Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

Tiszán innen Dunán iái Megbomlott érzelmi szálak Irodalmi, költői művek társa, ■ágában élnek a könyvtárak munkásai. S ezért kötődésük ezernyi szálú az ember érzelmi világával, az emberi elme szép­séget „kibocsátó” képességevek Ennélfogva nem lehet idegen előttünk Arany Jánosnak az a felfogása, miszerint a w.,lírai költészet otthon van mindenütt, hol az emberi elme kihatolt a barbár állapotból”. Ezért meg­hökkentem, miután megtudtam, hogy a megyei könyvtár egyik munkása igen furcsán viselke­dett, amikor meglátogatta a bé­késcsabai Janii na fiókkönyvtáro­sát. ördögbe is! Azt várná az ember, ha valaki otthonában ke­resi fel beteg munkatársát, hogy néhány biztató szót vált vele. ßs... és jelen történetünk fő­szereplője ezt elhanyagolta, in­kább arra „buzdította” jaminai munkatársát, beteg nem beteg, nyissa k] a fiókkönyvtárat. (T. i. egyedüli alkalmazottja s ha be­teg, be kell zárnia, nincs, aki helyettesítse.) Különben azt is tudja meg, csak kegyelemből van még ott... Most azoknak az élőknek pi­rul az arcuk, akiknek elméje „kihatolt a barbár állapotból”, hiszen az emberi társadalom fej. lődésének nem a vadság utáni szakszóban vagyunk (az volt a barbárság kora) és ma már... De ezt hagyjuk, mindenki tudja, hogy mi van. Mégis lehet, hogy egyikőnk, másikunk olykor meg. feledkezik erről, s ha azt érzi, hogy valaki védtelen, feltörnek benne valamiféle atavisztikus vonások és a beteget is ugrásra „serkenti”? Vagy... na nem, arra még gondolni sem merek, hogy az ókori spártaiak „alkal­massági vizsgáinak” valamiféle modern változata érlelődne meg olykor valakiben is, akik a 2404 méter magas Taigetos hegység­ről levetették azokat, akiket nem tartottak fizikailag alkal­masnak arra, hogy megfelelő harcosok lesznek. S amilyen képtelenségnek tűnik ma az óko­ri spártaiak tette, ugyanannak hat, ha valaki azzal is munkára „buzdítja” a beteget, hogy úgyis csak kegyelemből van a mun­kahelyén. Különbség csupán az, hogy a spártaiak a csecsemőket vetették a mélybe, a jaminai H- ókkönyvtáros pedig évtizednél is többet élt már az irodalmi, a költői művek társaságában. Es, hogy a szíve „rendetlenkedik", mert egy éve sincs még, hogy életpárja örökre búcsút vett tő­le.. —ei Új rendelkezések a rádió- tv-készülékek üzemben tartásáról Október 1-én lépett hatályba a Közlekedés, és Postaügyi mi­niszter rendel ete a rádió- és te­levízió-szabályzat első részének kiadásáról. Az új szabályzat a rádió ás a televízió műsorvevő készülékek üzemben tartásával kapcsolatos jogokat és kötele, zettségeket szabályozza, s a ko­rábbiakhoz képest jelentős vál­tozásokat tartalmaz. így például egy bejelentés alapján, a beje­lentésben megjelölt helyen a kö. zoo háztartásban élők nemcsak több rádiót, hanem televízióké­szüléket is üzemben tarthatnak, előfizetési díjat azonban csak egy készülékért kell fizetni. Intézkedik a rendelet a hor­dozható készülékek használatá­ról,« rokkantaknak az előfizeté­si díj alóli mentességéről, a díj­beszedés határidejéről, valamint arról, hogy a rádió- és televízió- készülék javítása esetén hogyan lehet a befizetett díj visszatérí­tését kérni. Megnézte a torkunkat, kitapo­gatta csuklónkon az ütőeret, megkopogtatta hátunkat, mel­lünket. Közben szünet nélkül motyo­gott. — Vasgyúró! Felöltözhetsz! Te is! — Illés harmadikos! Készül­jön járőrbe! — pattogott Bor­osok hangja, alighogy ingébe bújt összen értünk a sor végén Be­leznaival, Szélessel, s jót mu­lattunk. Börcsök most meg akar­ja mutatni Soltész doktor úr­nak, hogy ő is valaki itt, nem­csak a doktor úr fia. Neki is joga van intézkedni, parancsol­gatni. Illés elkészült. Bőrösökkel fogtak a szegesbotot s elkocog­tak a köves út felé. Azelőtt járőrbe fapuskával mentünk. De a fapuskák az is­kolában maradtak, a németek nem engedték elhozni. Soltész doktor úr engem is megvizsgált. Táskájába csoma­golta szerszámait, s mint, aki jól végezte a dolgát, kezét dör- zsölgetve motorkerékpárjához indult. A szomszéd tanyában nerh laknak? — állt meg feleútban. — De Igen! Egy tanyás! — kiáltottuk kórusban, — Bakos bácsi. Apa, te isme­red, sokáig járt hozzánk. Széles harmadikos! — emelte fel a hangját Dini péká — Elkíséri a doktor urat a szomszéd ta­nyába. így mondta: A doktor urat... Sortlész doktor majd egy órát töltött a tanyában. Mire végzett,: mi is felkészítettük az útra Tö-: rököt Két rúdból és egy pokróc- : bői hordágyat remekeltünk s rá- • fektettük a beteget — Hagyjatok, megyék én a! lábamon! Mondom, hogy nem : fáj semmim, — ellenkezett Tö- : rök, de a doktor úr rádörrentett: ■ — A beteg maradjon nyug-! ton! Törököt Radnaira és rám bíz- : ta Dini péká, Beleznai hozta ; utánunk a beteg csomagját. • Nem mondom, Török jó súlyos : volt. Állandóan meg kellett állni : vele Éppen pihentünk kicsit, j amikor taálkoztunk Bőrösökkel ■ és Illéssel. Megmarkolták ők is j a rúd végét. így már könnyeb- ! ben haladtunk. Illésnek bolon- | dós kedve támadt, elkezdte ló- : bálni a hordágyat — Tente Tö- ■ rök, tente, alszik a levente! — ■ Török tűrte kis ideig azután ! közénkvágott s leugrott a hord- • ágyról a földre. Most mit tegyünk? A parancs j úgy szólt Törököt vigyük ki az j országúira s kérjünk meg egy : városba tartó szekeret, vegye fel . a szekérderékba a beteget. Mi még csak a feleútban voltunk, nem fordulhattunk vissza. Vittük az üres hordágyat, amíg' a beteg meg nem szánt benünnket s vállára vette a két rudat A pokrócot Radnai fel­tekerte, s a nyakába kerekítet­te. A kövesútnál vidáman vál­tunk el Töröktől, akit végül is a tejesautó fuvarozott be a vá­rosba. Hogy Török kivált az őrsből, nyolcán maradtunk. (Folytatjuk) Jól halad a parkosítás, de nem szabad megállni Társadalmi munka a békéscsabai lakótelepen. (Fotó: Veress) Igazán minden dicséret meg- j illeti a Kulich-telep, s legfőkép­pen az érintett terület lakóit, amiért olyan lelkesen szerszá­mot ragadtak, hogy a 26-os és 31-es épületék között a parko­sítási, játszótér-építési munká­Juhileunt Sárréten A Sárrét „fővárosa”, Szegha­lom 1971-ben ünnepli újratele­pítésének 260. évfordulóját Az illetékes szervek jubileumi esz- j tandővé nyilvánították a jövő évet s máris megkezdődték az előkészületek a gazdag prog­ram megszervezéséhez. Elhatá­rozták többek között, hogy a Bibliotheca Bekesiensis követ­kező számában Szeghalom hely- történetének állítanak emléket Kiállításokat rendeznek, emlék­oszlopot állítanak fel a jubile­umi évben s ünnepi tanácsülé­sen emlékeznek meg az évfor­dulóról. A Hazafias Népfront égisze alatt megszervezik a Sárréti Honismereti Közműve­lődési Társulatot, amely méltó utóda lenne a Szeghalmi Gyu­la által szervezett — az évszá­zad elején működött — Szegha­lom és Vidéke Régészeti Társa­ságnak. Irodalmárok, képzőmű­vészek, helytörténészek adnak egymásnak randevút jövőre Szeghalmon s a kiállítások egész sorát rendezik meg. Villany minden utcában A lakosság kérése nem marad teljesítés nélkül egy alkalommal sem Eleken, amennyiben erre lehetőség van. A tanácsot töb­ben kérték, segítse elő a villany-1 hálózat bővítését, korszerűsítő, sét. Az idén nagy gondot fordí­tanak erre, több utcáha is beve­zetik a villanyt, így a Vajda és Damjanich utca teljes villamosí­tására is sor kerül. A községben az idén nem lesz egy olyan ház, ahol villanyhálózat ne húzódna, s így a lakók bevezethetik la­kásaikba ic. A közvilágítást is korszerűsítik. ban részt vegyenek. Szombaton délután és vasárnap az eső el­lenére is több százan áldoztak fél szabad idejüket a megye si­keréért — és a város szebbé, otthonosabbá tételéért. Gyári munkások és tanácsi vezetők, is­kolás gyerekek és tisztes korú jogászok. Ezzel kapcsolatban ezúton szeretnénk felhívni néhány vál­lalat illetékeseinek a figyelmét, hogy a verseny időpontjára szál­líttassák ei az oda nem illő anyagokat. A középdöntő első két fordu­lójában a legnehezebb kérdé­sdere is válaszoltak a megyék. Vagy a kijelölt helységben ö6z- szegyűlt versenyzők, vagy a köz­ségek ügyeletesei, vagy a megye lakói közül valaki. Mindennek alapja az volt, hogy a maga munkaterületén, érdeklődési te­rületének megfelelően minden­ki igyekezett gondosan felké­szülni. A „várható”, „kiszámítható” kérdéseket illetően a mi me­gyénk sem tétlenkedik. Az egyes szakterületeiknek — a sta­tisztikától az ügyességi felada­tokig, a művészettől a mezőgaz­daságig — megvannak a kije­lölt szekciói, felelősei. Az ezek­ben a csapatokban közreműkö­dők sokat tudnak. Természete­sen nem mindent, de amit ők nem tudnak, azt tudhatja — nyilván tudja is — valaki más. hehet, hogy egy gyerek, egy idős parasztbácsi, egy gyulai ta­nácsi adminisztrátor, vagy egy orosházi üveggyári munkás. Készüljünk tehát valameny- nyien. Válaszol os illetéke»: Kívánság és valóság A Békés megyei Népújság szeptember 5-i számában meg­jelent „Vita és összefoglaló a szövetkezeti kommunisták me­gyei tanácskozásán” című cikk beszámol a szövetkezeti kommu­nisták Békés megyei tanácsko­zásáról. Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz tagja a termelő- szövetkezet és a háztáji gazda­ságok kapcsolatáról szólva ki­fejtette: „A háztáji gazdaság fejlesz­tésére 50 ezer forint hitelt szó nélkül adnak a pénzintézetek. De, ha egy termelőszövetkezet­ben öt ekét kell vásárolni és eh­hez 100 ezer forint hitel szük­séges, akkor a banknál alaposan tanulmányozzák a helyzetet, hogy a több tízmillió szövetke­zeti vagyon megfelelő biztosí­ték-e a hitel visszafizetésére. Ahogyan a háztáji termelés fel­lendítésére meggyorsították az ügyintézést, gyorsítsák meg a szövetkezeti gazdálkodás eseté­ben is!” A felszólaló helyesen utalt ar­ra, hogy a bankszervek a ter­melőszövetkezetek hitelkérelmei kapcsán alaposan tanulmányoz­zák a hitelt kérő szövetkezet helyzetét, a hitel biztonságos visszafizetésének körülményeit. Erre feltétlenül szükség van. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis A Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz szabad kapacitásának kitöltésére épületlakatos­ipari és mezőgazdasági lakatosipari termékek, erkélyek, lépcsőházi korlátok, kirakatok (vas, és alumínium-profillal), vaskapuk, ajtók, , Kerítés­elemek gyártását vállalja beruházási hitelt a termelőszö­vetkezeteknek is csak a saját eszközeik kiegészítésére nyújt­hat. Ezért részletesen át kell te­kinteni a termelőszövetkezet rendelkezésre álló fejlesztési és amortizációs alapjának felhasz­nálását. Ha szabad alappal ren­delkezik, a beruházást elsősor­ban abból kell megvalósítani. A bank beruházási hitelt a nép-' gazdasági tervben meghatározott mértékig nyújthat. Ez a biztosí­téka annak, hogy a termelőszö­vetkezet elhatározott beruházá­sának megvalósítására anyag, gépek, építési kapacitás álljon rendelkezésre. Ily módon lehet a beruházási piacon az egyensúlyi helyzetet fenntartani. Tájékozatlanságból ered az a kívánság, hogy gyorsítsák meg a termelőszövetkezeti gazdálko­dás esetében is a hitelkérelmek ügymenetét. A bank a rendelke­zésre álló hitellehetőség erejéig az idén is — az év első hónap­jaiban — kiegészítette az állat- tenyésztés, hústermelés fejlesz­tését szolgáló beruházási hitel­kérelmeket ott, ahol a hitelké­rők a leggazdaságosabban való­sítják meg a beruházást, s a hi­telt rövidebb idő alatt visszafi­zethetik. További beruházási hi­telkérelmek teljesítése nem azért maradt él, mert a kérelem teljesítésének lebonyolítása las­sú, hanem mert a banknak nem volt lehetősége több beruházási hitelkérelmet kielégíteni. A ház­táji gazdaságok fejlesztése más forrásból az Orozágos Takarék­pénztár útján történik. Lehr György, a Magyar Nemzeti Bank osztályigazgatója BÉKÉS HtEfQSzn 5 1970. OKTOBER 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom