Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
a Legfelsőbb Bíróság Egv mezőgazdasági termelő- saövetkezet a megyei állattenyésztési felügyelőség útján az egyik állami gazdaságtól 630 ez«- forintéit 50 darab vemhes üszőt vásárolt. Néhány hónappal később a tsz tehenészetében brucellózis ütötte fel fejét, elvetőiének kezdődtek, b fél év alatt részben az eredeti állományból, részben az állami gazdaságtól származók közül 32 állat elpusztult. A fellépett tömeges megbetegedés miatt a szövetkezet tehenészetére zárlatot rendeltek el. Ilyen pV"7rri^yelt után a tsz az államr gü^uasag eillen 1 millió n ezer forint kártérítés fizetésért pert indított. Arm hivatkozott, hogy az állami gazdaságtól fertőzött állatokat kapott, melyek saját állatai között is elterjesztették a betegséget, ezért egész állatállományát ki kell cserélnie. A megyei bíróság az állami gazdaságot kártérítés fizetésére kötelezte. Megállapítása szerint a gazdaság csalárd módon járt el, mert tudta, hogy állatai fertőzöttek, tisztában volt a betegség terjesztésének lehetőségével, dé miiidezeket elhallgatta. A gazdaság fellebbezésére az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Az ítélet indoklása szerint mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a tsz és a gazdaság között egyáltalán keletkezett-e szerződéses jogviszony. Ugyanis a szóban forgó 50 db vemhes üszőre vonatkozó adásvételi szerződés a tsz és a megyei állattenyésztési felügyelőség között jött létre. Tehát az állami gazdaság, mint a felügyelőség úgynevezett teljesítési segédje járt él. A Polgári Törvénykönyv értelmében, aki kötelezettsége teljesítéséhez, vagy jogai gyakorlásához mást vesz igénybe, annak magatartásáért felelős. Ebben az esetben az állami gazdaságért a felügyelőségnek kell helytállnia, tehát a tsz a gazdasággal szemben kártérítési igénnyel nem léphet fel. A gazdaság felelőssége csak a szerződésen kívül okozott kórért való kötelezettség alapján lenne megállapítható. Ilyen körülmények között annak tisztázására, hogy a tsz és a gazdaság között keletkezett-e szerződéses jogviszony, különböző iratok beszerzésére és több bizonyítékra van szükség. Az egyik vendéglátóipari vállalat szaros elszámolási rendszerben működő éttermét sza- badkasszás kisvendéglővé alakította át. Az addigi vezetőt és egyik helyettesét megtartották, a másik helyettest áthelyezték. Az új rendszer megkezdése előtt leltárt vettek fel, amelynél azonban az áthelyezett helyettes vezető, betegsége miatt nem vett részt. Kérte, hogy a leltározást néhány nappal halásszák el, amíg felgyógyul, kérését azonban nem teljesítették. A felvétel megtörtént, hiányt állapítottak meg és a vállalat a három vezetőt ennek megfizetésére kötelezte. Az áthelyezett alkalmazott azonban arra hivatkozva, hogy a leltárfelvételnél nem volt ott, a fizetés alóli mentesítését kérte. Elutasították. Es ugyanígy járt, amikor előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, |(j mwmssz. majd a járásbírósághoz fordult. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság élé került, amely az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és az alkalmazottat a hiány megfizetése alól mentesítette. A határozat indokolása szerint a vonatkozó rendelet értelmében a leltározásnál a vezető vagy helyettese jelenléte kötelező, A vagylagosság azonban csak akkor alkalmazható, ha a vezető és helyettese között érdek- ellentét nines, azaz nem átadóátvevő leltárról van szó, vagyis: amikor az egyik alkalmazott átadóként a másik átvevőként szerepel. Ebben az esetben az egyik üzletvezető-helyettes távozott az éttermi munkahelyéről, tehát két tárna nem képviselhette, mert közöttük érdekellentét állott fenn. Ilyenkor a távozó alkalmazott jelenléte kötelező vagy fel kell hívni, hogy akadályoztatása esetén családtagjával, esetleg a vállalat valamelyik más dolgozójával képviseltesse magát. Ha az illető a fel- , hívásnak nem tesz eleget, az igazgató a szakmában jártas, de az ügyben érdektelen vállalati alkalmazottat jelöli ki a távollevő érdekeinek védelmére. Ebben az esetben a vállalat törvénysértően Járt el, amikor az üzletvezető-helyettes kérelme ellenére a leltár felvételét nem halasztotta él, sőt, arra alkalmazottját meg se hívta. Áramszünet keletkezett az egyik vállalatnál. A hiba javítása közben a szerelők csoportvezetője elmulasztotta a hálózat teljes feszültségmentesítését Ennek következtében egy fiatal segédmunkás olyan súlyos áramütést kapott, hogy a helyszínen meghalt. Az elhunyt fiatalember özvegy édesanyja a vállalat ellen kártérítési pert indított. Keresetében előadta, hogy tragikus sorsú fiával és három kiskorú, iskolás gyermekével közös háztartásban élt. Eltartásuk nagy részéről 1700 forint fizetéssel rendelkező fia gondoskodott, mert neki csak 576 forint özvegyi nyugdíja van. Tanácsi igazolás szerint is, az elhunyt, családfenntartó volt Ezen az alapon az özvegy a vállalattól havi járadékot követelt Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: a három gyermek eltartását az özvegy bizonyította, tehát elfogadható az állítása, hogy elhunyt fia támogatta. Ilyen körülmények között járadékigénye alapos. Az összegszerűség eldöntéséhez azonban tisztázná kell a család anyagi körülményeit, különös tekintettel arra, hogy az özvegynek felnőtt, és önálló jövedelemmel rendelkező, két gyermeke is van. Ezért az alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a járásbíróságot a szükséges eljárás lefolytatására utasította. Hajdú Endre Makulatúra hulladék újságpapír (fehér) , kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, Békéscsaba, Szent István tér 18 __ széifltiifigéftek szereps hazánk energiagazdálkodásában KŐOLAJ-ÉSFÜLDOÁ2VEZETÉKEK,SZÉNHIDROGÉNEK~IPAR1JELENT65ÉOE TtoutÄ MosonmagyarivíiV BUDAPEST Itt Nyergesdjfelu Lábadé ’ AilflásfüzitS 1 Unirwlfos 2 Százhalombatta 3 Székesfehérvár ^Bftrwnundt A MlFfllbl tüzelőanyag -szükségletek ÉS SZÉRKCZETUK ALAKULÁSA 1350 1960 1965 1970 1975 A HAIAI TEÜMBÍS fe, IMPORT ÉS AZ ÉNÉRGtAFEinASINÁLÁS ALAKULÁSA ' - 20 • Óinál ellátott település Szénhidrogén bázisra épülő 8 —1'.~ 1# ipari létesítménye* * * j 21 I* Sj 86 28 J* | 44 Ur ä • 37 | 55 ^8 Szén Működő ■ Tervezett Kőolaj-földgáz Egyéb ' Olajvezeték “ Gázvezeték Importvezeték """ 1 KíotaJ-fhomlW * Szivattyú áftomis Világszerte megfigyelhető volt as utóbbi húsz évben az energiaszerkezet gyors átalakulása, amelynek során a kőolaj és földgáz háttérbe szorította az addig „ipar kenyereként1' számontartott szenet. A változás, melynek során a szénhidrogének felhasználása megsokszorozódott az 1950. évi 31 százalékról 1966-lg 54 százalékra emelte részarányukat a többi energiahordozó rovására. A szénnel szemben olcsóbban termelhetek ki és szállíthatók, felhasználásuk egyszerűbb és gazdaságosabb, a nagyobb hatásfokuk ugyancsak előnyt biztosit. Ipartelepítéskor pedig esetenként 20—23 százalékkal Is csökkentheti a beruházási költségeket a széntüzeléssel kapcsolatos járulékos beruházások feleslegessé válása. Az energiafogyasztás az elmúlt negyedszázadban az Iparfejlesztés következtében hazánkban Is nagy mértékben megnövekedett. Az Igényeket hazai erőforrásokból gazdaságosan nem tudjuk kielégíteni, őzéi" szükségessé vált az energiaimport fokozása. Ennek legcélravezetőbb módja a kőolaj és földgáz vezetéken keresztül történő behozatala. A KOST együttműködés keretében létesült Barátság I. és az 1972-re felépülő Barátság n. kőolajvezetéken keresztül érkező szovjet kőolaj hosszabb időszakra biztosítja a kőolajellátást. A korábban jelentős részarányt képviselő romániai (kis- sármási) földgáz az alföldi földgázklncs felfedezése óta vesztett jelentőségéből. Az egyre növekvő Igényeket a távlati tervek szerint évi 1 milliárd köbméter szibériai gáz behozatalával elégíti majd ki. A felhasználásra kerülő szénhidrogén-mennyiség gyors szállítása és elosztása céljáből épül ki az országos vezetékhálózat, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ország szinte bármelyik pontján energiaigényes Iparának telepedhessenek meg. Ugyanakkor számos iparág: petrokémia, műanyag-előállítás, műtrágyagyártást stb. fellendülését is elősegíti. Az Importvezetékek körül Százhalombatta és Lenlnváros körzetében új vegyipari központ Is kialakulóban Van, A kormány szénhidrogénprogramja gondoskodik, a lakosság fűtőanyagellátásáről is: 1975—80 között az összes lakásállomány 70—75 százaléka részesül részleges vagy teljes szénhidrogénellátásban. A korszerű energlaszénkezet kialakításával (körülbelül 1975-ben érjük el) kisebbek lesznek a felhasznált energia költségei és az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó energiafogyasztás pedig mintegy 10 százalékkal csökken. SZEPTEMBER 15-TÖL MEGVÁSÁROLUNK KÖZÜ- LETEKTÖL ÉS MAGÁNELADÖKTÖL BÁRMILYEN ÉVJÁRATÚ, MŰSZAKI ÁLLAPOTÚ ÉS TÍPUSÚ HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON 0 VÁLLALJUK HASZNÁLT AUTÓK BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSÉT IS ttú SZEPTEMBER 15-TCL MEGVÁSÁROLUNK KÖZÜLETEKTÖL ÉS magáneladöktöiÍbármilyen évjáratú, műszaki ÁLLAPOTÚ ÉS TÍPUSÜ HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON ® VÁLLALJUK HASZNÁLT AUTÓK BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSÉT IS £ SZEPTEMBER 15-TÖL MEGVÁSÁROLUNK KÖZÉLETEKTŐL ÉS MAGÁNELADÖKTÖL BÁRMILYEN ÉVJÁRATÚ, műszaki Állapotú és típusé használt személyautót a LEGMAGASABB NAPI ÁRON Ml VÁLLALJUK HASZNÁLT AUTÓK BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSÉT IS (^SZEPTEMBER 15-TÖL MEGVÁSÁROLUNK KÖZÉLETEKTŐL ÉS MAGÁNELADÖKTÖL BÁRMILYEN ÉVJÁRATÚ MŰSZAKI ÁLLAPOTÚ ÉS TÍPUSÉ HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON ÓM VÁLLALJUK HASZNÁLT AUTÓK BIZOMÁNYI Értékesítését is @ szeptember is-tol MEGVÁSÁROLUNK KÖZÜLETEKTÖL ÉS MAGÁNELADÖKTÖL BÁRMILYEN ÉVJÁRATÚ, MŰSZAKI ÁLLAPOTÉ ÉS TIPUSÜ HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON 0 VÁLLALJUK HASZNÁLT «lUTÓK BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSÉT IS (P SZEPT. Í5- TÖL MEGVÁSÁROLUNK KÖZÜLETEKTÖL ÉS MAGÁN- ELADÓKTÓL BÁRMILYEN ÉVJÁRATÚ, MŰSZAKI ÁLLAPOTÚ ÉS TÍPUSÚ HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON Ml VÁLLALJUK HASZNÁLT AUTÓK BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSÉT IS Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Szegedi Kirendeltsége (Szeged, Vásárhelyi Pál utca 4.) NYITVA: Hétköznap 8—14, szombaton 8—11,30 óráig. 1970. SZEPTEMBER 6. x