Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

Gádoroson ünnepelték a Békés megyei közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom 25 éves évfordulóját Kedden délelőtt a nagyközségi i rangra emelt Gádoroson rendez-! ték meg az emlékülést a Békés megyei közalkalmazotti mozga­lom megindulásának 25 éves év. fordulója alkalmából. A községi pártbizottság tanácnkozási ter­mében megrendezett ülésen részt vettek a szakszervezet megyei bizottságának vezetői, a járási és városi végrehajtó bizottságok elnökei, a szakszervezeti elnö­kök, titkárok, a régi mozgalmi aktivisták ée a házigazda, Gá­doros nagyközség párt- és taná­csi vezetői. Az ünnepséget dr. Sulyok Ist­ván, a szakszervezet megyei el­nöke nyitotta meg. A közalkal­mazotti szakszervezeti mozgalom megyei kialakulásáról, az azóta kifejtett tevékenységről dr. Krasznahorkai György titkár számolt be, dr. Szegvári Péter- né, a központi elnökség tagja pedig az időszerű kérdésekről adott tájékoztatót. A szép számban megjelent vendégek nagy figyelemmel hallgatták Kosznai János, a moz­galom első megyei titkárának felszólalását, aki a felszabadu­lás utáni első évek emlékeit idézte fel. Hasonló érdeklődés­sel fogadták Szabó Istvánnak, a község pártbizottsága titkárának ismertetését Gádoros politi­kai fejlődéséről, valamint a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá­ga elnökének, Szekeres János tá­jékoztatóját Gádoros z5 éves gazdasági eredményeiről. f?J KŐIWVt Vadász Ferenc: Tenyérnyi ég Az író ma Békéscsabán és Békésen találkozik olvasóival A Margit körúti börtön sira-. lom 1 iá znak berendezett zárká­jában várja sorsa beteljesedését Schönherz Zoltán. Ahogy telnek az órák, a halálraítélt számára mind kevesebb lesz a valószínű­sége annak, hogy kegyelmet kap. A szerző, aki korábban évekig együtt dolgozott Schönherz Zol­tánnal az ifjúsági mozgalomban, az egyetlen és utolsó nap fogyó óráiba» belesűrítve mondja él mindazt, amit hőséről tud; gyer­mekkorától, diákéveiről, hatal­mas lendülettel, felkészültséggel végzett forradalmi munkájáról. Elkerüli a szabványos életrajz- irás buktatóit. Műve olyan do- kumervtumregény, melyben ő ma­ga narrátorként bőszéi a sira­lomház lakójáról, akinek élete utolsó óráiban a világból egy te­nyérnyi, égbolt marad, amely a vasrácsos ablak fölött hol elsö­tétül. hol megvilágosodik kissé, aszerint, ahogy a halálraítélt lelki szemei előtt felidéződnek küzdelmekben gazdag élete egy­mást sebesen váltó, fényi» vagy komor képei. Vadász Ferenc nem test jikont, nem állítja Schönherz Zoltánt idealizált, tökéletes és csalhatat­lan politikai eszményképként az olvasó elé. Olyannak mutatja, amilyen a valóságban volt, szív. vei, szenvedéllyel, gazdag érze- lenjvilággal, tudással, minden szép és művészi iránt fogékony embernek. A szerző, ma. pénteken dél­előtt 11 órakor Békéscsabán, a Mii* gyei Könyvtárban ankétot tart művéről, majd este 7 óra­kor Békésen, a művelődési ház­ban találkozik művének s a Nóp- szabdság olvasóival. »»■•miaaiiaianiimmiaani élmény számukra: egy magyar magyaráz. Most szemlélem pontosabban először, de ismerem a túlpart nevezetességeit: a Giustiniani palotát, a mohácsi vész előtti időből; az Emo-Teverest, Cano­va szobraival; a Comtarini pa­lotákat (mór-velencei gótika — Desdemona innen ment férjhez Öttel óhoz, ahogy tartja a hagyo­mány...) a XIV. századi Ferro palota, majd a Fini, Gritti, a gót Mínotto, s a legszebb cso­dák egyike, a Cornereké: feje­delmi, királyi fogadások, legen­dák emlékeit idézik... Velem sétálgatnak vissza a Salute lépcsői elé, s ha már zárva van, bekukucskálunk a kulcslyukon... Nem tartják rangon alulinak. — Ne mulasszák el — mond­tam — Velencének egyik leg­szebb építménye ez... S ha in­formációim nem tévesek, egy és negyed millió oszlopon nyug­szik!... Követnek a parton to­vább... Itt reneszánsz, gót palo­ták és piciny kertremekek so­rakoznak az Accadémiáig: Da­rio, Venier, Mula — erről By­ron dalolt... A tolmács-lányka fordít és kiegészítjük egymást... Keveréknyelven beszélgetünk. — Szép, hogy ilyen messzi földekről összejönnek itt az emberek... — szól az idős ame­rikai. — Velence az emberiségé! — felelem én. — A kultúra össze­köt. Jó volna, ha csak a szép­ségekért és a való értékekért tudna élni az ember... — Velence nagy volt és örö­köt alkotott... — Igen, tudom... önök, ame­rikaiak irigylik Európát a régi kincsekért, műemlékekért... Most is, mikor önök hatalma­sak! Jó volna, ha későbbi szá­zadok számára önök is ilyen ér­tékeket hagyományoznának! Nem tudhattam, milyen gon­dolkodású emberek friss isme­rőseim s neon akartam többet mondani, folytatni a gondolat­sort. Búcsúzóul, mikor átmen­tem az Accadémia hidján, meg­jegyeztem mégis: — Rólunk, magyarokról sokat beszél a világ Kis nép va­gyunk, igaz. De tettünk szolgá­latot az emberiségnek számos I: alkalommal. Ki tudja, ha Ve- j lance virágzása idején, mi nem | tartjuk fel a török ostromát, j megmaradt volna-e ez a sok ; drága műkincs?.., és egész nyu- . gat... önök is, amerikaiak? Nem; kívántam belemelegedni- Útiamra • mentem. Üj irányban tértem j Vissza a Rialtóhoz, „haza”. E napon ebédre — igaz, jó; késéssel — magyar töltött ká- • pasztát engedélyeztem magam- : nak — konzervkészietemből. j A locanda új vendégei ezúttal.; a változatosság kedvéért, spa-; nyolok voltaic. Nők, főleg 18 5 év körüli lányok, egy kofoaább i csősz-nővel. Várakoznak, ácso-; rognak érkeztemkor a kis hall- ■ ban, helyezkednek el. Szólítom : őket, franciául, németül — No parlo italiano... — Én se! Akkor stimmel min- ■ dem... Mivel ők nem tudnak magya- ] rul, én meg spanyolul, olaszul : egyikünk se, így — megértjük ; egymást. Szekszepiljük nem lát- | szik fasisztának. Turisták, ka- j landra vágyók, már jó lábbal ! kifelé a bakfis korbóL Nagy ; „cuccal”, de még nagyobb ál- • mokkái jöttek. Ez rájuk van S írva. Ám én azért is frissen — ! elhagyom őket. Délután már Észak-Velence ! sikátoraiban cserkészek. A Frá- ; ri párját, a másik Pantheon- f templomot — Velence legna- ! gyobb építményét — a SS. Gio- : vanni San Paolót nézegetem, j előtte Colleoni lovas szobrával, j Aztán a Fondamenta Nuovóra j etődök... (Folytatjuk) A harmadik lépés szakasz A plovdivi vásárváros bejárata madártávlatból Szedik a híres bolgár dohányt. Magyarországon már sok szé­pet és jót írtak és mondtak a szocialista bolgár mezőgazdaság eredményeiről. S ez nem vélet­len. A baráti ország mezőgazda­sága, mindenekelőtt a rózsák völgye, a bolgár kertészet már a múltban is ismert volt A nálunk dolgozó bolgár kerté­szek szintén jelentősen hozzá­járultak a bolgár mezőgazdaság­ról kialakult jó véleményhez. Pedig a felszabadulás előtt a bolgár mezőgazdaság Igen mos­toha körülmények között ten­gődött. A földművelés kisüzemi, primitív jellegű volt, a gépek jóformán ismeretlenek voltak a mezőgazdasági termelésben. So­vány tehénkék: vontatta faekék jellemezték a „gépesítettséget”. A mezőgazdaság hozamai igen alacsonyak voltak, a bolgár pa­rasztok közmondásos szorgal­mának pedig szegénység és el­adósodás volt a jutalma. A szocialista forradalom győ­zelme — 1944. szeptember 9-e — után Bulgáriában a mező- gazdaság is a fejlődés útjára lé. pett. Huszonhat év alatt gyöke­resen megváltozott a bolgár me­zőgazdaság képe, jelentős sike­rek születtek. A mezőgazdasági termelés több, mint kétszeresé­re emelkedett, a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma pe­dig felére csökkent. Ma 91 ezer traktor, közel 17 ezer kombájn, 16 ezer tehergépkocsi dolgozik a bolgár földeken. A műtrágya- felhasználás a felszabadulás előtti fél kilogrammról 176 ki­logrammra emelkedett hektá­ronként. Az öntözött terület 37 ezer hektárról 1 millió hektár fölé emelkedett. A búza, kuko­rica, napraforgó termésátlagát Illetően pedig Bulgária élen jár világviszonylatban is. Mi a jellemző a bolgár mező- gazdaság fejlődésére a felsza­badulás után? Mindenekelőtt a termelőeszközök, a termelés koncentrációja. Ennek eddig két szakasza zajlott le. Az első szakaszt a több, mint egymillió kisparaszti gazdaság­nak mintegy 3200 termelőszövet­kezetbe való tömörítése, a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése jellemzi, Ez a szakas7 1957- ben zárult le, ekkorra már a bol­gár mezőgazdaságban is — Eu- rópába-n másodiknak — győzött a szocializmus. A második szakaszban — 1958 —59-ben — a kis termelőszövet­kezetek egyesülése folytán ki­alakultak a szociálist^, mezőgaz­dasági nagyüzemek. Jelenleg Bulgáriában mintegy 850 tsz és 150 állami gazdaság működik, átlagos földterületük meghalad­ja a 4000 hektárt. Ez a második koncentráció lehetőséget adott a szövetkezeti rend tartalékainak kihasználására, a termelőerők gyors ütemű fejlesztésére, a munkaszervezés és bérezés tö­kéletesítésére, a termelés nagy­arányú fokozására. Ebben a szakaszban érte el nagyszerű eredményeit a bolgár mezőgaz­daság, De az élet nem áll meg. S ezért az igazság az, hogy a mezőgazdasági vállalatok jelen­legi szervezeti formája, a ter­melés koncentrációjának mosta­ni szintje már nem felel meg Bulgáriában a korszerű követel­ményeknek, nem ad lehetőséget a műszaki-tudományos forrada. lom vívmányainak bevezetésére és hatékony kihasználására, a mezőgazdaság ipari alapokra való átállítására. Szükség van tehát egy újabb, harmadik lé­pésre, a mezőgazdasági termelés újabb koncentrálására. Ml teszi ezt szükségessé? Az, hogy az élet minden területén objektív koncentrálódási folya­mat zajlik le, amit lehet késlel­tetni, visszatartani, de nem le­het megállítani. Ez szükségsze­rűen magával vonja a termelés szakosodását is. Vagyis, ha a bolgár mezőgazdaság ki akar­ja elégíteni a vele szemben tá­masztott egyre növekvő igénye­ket, akkor a mezőgazdaságban is meg kell találni a termelőerők és a termelési viszonyok fejlett- | ségi fokának, a szocialista mun­kamegosztás jelenlegi stádiumá­nak megfelelő formát, amely biztosítja a termelés ugrássze­rű növelését. Ezzel a fontos kérdéssel fog­lalkozott ez év áprilisában a Bolgár Kommunista Párt plé­numa is, amely alapos vita és elemzés után határozatot hozott „A mezőgazdaság koncentráció­járól és ipari alapokon való to­vábbfejlesztéséről”. , Ez a hatá­rozat tulajdonképpen a harma­dik lépés kezdete, A mezőgaz­daság koncentrációjának új for­máját a határozat az ún. agrár­ipari vagy röviden agrokomple. xumok létrehozásában jelölte meg. Mi az agrokorrűexum? Egy adott mikrokörzet több — szövetkezeti vagy állami — mezőgazdasági üzemének ága­zati alapon történő önkéntes egyesülése, amelyre a termelés magasfokú koncentrációja és el­mélyült szakosodása jellemző. Az egyes szövetkezetek és álla­mi gazdaságok a komplexum­ban jogi önállóságukat megőr­zik. Ebben különbözik ez az egyesülés a koncentráció eddigi szakaszától. De különbözik az agrokomplexum abban is, hogy míg eddig az egyesülés alapel­ve a területi elv volt, most ez ágazati alapokon történik. Vagy­is, míg a múltban az egyesült gazdaságok továbbra lg sokol­dalú gazdasági tevékenységet folytattak, a jövőben a komp­lexumok csak néhány, az adott körzet közgazdasági, természeti, talaj és éghajlati viszonyaitól tomtően meghatározott ágazatot 'ognak fejleszteni. Bulgáriában most folyik az igrokomplexumok kialakításá­nak az előkészítése, a tanulmá­nyok, koncepciók, modellek ki­dolgozása. Az első, kísérleti jel­legű komplexumot tavaly ja­nuárban Mezdrában hozták lét- "e. Tíz mezőgazdasági üzem, 49 település erőinek koncentrálása volt ez. Területén 52 ezer fő él. Földterülete 62 ezer hektár, eb­ből a megművelt földterület 31 ezer hektár. Termelési profilja a növénytermesztésben a szőlő-, gyümölcs- és takarmányter­mesztés, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarha- és juh­tenyésztés lesz. Pazardzsik megyében öt komplexum alakul. A legna­gyobb a „Pazardzsik” komp­lexum lesz, amely a megyeszék­hely körüli hét tsz-t és egy ál­lami gazdaságot egyesít majd. Ide tartozik majd a megye ön­tözött területeinek 88 százaléka, s ide koncentrálják a megye zöldségtermelésének több, mint \60 százalékát. Évi 37 ezer tonna paradicsomot, 12 ezer tonna paprikát és 19 ezer tonna rizst fog termelni. A bolgár mezőgazdaság fejlő­désének új szakaszába lépett. A feladatok nagyok és összetettek, hiszen a komplexumok létreho­zásával nemcsak gazdasági, ha­nem sok egyéb fontos közigaz­gatási, társadalmi, foglalkozta­tottsági, stb. problémát. is meg kelj oldani. Recept nincs, az alapok azonban szilárdak. Siet­tetni nem 6zabad a dolgot, mert nagyfontosságú, új lépésről van [ szó. A párthatározat is leszögezi, hogy az agrokomplexum nem egyszer s mindenkorra megha­tározott forma, hanem fejlődési folyamat. Az élet, a fejlődés itt Is nyilván változtatásokat, pon­tosításokat követe) majd. Az azonban biztos, hogy a bolgár mezőgazdaság ezzel a feladattal is megbirkózik, több, ilcsóbb terméket fog előállítani, a mezőgazdasági dolgozók job­ban fognak élni. És ez a cél! Érdemes lesz a jövőben Is fi­gyelemmel kísérni bolgár bará­taink eredményeit. Lengyel Károly sitís í | 1970. SZEPTEMBER 1E

Next

/
Oldalképek
Tartalom