Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-11 / 213. szám
Gádoroson ünnepelték a Békés megyei közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom 25 éves évfordulóját Kedden délelőtt a nagyközségi i rangra emelt Gádoroson rendez-! ték meg az emlékülést a Békés megyei közalkalmazotti mozgalom megindulásának 25 éves év. fordulója alkalmából. A községi pártbizottság tanácnkozási termében megrendezett ülésen részt vettek a szakszervezet megyei bizottságának vezetői, a járási és városi végrehajtó bizottságok elnökei, a szakszervezeti elnökök, titkárok, a régi mozgalmi aktivisták ée a házigazda, Gádoros nagyközség párt- és tanácsi vezetői. Az ünnepséget dr. Sulyok István, a szakszervezet megyei elnöke nyitotta meg. A közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom megyei kialakulásáról, az azóta kifejtett tevékenységről dr. Krasznahorkai György titkár számolt be, dr. Szegvári Péter- né, a központi elnökség tagja pedig az időszerű kérdésekről adott tájékoztatót. A szép számban megjelent vendégek nagy figyelemmel hallgatták Kosznai János, a mozgalom első megyei titkárának felszólalását, aki a felszabadulás utáni első évek emlékeit idézte fel. Hasonló érdeklődéssel fogadták Szabó Istvánnak, a község pártbizottsága titkárának ismertetését Gádoros politikai fejlődéséről, valamint a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, Szekeres János tájékoztatóját Gádoros z5 éves gazdasági eredményeiről. f?J KŐIWVt Vadász Ferenc: Tenyérnyi ég Az író ma Békéscsabán és Békésen találkozik olvasóival A Margit körúti börtön sira-. lom 1 iá znak berendezett zárkájában várja sorsa beteljesedését Schönherz Zoltán. Ahogy telnek az órák, a halálraítélt számára mind kevesebb lesz a valószínűsége annak, hogy kegyelmet kap. A szerző, aki korábban évekig együtt dolgozott Schönherz Zoltánnal az ifjúsági mozgalomban, az egyetlen és utolsó nap fogyó óráiba» belesűrítve mondja él mindazt, amit hőséről tud; gyermekkorától, diákéveiről, hatalmas lendülettel, felkészültséggel végzett forradalmi munkájáról. Elkerüli a szabványos életrajz- irás buktatóit. Műve olyan do- kumervtumregény, melyben ő maga narrátorként bőszéi a siralomház lakójáról, akinek élete utolsó óráiban a világból egy tenyérnyi, égbolt marad, amely a vasrácsos ablak fölött hol elsötétül. hol megvilágosodik kissé, aszerint, ahogy a halálraítélt lelki szemei előtt felidéződnek küzdelmekben gazdag élete egymást sebesen váltó, fényi» vagy komor képei. Vadász Ferenc nem test jikont, nem állítja Schönherz Zoltánt idealizált, tökéletes és csalhatatlan politikai eszményképként az olvasó elé. Olyannak mutatja, amilyen a valóságban volt, szív. vei, szenvedéllyel, gazdag érze- lenjvilággal, tudással, minden szép és művészi iránt fogékony embernek. A szerző, ma. pénteken délelőtt 11 órakor Békéscsabán, a Mii* gyei Könyvtárban ankétot tart művéről, majd este 7 órakor Békésen, a művelődési házban találkozik művének s a Nóp- szabdság olvasóival. »»■•miaaiiaianiimmiaani élmény számukra: egy magyar magyaráz. Most szemlélem pontosabban először, de ismerem a túlpart nevezetességeit: a Giustiniani palotát, a mohácsi vész előtti időből; az Emo-Teverest, Canova szobraival; a Comtarini palotákat (mór-velencei gótika — Desdemona innen ment férjhez Öttel óhoz, ahogy tartja a hagyomány...) a XIV. századi Ferro palota, majd a Fini, Gritti, a gót Mínotto, s a legszebb csodák egyike, a Cornereké: fejedelmi, királyi fogadások, legendák emlékeit idézik... Velem sétálgatnak vissza a Salute lépcsői elé, s ha már zárva van, bekukucskálunk a kulcslyukon... Nem tartják rangon alulinak. — Ne mulasszák el — mondtam — Velencének egyik legszebb építménye ez... S ha információim nem tévesek, egy és negyed millió oszlopon nyugszik!... Követnek a parton tovább... Itt reneszánsz, gót paloták és piciny kertremekek sorakoznak az Accadémiáig: Dario, Venier, Mula — erről Byron dalolt... A tolmács-lányka fordít és kiegészítjük egymást... Keveréknyelven beszélgetünk. — Szép, hogy ilyen messzi földekről összejönnek itt az emberek... — szól az idős amerikai. — Velence az emberiségé! — felelem én. — A kultúra összeköt. Jó volna, ha csak a szépségekért és a való értékekért tudna élni az ember... — Velence nagy volt és örököt alkotott... — Igen, tudom... önök, amerikaiak irigylik Európát a régi kincsekért, műemlékekért... Most is, mikor önök hatalmasak! Jó volna, ha későbbi századok számára önök is ilyen értékeket hagyományoznának! Nem tudhattam, milyen gondolkodású emberek friss ismerőseim s neon akartam többet mondani, folytatni a gondolatsort. Búcsúzóul, mikor átmentem az Accadémia hidján, megjegyeztem mégis: — Rólunk, magyarokról sokat beszél a világ Kis nép vagyunk, igaz. De tettünk szolgálatot az emberiségnek számos I: alkalommal. Ki tudja, ha Ve- j lance virágzása idején, mi nem | tartjuk fel a török ostromát, j megmaradt volna-e ez a sok ; drága műkincs?.., és egész nyu- . gat... önök is, amerikaiak? Nem; kívántam belemelegedni- Útiamra • mentem. Üj irányban tértem j Vissza a Rialtóhoz, „haza”. E napon ebédre — igaz, jó; késéssel — magyar töltött ká- • pasztát engedélyeztem magam- : nak — konzervkészietemből. j A locanda új vendégei ezúttal.; a változatosság kedvéért, spa-; nyolok voltaic. Nők, főleg 18 5 év körüli lányok, egy kofoaább i csősz-nővel. Várakoznak, ácso-; rognak érkeztemkor a kis hall- ■ ban, helyezkednek el. Szólítom : őket, franciául, németül — No parlo italiano... — Én se! Akkor stimmel min- ■ dem... Mivel ők nem tudnak magya- ] rul, én meg spanyolul, olaszul : egyikünk se, így — megértjük ; egymást. Szekszepiljük nem lát- | szik fasisztának. Turisták, ka- j landra vágyók, már jó lábbal ! kifelé a bakfis korbóL Nagy ; „cuccal”, de még nagyobb ál- • mokkái jöttek. Ez rájuk van S írva. Ám én azért is frissen — ! elhagyom őket. Délután már Észak-Velence ! sikátoraiban cserkészek. A Frá- ; ri párját, a másik Pantheon- f templomot — Velence legna- ! gyobb építményét — a SS. Gio- : vanni San Paolót nézegetem, j előtte Colleoni lovas szobrával, j Aztán a Fondamenta Nuovóra j etődök... (Folytatjuk) A harmadik lépés szakasz A plovdivi vásárváros bejárata madártávlatból Szedik a híres bolgár dohányt. Magyarországon már sok szépet és jót írtak és mondtak a szocialista bolgár mezőgazdaság eredményeiről. S ez nem véletlen. A baráti ország mezőgazdasága, mindenekelőtt a rózsák völgye, a bolgár kertészet már a múltban is ismert volt A nálunk dolgozó bolgár kertészek szintén jelentősen hozzájárultak a bolgár mezőgazdaságról kialakult jó véleményhez. Pedig a felszabadulás előtt a bolgár mezőgazdaság Igen mostoha körülmények között tengődött. A földművelés kisüzemi, primitív jellegű volt, a gépek jóformán ismeretlenek voltak a mezőgazdasági termelésben. Sovány tehénkék: vontatta faekék jellemezték a „gépesítettséget”. A mezőgazdaság hozamai igen alacsonyak voltak, a bolgár parasztok közmondásos szorgalmának pedig szegénység és eladósodás volt a jutalma. A szocialista forradalom győzelme — 1944. szeptember 9-e — után Bulgáriában a mező- gazdaság is a fejlődés útjára lé. pett. Huszonhat év alatt gyökeresen megváltozott a bolgár mezőgazdaság képe, jelentős sikerek születtek. A mezőgazdasági termelés több, mint kétszeresére emelkedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig felére csökkent. Ma 91 ezer traktor, közel 17 ezer kombájn, 16 ezer tehergépkocsi dolgozik a bolgár földeken. A műtrágya- felhasználás a felszabadulás előtti fél kilogrammról 176 kilogrammra emelkedett hektáronként. Az öntözött terület 37 ezer hektárról 1 millió hektár fölé emelkedett. A búza, kukorica, napraforgó termésátlagát Illetően pedig Bulgária élen jár világviszonylatban is. Mi a jellemző a bolgár mező- gazdaság fejlődésére a felszabadulás után? Mindenekelőtt a termelőeszközök, a termelés koncentrációja. Ennek eddig két szakasza zajlott le. Az első szakaszt a több, mint egymillió kisparaszti gazdaságnak mintegy 3200 termelőszövetkezetbe való tömörítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése jellemzi, Ez a szakas7 1957- ben zárult le, ekkorra már a bolgár mezőgazdaságban is — Eu- rópába-n másodiknak — győzött a szocializmus. A második szakaszban — 1958 —59-ben — a kis termelőszövetkezetek egyesülése folytán kialakultak a szociálist^, mezőgazdasági nagyüzemek. Jelenleg Bulgáriában mintegy 850 tsz és 150 állami gazdaság működik, átlagos földterületük meghaladja a 4000 hektárt. Ez a második koncentráció lehetőséget adott a szövetkezeti rend tartalékainak kihasználására, a termelőerők gyors ütemű fejlesztésére, a munkaszervezés és bérezés tökéletesítésére, a termelés nagyarányú fokozására. Ebben a szakaszban érte el nagyszerű eredményeit a bolgár mezőgazdaság, De az élet nem áll meg. S ezért az igazság az, hogy a mezőgazdasági vállalatok jelenlegi szervezeti formája, a termelés koncentrációjának mostani szintje már nem felel meg Bulgáriában a korszerű követelményeknek, nem ad lehetőséget a műszaki-tudományos forrada. lom vívmányainak bevezetésére és hatékony kihasználására, a mezőgazdaság ipari alapokra való átállítására. Szükség van tehát egy újabb, harmadik lépésre, a mezőgazdasági termelés újabb koncentrálására. Ml teszi ezt szükségessé? Az, hogy az élet minden területén objektív koncentrálódási folyamat zajlik le, amit lehet késleltetni, visszatartani, de nem lehet megállítani. Ez szükségszerűen magával vonja a termelés szakosodását is. Vagyis, ha a bolgár mezőgazdaság ki akarja elégíteni a vele szemben támasztott egyre növekvő igényeket, akkor a mezőgazdaságban is meg kell találni a termelőerők és a termelési viszonyok fejlett- | ségi fokának, a szocialista munkamegosztás jelenlegi stádiumának megfelelő formát, amely biztosítja a termelés ugrásszerű növelését. Ezzel a fontos kérdéssel foglalkozott ez év áprilisában a Bolgár Kommunista Párt plénuma is, amely alapos vita és elemzés után határozatot hozott „A mezőgazdaság koncentrációjáról és ipari alapokon való továbbfejlesztéséről”. , Ez a határozat tulajdonképpen a harmadik lépés kezdete, A mezőgazdaság koncentrációjának új formáját a határozat az ún. agráripari vagy röviden agrokomple. xumok létrehozásában jelölte meg. Mi az agrokorrűexum? Egy adott mikrokörzet több — szövetkezeti vagy állami — mezőgazdasági üzemének ágazati alapon történő önkéntes egyesülése, amelyre a termelés magasfokú koncentrációja és elmélyült szakosodása jellemző. Az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok a komplexumban jogi önállóságukat megőrzik. Ebben különbözik ez az egyesülés a koncentráció eddigi szakaszától. De különbözik az agrokomplexum abban is, hogy míg eddig az egyesülés alapelve a területi elv volt, most ez ágazati alapokon történik. Vagyis, míg a múltban az egyesült gazdaságok továbbra lg sokoldalú gazdasági tevékenységet folytattak, a jövőben a komplexumok csak néhány, az adott körzet közgazdasági, természeti, talaj és éghajlati viszonyaitól tomtően meghatározott ágazatot 'ognak fejleszteni. Bulgáriában most folyik az igrokomplexumok kialakításának az előkészítése, a tanulmányok, koncepciók, modellek kidolgozása. Az első, kísérleti jellegű komplexumot tavaly januárban Mezdrában hozták lét- "e. Tíz mezőgazdasági üzem, 49 település erőinek koncentrálása volt ez. Területén 52 ezer fő él. Földterülete 62 ezer hektár, ebből a megművelt földterület 31 ezer hektár. Termelési profilja a növénytermesztésben a szőlő-, gyümölcs- és takarmánytermesztés, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarha- és juhtenyésztés lesz. Pazardzsik megyében öt komplexum alakul. A legnagyobb a „Pazardzsik” komplexum lesz, amely a megyeszékhely körüli hét tsz-t és egy állami gazdaságot egyesít majd. Ide tartozik majd a megye öntözött területeinek 88 százaléka, s ide koncentrálják a megye zöldségtermelésének több, mint \60 százalékát. Évi 37 ezer tonna paradicsomot, 12 ezer tonna paprikát és 19 ezer tonna rizst fog termelni. A bolgár mezőgazdaság fejlődésének új szakaszába lépett. A feladatok nagyok és összetettek, hiszen a komplexumok létrehozásával nemcsak gazdasági, hanem sok egyéb fontos közigazgatási, társadalmi, foglalkoztatottsági, stb. problémát. is meg kelj oldani. Recept nincs, az alapok azonban szilárdak. Siettetni nem 6zabad a dolgot, mert nagyfontosságú, új lépésről van [ szó. A párthatározat is leszögezi, hogy az agrokomplexum nem egyszer s mindenkorra meghatározott forma, hanem fejlődési folyamat. Az élet, a fejlődés itt Is nyilván változtatásokat, pontosításokat követe) majd. Az azonban biztos, hogy a bolgár mezőgazdaság ezzel a feladattal is megbirkózik, több, ilcsóbb terméket fog előállítani, a mezőgazdasági dolgozók jobban fognak élni. És ez a cél! Érdemes lesz a jövőben Is figyelemmel kísérni bolgár barátaink eredményeit. Lengyel Károly sitís í | 1970. SZEPTEMBER 1E
