Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Másfél milliós többlet-munkavállalás Az ingatlankezelő gond iái és tervei — Miért késik a gázbekapcsclás? A harmadik Miller-bemutatő a Jókai Színházban Évadnyitói» október 9-én A két főszereplő: Demeter Hedvig és Simon György, „civilben’' pedig Máté Lajos, A salemi boszorkányok rendezője A salemi boszorkányok a harmadik Miller-dráma, amelyet bemutat a Jókai Színház. A szerző — vitathatatlanul korunk egyik legnagyobb írója. Drámái izgalmasak, megrázóak, s mindig fontos, élő társadalmi kérdésekről szólnak. Békéscsabán 1963-ban került színre az első Miller-mű, az Édes fiaim. Ezt követte 1907- ben a Pillantás (f hidrái. A sort méltán egészíti ki az 1970 —71-es évad nyitó darabja, A salemi boszorkányok. Ez a mű az 1692-os salemi „boszorkány”- ÜIdőrésről szól, amikor emberek sorát Ítélték hamis vádakkal halálra, s amely társadalmi jelenség azután két és fél évszázad elmúltával, a hirhedt McCarthyzmusban újra felelevenedett az Egyesült Államokban. A nyilvánvaló párhuzam miatt Millert évekig zaklatta a rendőrség, megvonták útlevelét, kommunista rokonszenvvel vádolták, a hirhedt és rettegett AmerikaeUenas Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé hurcoltak. Ki® híján ugyanaz a 6ors várt rá, mint A salemi boszorkányok főhősére, John Proc- torra, •** A nézőtér félhomályából nézem a próbát. A díszlet — csupa fa. Fából vannaa nemcsak az ajtók .bútorok, fából vannak a falak is. Meg a börtön rácsai, amelyek között az utolsó felvonás játszódik. Nagyvonalú színpadkép. Anyagával a sa- lemi múltat, egyszerűségével a XX. század praktikusságát idézi. A szereplők egyik-másikán már jelmez, a többiek saját ruhájúkban vannak. Ha úgy tetszik, ez is a múlt-jelen kapcsolatot hangsúlyozta. Az előadáson természetesen mindenki korabeli öltözékben lesz. A hajdani salemi történet időszerű vonatkozásait nem a külsőségek * 1870. OKTÓBER 4. csa szerelmek, szívszorító hazugságok után magára marad a férfi és gyermeküket váró asszonya. Proctor: Elisabeth, én azt gondolom, hogy vallomást teszek nekik.,. ... Te mit mondanál, ha megtennem? Elisabeth: Én téged nem ítélhetlek meg, John. Praetor: Hát mit csináljak mondd? Elisabeth: Amit te csinálsz, az jól lesz téve. Én azt kívánom, hogy életben maradj, John. John Proctort mégis kivégzik. Döbbenetes pillanat. A függöny szárnyai i8 mintha rettegve csapódnának össze. Néhány másodpercig tartó fojtogató csönd. Utána fordulok csak Máthé Lajoshoz, a darab rendezőjéhez. — Hosszan lehetne sorolni a dráma értékeit, sajátosságait, érdekességét. Most mégis inkább egy szereposztási érdekes- . seggel kezdeném. A színészek nagy része ugyanis már találkozott korábban A salemi bo- • szorkányokkal, vagy az író más drámájával. Simon György például volt John Proctor és játszott az Édes fiaimban, Demeter Hedvig alakította Elisabeth- et. Főszerepe volt a drámában Lengyel Jánosnak, Agárdy Ilona pedig ezúttal már harmadszor találkozik a művel: volt a Nemzeti Színházban Betty, Kecskeméten Mary Warren és most ő lesz Abigail. S vannak csabai „rekorderek”: Szentir- may Éva és Körösztös István az előző két Miller-bemutatón is játszott. — De harmadik találkozása ez Millerrel a rendezőnek is... — Az Édes fiaim — így emlékezem rá — „tanulóévelm” egyik legszebb emléke. A Pillantás a hidrái az a darab volt, amelyik addig talán a legnagyobb örömet okozta. Ez a mostani pedig — a legnehezebb feladat. Történelmi téma — és mai mondanivaló. Ez a kettősség mindig sok buktatót kínál. Két dolgot szeretnék az előadással világosan láttatni: a dönteni tudó ember — manapság igen divatos és az egzisztencialisták által gyakran félremagyarázott — drámáját és azt a tragikus folyamatot, ahogyan egy eredetileg haladó eszme — ha dogmát csinálnak belőle —- ellenkező előjelűre változik. Hogy sikerijl-e a szándék? Szeretném, ha az előadások után a közönség igennel válaszolna rá...-r daniss— Sokszor bírálunk valamely in, tézményt, vállalatot anélkül, hogy meggyőződnénk: jogos-e a kritikáiik. Ez részben azért is van, mert nem vagyunk elég tájékozottak az adott intézmény, vagy vállalat munkáját illetően. Így van ez az Ingatlankezelővel is Békéscsabán. Pedig ez a vállalat jóval többet produkált ebben az évben, mint azelőtt bármikor. Ha ennék ellenére kifogásolják tevékenységét, amögött, többnyire objektív okok húzódnak. Felkerestük Maszjár Györgyöt, az ingatlankezelő igazgatóját és megkértük feleljen néhány kérdésünkre. — Milyen gondokkal kell megbirkóznia napjainkban az Ingatlankezelő Vállalatnak? — A mi főfeladatunk a lakóhazak javítása, az ingatlanok állagmegóvása és karbantartása. Ezen felül „jött” 1907-ben a gázosítási program, mely a hagyományos tüzelésről a korszerű tüzelésre való áttérést biztosítja. Legnagyobb gondunk éppen ezzel a munkával kapcsola. tos. A gázosítási program megkezdésekor ugyanis vállalatunknak nem volt saját gázsaerelő- réozlege. Az idegen kivitelezőkkel való együttműködés sajnos nem mindig járt eredménnyel. Ezért 1908-ban saját gázszerelőrészleget szerveztünk. Ez sem oldotta meg azonban a gondjainkat. Egyrészt azért, mert nagyon alacsony e részleg műszaki felszereltsége, másrészt igen nehéz az anyag és a berendezési tárgyak folyamatos beszerzése. E két tényező hatása miatt sokszor bennünket ér bírálat. — Sajnos láttunk Békéscsabán néhány rossz karban levő épületet. Olyanról is tadunk, hogy a többszöri kérés ellenére sem jut el az Ingatlankezelő Vállalat szakembere egy-egy lakás vízvezetékének, stb. megjavításáig. — Elismerem, hogy van ilyen. A „felemelt” gázosítási program mind a műszaki és kivitelező részlegünknél, mind a lakóház javítási keretben 30—10 százalékos kapacitás-lekötést vont maga után. így aztán a kezelésünkben levő lakóépületek részleges és teljes felújítása háttérbe azorult. Ennek ellenére azért igyekszünk kielégíteni a lakók jogos igényeit. — Miért nem halad párhuzamosan a gázosítással a vezetéképítés? ■— Ezért is néha bennünket tesznek felelőssé, pedig ez nem a mi asztalup-k. A kezelésünkben levő ingatlanok évenkénti gázosítási programját es sorrendjét vállalatunk minden esetben a városi tanács vb-vel és a Délmagyarországi Gázszolgáltató Vállalattal történő koordinációs tárgyalás alapján állapítja meg. Ennek megfelelően készíti el vállalatunk a címjegyzéket, me. lyet a városi tanács vb hagy jóvá. Azt visszajuttatja nekünk és ennek alapján kezdjük meg a lakások belső gázvezetékszereié, sét és a berendezési tárgyak felszerelését. Az üzembe helvezés, vagyis a fővezetékre történő rákapcsolás már nem a vállalatunk feladata. Ez a DÉGÁZ és a városi tanács vb hatásköre. Ha ez az utóbbi késik, mi a sürgetésen kívül nem tehetünk mást. Ezért a fővezeték kiépítésére vo. natkozó válaszadást a DÉGAZ- tól kell várni. — Tudomásunk van arról, hogy az ingatlankezelő az elmúlt néhány évben ugrásszerűen fejlődött, mégis komoly akadályok tornyosultak előtte az új szolgáltatások bevezetését illetően. Hallhatnánk erről is néhány szót? — Építőipari kapacitásunk bővítését a múlt évi, a telephely- hiány és a megfelelő műhelyek, raktárak, szociális létesítmények hiánya, valamint az alacsonyfokú termelés gépesítése miatt nem tudtuk megoldani. A városi tanács vb segítségével ma már van új telephelyünk a Két- egyházi úton. Kialakításához Ugyancsak sók segítséget kaptunk a városi és megyei tanácstól, valamint az ÉVM. Lakás- és Kommunális Főosztályától. 1972-re teljes egészében üzembeállítható lesz az új telephelyünk. Ez nyitja majd meg a lehetőséget az uj szolgáltatások bevezetésére, mely nemcsak a vállalat kezelésében levő lakóházak bér. lölnek, hanem egész Békéscsaba lakosságának szükségszerűen jelentkező szolgáltatási" igényeit kielégítik majd. A negyedik ötéves tervidőszakra 10 millió forint építőipari és egyéb szolgáltatást tervezünk. — Térjünk vissza néhány mondat erejéig a már említett elmarasztaló véleményekre. A jogos kérések teljesítésére milyen intézkedéseket kíván tenni a vállalat? — Az elmarasztaló véleményekben sok a szubjektív vonás, de természetesen jogos bírálat is elhangzik. Vállalatunk 1971- től új szervezeti felépítéssel tevékenykedik, mely alkalmasabb lesz arra, hogy a bérlők jogos igényeire hathatósan reagáljon, gazdaságosabban használja fel a lakóház-javítási alapot. Ez természetesen belső munkaszervezés javítását ús szükségessé teszi. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy erőnkhöz képest bizonyos termelés-gépesítést is végrehajtunk, akkor úgy vélem jogos az ígéret a jelentkező igények kielégítését biztosítottnak látom, kimét vissza kell térnem itt arra, hogy vállalatunk ebben az évben, de tavaly is, a meglevő kapacitásához mérten túlvállalást volt kénytelen tenni, a betervezett gázosítási programon felül mintegy másfél millió forint értékben. Ebben szerepelt a Kulich Gyula Lakótelepen felszabadult mellékhelyiségek lakássá alakítása, s a gázkon vek., torok beszerelése. Emiatt késtek a főprofilunkat képező munkák, s ezt a kiesést nem tudta pótolni az „idegen” munkaerő serru Annyit végezetül ígérhetek, hogy a jövőben a többlet-munkavállalásoknál is minden esetben körültekintőbb kapacitás-felméről végzünk, hogy ne ismétlődhessék meg a jelenleg tenn- álló helyenkénti munkaelhúzódás, amely maga után vonja a jogon reklamációikat. Varga Dezső ■■■■«»■■•■«•■■■«•■•»«■■■•■■■»■■«•■■»■■■•a Eddig nekünk nem akadt sok dolgunk a németekkel. Először májusban jelentek meg a városban, nagy, ponyvával letakart teherautókkal. S a piaci napokon . felvásárolták a salátát, retket, zöldhagymát. A gimnáziumot valamikor má. jus végén rendezték be kórháznak. A kiürítési parancsot futár hozta. Éppen nagyszünet volt, és mi alaki gyakorlatra sorakoztunk az udvarban. A nyolcadikosok akkor lépkedtek el vi- gyázz-menetben az iskola-zászlóval a sorok előtt. Az alaki gyakorlatok tél óta hozzátartoztak az iskola rendjéhez. E foglalkozásokat egy sebhelyes arcú főhadnagy vezette, aki a bevonult testnevelő tanárt helyettesítette. Általában 20 percig szórakozott velük, jobb esetben fél óráig vagy még tovább. Ez attól függött, mennyi időt piszmogtak el sorakozással, s mennyire sikerült a felsősöknek felbosszantaniuk a főhadnagyot. Ha sikerült, akkor a főhadnagy végkimerülésig verette a díszlépést. A felsősökkel. Mi, elsősök a menet legvégén kullogtunk, és sokszor a vezényszavakat se hallottuk. Az igazgató úr rendelkezése úgy szólt, hogy az alaki foglalkozásokra az ötvenen aluli férfitanárok kötelesek felügyelni. De akkor már ötven éven aluli férfitanár nem tanított az iskolában. Így a főhadnagy egyedül kínlódott a közel háromszáz diákkal. Nyolcas sorokba állított bennünket, ccztályok szerint' s kivezetett a piactérre, majd onnan Petrovácz István Szombatra péntek R«g*ny 13. Csak masnap tudtam meg Be- leznaitód, hogy az iskolába a németeket szállásolták be, s azért kellett onnan kitakarodnunk. Alighogy én a kerékpárral eltűntem, újabb motorosok érkeztek. S egy autóval három túszt. Az autó befordult velük a kapun s a lépcsőnél állt meg. Az őrzésünkre otthagyott motoros jelentett a tiszteknek, akik közül a legfiatalabb, vékony, gyerekarcú, Beleznai szerint alig lehetett több huszonkét évesnél, fitymálón végigmustrálta a fiúkat, majd magához intette Kelement Hangja bántón recsegett. A lépcsőre mutatott. — Mit akar? — kérdezte Kelementől a lépcső tetejéről Bárónők. — El kell hagynunk az iskolát. Azonnal. — Nem lehet! Mondd meg neki, hogy mi... Hogy fegyvertársak vagyunk! Kelemen halkan, udvariasan mondott valamit a tisztnek, de az félretaszította az útjábóí s elindult a bejárati ajtó felé. — Mondd neki, hogy fegyverbarátok vagyunk! — ordította magából kikelve Börcsök. — Nem hallod? A fiatal tiszt felért a legfelső fokra s visszakézből ügy vágta szájon Börcsököt, hogy az legurult a lépcsőn. A tiszt öt percet adott a csomagolásra. öt perc elteltével a szalmán maradt takarókból vették észre, hogy Börcsök és én hiányzunk. Börcsök alighanem ugyanazon az úton jutott ki a kertből, amelyen negyedórával hamarabb én. S ha jól következtettem, a porban árulkodó kerákpámyo- mot követve jött tovább. Tehát nem utánam kémkedett. A biciklit akarta megszerezni, hogy minél hamarább hazaérjen az apjához, akitől talán segítséget remélt Megkönnyebbültem. Hanem a németek megjelenése, a tudat, hogy itt, a közelünkben rendezkedtek be, nyugtalanított bennünket. Vajon nem jönnek-e utánunk? Nem űznek-e tovább? Innen már nin«3 hova menjünk! Elég az is, ha éjszakánként felvernek. Hiszen újra átfésülhe_ tik a határt. S hiába mutatjuk a tuzőrség városi parancsnoksága nyílt parancsát, amellyel idevezényelték az őrsöt, nem tudják elolvasni. S ha el ús tudnák, ki vállal érte felelősséget, hogy tiszteletben tartják a tűz- őrség sérthetetlenségét? Hisz a németekre a mi törvényeink nem vonatkoznak.» jelentik majd, hanem a darabban kifejezett tartalom. A színpadon ismert és Békéscsabán Új színészarcok: Szentirmay Éva, Körösztös István, az évekkel ezelőtt emlékezetes Csehov- szerepet alakító Kátay Endre, Agárdy Ilona s akik még nem játszottak városunkban: a vidéken dolgozó művészek legelső vonalába tartozó Demeter Hedvig, Simon György és Lengyel János. John Procter utolsó órája, amely a színpadon zajlik. Egy szörnyű bírósági komédia, fur\