Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Tudomány — Technika n / ti * * / •• »« bzallitas — Csontforrasztás — ultrahanggal Több sikeres műtétet végeztek a moszkvai Központi Traumatológiai és Orthopédiai Intézetben a csontszövetek ultrahanggal történő egyesítésére. Az eltört csontdarabokat egyesítő anyag szövetbarát műanyagból és apróra őrölt csontszövetből áll. Az operáció mindössze néhány percig tart. Az ultrahang megbízhatóan rögzíti a törött csontokat, s a csontszövet gyógyulása szövődmény nélkül megy végbe. A csontszövetek összeforrasztá- sára szolgáló készülék egy fiatal mérnökcsoport alkotása. A szovjet minisztertanács mellett működő Találmányi Hivatal az új műtéti módot találmánynak minősítette. A mai napig több tucat sikeres műtétet hajtottak végre ult_ rahang segítségével. Az operáció másnapján a betegek már föl is kelnek az ágyból. A feszülő testrészen levő sebek egy héten belül gyógyulnak. Bebizonyosodott, hogy az ultrahang a sebészeti beavatkozások alkalmával kitűnő érzéstelenítő hatású Is. A műtét másnapján a páciensek már semmiféle fájdalmat nem éreznek. Várakban , kastély ókban érdekes középkori építészeti sajátos-' ságot figyelhetünk meg a csigalépcsőkben, többnyire az óramutató járásával egyezően, jobbra fordulva emelkednek. Ez egyáltalán nem a véletlen műve, a jelenségnek nagyonis józan, kézenfekvő magyarázata van. A harcok során, amelyek gyakran a kastélyok és várak belső helyiségeiben is dúltak, a A cseppfolyós és gáznemű anyagokat nagy távolságok esetén is csővezetékeken lehet leggazdaságosabban szállítani. Különösen vonatkozik ez a kőolajra és a földgázra, e két igen fontos energiahordozóra és vegyipari alapanyagra. Világszerte csigalépcső ideális védelmi. hely volt: egy ember a lépcsőn több támadóval is' szembeszállhatott. Sőt, a lépcső jobbra fordulása lehetetlenné tette, hogy az ellenség könnyen használhassa a jobb kezét, a védő számára viszont éppen ez volt az előnyös. Ahol balra forduló lépcsőket találtak, kiderült, hogy a várak, kastélyok hajdan gazdái balkezesek voltak! egyre hosszabb és egyre nagyobb átmérőjű távvezetékek épülnek, az ezekhez szükséges acélcső egy idő óta „hiánycikké” vált. A nagy átmérőjű (800—1000—1200 mm) csövek gyártása komoly műszáki felkészültséget igényel, hiszen csak korszerű technológiával lehet kielégíteni a meny- nyiségi és minőségi igényeket. A képen látható csehszlovák gyártmányú csőhegeszfcő berendezés a legkorszerűbbek közül való. A szalaganyagból spirálisan csővé tekercselt lemez egymáshoz simuló éleit folyamatos varrattal egyesíti. Sokáig gondot okozott a csöveknek megfelelő hosszú darabokra történő szétvágása. Fűrészeléssel nem oldható meg ez a feladat, az autogén-vágópisztoly pedig „rojtossá” teszi a csővégeket. A magas hőmérsékleten dolgozó plazmasugaras vágófej (a csehszlovák berendezés tartozéka) tökéletesen sima vágási felületet ad és minden más vágási módnál sokkal gyorsabban darabol. Miért fordulnak jobbra a csigalépcsők? A százhetven éves cement A cement közel 170 év alatt meghódította a világot, de elterjedése inkább az elmúlt 25 évre tehető, amikor felismerték nagy jelentőségét. Legjobban a számok, a statisztika bizonyítja ezt: a világon 1929-ben 75 millió tonna cementet termeltek, 1963-ban pedig mái- 375 millió tonnát. Napjainkra a 400 millió tonnát is elérte a cementgyártás. Magyarországon 1929-ben 403 ezer tonnáf termeltünk, 1963-ban viszont 2,3 millió tormát, jelenleg már megközelítjük a 3 milliót. Képünkön a Hejőcsabai Cement- és Mészművek aknakemencéje. Közérdekű új jog§zabálys Módosították a gyümölcspálinka-főzéssel kapcsolatos rendelkezéseket A szesz előállításáról és forgalmáról szóló 11/1968. (III. 14.) MÉM számú, valamint a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XXI. 29.) PM sz. rendeletet a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, illetve a pénzügyminiszter a 20/1970. (Vili. 15.) MÉM számú és a 24/1970. (VIII. 13.) PM sz. rendeletével — 1970. augusztus 15-i hatállyal — módosította, amely az alábbi legfontosabb változásokat, kiegészítéseket tartalmazza. Megszűnt a feles főzés A jövőben a szőlőtörkölyt csak annak a részére szabad kifőzni, aki azt termesztette vagy javadalmazásként kapta. A módosított rendelet lehető., séget biztosít a bérfőzetők számára, hogy önfogyasztás vagy továbbeladásra jogosult részére történő értékesítés céljára az előállított teljes pálinkameny- nyiséget, a korábbi 80 Ft/hlf helyett — egységesen valamennyi pálinkafélére 60 Ft/hlf szeszadó fizetése mellett átvegyék. Ugyanakkor a rendelkezés megszünteti a természetbeni adózás (feles főzés) rendszerét, amely a szabad pálinkaforgalmazás bevezetése, értékesítési nehézségek srtb. miatt hozzájárult a jelenlegi magae, döntően alma-, vegyesgyülmöcs- és törkölypálinkából származó gyümölcspálinka-készletek felhalmozódásához. Bérfőzés esetén a főzető továbbra is köteles az átvett pálinka után hlf-oriként a maximális 15 Ft bérfőzési díjat fizetni és a szükséges tüzelőanyagai természetben szolgáltatni vagy annak pénzbéni értékét a szeszfőzde üzemben tartójának megtéríteni. Mi tekinthető vegyes pálinkának A vegyes pálinka fogalmának korábbi meghatározásánál az előállítás után összekevert pálinka minden esetben vegyes pálinkának minősült. A módosítás szerint az előállítás után összekevert pálinka akkor tekinthető vegyes pálinkának. ha annak fajta jellege az összekeverés következtében nem állapítható meg vagy a fajtajelleg megállapítható ugyan, de az erre a fajtára vonatkozó szabványnak vagy más minőségi előírásnak nem felel meg. Az új rendelet az üzemben tartó részére kötelező jelleggel nem írja élő a végleges elő. és utópárlat leválasztását. A pálinka minőségének javítására a főzető és a szeszfőzde üzemben tartója a leválasztás tekintetében szabadon állapodhat meg. A leválasztott végleges elő-és utópárlattal a főzde rendelkezik, azt csak ipari továbbfeldolgozás céljára értékesítheti vagy előzetes bejelentés alapján, pénzügyi ellenőrzés mellett megsemmisítheti. A rendelet a továbbiakban a minőségi viták eldöntésével, a finomítvány mérésére való áttérés határidejével, a raktározási veszteségekkel a különbözeti szeszadóval foglalkozik, majd a hatálybalépést tartalmazza. A szesz előállításáról és forgalmáról szóló 11/1968. (III. 14.) MÉM számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló 20/1970. (VIII. 15.) MÉM számú, valamint a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló 24/1970. (VIII. 13.) PM sz. rendelet — egyidő- ben — 1970. augusztus 15. napjával lépett hatályba. Tv-előzetes ILF— PETROV: TIZENKÉT SZÉK (kedd, 20.20). A Miskolci Nemzeti Színház előadása, felvételről. A világhírű szovjet szerzőpár azonos című regényét Tahi László alkalmazta színpadra. A kétrészes komédia agyafúrt főhőse a nagy kombinátor, Osztap Bender, akit Makay Sándor alakít. S a cselekmény egy garnitúra szék körül bonyolódik. Sokan tudják, hogy a székben milliókat érő kincs rejtőzik, csak az a kérdés, hogy melyikben. A darab első percétől kezdve groteszk és kacagtató hajsza folyik a vagyon után. KORKÉRDÉS (szerda, 21.40). Séta a korfa körül. A résztvevők körinterjú keretében beszélnek az átlagos emberi élettartamról, amely hazánkban jelenleg már 65—70 év, míg az ókorban például alig érte el a 30 esztendőt. A visszatekintés elég távolra nyúlik: a nemrégiben nagy szenzációt keltett vér- tesszöllősi lelet az 500 000 éve élt Samu-nak elnevezett ősünk életkorát is meghatározzák. Dr. Nemeskéry János antropológus, Voith Vilmos néprajzkutató, dr. Bakáts Tibor orvos és dr. Pallós Emil demográf us beszélgetnek a témáról az úgynevezett korfáról, valamint a korcsoportokban bekövetkezett változásokról is. KAROL HUBERT ROZTWO- ROWSKI: MEGLEPETÉS (csütörtök, 20.30). Tv-játék. A két világháború között alkotó Rozt- worowski romantikus hangvételben írt, ez az egyetlen műve, amely nyomasztóan sötét tónusú parasztdráma. Sivár, elesett környezetben játszódik a cselekmény: egy szegény parasztcsalád sorsát mutatja be az író — a számos gyermek közül az egyik Amerikában él, már 16 éve nem látták, s amikor hazaérkezik — inkognitóban — szülei nem ismerik fel. Befogadják, hiszen jól fizet a szállásért, majd értéktárgyaiért agyonverik. A történetet Roztworowskin kívül többen feldolgozták, például Hasek Svejk-jében is találkozhatunk vele, mint Svejk szokásos rémhistóriáinak egyikével. Camus döbbenetes egyfelvoná- sost formált a témából, míg Stephen leacockszatirikusan dolgozta fel. KÉK FÉNY (péntek, 20.20). A műsorban a szokásos körözésekről szóló beszámolók mellett nyomon követhetünk egy érdekes határmenti esetet: hogyan fogták el a helybeli lakosok a körözött és a Kék fényben is bemutatott Jegyemik Lászlót. Az elmúlt adásban még ismeretlen tettesekként szerepeltek az ál- nyofnozók; a közönség segítsége folytán most már az elfogott bűnözőket vehetjük szemügyre a képernyőn. Az adás beszámol a hírhedtté vált pécsi álarcos, fegyveres rablótámadásról, s az ugyancsak pécsi esetről, amelyben a rendőröknek a bűnözővel tűzharcba keveredve sikerült megakadályozniuk egy gyilkosságot. Az ismeretlen tettesek rovatban ismét a közönség segítségét kérik a bűnüldöző szervek egy életellenes bűncselekmény tettesének kézre kerítéséhez.
