Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
MA Yitég proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. OKTÓBER 4., VASÄRNAP Ara 1,20 forint XXV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM MÁSFÉL MILLIÓS TÖBBLETMUNKA- VÄLLALÄS (4. oldal) A BÉKÉS—KOMAROM VETÉLKEDŐ ELSŐ NAPJA (5. oldal) TRAKTOROSOK 9. oldal) Törvényre emelkedett a IV. ötéves terv i és módosult a választója o* Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz újabb hozzászólók nem jelentkeztek. A vitát lezárta, s megadta a szót Párái Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat háromnapos vitájában elhangzott felszólalásokra. Ezután dr. Bognár József kért szót, majd határozathozatal következett. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke először a módosító javaslatokat bocsátotta egyenként szavazásra, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az elnök ezt követően a törvény egészét tette fel szavazásra? az országgyűlés a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a módosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Szünet után dr. Korom Mihály igazságügymi- niszter terjesztette elő a választójogi törvény- javaslatot. Dr• Korom Mihály beszéde Tisztelt Országgyűlés! Csaknem négy esztendő telt el azóta, hogy országgyűlésünk megalkotta az országgyűlési képviselők és tanácstagok választását szabályozó 1966. évi III. törvényt Mindenki előtt ismeretesek azok a sikerek, amelyeket az elmúlt években hazánkban elértünk. E sikerekben számottevő szerepe van az 1967-ben megválasztott országgyűlésnek, a különböző szintű tanácsoknak, illetve a demokratikus képviseleti szerveinkben dolgozóik tíz- és tízezreinek. A munkásosztály hatalmát megtestesítő népi demokratikus államszervezetünk hatékony eszköz volt és lesz a jövőben is a szocialista társadalom építésében. Amikor az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatosan a Központi Bizottság és a kormány áttekintette választási rendszerünket — figyelembe véve az 1967. évi általános választások tapasztalatait is — arra a következtetésre jutottunk, hogy választási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, jól szolgálja társadalmi fejlődésünket. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy több ponton lehetséges továbbfejleszteni, szocialista demokrácia irányába szélesíteni választási rendszerünket. Miben foglalható össze a törvényjavaslat lényege? Hangsúlyozni szeretném, hogy változatlanul fenntartjuk választási rendszerünk olyan bevált alapelveit, mint az általános, egyenlő választások elvét, a szavazás titkosságát, a választások népfront jellegét, valamint az egyéni választókerületi rendszert. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül hagyjuk a közvetlen választások elvét csupán a fővárosi és megyei tanácsok létrehozásánál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. Választási rendszerünk to- Pábbfejlesztesenél és ennek BiliCfelelően az 1966. évi III. törvény javasolt módosításánál Dr.''Korom Mihály igazságügy- miniszter a következő célok megvalősitá- sából indultunk ki: Erősítsük tovább a választások demokratikus vonásait, a törvény a választópolgárok jelölőgyűléseit hatalmazza fel tényleges jelölési joggal; Biztosítsunk — jogi garanciákkal is — nagyobb lehetőséget a két vagy több jelölt indulásának, és adjunk számukra egyenlő esélyeket a választásokon; egyszerűsítsük és korszerűsítsük képviseleti rendszerünket és a mai négyszintű képviseleti rendszerről térjünk át a hármas tagozódásra; a helyesen felfogott területi érdekek jobb kifejezése, a helyi tanácsok önállóságának fokozottabb érvényesítése céljából — a lakóterületi elv fenntartása mellett — a fővárosi és megyei tanácsoknál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. A benyújtott törvényjavaslat a kitűzött feladatokat a következő módon valósítja meg: A választások demokratikus vonásainak továbbfejlesztésére ■a jelölés jogát közvetlenül a választók jelölőgyűléseire bízza az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak választásánál. Ismeretes, hogy jelenleg a jelölőgyűléseknek csak javaslattételi joguk van. A jelölést a népfront illetékes bizottságai végzik a gyűlések által előterjesztett személyi javaslatok alapján. A jelölőgyűlések szerepe és jelentősége tehát, lényegesen növekszik, jellegük megváltozik, a választásoknak fontos politikai és jogi intézményei lesznek. Ezért kell majd nagy figyelmet fordítani jó megszervezésükre, arra, hogy a gyűléseken a választásra jogosult állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt, már ott éljenek demokratikus jogaikkal és cselekvő részesei legyenek a jelöltek jó kiválogatásának. A törvényjavaslat szerint a je- lölőgyüléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, a dolgozók kollektí. vái, továbbá bármely választó- polgár is. A jelölőgyűlésen részvevő választók a jelöltek indulását nyílt szavazással támogatják. Népünk erős szocialista egysége, a párttagok és pártonkívü- liek testvéri szocialista közössége, az elmúlt negyedszázad nagy politikai, gazdasági, ideológiai sikerei, a dolgozó tömegek közéleti aktivitása, politikai érettsége és felelősségtudata olyan garancia, amely biztosítja: a választópolgárok a jelölőgyűléseken, és a titkos, szavazás során is azokat a jelölteket támogatják, akiket politikai, közéleti és emberi tulajdonságaik, szocialista jellemvonásaik alapján a legméltóbbaknak tartanak arra, hogy ügyüket, érdekeiket a társadalmi érdekekkel összhangban képviseljék mind az országgyűlésben, mind pedig a tanácsokban. Ügy vélem, hogy a jelölőgyű- lesek jellegének megváltoztatására előterjesztett módosítás elvi-politikai jelentősége nyilvánvaló. Országgyűlési képviselőink és tanácstagjaink ma is az MSZMP politikájának, a Hazafias Nép- (Folyiatás a 2. oldalon) Országgyűlési küldöttség utazik Lengyelországba A Lengyel Népköztársaság SZEJM-je Elnökségének meghívására október 5-én baráti,! hivatalos látogatásra magyar j országgyűlési küldöttség utazik | Lengyelországba. A küldöttséget Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja* az országgyűlés elnöke vezeti. (MTI) Háromssús tagú küldöttség érkezett hasúnkba Pensából9 Békés szovjet testvérmegyéjéből Pénteken este Békés megye szovjet testvérmegyéjéből, Pen- zából háromszáz tagú küldöttség érkezett Magyarországra. A vendégeket a záhonyi határállomáson Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottsága mező- gazdasági osztályának vezetője és dr. Pirityi Károlyné, a propaganda és művelődési osztály munkatársa fogadta. A testvérmegyéből érkezett vendégek 10 napot töltenek hazánkban. A munkásokból, kolhoztagokból, értelmiségieikből álló küldöttséget elkísérte egy kultúrcsoport, valamint három újságíró és a televízió tudósítója. A négy békési város szovjet testvérvárosainak lakóit hetvenen képviselik. A penzai küldöttség október 9-én érkezik Békés megyébe s tagjai' négy napon át ismerkednek a Körös-völgy lakóival, ellátogatnak a testvérüzemekbe* múzeumokat, kulturális rendezvényeket tekintenek meg és baráti találkozókon vesznek* részt. Növekvő gondok az őszi munkákban Ülést tartott a megyei operatív bizottság Növekvő gondokról adtak számot szombaton a megyei mező- gazdasági operatív-bizottsági ülésen. A csapadékos időjárás hátráltatja az időszerű munkákat, a hűvös idő miatt tovább késik a kukorica érése. Lassú ütemben halad az őszi vetés. Eddig mindössze 50 ezer holdnyi kalászost vetettek összesen. Komoly gondokat okoz a vetőmag lassú érkezése. A történe- j lemben páratlan eset, hogy me-| evénk vetőmagbúza-export he-; lyett nemcsak az ország más tájairól, de a Szovjetuniótól is több száz vagon vetőmagbúzát importál. Számos helyen visszamondták a korábban megrendelt műtrágyát, örömmel hallották viszont Kiss Sándornak, az AGROKER megyei igazgatójának tájékoztatását, amely szerint 1970. október 1 és december 31 között rendkívüli árengedményt kapnak a nitrogén műtrágyát vásárló termelőszövetke- zétek. A 15 százalékos engedmény mázsánként 33 forintot jelent, ami megyeszerte több millió forint megtakarítást hozhat. Az operatív-bizottsági ülés Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének zárszavával ért véget. Elutazott megyénkből a zrenjanini mezőgazdasági delegáció Mint már hírül adtuk, szép-1 tember 28 és október 3 között megyénkben tartózkodott a zrenjanini mezőgazdasági szakemberek delegációja, Ergelasev Ivan állatorvos vezetésével. A hat nap alatt többek között ellátogattak az Orosházi Állami Gazdaságba, a Hidasháti Állami Gazdaságba ismerkedtek megyénk mezőgazadságával. A delegáció tegnap, szombaton délután hazautazott. Előkészület a Szovjet Kulturális Hét megrendezésére Tegnap, szombaton délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottságánál a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a kulturális intézmények vezetőit j Vichnál Pál, a Hazafias Népfront megyei titkára tájékoztatta az október 24-től november 3-ig megrendezésre kerülő Szovjet Kulturális Hét országos programjáról. Elmondta, hogy megyénkbe kéttagú politikai delegációt várunk MAWAviábóL A megbeszélés résztvevői javaslatokat tettek a szervező bizottságnak a kulturális hét programjára. Többek között november 1—10 között a Szovjet Kulturális Hét programjaként érkezik megyénk kilenc helységébe a „Lenini páncélautó”. A megbeszélés résztvevői október 6-ig részletes programot dolgom nak ki salát teriiietíiVT'es
