Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
A szövetkezeteknek meghatározó szerepük van Szarvason Tudósítás a városi pártórtekezletről Wagyon jó volt hallgatni, ahogyan a szarvasi kommunisták szombaton a pártártekezle- ten a város életéről beszéltek. A hétköznapok elevenedtek meg, és ez a jó. A formalitást, a látványosságot kiűzték a tanácskozásról. Már a pártbizottság írásban kiadott beszámolójának kiegészítéseként az ismét megválasztott városi első titkár, Vrbovszki György azt is elmondta, hogy négy év alatt, a legutóbbi pártértekezlet óta a város ipari üzemedben nem bontakozott ki a lehetőségeknek megfelelően a szocialista munkaverseny. A mezőgazdaságban pedig — az állami gazdaságot kivéve — nem is alakult ki. Ezeket él kellett mondani akkor is, ha a felszabadulás negyedszázados évfordulójára és a párt X. kongresszusának tiszteletére szélesedett a munkaverseny. Az első felszólaló, Kőrhely Mihály pedig azt taglalta, hogy egyetlen vezető se feledje soha, kiknek a megbízásából tölti be tisztségét, és utalt arra, ahol lazul a munkafegyelem, ott az is közrejátszik, hogy a vezetőknek nincs szoros kapcsolatuk a munkásokkal. Jó volt az is, hogy Juhász Sándor a politika és a gazdaság kapcsolatával Ö6Z- szefüggően Leninre hivatkozott, hogy a politika, a gazdaság koncentrált kifejezése. Szavalnak szépséghibája az volt, hogy hiányzott belőlük a szarvasi „levegő”. De bőven benne volt az a többi tizenvalahány felszólaló szavaiban, „hála” a szarvasi levegőnek. Koszti Pál az ifjúságról szólva egyebek közt utalt arra, hogy az üzemekben bátrabban adjanak feladatokat a fiataloknak és számoltassák be őket, hogyan tettek eleget megbízatásaiknak. Nagy József országgyűlési képviselő azt fejtegette: Javítani kell a feltételeket, hogy a tehetséges, rátermett munkásfiatalok egyenlő előképzettséggel induljanak a főiskolákra. Többek közt kapjanak kollégiumi elhelyezést a kisfizetésű, a hátrányos helyzetben levő szülők gyermekei. A továbbiakban arról szólt, hogy Szarvason o szövetkezeti iparnak múltja van, amit az is bizonyít, hogy most háromezer- négyszázán a szövetkezeti iparban dolgoznak. Ezért a központi támogatásnak is erőteljesebbnek kellene lennie, s az építőipari szövetkezetét pedig megkülönböztetve lenne szükség fejleszteni, mert enélkül nem valósulnák meg Szarvas más terved. Sznyida György különben egyértelműen azt hangsúlyozta, hogy Szarvasön a szövetkezeteknek meghatározó szerepük van. Volt mire figyelnie az első napirendi pontnál elnöklő dr. Tóth Lajosnak velem együtt. Tizennyolc felszólalást jegyeztem fél, köztük dr. Kovács Gáborét, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága hivatalos kiküldötté- ét is. flz ipar a hagyományostól eltérően fejlődött A pártbizottság beszámolója többek közt ezeket állapította meg: Szarvas 1966. július 1-én kapta meg a városi rangot, s az első városi pártértekezletet 1966. október 24-én tartották. Várossá nyilvánításkor a mezőgazda- sági települések közé volt sorolható, mert a mezőgazdasági keresők aránya meghaladta a 45 százalékot Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint a 19 ezer 478 lakosból mintegy 3 ezer 400 az iparban dolgozik, a város kereső népességének több mint egy- harmada. Ebből fakad az is, hogy a külterületi népesség aránya az 1960. évi 35 százalékról 27 százalékra csökkent Az ipari jellegű termelés és tevékenység döntő többségében a kisipari termelőiszövetkezetekben folyik, melynek meghatározó szerepe van a városban. Szarvason tehát az ipar a hagyományostól eltérően fejlődött. A ktsz-ek is jobbára feldolgozó* illetve könnyűipari termelést, szolgáltatást végeznek. Jelentős eltérés van közöttük a műszaki fejlettség, a koncentrált üzemi munkahelyek, továbbá a foglalkoztatottak műszaki képzettsége és nem szerinti összetétel tekintetében. * De valamennyi ipari munkahelyre jellemző, hogy új munka- és életkörülményeket teremtettek, és ezek hatása nyilvánvaló a dolgozókra. A tanyáról bekerült emberek, a háziasz- szonyókból lett munkásnők máról holnapra üzemi légkörbe kerültek, s egyebek közt megnőtt a tanulás iránti kedv, az igény; az üzemekben átképző, kiképző tanfolyamokat tartottak; növekedett az általános és középiskolák esti tagozatát végzők száma. Az új munkaerő elsősorban a korábban háztartásban dolgozó nőkből és az iskolából kikerült fiatalokból tevődött össze., A nők foglalkoztatásának kiszélesítése nagy hatással volt a családok életére, növekedtek a családi jövedelmek. Az átrétegező- dós elősegítette a tudati fejlődést is, s így megteremtődtek a további előrehaladás feltételed. A társadalom szerkezetében végbement változás, a szocializmus alapjainak lerakása és az azóta eltelt időszak jelentősen megváltoztatta a mezőgazdasági lakosság, beleértve a termelőszövetkezeti parasztság társadalmi arculatát. Az átszervezéskor a termelőszövetkezetbe lépett emberek a különböző paraszti rétegekből kerültek ki s kezdetben voltak is ebből nézetbeli problémák. Ma már ez a megkülönböztetés megszűnt. Nincsenek már a régi és új tagsággal összefüggő viták. A termelőszövetkezeti tagság között abban van különbség, hogy milyen arányban lakik külterületen, zárt településen, vagy szétszórt tanyákon. Ez hatással van életkörülményeire, jövedelmére, szociális, kulturális ellátottságára, s ami ebből fakad: nézetedre, szemléletére, állásfoglalására és politikai magatartására. Különben a város lakosságának 27 százaléka él külterületen. fl Ktsz-ekhen kevés a műszaki értelmiség Az utóbbi tíz évben, de különösen a harmadik 5 éves terv idején Szarvas sokat fejlődött. A várossá válás bizonyos mértékig felfokozta a fejlődés ütemét. A gazdasági, társadalmi, kulturális, szociális változások nem maradtak hatás nélkül az értelmiség számszerű növekedésére, és tudatának fejlődésére sem. Növekedett a7 üzemekben dolgozó értelmiségiek száma, de a ktsz-ekben nem elegendő a műszaki értelmiség. Az állami gazdaságban, a TTTV- nál (talajjavító) és a kutatóintézetekben a szakember-ellátottság általában megfelel az igényeknek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben viszont mindössze hét főiskolai, egyetemi végzettségű szakember van. A városban jelentős számú pedagógus dolgozik. Az alsó, a közép, és a felsőfokú intézményekben mintegy háromszáz. Az államigazgatás, az egészségügy, a közlekedés, a pénzügy és egyéb területen dolgozó értelmiségiek száma megközelitd a kétszázat. Az értelmiség befolyással van a város gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életére. Döntő többségük tudásával, szervező-irányitó'készségével kiérdemelte a munkások, a mezőgazdasági dolgozók megbecsülését. Az értelmiség egy részének közéleti passzivitása lassítja a város néhány jelentős gondjának megoldását, egyebek közt a városfejlesztést, az ismeretterjesztést, a klubéletet, a társadalmi munka további kibontakoztatását. Az ifjúság életét, munkáját, erkölcsi felfogását és magatartását társadalmunk állapota határozza meg. A város politikai, gazdasági, kulturális helyzete, a szülők, a lakosság, az iskola és a munkahely, a hírközlő eszközök összességében formálja értelmi és érzelmi világát. A városban 2017 általános iskolás van. A 15—30 éves korúak száma több mint 3 ezer 500, így a lakosság mintegy negyed részét fiatalok teszik ki. A közép- ' és felsőfokú intézetekben tanul mintegy 1300 fiú és lány. Az ifjúság ilyen összetétele a váro6 sajátosságából következik. Tudomásul kell venni, hogy az egyes rétegek életmódja, politikai, kulturális állapota eltérő. Nagyobbik részük az iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben, a mezőgazdaságban dolgozik. A város fejlesztésében az elmúlt időszakban sok erőfeszítéssel sikerült előrelépni. Egyik legnagyobb eredmény, hogy befejeződött a 44-es főközlekedési út átkelési szakaszának korszerűsítése, átépítése, s ezzel együtt a városközpont csapadék- és szennyvizének elvezetésére is megteremtődtek a feltételek. Megépült a szennyvíz- tisztító telep. A város vízellátásának javítására is megtörténték a szükséges intézkedések. Megépült 12 állami és 60 OTP- lakás, továbbá saját erőből, és hitellel 390 családi és társas- ház. Elkészült a város részletes rendezési terve, a városközpont és az üdülőtelep rendezési terve. Kialakult az ipartelep, a ktsz-ek végleges helye. Szanálások útján további terület került átadásra az OTP-nek lakásépítés céljára. Tovább folytatódott a belterületi új lakótelepek és külterületi lakott helyek villamositása. Az erőfeszítések ellenére sem javult kielégítően a lakáshelyzet, a lakás- állománjl az utóbbi tíz év alatt csak 12 százalékkal nőtt, s a száz lakásra jutó lakosok száma 316. 1970. OKlOtíLK 13. A városfejlesztésben elért mérsékelt előrelépés oka főképpen az, hogy Szarvas a III. ötéves terv beindulása után lett várossá, s a rövid idő nem volt elegendő a korábban felhalmozódott elmaradás megszüntetésére. B dolgozók érdekeit képviselők ne szenvedjenek hátrányt A beszámoló többek közt megállapította, hogy a társadalmi élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista munka ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, önfeláldozó- an dolgozó állampolgárok ne szenvedjenek hátrányt azokkal szemben, akik közömböseik, csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Majd részletesen taglalta a beszámoló a párt- szervezetek munkáját, miszerint tevékenységük nyomán fejlődött a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége, gazdagodott a dolgozók szocialista öntudata, társadalmi felelősségérzete. Ez a változás elsősorban abban érzékelhető, hogy nemcsak felismerték a színvonalasabb munka szükségességét, hanem ennek Mit ír a lap a megfelelően alakították gyakorlati tevékenységüket. Fő jellemzője ennek, hogy az alapszervezetek igyekeztek a vállalati gazdaságpolitika kialakítására, s olyan légkör kezd kialakulni, hogy a feladatokat, célokat a társadalmi és vállalati érdekek helyes egyeztetésével ítélik meg. A városi pártértekezlet küldöttei egyetértésüket fejezték ki a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveivel. Egyetértenek egyebek közt azzal is, hogy a mulasztókat egyformán vonják felelősségre mindenütt. Kérik továbbá a felsőbb párt. és állami szerveket: tegyenek intézkedéseket, hogy a középiskolákban a színvonalbeli különbségek szűnjenek meg, ezzel is javuljon a munkásszülők gyermekeinek felvételi lehetősége a főiskolákon. Továbbiakban a pártértekezlet javasolta a megyei és az országos szerveknek, hogy a magánerőből épülő lakásoknál az első befizetés ősz- szegét csökkentsék, hogy a kiskeresetűek és a fiatalok lakásgondja gyorsabban nyerjen megoldást. Ugyancsak javasolta a pártértekezlet, hogy a gyenge minőségű talajon, rossz adottságok közt gazdálkodó szövetkezeteknek kedvezményt biztosítsanak; más elbírálás alá essenek, mint a jó földön gazdálkodók, hiszen a rosszabb adottságokkal bíró szövetkezetekben a dolgozók életkörülményei is lassabban javulnak. Miután a pártértekezlet megválasztotta a pártbizottság tagjait, a megyei pártértekezlet küldötteit, s a pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket, a második napirendi pontnál elnöklő Juhász Sándor berekesztette a tanácskozást (Cserei) pártértekezletekről? (MTI-fotó — Jászai Csaba felv.)
