a horogról s ín csa­lizhattam újra. Jóska horgát, most már gilisztával, némiképp megvigasztalt a lemaradásért, amiért nem én akasztottam meg az elsőt. Sebaj! Még nagyobb dicsőség lenne, ha én fognám a többet. Amilyen szórakozott ma Jós­ka, az egyáltalán nem elkép­zelhetetlen. Alig készültem el a második bottal, az elsőre máris ráette magát egy durbincs. Vagy ahogy mi mondjuk: paptetű. Nem számítjuk halnak. Kitéptem a gyomrából a horgot, mert egé­szen elnyelte, a földhöz vág­tam őkéimét s új gilisztát húz­tam a horogra. Ez nem ízlett nekik. Egé­szen addig, amíg a másik kész­séget is fel nem szereltem. Fe­nékre, három horoggal, nagy ólommal. Alighogy behajítottam az ól­mot a folyó közepére, s feszes­re húztam a zsinórt, az úszós szerelésem megindult. Lassan, a part felé. De a dugó nem­hogy elmerülne, inkább fel­emelkedik s azután elfekszik. A víz sodorná kifelé? Megemelem a botot, feszí­tem a zsinórt. Mintha súly len­ne rajta. Megrántom s kipen­derül a partra egy sárgapikke­lyes hal. Életem első igazi hala. Kisponty. De nagyobb Széles keszegénéi. Alig csukom rá a kosár fe­delét, a másik bot vége is meg­billen. Rázza valami. Üggyel-bajjal behúzom a zsinórt. A legalsó horogra tör­peharcsa akadt. Kicsi, mint az ujjam. Már előnyben vagyok! . Csalizok, dobok, lesem az úszót, a másik bot végét. So­káig semmi. Kihúzom a fenekező készsé­get. Apró keszegek mindhárom horogról lezabálták a gilisztát, anélkül, hogy észrevettem vol­na. i Űjra dobok. Most nem be, a meder kö­zepére, hanem a sodrás mentén a part alá. Közben Széles megakaszt egy márnát. Szép példány, lehet vagy húsz deka. Ismét én következtem. Pi­ros szárnyút rántok ki a víz­ből. S rögtön utána egy pici, aranysárga halat. — Jóska! — szólok. — Nem kellene átszerelni nagy halra? — Bizony, jö lenne. — Idenézz! Ez megfelel csa­linak? — Kis kárász? — hunyorít Széles. — A_ legjobb. Szerelj át! A fenekezőröl leszedem a három horgot s kétágú nagyot kötök rá, rövid előzékkel. Bedobom. A bot vége alig észrevehető­en táncol. Meg kell szoknom

Next

/
Oldalképek
Tartalom