Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Kubai zászló leng a 9-es iskolán ..,

A riasztócsengő megszólal. A gyérekek fegyelmezett rendekben vonulnak az előcsarnokba, amelynek falán egy márvány- tábla hirdeti ' Conrado Benitez Garda, a mártírhalált halt hős kubai tanító nevét,

A vendégek megérkeznek. Név szerint. Emiliő Garcia, a kubai SZOT (CTC) elnökségének tagja és Ramon Fernandez területi titkár, ,

Az emeleti lépcsősoron az énekkar a „Kubai dalba” kezd, amelyet Széplaky Endréné ta-. nárnő tanított be. A megkoszorúzott márványtabla előtt alig titkolhatóan könnyes szentekkel állnak a vendégek. „Éljen ... éljen...” — ezt akarták mondani, de a meghatottságtól szóhoz sem tudnak jutni.

A tanári szobában Bartylk Istvánná igazgató fogadta őket. A szakszervezet nevében pedig Elender Pálné adta át a tantestület és a tanulók meleg üdvözletét. A kedves vendégek ezután a tantermeket és a gyakorlóműhelyt látogatták meg; ahonnan ajándékokat is kaptak. A műhelyben készült dolgodból egy-egy mintapéldányt adtak át számukra a tanulók.

Búcsúzóul Emilió Garda megható szavakkal búcsúzott él az iskolától. Elmondta, hogy kilenc napja vannak Magyarországon, ahol üzemeket, gyárakat látogattak. Mindenütt nagy szeretettel fogadták őket és ők is boldogan vették tudomásul a magyar dolgozó nép eddig elért , eredményeit.

De érzelmileg talán itt kaptak legtöbbet, a Conrado Benitez Gardáról elnevezett iskolában, ahol a holnap embereit nevelik. Azt látták, hogy Magyar- országon milyen magas szinten áll a kultúra. Sajnos — folytatta szavalt Emilió Garda — nálunk sokkal nehezebb a helyzet e téren is. A győzedelmes forradalom Fidel Castro vezetésével nyomorúságos örökséget vett át. Kubának egymillió analfabétája volt, s ehhez a számhoz hozzá kell tenni a félanalfabéták százezreit. Az volt a feladat sok más mellett, hogy kiemelkedjenek a szellemi nyomorból. Conrado Benitez Garcia mint úttörő járt elöl. Életét áldozta a célért s úgy is halt mártírhalált, mint forradalmár. Büszkék vagyunk rá. és arra is, hogy tólünk olyan nagyon távoli országban van egy iskola, amelyik tiszteli, becsüli emlékét. Ezt a szép élményt elmondjuk majd a kubai pedagógusoknak, dolgozóknak, de a gyerekeknek is.

Az autó a két meghatott vendéggel újabb útra indult. Integető kezeiket még sokáig látták a kapuban álldogáló pedagógusok.

H. I.

" ■ .3 :■

Olaszok Firenzéből — Oübtfrgö bor-kam’onok

Az őszi napsütésben szürkén kígyózó út mellett hatalmas, zöldre festett táblán fehér nyü mutatja az utat Bukarest felé. A magyar-aromán határátkelő, hoz vezető út egy szakasza a Fehér-Körös bal partja mellett húzódik. A nemrég még a töltés koronájáig érő, megvadult víz helyett most egy keskeny víztükör csillog a mederben.

A határátkelőhely ideiglenesen felállított faházikója előtt, a leeresztett sorompónál határőr áll, aki szeméhez emeli a látcsövét. A távcsövön. át tisztán kivehető egy olasz rendszámú Alfa Rómeó és mögötte két, bolgár feliratú, hatalmas kamion. Odaát még az útiokmányokat ellenőrzik.

Fekete Pannónia porzik Gyula felől. Amint a leeresztett sorompóhoz ér, lassít és megáll. A vámirodában megszólal a csen-l gő, jelezve, hogy utas érkezett!

Hosszú viharkabátban, poro- san és kissé zavartan néz körül: a motorkerékpáron érkezett fiatalember.

— Ügy látom nem jó helyen járok. Sarkadra szeretnék eljutni.

— Sarkadra ? — Néz rá kissé meglepetten a vámőr.

— Igen, odaígyekeznék.

— Szabad lesz a személyága- zol vány t?

Rövid tanakodás a határőr és j a vámőr között, majd újabb kérdés a fiatalemberhez és mikor kiderül a nyilvánvaló tévedés, visszakapja az igazolványt s megmagyarázzák neki, hogy bizony jócskán eltért a helyes iránytól és azt is, hogy merre folytassa útját,

A két sorompó között a senki földjén suhan az Alfa Rómeó. Fékez és elöre-hátra himbálózva megtorpan. Két magas, hullámos hajú fiatalember bújik ki a kávébarna „meseautóból”, széles gesztussal kísért gyors beszédük elárulja latin származásukat

Olaszok Firenzéből.

Bent az épület tenyérnyi irodájában az IBUSZ kirendeltsége. Dimák Jánosné intézi itt a vízumkiadást, pénzbeváltást. Franciául, románul beszél és szerencsére az egyik olasz, Burchi Franco — aki egyébként mérnök egy firenzei gyárban —

Október 10—31: műszaki könyvnapok

Pénteken az Újságíró Szövetségben tartott sajtótájékoztatón Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi vezetője bejelentette, hogy október 10. és 31. között műszaki könyvijapo- kat rendeznek, amelyre 34-féle új kiadványt hoznak forgalomba. A műszaki olvasó-kultúra évenként ismétlődő országos akciójának megnyitására ezúttal Veszprémben kerül sor.

Sok tízezres olvasótábor es több százas szerzőgárda csoportosul a műszaki könyvkiadás köré, bár az új meg új tudományos eredményekkel' időben — magyarán; nyomdailag — aligha tud lépést tartani a könyvkiadás. Ezért újabban megváltozik a műszaki kiadványok szerepe: eltolódik az ísmerettároláe, az összegezés, a rögzítés felé. Stílusbeli változás, hogy „kevés szóval sokat”, azaz minél több információt kell nyújtani a szerzőknek — ábráik, képek, grafikonok sokasága segítse a megértést

' töri a román nyelvet így a* tán elboldogulunk egymással Miután elintézi a hivatalos formaságokat, beváitja a 30 ezer líráját es amíg az útlevélbe beütik a pecsétet, marad néhány perc a beszélgetésré:

— Harmadszor járok Magyar- országon és őszintén mondhatom, hogy az ország és természetesen a Balaton csodálatos. — Mély lélegzetet vesz. — És ez a levegő?

Meglepődve nézek rá. hiszen azt hittem, hogy a napsütötté Itália kék égé alatt csodálatos lehet a levegő is. A fiatalember észreveszi zavaromat.

— Firenzében a sok gyár füstje miatt bizony eléggé nehéz a levegő. Itt Magyarországon és különösen a Balatonnál olyan tiszta, mint Szicíliában az ég.

Sok idő nem marad a beszélgetésre, meri, közben megérkezik a két kamion.

Jó utat és szép időt kívánva búcsúzunk az olaszoktól.

Széles vállú. napbarnított férfi lép ki a „pilótafülkéből” atléta-! trikóban, farmernadrágban. A j kamion gépkocsivezetője Iván Petrov. Nagyot nyújtózik, olyan í jóízűen, hogy csak úgy ropog-! nak az ízületei. Jólesik, hiszen ! több mint 700 kilométer van! mögötte. A bulgáriai Russe-bólI indultak el, megrakodva tüzes bolgár borral és zamatos szőlővel. Kíváncsian néz körül a „másodpilótával” együtt, mert először kelnek át ezen a határ- szakaszon. Üticéljuk Berlin, ahová 12 tonnányi bort és gyümölcsöt szállítanak.

A vámőrök átvizsgálják a papírokat, plombákat. Ez mindössze 10—15 percet vesz igénybe, mialatt a sofőrök Is átnézik a kocsit, a gumikat, aztán dübörögve megindulnak terhükkel.

Már jóval elmúlt dél. Csend van a határon. A túlsó oldaloh is csak egy magyar rendszámú személygépkocsi áll.

— Ma nagyon csendes napunk van — jegyzi meg a vámőrpu- rancsnok — inkább délutánra várható a csúcsforgalom, de máskor délelőtt is sokkal többen fordulnak meg itt. A júniusi megnyitó óta augusztus volt a legforgalmasabb hónapunk, akkor alig győztük a munkát. A kamionokon kivüi jönnek és mennek itt át gyalog, kerékpárral, autóbusszal. Jövőre még ennél is többre számítunk, hiszen ‘most még nem sokan tudnak, különösen külföldön, erről az átkelőhelyről.

— Honnan és merre igyekeznek az itt átjött teherszállító kamionok?

— Változatos az útirányuk. A törökök általában Finnországba, Svájcba, az NSZK-ba mennek gyümölccsel. A bolgárok

bort. konzervet, gy ümölcsöt, akkumulátort visznek CsehatlO vákiába, NDK-ba. A románok textiláruval Igyekeznek Ausztriába. Nyugat-Németországba, de volt már itt belga kamion is, amely a romániai árvízkárosultaknak vitt segélyszállítmányt. Az elmúlt hónapban Jóval felül volt a százon az itt keresztül haladó kamionok száma. Ezek között valamennyi európai ország kocsija megtalálható volt, a spanyol kivételével.

Most még a faházikóban bonyolódik le az ügyintézés, de a szomszédságában már készül a végleges épület, amely ha elkészül, ideális környezetet biztosit az. itt átutazóknak.

Béla Ottó

és a Ceyloni Kommunista Párt elnökének fnegtaélése

Komóteln Zóltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Biaotloág titkára pénteken találkozott dr. S. A. Wickremasinghe- vel, a Ceyloni Kommunista Párt elnökevei. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a kommunista és munkásmozgalom, Valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során ismételten megnyilvánult a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein alapuló nézete zonossaga.

1970. SZEPTEMBER 26.

3

A lakosság ügyeinek intézése — és ami mögötte van

cj

A járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai az utóbbi időben rendszeresen értékelik a lakosság ügyeinek intézését. Ez annál is inkább érthető, mert a gazdaságirányítással egyenjogúságot kapott tanácsi rendszerünkben az állampolgárok különböző ügyeinek intézése. Ilyen koncepcióba!: legutóbb a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tűzte napirendjére ennek megtárgyalását. A jelentésben megállapítottak csaknem azonosak az egész megyében levő községek tanácsi szerveinek munkájával.

Formailag közelítve ezt a témát nagyon helyes a jelentésnek az a megállapítása, hogy a lakosság ügyeinek Intézése három nagy területre bontható:

1. Szakigazgatási területenként az állampolgárok kezdeményezésére. 2. A tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon felmerülő közérdekű bejelentésekre, egyéni panaszokra és a különböző javaslatok intézésében jelentkező tevékenységre. 3. A nem tanácsi feladatkörbe tartozó kérdésekben felvilágosító és tájékoztatás nyújtásra.

I J a már adva van e kiala- kult fonna, akkor nem lehet közömbös az ügyintézés mögött rejlő nagyon is fontos tartalmi dolog: melyik irodában, ki Intézi el s ki nem a hozzáfordulók ügyeit. Az irodaajtó mögött áll vagy bukik a tanácsi apparátus tekintélyének növelése vagy csökkenése, sőt a lakossággal való jobb kapcsolat kialakítása is. Éppen e gondolat kifejtése adatta e cikk címét is: a lakosság ügyeinek intézése és ami mögötte van.

Az állampolgárok ügyeinek (kicsi vagy nagy) megnyugtató elintézése nagyban függ a tanácsi dolgozó magatartásától. A türelem, a jó szó és a törvény igazságának kimondása még akkor is nyugtatóbban hat. ha az ügyfél kérése nem teljesíthető. Ellenkező esetben a: ügyfél zúgolódva távozik, az: érezve: ügyével nem foglalkoztak kellő gondossággal.

A rvendetes, hogy a gyula járás községeiből — a jelentés szerint — egyre kevesebben fordulnak elintézetlen kéréseikkel magasabb fórumokhoz akár Írásban, akár személyesen. Bár így lenne mindenütt! Sajnos, a mi tapasztalataink egy kicsit eltérőek. Ugyanis szerkesztőségünkhöz a megye különböző részeiből érkeznek levelek, melyek panaszt, panaszt és csaknem ugyanazt a panaszt tartalmazzák: „öt perc alatt kidobtak” — „már két hónapja nem kaptam választ kérésemre a tanácstól” stb. És mindig a tanácsot írják, holott a tanács mit sem tud az ügyéről. Ám tud az ügyintéző, aki egyébként kevésbé

volt udvarias, előzékeny sok esetben. Talán itt jő lenne a gyulai példát meghonosítani: az ügyintéző valamennyi ügyfelét leülteti és Úgy tárgyal. Ha ezt megtennék mindenütt, akkor valóban nem volna „öt perc alatt kidobtak” — sérelem. Azonban ez is kettős. A tárgyalófél sem élhet vissza az udvariassággal és indokolatlanul ne nyújtsa mondanivalóját. Viszont az ügyintéző se tartson „baráti fogadtatást”. Mindketten gondoljanak arra, hogy a folyosón is várakoznak. Az ügyfélfogadási idő is szabályozott.

Az az általános gyakorlat sem helyes, hogy a fogadási idő „jó kihasználásáért” egyszerre több ügyfél tartózkodik az irodában. Légtöbb esetben nem mások fülének szánt kérdések kerülnek megtárgyalásra. Ilyen esetben gyakran olyan tények és körülmények maradnak elmon- datlanul, melyek a hatósági döntésre is kihatással lehetnek. Az időbeliség is furcsa képet mutat helyenként. Egyes kérelmek meglepően rövid időn belül elintézést nyernek, mások indokolatlanul késedelmet szenvednek. Ennek oka: a nem megfelelő körültekintés, sok esetben a szubjektivizmus. Erre Elek nagyközség tanácsának ipari szakigazgatását példázzuk, ahol három esetben tagadták meg az iparengedély megadását. Indokolatlan lehetett, mert a fellebbezés után (másodfok) kiadták az iparigazolványokat.

Az ügyintézésre példáztuk^ hogy szerkesztőségünkbe olyan' észrevételek is érkeztek: „már két hónapja nem kaptam választ”. Tanúnk ez a mostani jelentés is, mely Méhkerék község ügyintézését így jellemzi: „Különösképp nem fogadható el olyan helyzet, mint amelyet Méhkerék községben tapasztaltunk. Ebben az évben beérkezett 753 iktatott ügyiratból 105-öt harminc napon túl intéztek el. Sőt volt olyan is, mely több mint három hónapja elintézetlen.” .

A leírtak megszüntetései „ sokféle lehetőség kínálkozik és községenként más-más sorrendűségben jelentkeznek a feladatok megoldásai. Egy azonban biztos: szakítani kell a hivatali titoktartást hátrányosan érintő és az ügyfelek méltányos érdekeit is sértő ügy- félfogadási móddal. A felmerülő fogyatékosságok megszüntetése, a folyamatos minőségi javulás érdekében a járási szakigazgatási szervek vizsgálatai, célellenőrzései során segítséget nyújthatnak. És ha a községi szakigazgatási szervek is erre törekszenek, akkor együtt megfelelő garancia van a további kibontakozásra. Mindennek a lakosság veszi hasznát.

Rocskár János