Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
A k or Him ények javítására egymillió forint — Úf bölcsődék is kellenek Napirenden a nők helyzete Sarkadon (Tudósítónktól) A községi tanács végrehajtó bizottsága Sarkadon a közelmúltban tárgyalta a nők gazdasági és szociális helyzetét. A beszámoló első résziében foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának ez év februárjában hozott határozatából adódó feladatokkal. A vb-ülés előtt hat üzemnél felmérést végeztek a nők gazdasági, társadalmi, politikai, valamint szociális helyzetéről. A kendergyámál az elmúlt évben jelentősen javult a helyzetük, a munkakörülményeik, erre egymillió forintot fordítottak a gyár vezetői. Többek között öltözőkét létesítettek, javították a fürdő felszerelését és porelszívót is biztosítottak. A gyárnál jelenleg az egészségi és szociális ellátottság megfelelő. Az ÁFÉSZ-nél közel 200 nő dolgozik többségük a különböző egységekben. A felmérés során foglalkoztak a vezetésben való részvétellel is s megállapították, hogy az ÁFÉSZ-nél például három női csoportvezető és 23 boltvezető dolgozik. A háziipari szövetkezetnél szintén a munkakörülményeket és az áüagkereEgymillió szabálysértés Ügyészségi elemzés a szabálysértési eljárások törvényességéről Az ügyészi szervek elemezték a szabálysértésekkel kapcsolatos 1969. évi ügyforgalom alakulását. Az elmúlt évben mintegy 500 ezer szabálysértési ügyben hoztak határozatot, s hasonló arányt képviselt a helyszíni bírságolás: így együttesen mintegy egymillió esetben foglalkoztak szabálysértési üggyel a különböző hatóságok. Az előző évekhez képest országosan kevesebb volt a szabálysértési eljárás, a két legnagyobb ügyforgalmú hatóságnál — a tanácsoknál és a rendőrségnél — pedig nagyobb mérvű volt a csökkenés. A tanácsi igazgatási szerveknél főleg azért, mert a szabálysértések nagy részének elbírálása a községi tanácsok hatáskörébe került, másrészt a községekben kevesebbszer indítottak hivatalból eljárást olyan szabálysértések miatt, amelyeket korábban a járási tanácsok bíráltak el. A rendőri szervek különösen a közlekedési szabálysértési ügyekben, de egyéb területeken is gyakran alkalmaztak — eljáráson kívüli ■—i figyelmeztetést. Mintegy 310 ezer ügyben született marasztaló — bírságolást és elzárást kiszabó •— határozat. Ez mintegy 110 ezerrel volt kevesebb, mint a feljelentések száma. A tanácsi igazgatási szervek hatáskörébe tartozóan leggyakrabban tulajdon elleni, iskolai, közegészségügyi, köz- tisztasági szabálysértések fordultak elő, a rendőrség hatáskörébe tartozóknál pedig főleg közlekedési szabálysértések miatt került sor eljárásra. A közrend és a közbiztonság sérelmére elkövetett szabálysértések között leggyakoribb a botrányt okozó részegség, verekedés, garázdaság miatt indult eljárás. Emelkedett a vám-, deviza- és pénzügyi szabálysértések száma is. Az állami kereskedelmi felügyelőségek által elbírált szabálysértések között főleg az árdrágítás és a vásárlók megkárosítása miatt indítottak eljárást s a legtöbb bírságolásra a szövetkezeti szektorban került sor. Az elemzés megállapította, hogy a szabálysértési eljárások terén általában megfelelően érvényesül a törvényesség, azonban a szabálysértések és a bűntettek elhatárolása, egyes eljárási szabályok helytelen értelmezése, alkalmazása kapcsán téves esetenként pedig törvénysértő ha- ; tározatok is születtek. Megjelent a Jelenkor októberi száma Gazdag, változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmányanyaggal jelentkezik a pécsi folyóirat új száma. A lap élén Bertha Bulcsúnak Csorba Győzővel készített interjúját olvashatjuk, s ehhez kapcsolódnak a Pécsett élő költő új versei. A lírai rovatban Vízvezetékszerelési, fürdőberendezési» valamint központifű tés-szerelési munkát közületek és magánosok részére rövid határidővel vállal a BÉKÉSI ÉPÍTŐIPARI KTSZ. Békés, Szarvasi út 43. Telefon: 52. x 4 BS&MB'US 1970. OKTOBER 13. ezenkívül többek között De- mény Ottó, Gyurkovics Tibor, Kormos István és Lovász Pál verseit közli a folyóirat A prózai írások közül két fiatal novellista, Ajtony Árpád és Czakó Gábor elbeszélése, valamint Bebesi Károly irodalmi riportja érdemel figyelmet. Gazdag és változatos az új szám tanulmányrovata. Pomo- gáts Béla újvidéki látogatásáról számol be, s képet ad a vajdasági magyar irodalom helyzetéről. Turczel Lajos, a pozsonyi egyetem magyar irodalmi tanszékének vezetője a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését vázolja, Janez Rotar, a móriban egyetem tanára pedig a mai szlovén irodalom helyzetét elemzi. Ehhez az összeállításhoz kapcsolódnak Gencso Hriszto- zov, fiatal bolgár költő versei Bende Anna fordításában. Érdeklődésre tarthat számot Csányi László Illyés Gyula prózájáról szóló tanulmánya, valamint Bécsy Tamás drámaelméleti munkájának új részlete. setet vizsgálták. Az utóbbi megfelelő, a munkakörülmények viszont igen rosszak. A létszámhoz viszonyítva, a terület kicsi, túlzsúfoltság tapasztalható. Az egészségi és szociális ellátottság sincs kellően biztosítva. Foglalkoztak a nők politikai képzésének vizsgálatával is, s megállapították, hogy a munkahelyek vezetői kellő gondot for_ dítanak erre. A kend ergy árnál például a nők 60 százaléka részt vesz a különböző párt- és állami oktatásban. A beszámoló megvitatása során sokan mondták él véleményüket és javaslataikat a további munkát illetően. Különösen hangsúlyozták az; óvodák és napközi otthonok férőhelye növelésének fontosságát e létesítmények konszerűsítését, melyre nagy szükség van. Fontos lenne, hogy a mezőgazdasági és ipari üzemek egyaránt anyagilag is hozzájáruljanak ilyen intézmények létesítéséhez, mert a jövőben munkába lépő anyák csak úgy tudnak eredményesen dolgozni munkahelyükön, ha gyermeküket megfelelőn el is tudják helyezni. (Ormosi) A hét — egy ígéretes sorozat első adása Nem volt rossz sorozat A Tv I jelenti. Érdekesen, gondolatéb-: resztően szólt politikai, gazda- j sági, társadalmi eseményekről — igaz, egy-egy számában olyan sokféle témáról, hogy az néha felületességhez, túlzott általánosításokhoz vezetett. Különösen az utóbbi hónapokban. A sorozat lassan-lassan túlélte önmagát... Vasárnap este aztán A TV jelenti helyén először mutatkozott be A hét. Ahogy a műsort vezető Vitray Tamás mondta, az új műsor nem utóda a réginek, bár az előzménye volt a mostaninak. Az első adás láttán — igazat kell néki adnunk. Ugyanígy abban is, amit a főcímről állított: érdekes, korszerű, kielégíti a képzőművészeti, televíziós és modern tipográfiai igényéket. Ami magát a műsort illeti: A hét első jelentkezése ígéretes. Annyit vállalt, amennyit meg is tudott valósítani. LátRejtély Az egyik hivatalunkat napok óta foglalkoztatja egy különös esemény. Reggel, úgy nyolc-fél kilenc között csörög a telefon, felveszik; a kagylóból erőteljes szuszogás hallatszik. Más semmi. Egyelőre. Többszöri kérdésre, sürgetésre, végre megszólal egy rikácsoló hangocska: — Halló, itt ki beszél? Utána semmi szöveg, csak ismét az erőteljes szuszogás, s végül kattan a készülék és csend. Másnap reggelig Másnap mindez újra kezdődik. Menetrendszerűen. A rejtélyes esettel kapcsolatban többféle verzió kapott lábra: 1. Egy papagáj telefonál, ugyanis a hang noha érthető szöveget mond, mintha nem emberi lenne Ellenvetés: egy papagáj ha tud is telefonálni, de nem tud tárcsázni. 2. Egy majom telefonál Az tud tárcsázni. Ellenvetés: egy majom nem tudhat beszélni. 3. Egy majom tárcsázik és egy papagáj beszél. Jó barátok, ketten vannak a lakásban, unatkoznak, telefon van és megengedhetik maguknak ezt a viccet. Ha valaki tud jobbat, küldje be a szerkesztőségbe. —SGy— tunk egy valóban egyedülálló filmet a közel-keleti helyzetről, hallhattunk egy páratlan riportot Arafattal, a mai világ- politika egyik leginkább reflektorfényben álló alakjával. És hallottunk egy tanulságos elemzést az árak és keresetek növekedéséről, arányáról — az életszívonalunkról. Mindkét témáról alaposabban, részletesebben szólt a műsor, mint hetekkel előbb A TV jelenti-ben szólhatott volna. Ami kifogásunk mégis van: jó lett volna az Araíat-interjú előtt egy rövid történeti áttekintés a közel- keleti helyzet utolsó negyed- századáról. A műsor elemzőbb jellege is ezt kívánta volna. A másik kifogás pedig: az árak és bérek helyzetével foglalkozó beszélgetés hangvétele jóval köny- nyedébb volt a téma által megkívántnál. A nézőben joggal támadhatott olyan érzés: „könnyű az örvendetesen alakuló tendenciáról beszélni a stúdióban, a lakosság nem jelentéktelen rétegét képező alacsonyfizeté- sűefc, nyugdíjasok számára azonban korántsem ennyire megnyugtató a helyzet”. Ugyanez az elemzés komolyabb formában — kicsit az említett rétegek szemszögéből — rokonszenvesebb lett volna. Talán igazabb is. Mindezzel együtt: a műsor ígéretes. Az említett hiányosságok — úgy gondoljuk —, inkább a kezdet bátortalanságából adódtak. És jogos lehet a remény, hogy a következőkben A hét teljesebben tudja megvalósítani vállalt célját: elkerülni a túlzásokat, a pátoszt, a tartalmatlan lelkendezést, s komoly szóval, felelősségteljesen fog elgondolkodtatni két-három millió tv-nézöt D. Gy. Petrovácz István Szombatra péntek Regény 20. Biztosan igaza van. Ha az oroszok kiverik innen a németeket, vége lesz a háborúnak. Hazaengedik a katonákat. Apa is megjön, Beleznai apja, talán Szélesé is. Az emberek újra dolgoznak. Felszántják a földeket, búzát" vetnek, állatot nevelnek. Lesz kenyér, zsír, szalonna. Nem üvöltenek a szirénák, nem bombáznak többé, nem kell félni az utcán. Kezdődik az iskola. És én a valóságban is másodikos leszek... Soltész doktor úr akkor járt nálunk utoljára. Azóta több mint egy hónap telt eL Előbb Kelemen hagyott itt bennünket, három hete Börcsök. Már csak öten vagyunk. Naponta átjárunk a szomszéd tanyába, én eleséget viszek a malacoknak. Széles híreket Bakos bácsinak. Nappal a magasfigyelőből kémleljük a határt, éjjelre bekötjük a buktatókat, csapdákat a kolompba s a tornácon őrködünk. Várjuk az oroszokat Egy hónapja még csak a szomszédaink miatt vártuk. Most már magunkért is. Hiszen különben soha nem szabadulunk ki innen. Csak az oroszok segítségével. Ezt mindnyájan tudjuk. Rad- nai is. Vajon Radnai mit érez? És Dini péká? Dini, mióta Börcsök nincs köztünk, olyan, mint egy nagy gyerek. Jókedvű, játékos, különösen szeret birkózni. Ha fürödni megyünk egy szál, torna- nadrágban birkózik a parton Szélessel, Radnaival. Bemennek a vízbe, lemártóznak s azután egymásnak esnek. Ügy, vizesen. Dénes azt mondja, a görögök bekenték magukat különböző olajokkal, hogy jobban csúsz- szon a testük. Dénes erős fiú, fél perc alatt földhöz vághatná Jóskát vagy Lajost, de nem teszi, inkább eljátszadozgat velük, amíg azok ki nem merülnek teljesen. Sokat gondolkozom, vajon Déns valóban fél-e az oroszoktól? Ha fél, honnan a vidámsága, a jókedve? Mutatja csak? Hogy bennünk tartsa a lelket? Én Dini félelmét ott, a kukoricásban se értettem. Hiszen sem ő, sem az apja nem tett senkinek soha rosszat. Lám, Soltész doktor úr nem fél. Nagyapám sem fél. Anya már, azt hiszem, igen. Attól tart, ha apa leszerel, nem veszik vissza a jegyhivatalba. De én tudom, hogy apa nem akar tisztviselő maradni. Nem tudni, lesz-e jegyhivatal, s ha lesz is, apa már a nyár elején, amikor legutoljára itthon volt szabadságon, arról beszélt, ha vége a háborúnak, kőművesekhez megy dolgozni. Ha vége lesz a háborúnak! Egyelőre a németek és a magyarok támadnak. Átlépték a határt, betörtek Erdélybe. De csak a hegyekig jutottak* Világosnál áll a front. Hány kilométer ide Világos? Figyelni kellett volna, amikor földrajz órán tanultuk. Huszonöt lehet vagy ötven? Tiszta időben, reggelenként néha nagy messziről, halványkéken idesejlenek a hegyek. Nagyapám azt mondta: a világosi hegyek; Ha megindul a támadás, két- három napig tarthat, amíg ideérnek. De mikor indul? És ha igaz a csodafegyver? A németek új fegyvere? Ha visz- szajönnek Börcsökék* Radnai apja? Végeznek velünk. Biztosan. Erről nem beszélünk. Legalábbis , előttem nem beszélnek. Vajon Dini péká, Beleznai tudták, miért mentünk mi Szélessel horgászni? Biztosan. Különben Dénes aligha engedett volna ei bennünket a hídhoz. Sanyi is tudta, hogy egész napra megyünk. Ö csomagolta be a zsákba az élelmet, a kenyeret, hagymát. És Radnai? Csak nekem nem mondták meg?
