Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Elhunyt Dinka József Értesítést kaptunk, hogy Din- ka József, a battonyai Petőfi Termelőszövetkezet tagja, a párt hű fia 17 éves korában meghalt. Mint annyi más sorstársa a fel- szabadulásig, ő is cselédsorban élt. Munkahelyéről baloldali magatartásáért többször elbocsátották. Purgly „kegyelmes úr”, mert emberhez nem méltó lakására panaszkodott, az élel- niszerfejailag járandóságát vonta el tőle és családjától. A csendőrök gyakori látogatói voltak lakásán. 1919-ben fegyverrel védte a Tanácsköztársaságot. Ennek leverése után újabb megpróbáltatások következtek. Helyzete nehéz volt ugyanúgy, mint a többi hárommillió koldusnak, de hitt és harcolt az igazság győzelméért. Bízott abban, hogy gyermekei az övénél könnyebb sorsban élnek. Boldog volt, hogy ezt megérhette 1945- ben. Érdemei szerint, szeptember 30-án temették el. A Petőfi Tér. meiőszövetkezet kommunistái és harcostársai meghatódottan búcsúztak tőle. A» AFN tudósítója jelenti : Lton a penzaiak barátság-vonata A testvért barátság szoros szálai fűzik Penza megye dolgozóit Magyarországhoz, különösen Békéscsaba és Békés megye lakosságához Magyar barátaink jól ismerik a penzai gepeket es mi szereket, a könnyűipar munkásait és az erdőgazdasag dolgozóit. Am nemcsak a különböző áruk alapján, hanem közvetlenül is, hiszen Békéscsaba és Magyarország több' területének küldöttsége járt már néhányszor Penzában. Az idén Békéscsabán látták vendégül azt a küldöttséget, amely Lev Jerminnek, az SZKP Penza Területi Bizottsága első titkárának vezetésével látogatott ide. Most pedig a barátság vonattal háromszáz penzai indult el Magyarországra. A küldöttséget Vladimir Reva, a penzai területi vasúti pártbizottságának első titkára és Sztyepan Gorodnov, a területi erdészeti hivatal főerdésze, a Szovjetunió Érdemes erdésze vezeti. A terület vasutasai, munkásai és értelmiségei az elsők között építették ki baráti kapcsolataikat Békéscsaba dolgozóival, a mezőgazdaság és az erdőgazdaság dolgozói pedig Békés megye lakosaival. A barátság-vonat utasai ellátogatnak Budapestre, majd felkeresik Debrecent és Miskolcot. Az utazás fő célja azonban Békéscsaba. A turistakívápcsiság A közlekedési koncepció hatásáról tanácskozik a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége október 8-án, csütörtökön délután 2 órakor tartja ülését Békéscsabán, a Technika Házában, Először a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület helyi csoportjának munkáját értékelik. Ezután a közlekedési koncepció hatása Békés megye közlekedésére, valamint az útkorszerűsítés és úthálózat fejlesztéséről szóló jelentést vitatták meg. a kövesútra. Ha jó kedve volt, csak meneteltünk. & énekeltünk. — Márványkőből, márványkőből van a Tisza feneke ! — ordítottuk torkunkszakadtából. Ha nem ízlett a nóta, a díszlépést gyakoroltuk. Vagy a fordulásokat, menet közben. Azon a délelőttön nem jutottunk messzire. A tér sarkán, a hús zártak tanyánál utolért bennünket a pedelluG. A főhadnagy megállította a menetet, s szép komótosan visszaballagtunk az iskolaudvarra. A tanárok már az udvar kikövezett csücskében várakoztak. A két nyolcadikos a bejárat elé állt a zászlóval, az igazgató úr elébük lépett s megtartotta a tanévzáró bcazédet. A beszéd után az irodás felolvasta a beiratkozás rendjét, s közölte, hogy az év végi bizonyítványt a következő nap reggelén át lehet venni a kapusszobában. > , Én korán •'mentem, s ez volt a szerencsém. Aki dél felé érkezett, már hiába fáradt. Addigra a németek a pedellust is kirakták az iskolából. Latin kivételével mindenből jeles lettem. Én magam számtanból és földrajzból is jóra számítottam. Nagyon megörültem a jó bizonyítványnak. Így talán jövőre is tandíjmentes lehetek! A németek a gimnáziumból mindent kidobáltak. A padokat az udvarra, a szertárak felszerelését a fészerbe, a könyveket a félig nyitott fáskamrába, az iratokat kosárszámra a pincébe. Később nemes Tamási Re- aő tanár úr az eisperes úrral együtt petícióba ment a kórházparancsnokhoz, s az megengedte, hogy a könyvéket áthordjuk a plébániára. Az iratokat addigra már eltüzelték. A gimnázium hamar szűknek bizonyult A polgári lányiskola következett, azt is berendezték kórháznak. Kórház-város) lettünk, talán azért nem bombázták a várost egyszer sem az angolok. Egészen közelről németeket én az iskolában láttam először, amikor a könyveket segítettük a tanár úrnak elhordani. Másodszor akkor, amikor partizánvadászat ürügyén körülzártak bennünket Remetén. Aznap mégegyszer átfésülték a i környéket. De néhány nap múlva, amilyen váratlanul jöttek, ugyanolyan hirtelen eltűntek. Börcsök is megkerült. Azt hittük, a vis^zakézből kapott pofon kijózanítja. De Bőrösöknek az se használt. — Kilengés volt, — magyaráz, j ta. — Azt a fiatal tisztet meg- j büntették. Üjra beköltözhetünk t Remetére. Nem voltunk bolondok. Börcsök, becsületére legyen j mondva, a kerékpárjával együtt • az ingemet és a cipőmet is visz. '■ szakozta. Istmét nyugodtabb napok következtek. A helypékú adta a tájékozottat, kijelentette a partiz.á_ nőktől nem kell félnünk. A lelőtt gépből csak a pilóta menekült meg, az is átszökött a határon Romániába. Ráhagytuk. Akár igaz. amit mond. akár nem, úgyse tehetünk semmit a pilótáért;, mégha itt iß bujkálna a V>w~vsniri>en. (Folytatjuk) kielégítése mellett a részvevők találkozókon és eszmecseréken szeretnének el beszélgetni magyar barátaikkal. Annál is is- kább fontos ez, mivel a szovjet emberek jelenleg az SZKP XXIV., a magyar dolgozók pedig az MSZMP X. kongresszusára készülnek. —. Reméljük, hogy látogatásunk igen hasznos lesz — mondotta Sztyepan Gorodnov, a barátság-vonat helyettes vezetője az APN tudósítójának. — Hozzájárul majd ahhoz, hogy még közelebbről megismerjük testvéreink életét, tanulmányozhatjuk majd az új és élenjáró módszereket, mindazt, amit az iparban és a mezőgazdaságban elértek. Egyúttal pedig lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy még szorosabb kapcsolatokat éoít- sünk ki Békéscsaba és Békés megye dolgozóival. Megrendelőlapokból nem lesz termés Az őszi buzaveteshez szükséges vetőmagot a nyáron megyénk gazdasagai nem termelték meg. Mar augusztusban megállapították a megye vezetői, hogy mintegy 1100—1200 vagon vetőmagot máshonnan kell beszereznünk. E szerint intézkedtek. Tárgyaltak a Vetőmagtcrmeltctö és Ellátó Vállalat szakembereivel, akik határozottan Ígérték, hogy szeptember végéig beszerzik és eljuttatják a termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz a szükséges vetőmagot. Az illetékesek ebbe megnyugodtak. Olyannyira, hogy észre sem vették s már elmúlt szeptember. Vetőmag ugyan érkezett, de hol itt, hol ott állt meg a munka, legutóbb október 1-én a gyulai termelőszövetkezetekben. Az ok: vetőmaghiány. Az idő halad. Minden nap- amely most üresjárat a mezőgazdaságban, sok mázsás terméscsökkenést jelent jövőre búzából. Az illetékesek a fogukat szívják a termelőszövetkezetek gazdái vetőmagra varnak. A szállító gazdaságok és a vetőmag- termeltető vállalat vezetői kifogasokat keresnek. Nincs vagon, mondják, és hogy október 20-ig minden vetőmagot eljuttatunk a termelőszövetkezetekbe. ígérik. A vagonhiany nem elfogadható indok. Az október 20-i végső szállítási határidőt pedig enyhén szólva furcsáljuk. Bárhogyan is számolunk, mindenképpen húsz nappal haladja meg az augusztusban adott határozott ígéret , határidejét. A mezőgazdasági operatív bizottság ülésein és egyéb érdeklődésre a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat orosházi kirendeltségének vezetője azt mondja, hogy már egy hónapja elküldték a megrendelő-lapokat a szállító gazdaságoknak, amiről a termelőszövetkezetek is tudnak. Ez Igaz. De a terme'öszövetkezetek- nek ez kevés. Nekik vetőmag kell. őr ígéreteket vagv a megrendelő-lapokat nem vethetik el. B. J, Jól gyümölcsözik a román-magyar határ menti szénhidrogénkutatási egyezmény A kutatási szakemberek már évek óta tudják, hogy a roman—magyar határ közelében szán hidrogén-kutatásra nagyon remény tél j es területek fekszenek- Ezért kölcsönös kívánságra jött létre az az államközi egyezmény, amely a határmenü szénhidrogénkutatási tevékenységeit jelentősen meggyorsítja. Magyar részről az egyezményt Lőrincz Imre miniszterhelyettes írta alá, míg román részről az ottani olajipari minisztérium illetékesei. Közös kutatás 100 kilométeres sávban Az egyezmény célja, hogy a határ mindkét oldalán 50—50 kilométeres sávban elősegítse és meggyorsítsa a két ország szénhicirogénkutatását, Ennek nagyobb része Békés megye területét érinti. A KGST-n belül most egy szűkített területre koncentrálják a kutatási kapacitást. Ez a tevékenység csak a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemét érinü, hiszen az egész román—magyar határ az üzem kutatási érdekszférájába esik. A szűkített területen részletesebb és pontosabb közös geológiai és geofizikai munkával jelölik ki a szénhidrogénkutatásra különösen alkalmas szerkezeteket. Munkaértekezlet Szolnokon Ennek különösen nagy a várható gazdasági eredménye, mert nemcsak gyorsítja mindkét fél adott területén a szénhidrogénkutatást; hanem a rpeddő fű- rások elkerülésevei vagy csők- | kenésével jelentős fúrási költ-1 ség is megtakarítható. A geofi- j zikai és fúrási adatokat fnlya- j matosan koordinálják az lile-1 tékes szakemberek, majd elegendő adat és információhalmaz esetén külön munkaértekezletet hívnak össze. Ilyen értekezlet zajlott le a napokban Szolnokon. A román szakembereket az olajipari minisztérium részéről A. Popescu . vezette. Magyar részről a tárgyaláson részt vettek Dr. Sza- I láncy György, Dr. Vándorffy Róbert, Dr. Völgyi László fő- geológusok. Az egész napos tárgyaláson az eddigi időszak fúrási és geofizikai adatok kölcsönös kicserélése történt meg. Ezekből az adatokból olyan geofizikai térkép fog elkészülni, mely a határ mindkét, oldalára 50 kilométeres sávban kiterjed. Nekünk különösen előnyős A közös egyezmény különösen a magyar fél részére előnyös műszaki és gazdasági szempontból, mert az adatok egyeztetése során kiderült, hogy a romániai terület jobban megkutatott, mint a hazai. így jóval több olyan információ került a magyar szakemberek birtokába, mint amiket a több évi hazai kutatás eddig szolgáltatni tudott. A magyar fél a dél-alföldi kutatási terület Bat. tonya-^Ferencszállás közötti szakaszáról adott részletes információt a tárgyaláson. Az információ-csere alapján sokkal megalapozottabb perspektívát dolgoznak ló a hazai kutatási szakemberek a több megye területén folyó alföldi szénhidragénkutatás részére. Elsősorban a Battonyától északra eső ’ terület a legreménytel- jesebb, és ez kiterjedhet egészen a szovjet—román határig. A közös munka más területen is gyümölcsöző eredményt hozott. A közelmúltban fúrási szakemberek romániai tanulmányúton szereztek tapasztalatokat arról a román gyártmányú 4 DH—315 mélyfúróberendezésről, amely most az első alföldi 6 ezer méteres kutatófúrást mélyíti. r. i. A Békés-Komárom vetélkedő első napja Az Országos Sertéshizlaló Vállalat, Békéscsaba, I-ee és Il-eg telepe etető, éjjeliőr, melléktermékföző , és fütö dolgozókat vesz fel. 164746 Tizenöt órával a rádióban elhangzott felhívás után megtették az első kapavágást a Ku- lich lakótelep 26-os és 31-es épülete közötti területen, ahol október 9-ig társadalmi munkában keli parkosítani es játszóteret létesíteni. Bánszky László, a forgácsológyár dolgozója és Fehér Kálmán, a Beruházási Vállalat tervezője fogták először kézbe a szerszámot, hogy hozzájáruljanak a nemes vetélkedő első feladatának sikeres teljesítéséhez. — Hallgattam a rádióban a tegnapi Bács—Borsod versenyt s a végén a nekünk szóló felhívást. Ma meg holnap itt dolgozunk a szomszéddal... — A Népújságban olvastam, hogy mit kell csinálnunk... Van egy 13 és egy 5 éves gyerekem. Szeretnek játszani... A társadalmi munkások között az egyik „főszervező” lapátol, aki pénteken a stúdióban igyekezett tapasztalatokat szerezni a mi versenyünkhöz: — Nagy verseny volt a pénteki, s már az előzetes feladat teljesítésében kitettek magukért a csapatok. Sokszázan, sokezer órában végezték el az ottani munkát. A mi feladatunk legalább ilyen nehéz. Igen sok dolgos kéz szükséges hozzá. Aki csak teheti, vegyen tehát rész* a terület rendezésében. Nem volna jó már az elején hát-' rányba kerülni... Halász Árpád és Óvári Attila ötévesek. Lankadatlan bűz galommal futkosnak az együ lépcsöházban. Ez a játszóterük Csak nehezen lehet szóra bírn őket: — Hogy kerültek ide ezek ' földcsomók? — Billenőkocsival hoztak. — Vajon miért? — Azért, mert virágot ültet nek majd, meg játszótér is iesz., — És kik csinálják? — Apukám. Meg több bácsi e néni... Nézem az egyik munkást. Kis sé kirí a nagyok közül. Még csal kilencéves. Harmadik osztályúi jár. A kapa — amivél erőlködj) — nagyobb, mint ő maga. Orvo, Istvánnak hívják. — Miért dolgozol itt? — Mert egy másik országgal.. Illetve városrésszel versenye zünk... — Te melyik „országnak’ szurkolsz ? — Mind a kettőnek! — ??? — Nagymamám Komáromhat lakik. És én is voltam ott ! nyáron... De azért mégis in kább azt szeretném, ha m győznénk... ...Ha vasárnap is sokan ki' jönnek, az Előre'—Oroszlánj mérkőzésig be is fejeződik i munka... A meccs egyébkén' azért is érdekes lesz, mer Oroszlány Komárom megyéber van. Dauiss Győző
