Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

MA; ELFELEJTETT SZAKEMBER (5. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) Fblytatődott a IV. ötéves a vita tervről Az országgyűlés pénteki illésén folytatódott a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitája. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, to­vábbá Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kál­lai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácsko­zást, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Gáspár Sándor beszéde A SZOT főtitkára a bevezető­ben megállapította, hogy az új ötéves terv elindításához ked­vező alapot teremt III. ötéves tervünk várható túlteljesítése. Pártunk, államunk, munkás- osztályunk szüntelenül erő­síti szocialista építőmunkánk ál­landó elemeit. — Az üzemekben, a vállala­toknál és az intézményeknél nyugodt, bizakodó a légkör. Ja­vult a dolgozók kezdeményező készsége, öntudatból fakadó ten- niakarása. A dolgozók aktivitá­sának növekedését jól bizonyít­ják a pártunk X. ltongreszusá- nak tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny eddigi eredményei. — A terv főbb céljainak, mu­tatóinak kialakításában a szak- szervezetek aktív szerepet töl­töttek be. Már a tervkészítéskor számos észrevételt tettek a dol­gozók véleménye alapján. Ezek jó része helyet kapott a tervja­vaslatban. A továbbiakban rámutatott: a megvitatásra kerülő tervjavaslat is bizonyítja, hogy — miként politikánk egészében —, a gaz­daságpolitikánkban is érvénye­sülnek a marxizmus—leniniz- mus ajapelvei. Ez egyet jelent a munkásosztály hatalmának erő­sítésével, aminek meghatározó jellege soha sem volt vitatható számunkra. Állandó feladatunk­nak tekintettük a szocialista rendszerünkre jellemző fő voná­sok erősítését, szilárdítását, min. dig nagy gondot fordítottunk a szocialista tervgazdálkodás töké­letesítésére, gazdagítására is. Gazdálkodásunkban a proletár internacionalizmusra, a szocia­lista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoros együttműködésre támaszkod­tunk. Mindez sérthetetlen és ál­landó eleme szocialista építő­munkánknak. A fejlődést mutatja a most vitára bocsátott tervjavaslat is. Bizonyítja, hogy hazánkban a tervgazdálkodás állandóan fej­lődik, tökéletesedik. A népgazdaság irányításának mai rendszere nagy energiát szabadított fel a központi gaz­daságirányító szervekben az át­fogóbb, hosszabb távú döntések előkészítése számára. A központi tervezés reálisabbá válik, új módszerekkel egészül ki. A köz­ponti szabályozórendszer segít­ségével pedig mind jobban biz­tosíthatjuk — gazdasági vonat­kozásban — a társadalmi tuda­tosság teljesebb érvényre jutását. Törekvésünk az volt. hogy a terv mindjobban segítse a ter­melés és a szükségletek össze­hangolását, továbbá a hatéko­nyabb, jövedelmezőbb gazdálko­dást. Elértük azt a célunkat is, hogy a most tárgyalt tervjavas­latban az életszínvonal-politikai és szociálpolitikai meggondolá­sok a korábbinál jobban kifeje­ződjenek. A IV. ötéves terv tehát azt bi­zonyítja, hogy gazdaságirányítá­si rendszerünk korszerűsítése erősíti a szocializmus vívmá­nyait. Gazdaságirányításunk mai módszered lehetőséget adnak a gazdasági élet bizonyos önsza­bályozására és önfejlesztésére. Államunk a népgazdaság fejlő­dését szilárdan kézbentartja. Irányítását közvetlen és közve­tett eszközökkel végzi; szükség esetén .közvetlenül is beavatko­zik a dolgok menetébe. Ka kell utasítással, támogatással vagy a szabályozó elemek differenciál­tabb alkalmazásával. Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni, hogy a marxizmus—lenániz- mus, mint a társadalmi cselek­vés irányvonala nem lezárt vagy megmerevedett tudomány, nem a társadalmi valóságtól függet­len ideológiai rendszer. Ahogyan fejlődnek a termelőerők és a termelési viszonyok, úgy fejlő­dik és korszerűsödik a marxista tételek konkrét tartalma is. — Az ötéves tervjavaslat sok­oldalúan vázolja fejlődésünk irányát, célját, módszereit — mondotta ezután. Mindezt jól és érthetően érzékelteti a terv. Vannak azonban olyan ténye-- zők, amelyek a terv végrehaj­tása szempontjából nagyon fontosak, mégsem lehet őket számokban kifejezni. Ezek a követelmények: a lelkiismere­tesség, a becsületesség, a fele­lősségérzet mindazokban az emberekbén — vezetőkben és dolgozókban —, akik valára- váltják a terv elgondolásait. E tényezőket nem lehet papírra vetni, de feltétlenül építeni kell rájuk, mert nélkülözhetetlenek. Tudjuk, hogy a terv megvaló­sítása még nem teszi lehetővé az összes igények kielégítését. De ha mindenki tudása legja­vát adja, ha milliók aktivitása és tudatos cselekvése maximá­lisan kibontakozik, akkor ezzel nagymértékben , gyorsíthatjuk haladásunkat, építőmunkánkat. Népünkben tudatossá kell vál­nia annak, hogy ötéves tervünk nem öncél, hanem a dolgozók életszínvonalának emelését, mukakörülményeinek javítását szolgálja, az ország gazdasági erejének növelése útján. — A dolgozók életszínvonalát közvetlenül érintő jövedelem- politikáról és az állami fogyasz­tói árpolitikáról a kormány és a szakszervezetek többször tár­gyaltak. Gáspár Sándor han­goztatta: az olyan jövedelem- politika lehet eredményes és szolgaihatja fejlődésünket, amelynek révén a munkásosz­tálynak, a parasztságnak, a la­kosság valamennyi rétegének és csoportjának életszínvonala rendszeresen emelkedik. Válto­zatlanul nagy figyelmet kell fordítani a legalacsonyabb ke­(Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett a magyar delegáció Csütörtökön a késő esti órák­ban Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével hazaérkezett Gamal Abdel Nasz- szernak, az Egyesült Arab Köz­társaság elhunyt elnökének te­metésén részt vett magyar párt­ós állami küldöttség. A küldött­ség tagja volt Czinege Lajos honvédelmi miniszter. Gálaest Gyulán Október első napján rendez­ték Gyulán a budapesti nemzet­közi Erkel Ferenc ária- és dal­verseny díjnyerteseinek ünnepi hangversenyét, melyen Lukács Miklós Kossuth-díjas vezényle­tével közreműködött a Buda­pesti MÁV Szimfonikusok Ze- riöksrs« A nagy közönségsikert aratott hangverseny után adták át a Gyulai Városi Tanács különdí- ját két fiatal énekesnek. Képünkön dr. Vidó István, a városi tanács vb-eln5ke, aid a díjakat átadta és a kitüntetet­tek: Kónya Ludovic, a bukares­ti Operaház tagja és a Zenemű­vészeti Főiskolán ebben az esz­tendőben diplomát szerzett Ko- váts Kolos. (Fotó: Béla Ottó) (Mu toto — Vigovszki felv. — KS) Az élelmiszer- üzletek vasárnapi nyitvatartásáról A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága keres­kedelmi osztálya, a KPVDSZ megyei bizottságával egyet­értésben meghatározta az üz­letek új, vasárnapi nyitvatar­tási rendjét. Eszerint vasár­napi napokon 6.30-tól 9.30 óráig nyitva lesz: a békéscsa­bai 31-es számú üdét, az 58- as számú ABC-áruház és a 129-es számú bolt, a gyulai Szupermarket, az orosházi Öl­es és a szarvasi 122-es számú élelmiszerüzlet. Megszüntetik a békéscsabai 31-es és 37-es élelmiszer-, valamint a 38-as és 76-os tej bolt, és a szarvasi 113-as tej bolt vasárnapi nyit- vatartását. Gyulán és Oroshá­zán az eddig is nyitva tartó boltok továbbra is tartanak vasárnapi műszakot. A kiskereskedelem megyei vezetői intézkedtek annak ér­dekében, hogy a vasárnap nyitva tartó üzletekben friss áru várja a vásárlókat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom