Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
Nagy érdeklődés a Bolgár Kultúra Hete eseményei iránt Sok látogatója van a Bolgár! Kultúra Hete különböző rendez- j vényeinek. Az előadásoknak, ürmein műsoroknak, tárlatok-! nak... mindenütt érdeklődés, elismerés, taps fogadja a testvéri nép kultúrájának követeit, a bolgár művészet sokfele produktumát. ink a termelőszövetkezet vezetőivel, dolgozóival találkoztak. Szombaton a Bolgár Kulturális Központ igazgatója ad fogadást a Hét megyei szervezőinek tiszteletére, vasárnap pedig a dobozi Dózsa filmszínház előadása — a Cár és a tábornok című Igen népszerűek azok a vásárlással egybekötött kiállítások, amelyek a megye négy városának ajándékboltjaiban folynak. Egy békéscsabai bizonyíték: elfogytak a bemutatott szőnyeglek, szőttesek, s a bőráruk egy részéből is hiány mutatkozik. Ez a tény a kiállítás elismerését jelenti. S az ajándékboltokat dicséri, hogy a már elfogyott termékeket megrendelés esetén 10 nap alatt beszerzi az érdeklődők számára. A pénteki nap legfőbb esemé-' nye egyébként a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-hez fűződött, ahol bolgár vendégebolgár filmet vetítik — zárj a a Bolgár Kultúra Hetének programját. Helyreigazítás A különböző sajtóorgánumok í nem túlságosan szeretik, ha valaki vagy valami korábbi állí- | tásaik helyreigazítására kény- i szeriti őket Néha előfordul azonban, hogy örülni lehet egy- j egy korábbi tény módosulása- nak. Ilyen kellemes helyzetbej került a Népújság szerkesztősége. Korábban közöltük, hogy a Megyei Művelődési Központ buBartók hazatalált II uszonöt évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án, a New York-i West Side Hospitalban halt meg Bartók Béla. Még nem töltötte be hatvanötödik életévét Néhány héttel előbb vezércikk jelent meg a budapesti Színház című lapban: „Bartók jöjjön haza!” Senki sem sejtette itthon, milyen válságos volt már az állapota. „Pedig én is szeretnék hazamenni, végleg” — írta július 1- én Zádor Jenőnek Hollywoodba. Nagyon vártuk haza. Bizért volt nagy a megdöbbenés, amikor halálhírét kaptuk. Talán ebből a megdöbbenésből ered, hogy halálának évfordulóit jobban számon tartottuk máig, mint a születésnapját. 1955 szeptemberében, a tizedik évfordulón még szorongva emlékeztünk: vajon eleget tettünk-e, hogy művészetéi: birtokunkba vegyük? Mert a fasizmussal, sovinizmussal, korlátoltsággal szembeni magatartásának, szigorú erkölcsi tisztaságának emlegetése, emberi alakjának legendás fénybe állítása közben sokáig hiányoztak művei a magyar hangversenyéletből. Üjabb évtizeddel később azonban már büszkén említette minden ünnepi szónoklat és írás: Bartók ha za talált A z igazság az, hogy mi ta- láltunk rá. A koncertdobogón egy ideig ritka vendég volt. De énekelték a kórusok: munkások, parasztok, énekkarai meg — a gyerekék. Akik közben felnőttek. 1945 decemberében az Operaház bemutatta A csodálatos* manda- rin-t, teljes színpadi trilógiája azóta van nálunk műsoron. De csak nemrég vonzza úgy az embereket, hogy minden előadásán telve a nézőtér. Szerény szavú orvosprofesszor mondta a Kékszakállú utáni egyik szünetben: — Régebben csak Székely Mihály hangjáért ültem be ehhez a darabhoz, most türelmetlenül kívánom hallani a fényt árasztó C-dúrt az ötödik ajtó feltárulá- sakor: a műtétek után, a sok kínlódással való küszködés után megtisztítja érzékeimet, felfrissíti idegsejtjeimet, a magam szűk világát egész világmindenséggé tágítja, A z értetlenség megszünésé- hez semmi egyéb nem kellett, csak hallatni, megszólaltatni, egyre többet játszani a Lmsmss ISU«. SZEPTEMBER 36< műveit. Az idősebb generációból talán még akadnak, akik ismételgetik, hogy érthetetlen. De ! kérdezzünk rájuk: — A Divertimento? — Ja, az más, azt én is élvezem. A csodálatos mandarin? — Na, persze, az izgalmas, érdekes. A Concerto? — Hát, az nem olyan borzasztóan „modem”. A vonósnégyesek? — Az már nem nekem való... Ha tovább kérdezünk, kiderül, hogy akinek nem való, az vagy nem hallgatta még nyugodtan végig egyik Bartók Kvartettet sem, vagy olyan emberről van szó, aki egyáltalán nem hallgat soha kamarazenét. Aki hallgatja, érti is eiőbb-utóbb. Aki érti, élvezi és szereti. Mióta gyakran szerepel, azóta csak szaporodnak az élvezői. 1YT álunk, a hazájában, több ■ tényező könnyíti meg a ! Bartók-művek jobb megértését: i a népdal elemei, zenei jelrend- : szere már az iskolából, rádió- : zásból ismert; a népzenére ala- ; pozott magyar kompozíciók : alaphangja, legjellemzőbb közös ■ vonásai szintén, Természetes, ; hogy ebben a környezetben : más a megszólaló bartóki hang : akusztikája, rezonanciája, mint: bárhol másutt a földön. Ez pe- : dig nemcsak a megértését köny- : nyiti meg, hanem a megszólal- S tatását is. A felcsendülő muzsi- ■ ka az előadók és a hallgatók ■ kontaktusában válik művészi j élménnyé. A jó élménykapcso- • latból nemcsak a hallgatók pro- 5 fitálnak, hanem a muzsikusok ! is. Ezért nem jelentéktelen az a j semmiféle kottával sem ábrá- ! zolható különbség, mely a ma- í gyár muzsikusok Bartók-tolmá- jj csolását megkülönbözteti a többi 5 művészétől. A világon sok jó ; Bartók-interpretáfor akad ma * már. De mikor magyar zenekar : szerepel valahol idegenben, min_ 5 dig nyújt valamit a hallgatói-: nak, amit előbb nem ismertek,! nem fedeztek fél a különben is- ; merős művekben. Az ősforrás, a ; szülőföld együttzengését. Alig ; akad méltatás, amely szóvá ne ; tenné egy-egy Ferencsik, Tátrai,» Fischer Annie koncert után í Bartók-tolmácsolásuk hitelessé- : gét, a komponistával közös s anyanyelv felismerését. £ lí artók zenéje ma már köz- • kincs nálunk is. Szerző- J menyeit ezrek hallgatják, tanul- jj ják, éneklik és muzsikálják. Az: idegenben elhunyt nagy mester,; huszonöt évvel a halála után; hazatalált. Végleg. fodor Lajos ; Bartók Béla halálának és a jövő esztendő márciusában ünnepeljük születésének 90. évfordulóját. E két dátum között — s részben már a szeptember 26-át megelőző napokban is — a Bartókra való emlékezet; a legfőbb program a zenei élet különböző fórumain. így van ez a békéscsabai 2. számú általános, iskolában is, ahol szerdán délután az énekkar mintegy 70 úttörőegyenruhás tagja gyűlt össze, hogy fölidézze a gyerekeket annyira sze— ifimnél lét-tanfolyamára fél százan jelentkeztek... a hivatalos beiratkozási időszakban. Az első órák után — az érdeklődés fokozódása miatt — néhány tucattal nagyobb számat írhattunk le.. örömmel. A legutóbbi adat pedig: 103 növendék. Szívesen közöljük. S helyt adunk az esetleges újabb gyarapodásról beszámoló hírnek. Más tanfolyamok vonatkozásában is... Ami a 103 tanítványt illeti: hat csoportban igyekeznek elsajátítani a táncművészet alapvető és haladó elemeit Vannak most tanülni kezdő egészen fiatalok és vannak olyanok, akik már 10 esztendeje táncolnak. A maguk szintjén mindannyian, a tanfolyam 15. jubileumára tervezett januári bemutatóra készülnek. ez a címe annak — a városi ta_ t nács művelődésügyi osztálya és a TIT helyi szervezete által rendezett — előadásnak, amelyet szeptember 28-án fél hat-' kor, a szarvasi 2. számú álta- j János iskola dísztermében tarti Lang Gusztáv, a zeneiskola igazgatója. A zeneszerző halálának rető, számukra oly sok müvet alkotó korszakot nyitó zeneszerző emlékét. Először Illyés Gyula csodálatos Bartók-versét hallgatták meg hanglemezről a fiatalok, majd egy levélrészletre került sor, melyben Bartók kifejti, hogy zenéjének egyik legfontosabb eszméje a népek testvériségének elősegítése. Ezután nyolcadikosok számoltak be társaiknak arról, amit Bartókról tudnak. Életéről, népdalgyűjtő útjairól, műveiről, ezek közül is elsősorban a kórusokról. Közben énekeltek, leginkább Bartók Békés megyei gyűjtéséből: a Jaj, de szépen esik az esőt, a Kimegyek a doberdói harctérre című új stílusú népdalt és a talán legismertebbet, az Elindultam szép hazámból-t. Szépen, tisztán — és ami legalább ilyen fontos: örömmel — énekeltek a gyerekek, hogy aztán a valamilyen hangszeren tanulóknak adják át a teret. Mekis Éva és Ferdi- nándy Csaba zongoráztak, Ben- eédi Adrienn és Vozár Márta hegedűitek — őket a7 iskola volt növendéke, a már középiskolás Zahorán Marta kísérte. A gyerekek már hazamentek, amikor Sárhelyi Jenóné énék- szakfelügyelőtől, a kórus vezetőjétől egymondatos összefoglalót kértünk a Bartók-emlékév iskolai megnyitójáról: — Gondolatébresztésnek szántuk a mai délutánt, egy folyamat megindításának, melynek célja Bartók Béla életének, művészetének minél jobb megismertetése, s ezen keresztül az igazán értékes zene megkedvel- tetése. 25. évfordulóján lezajló ünnepi megemlékezést irodalmi és zenei szemelvények egészítik ki. Békéscsaba és Gyula után. Szarvas már a harmadik helység megyénkben, ahol a TIT Bar- tók-emlékestet rendez. Jó volna, ha a sorozat ezzel nem szakadna meg._ Tegnap este vendég voltam második elemista lányom birodalmában. A gondosan bekötött könyvek és füzetek, az órarend és a tornazsák mellett találtam egy házilag készített .,Tisztasági táblát”. A táblán gyönyörű betűkkel sorakozik egymás után családunk névsora: édesanya, édesapa, öcsi, Olgi. Mindenkinek sok szép piros pontja van, egyedül az öcsi rpblikájában éktelenkedik egy fekete bunkó is. — Ki itt a tisztasági ft'elős? — kérdem. — En — feleli a kislányom. — Akkor mondd meg. hogyan lehet az, hogy édesapának is vannak piros pontjai, %>edig engem sose ellenőriztél. — Ö, te biztosan tiszta vagy, meg aztán olyan keveset voltál itthon, beírtuk távollétedben. — Ilyet nem játszunk! Ha e- lenörzés van, tessék megnézni mindenkit. Nincs protekció! Nos, mit szoktál ellenőrizni? — A körmöket — feleli a lányom hivatalos hangon. — Tessék, rendben van? — Rendben. — Mi következik? T A nyakad. Az is tiszta volt, a fülek is. Ezután a vasalt zsebkendő ellenőrzése következett, és én itt lebuktam. Mert nekem nem volt olyanom. Megpróbáltam védekezni: — Nem is vagyok náthás, nem kell zsebkendő — mondtam. — És ha tüsszenteni kell? — A náthás emberek szoktak tüsszögni, én nem vagyok az. Látszott, hogy nem győztem meg családunk tisztasági felelősét. Viszont ő sem akart ujjat húzni a kedves szülővel, ezért beírt a rovatomba egy piros pontot. De jóval kisebbet, mint a többieknek... (Andódy) Bartók Béla az iskofáisan Szeptember 26-án lesz 25 éve Az ember és társadalom Bartók zenéjében — Petrovácz István Szombatra péntek Regény egyszer Nagyváradot bomfoáz6. Börcsök minden ismeretlenben partizánt, vagy kémet gyanított. Foglalkozásokon többször is gyakoroltuk, hogyan kell partizánt fogni. Beleznai volt a kijelölt partizán, a kukoricásban bújt él, s nekünk meg kellett találnunk. Beleznai első alkalommal nagyon mafla partizánnak bizonyult. Tíz perc alatt ráakadtunk. Amikor körülvettük, megpróbált menekülni, de Illés elgáncsolta, hátára térdelt, kezét kicsavarta, száját zsebkendővel tömte be. Akkor ért oda Török, aki még bele is rúgott. De senki nem szidta meg, mert Börcsök azt tanította, a partizánokkal és a kémekkel kegyetlenül kell bánni. Legközelebb Beleznai úgy eltűnt, hogy hiába kerestük. Takarodó után került csak elő. A csavargásért fenyítést kapott. Büntetésből egész éjszaka őrt állt. Éjszaka rendszerint ketten őrködtek. Az egyik őr a ház mögött sétált, a másik posztja a ház előtt a tornácon volt, az asztalnál. Egyik sem ülhetett le, nehogy elaludjon. Én előbb Kindlivel, aztán Árváival voltam párban, sötétedés, kor és hajnalban. De nekem mindig a tanya mögötti őrhely jutott. Az első időben bizony sokszor féltem. Ilyenkor felmásztam a jegenyefára. Amikor tak, azt is a jegenyéről néztem végig, de akkor Illés parancsolt fel a magasfigyelőbe. Légiriadó idején soha nem voltunk fedezékben, hanem a figyelőállást foglaltuk él különböző magasabb pontokon és lestük, a repülőkből nem dobnak-e le gyújtólapokat vagy ejtőernyős partizánokat? Börcsök nagyon szeretett volna legalább egyszer gyújtólapot találni a területünkön, légiriadók után ezért többször is átfésültette velünk a határt. De gyújtólapot soha nem leltünk, még csak nem is láttunk. Én viszont láttam a magasfigyelőből, hogyan égett Nagyvá- _ rad a bombázás után. Még haj- * nalban is lila volt az ég álja a Fekete Körös gátja fölött. Azon az éjszakán nem tudtam aludni. Apám Nagyváradon katona... Aratás óta elnéptelenedett a határ. A gátőr tűnt fel néha a Körösök töltésén, nagy ritkán egy motoros járőr. És asszonyok jöttek ki a városból batyuval, targoncával krumpliért, babért. Mi elég hamar megépítettük a tanya körül a Körösök felőli oldalon a drótákadályokat. Csengőket, kolompokat akasztottunk rájuk, s ez mindjárt nagyobb biztonságot adott. Mióta létszámban megfogyatkozott az őrs, éjszaka csak egy őr vigyáz. Napközben az ügyeletes látja él az őrséget. Így én az egész mai napot a magasfigyelőben töltöm. , A többiek változatlanul a tanya környékének erősítésén dolgoznák. Beleznai és Radnai reggel a két tanya szemétdombján Összeszedte az üvegcserepeket, egy lyukas fazékra valót találtak, s délelőtt Széles lerakta őket élivei a dűiőútra, a kanyar táján. Ha motorbdciklivel vagy autóval közelítenének a németek, a defekt biztosítva van! Széles szögesdrótot is szerzett valahol, a szögesdróttal a szomszéd tanyát vették körül három oldalról. A kanálismeder innenső partját még tegnap délután függőlegesre nyestük jó kilométer hosszan, a fűzfabokrokat kiirtottuk. A kanálison aligha jönnék át. Tegnap én is sokat dolgoztam. Ma csak reggelire, ebédre és vacsorára mászok le a magasfigyelőből. A reggeli kamillatea volt, krumplilángossal. A kamillát nyáron magunk szedtük a sziken, van belől egyzsáknyi. Kevés bodzánk és hársfavirágunk is szárad a padláson. S zacskónyi cickafarok. Gyógyte- ának, ha valaki megbetegedne. Ebédre hamisgulyást főzött Széles. Vacsorára csöves kukorica lesz. Délelőtt Széles mint szakács jelentette, hogy elfogyott a lisztünk. Péntek, szeptember nyolcadiké. Egész délelőtt azon vitatkoztunk, kit küldjünk a városba élelemért? Dini péká nehezen tudott dönteni, mindnyájan