Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
Kukorica-rekorderek A Felszabadulási Október végéig betakarit'ák a kölest — Eiinditották külföldre az első szállítmányt Hazánkban a mezőgazdasági nagyüzemek egyikében-másikában manapság már nem ritka a világszínvonal. Erről bizonykodik az Orosházi Állami Gazdaság példája. Ebben az állami gazdaságiban igen meghonosodott a hosszú tenyészidejű kukorica és rekordtermésekkel fizet 19G9-ben holdanként 46,1 mázsát takaríthattak be máju'si morzsoltra átszámítva. Az idén nem kedvezett az esztendő és a fagy is rendkívüli károkat oko-' zott, mintegy 10—15 százaléknyit rabolt el a termésből. Mégis nagyon szép eredményeket várnak az állami gazdaságban, holdanként 40—42 mázsás májú. si morzsolt kukoricát Ez mindenképpen rekord. Ha hektárra átszámítjuk és a nemzetközi terméseredményekkel összemérjük, akkor rögtön látjuk, hogy nemcsak az ország egyik legjobb kukorica-rekordere az állami gazdasági, hanem Európa és a világ egyik legjobb rekordere. A kukoricatermő amerikai területeket is károsította az idén betegség, így tehát az összehasonlítás még kedvezőbb képet mutat , A gazdaságban október 9-én kezdték meg a betakarítást, naponta négy Zmáj csőtörő kukoricakombájn dolgozik, a napi teljesítményátlag 20 vagon. Kivált eddigi munkájával Molnár József és Stvarecz István traktoros. hiszen 76. illetve 74 vago- nos teljesítményt ért el. Az állami gazdaságban 860 holdon fizet a ZPSK 1—6 fajta. Az ossz-szán tóterül etnek a kukorica jelenleg csak 10—15 százalékát foglalja el. Nem használják, nem alkalmazzák a fájtál épcsőt, nincs rövid tenyészidejű kukoricájuk, csupán ez a késői érésű, hosszú tenyészidejű, de bőven termő fajta. Az eddigi tapasztalatok szerint bevált. Október elején megkezdhető a betakarítás. Bár az idei év kitolódott, regionnal kény- szeri tették érésre szeptember végén. Húsz nap alatt így aztán betakaríthatják a csöveket Megéri a region kiszórása, hiszen holdanként nem kerül többe egy mázsái kukorica értékénél a vegyszer, viszont a termés időben fedél alá kerül, s így jobban fizet. Már jól bevált módszerekkel és agrotecni kával készítik elő a talajt, ősszel szántanak, műtrágyáznak, tavasszal 6 kilogrammot vetnek holdanként és vetés után azonnal a terület teljes egészén vegyszerez- nek. Jövőre, éppen mert a rekordok köteleznek is, 2 ezer holdon termesztenek' majd kukoricát ugyanezt a fajtát, s remélhetőleg hasonló eredményekkel. Igen intenzív az állami gazdaságban a növénytermesztés. Esz. tendőről esztendőre ezer holdon díszük tavasszal a borsó, A Szegedi Konzervgyárral jó kapcsolatot építenek ki és ez a növény garantálja, hogy már a tavaszi hónapokban pénzhez jut a gazdaság. A borsó betakarítása után a területet disztillerezik, kultivátorozzák és előkészítik a magágyat vetésre a kölesnek. Nagyon megéri. Exportálják. Holdanként 10 és fél mázsát fizet. ami már szép pénz. Ausztriába és Németországba küldik innen Orosházáról a megrakott vagonokat. Egy holdról aztán kölesből 6—6 és fél ezer forintot, borsóból 9 és fél—10 ezer forintot tudnak levenni. A termesztést teljesen gépesítették, nem foglalkoztatnak kézi munkaerőt. Ezekben a napokban nyolc kom. bájn dolgozik a kölestáblákon, október végéig befejezik a betakarítást. Erre a pénzés növényre sem járt rá az esztendő, tavaly 12 mázsát adott holdanként, az idén tíz és felet. Haindították már az exportszállítmányt is, október 19-én Ausztriába. Annál inkább megéri a kétszeress hasznosítás, mert a köles után még búza alá is elkészítik a területet. Egy-egy ilyen táblára egy évben 18—20 mázsa műtrágyát szórnak ki. Sz. Lukács Imre 11 szakszervezeti logok érvényesülésének tapasztalatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székhazában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól és a szak- szervezeti taggyűlések helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyaltak. A SZOT elnöksége határozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell tekinteni. A választott vezető testületeknek e tanácskozáson kell a szer. vezett dolgozók véleményét kikérni és a korábbi határozatok végrehajtásáról beszámolni, indokolt azonban, hogy a szak- szervezeti taggyűlések kötelező megtartásában több szabadkezet kapjanak az alapszervezetek. Lehetővé kell tenni, hogy évente ne négyszer, hanem kétszer legyen kötelező a taggyűlés, azzal a fenntartással, hogy minden esetben, amikor a döntésre kerülő téma indokolja, össze lehessen hívni a taggyűlést. Ezt a javaslatot majd a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvénykönyvében rögzített szakszervezeti jogok hatálybalépése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák megelégedéssel fogadták a kibő- | vftett szakszervezeti jogokat, s élnek velük, gyakorolják azokat. A szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a döntési és az egyetértési jogkört gyakorolták leginkább. Sokan nem ismerték még fel, hogy a véleményezési, az ellenőrzési és a beszámoltatási jog is jelentős eszköz az üzemi demokratizmus fejlesztésében. Találkozni azzal a szemlélettel is, amely a vétójogot tekinti alapvetőnek, e felfogás híveit meg kell győzni arról, hogy ez csak a végső eszköz a dolgozók jogainak védelmében. A vitákat elsősorban egyeztetéssel kell megoldani. A SZOT elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglevőket kell határozottabban alkalmazni. A felsőbb szintű szakszervezeti testületek az eddiginél hatékonyabb oktató-nevelő és irányítói munkával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen olyan fontos részének tekintsék az ellenőrzési és véleményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatáskört. (MTI) UMumsss} 3 1970. OKTÓBER 27. Emlékműtől a liner Nyomdáig Kiállítás és lakásbemutató nyílt meg a Békés megyei Állam! Építőipari Vállalat ionnál ásónak 25. évfordulója alkalmából Fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Ebből az alkalomból tegnap, hétfőn ünnepséget rendeztek Békéscsabán, a vállalat központi irodájának tanácstermében. A megemlékezésen megjeleni Simon Jenő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Iparfejlesztési Főosztályának helyettes vezetője, Csepregi Pál, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gyulavári Pál, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, Baukó Mihály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Vantara János, a városi tanács vb elnökhelyettese, Kneifet Antal, az Építők Szakszervezete Megyei Bizottságának titkára, Goldberger János, a KISZÖV elnöke, a megyeszékhely több vállalatának igazgatója, valamint a vállalattal kapcsolatban álló üzemek néhány képviselője. Ott voltak a vállalat alapító tagjai közül: Bácsik Mihály művezető, id. Zsi- lák Mihály kőműves, Kiss János kőműves, Kovács Pá.1 ács, országgyűlési képviselő és Mészáros Mihály ács, akik jelenleg nyugdíjas éveiket töltik. A vállalat fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Drienyovszky János, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója tartott ünnepi beszédet. Ebben megemlékezett az elmúlt, eredményekben és gondokban gazdag negyed évszázadról. — Ezerkilencszáznegyvenöt május 3-án ötvenhét szervezett építőmunkás — kezdte ünnepi beszédét — megalakította a Békéscsabai Építőmunkások Termelőszövetkezetét. A szövetkezet egyre növekvő tagsága mindjárt, a megalakulás után bekapcsolódott a háború okozta rombolások, épületkárok helyreállítási munkálataiba. Ezerki- lencszáznegyvennyolc áprilisától kezdte meg működését a jelenlegi állami építőipari vállalat, mint a szövetkezet jogutódja. Az elmúlt negyed évszázadban a vállalat dolgozói jelentősen hozzájárultak a felszabadulás idején igen elmaradott Békés megye arculatának átformálásához. Alig van manapság a megyében olyan helység, ahol kisebb-nagyobb objektumok ne őriznék kezük munkáját. De ezenkívül az ország más részein is ott voltak a vállalat dolgozói a jelentősebb beruházások megépítésénél. A vállalat igazgatója részletesen szólt az elmúlt 25 év munkájáról. Többek közt elmondta, hogy eddig csaknem négymilüárd forint építkezés megvalósításában vettek részt Békés megyében, s mindezzel jelentősen elősegítették a megye iparosodását. A vállalat dolgozói büszkék arra, hogy a ViDrlenyovszky János igazgató ünnepi beszédében méltatja a vállalat elmúlt 25 évéuck munkáját és megnyitja a kiállítást. harsarokban olyan országos jelentőségű üzemeket építettek, mint amilyen Orosházán az üveggyár, Békéscsabán a konzervgyár, a szerszám- és gépelemgyár, a kötöttárugyár, valamint a rekonstrukciók, amelyek megyénk ipari fejlődését segítik elő. A vállalat dolgozói jelentősen közreműködtek a mezőgazdaság fejlődésében is. Az elmúlt negyed évszázad alatt több tízezer férőhellyel növelték a korszerű állattartást szolgáló létesítményeket. A lakásépítési * programot minden esztendőben becsületbeli ügyüknek tekintették s arra törekedtek, hogy túlteljesítsék a megadott tervszámot. Az eltelt 25 év alatt csaknem ötezer lakást építettek. Eközben igen jelentős az a lakásszám, amelyet az. OTP lakásépítési akciójának keretében emeltek megyénkben. Lehetőségeikhez mérten törekedtek a műszaki fejlesztésre és a korszerű technológia alkalmazására. így jórészt saját erőforrásaikból és a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat közreműködésével létrehozták a poligon-üzeroet, ahol korszerű nagypaneleket gyártanak a lakásépítkezésekhez. Ennek létjogosultságé' és jelentőségét bizonyította különben az ünnepség után az az 56 lakásos épülettömb, amelynek átadását a napokban kezdték el Békéscsabán. Az eredményekben gazdag évfordulóhoz igen sokban hozzájárult a vállalat dolgozóinak szocialista munkaverseny-moz- galma. hiszen jelenleg már 72 szocialista címet nyert brigád csaknem 750 tagja vesz részt ebben a szocialista embert formáló folyamatban. Az ünnepi beszéd után a meghívott vendégek és a vállalat dolgozói megtekintették a negyed évszázados fejlődést bizonyító kiállítást, ahol fényképek, grafikonok és makettek szemléltetik a megtett utat. A hatást még csak növelte az a filmvetítés, amely áttekintést nyújtott a sikerekben gazdag 25 esztendőről, a békéscsabai Fel- szabadulás: Emlékmű építésétől a Kner Nyomdáig. Ezen felül az is, hogy ebből az alkalomból nyitották meg — a jubileumi kiállítással együtt — a műszaki-propaganda könyvhónapot. Az ünnepség után a részvevők ellátogattak a kerámia nagypanelekből épített 56 lakásos tömbhöz, ahol a modern lakásbemutatót tekinthették meg. Az épületben három lakást bútorozott be a Békéscsabai Faipari, a Mezőberényi Faipari, valamint a Gyulai Fa- és Fém- bútoripari Ktsz. A látogatók elismeréssel nyilatkoztak a lakásbemutatóról, mivel a három lakást igen célszerűen és esztétikailag is minden igényt kielégítően rendeztek be a kisipari szövetkezetek. A kiállítást és a bemutatót követő fogadáson a Körös Hotelben Simon Jenő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Iparfejlesztési Főosztályának helyettes vezetője políár- köszöntőjében nagyra értékelte a vállalat 25 év alatt elért eredményeit, főként azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a műszáki fejlesztésért tett. Mint mondotta: Békés megyében példamutatóan megvalósult az építők, a beruházók, a tervezők és az építőanyagot gyártók együttműködése. Baukó Mihály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője azt kérte az építőktől, hogy ezután is legjobb tudásukkal segítsék a tervezett beruházások végrehajtását, a megye arculatának formálását. P. P. A kerámia nagypanelből épített 06 lakásos tömbben három lakást bú'orozott be a Békéscsabai Faipari, a RTtí*''tierényi Faipari és a Cibulai Fa- és Fémbútoripari KiSZ. A látogatók elismeréssel nyilatkoznak a korszerű elemekből épített lakásokról és bútorokról. (Fotó: Demény Gyula)
