Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-04 / 207. szám

Szövetkezeti kommunisták tanácskozása Békéscsabán Fehér Lajos, Klaukó Mátyás és Csík Péter az újkígyósi Arany­kalász Tsz elnökének társaságában. (Folytatás az 1. oldalról) kényszere nem egyeztethető össze elveinkkel! A MESZÖV-ók és KISZÖV-ök az önkéntesein társult tagszövetkezetek érdek­védelmi, érdekképviseleti, s A tavalyi kormányhatározat és a politikai bizottság által jóváhagyott platform szerint te­hát, a korábbi kötelező utasítás helyett a szövetségek és tagszö­vetkezetek egymásközti viszo­nyában — ajánlások formájá­ban — a meggyőzésre, a moz­galmi eszközökkel való ráha­tásra kell a főhangsúlyt helyez­ni! Ez minőségi változást, korsze­rű és célravezető munkastílust jelent a szövetkezeti mozga­lomban! Éppen ezért a korábbi gyakorlattal — sokszor a pa­rancsolgatással — szemben s az új követelményeknek meg­felelően szövetkezetpolitikai elvként kell kezelnünk szövet­kezeti szövetségeink elvi, moz­galmi jellegét. Ezt fejezi ki és egészíti ki más szavakkal a párt megyei bizottságának be­számolója, amikor helyesen úgy fogalmaz: „A területi szövetsé­gek egyik jelenté® alapfunkció­jának kell tekinteni a mozgal­mi, társadalmi feladatok ellátár sának segítését a tagszövetkeze­tekben.” A területi szövetségek a tsz- ek demokratikus képviseleti és érdekvédelmi szervei. Meggyő­zéssel, ajánlásaikkal, koordiná­ló és szervező tevékenységük­kel, kezdeményezéseikkel hat­hatósan segítik a tsz-eket az ön­álló, vállalatszerű gazdálkodás és a demokratikus működés fej­lesztésében. E szövetkezeti ön- kormányzatok máris komoly te­kintélyt és társadalmi rangot vívtak ki maguknak! A tsz-pa­rasztság bizalommal viseltetik irántuk, magáénak, saját szö­vetkezeti fórumának tekinti s teljes szívvel támogatja e szö­vetségeket. Minden reményünk és bizo- dalmunk megvan ahhoz, hogy a kisipari és fogyasztási szövet­kezetek területi szövetségei is — az ez év tavaszán korszerű­sített alapszabályok szellemé­ben — mielőbb hasonló, a szö­vetkezetek önállóságának, de­mokratikus működésének meg­felelő új munkastílust alakíta­nak ki tevékenységükben: s ez a megújhodás hasonló sikerrel jár, mint a mezőgazadsági tsz- ek esetében. Mindez nagy hasz­nára lesz szövetkezeti mozgal­munk egészséges továbbfejlődé­sének. A kormány elnökhelyettese ezután az önálló vállalatszerű gazdálkodás kibontakoztatásé, ról, a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a megújított alapszabályok alap­ján megnőtt a választott testü­letek önállósága és felelőssége. A megyei tapasztalatok alap­ján nőtt a közgyűlések színvo­nala. Korábban a mezőgazdasá­gi tsz-ekben, utóbb a ktsz-eknél és a fogyasztási szövetkezetek­nél a kerek egy évig tartó alap­szabály készítése és korszerűsí­tése szervezett, eredményes po­litikai tömegmunkával járt együtt. Mondhatnám: társadal- mi üggyé vált a szövetkezeti demokrácia és az önálló szövet­kezeti gazdálkodás továbbfej­lesztésére irányuló sokrétű gaz­dasági, politikai munka. Mind­ez egész szövetkezeti mozgal­munk komoly fellendülését hoz­ta és hozza magával. Fehér elvtárs azokról a fel­adatokról Is beszélt, amelyek a szövetkezetek demokratikus mű. ködésének építésére vonatkoz­nak, különösen nagy figyelmet kell szentelni — mondotta a továbbiakban — a választott szervek rendszeres tevékenysé­gére, munkájuk megjavítására. Ezzel kapcsolatban három köz­gyűlési bizottság munkáját álli­egybem öníkormányzati (mozgal­mi) szervei, tehát azok a jövő­ben semmiképpen sem lehet­nek a tagszövetkezetedk min­denre kiterjedő irányító szervei, felettesei! tóttá reflektorfénybe. Első helyen említette a fel­ügyelő-, s az ellenőrző bizottság munkáját A belső ellenőrzés terén sok a lazaság. Az ellen­őrző bizottság munkája a szö­vetkezetek jelentős részénél még nem felel meg a nagyobb önállóságból eredő követelmé­nyeknek. Ez vonátkozik mind­három szövetkezeti ágazatra. Éppen ezért a szövetkezeti ve­Fehér elvtárs ezután a ház­táji gazdaságokról és a háztáji bizottság munkájáról beszélt. Gazdaságpolitikánk fontos elve — mondotta —, hogy a mező- gazdasági tsz-gazdálkodás szer­ves részét képezi a háztáji gaz­daság és az ott végzett munka, a szocialista társadalmi terme­lést szolgálja. Ezt azonban nem így érti a tsz-ek jelentős része, s éppen a jó, vagy a legjobb tsz-ek! Ezek elhanyagolják, sőt visszafejlesztették a háztáji gazdaságot. Az ilyen tsz-ekben a háztáji bizottság működése is egészen formális. Az előadó ezután azokról a nagyjelentőségű minisztertaná­csi és kormányhatározatokról beszélt, melyeket a háztáji gaz­dálkodás fellendítésére alkottak Ahhoz azonban, hogy a háztáji gazdaságokban a népgazdaság­hoz szükséges fellendülés meg­induljon, az előbb említett in­tézkedéseken túlmenően első­sorban szemléleti változásra A kormány elnökhelyettese ezután arról beszélt, hogy a nők milyen nagy szerepet töl­tenek be szövetkezeteink életé­ben, a termelésben és a társa­dalmi életben. Mindhárom szö­vetkezeti ágazatban a termelő- munkában dolgozók nagyobbik fele, vagy túlnyomó több­sége nő. A termelőmun­kában betöltött szerepükkel és arányukakl azonban koránt- sincs összehangban a nők rész­vétele a szövetkezeti vezetésben. Ez alól nem kivétel egyik szövet­kezeti ágazat sem. Legfőbb, ha­laszthatatlan teendő: a szövet­kezetekben és szövetségeikben jöjjön létre a nőbizottságok egy­séges, átfogó rendszere, hogy a nők képviselete minden szinten biztosítva legyen. A szövetkeze­tekben a közgyűlés válassza rrieg a nőbizottságot: a nőbi­zottság a közgyűlés bizottsága­ként működjék, akárcsak az ellenőrző bizottság, vagy a ház­táji bizottság. A nőbizottság feladatait és hatáskörét is a közgyűlés határozza meg. A nő. bizottság tevékenységéért a köz­gyűlésnek tartozzék felelősség­gel. Ajánlani kell, hogy a nőbi­zottság vezetője legyen tagja a választott vezetőségnek. Ahol valamilyen okból nem választa­nák meg, ott tanácskozási jog­gal vegyen részt annak ülésein. A szövetkezeti nőbizottságok se­gítsék a nők között végzett po­litikai felvilágosító munkát. Vállaljanak részt az ismeretter­jesztő, továbbá a szociálpoliti­kái munkában. Lássák el a nők között végzett politikai felvi­lágosító munkát Vállaljanak részt az ismeretterjesztő, továb­bá a szociálpolitikai munkában. Lássák el a nők érdekképvisele­tével kapcsolatos feladatokat, zetőségeknek, a területi szövet­ségeknek és az állami szervek­nek a jövőben na gj’obb gondol kell fordítaniuk az ellenőrző bi­zottság felkészültségének növe­lésére, rendszeres képzésére. A viták során egyöntetűen megerősödött az az álláspont, hogy a szövetkezeteknél — mindhárom nagy szövetkezeti ágazatban — a szövetkezeti mozgalom egészséges önvédel­me érdekében is szükség lenne d belső ellenőrzést kiegészíteni valamivel, mégpedig külső szám­szaki szakértők revizori munká­jának igénybevételével. Ennek legcélszerűbb módja az lehetne, hogy a szövetkezetek kötelesek legyenek egy évben egyszer — szolgáltatásként, saját költségü­kön — általános revizori ellen­őrzést igénybevenni. a tagság körében. Valamennyi tsz-ben fokozatosan és mielőbb ki kell alakítani a háztáji üzemágat! Ez azt jelenti, hogy a háztáji állatállomány változását, takarmányszükségletét, az álla­tok és állati termékek értékesí­tését a tsz-ben a közössel együtt meg kell tervezni. Mindez kellő biztosítékot jelenthet a háztáji­val való érdemi, folyamatos és szervezett foglalkozásra. Ennek érdekében a közgyűlés bizottsá­gaként mindenütt létre kell hív­ni a háztáji bizottságot. Célsze­rű lenne továbbá egy-egy szak­mérnököt háztáji agronómus- ként beállítani, aki állandóan és szervezetten törődne a háztáji üzemággal. A tsz-ek megyei és országos versenyében, egy-egy tsz mun­kájának elbírálásakor ezentúl kizáró oknak kellene tekinteni azt, ha elhanyagolja a háztáji gazdaságokkal való megfelelő törődésit, ha nem szervezi meg a háztáji üzemágat! olyan kérdésekben, mint példá­ul az „egyenlő munkáért, egyen­lő bért” elvének megfelelő ér­vényesítése, a munkahelyeken a szociális normák megtartása, a nőkkel szemben nem egy helyen tanúsított indokolatlan fenntar­tások megszüntetése, a nők elő­menetelének, anyagi, erkölcsi megbecsülésének biztosítása. A szövetkezeti nőbizottság közvetlen elvi, politikai irányí­tását a szövetkezet pártszerve­zete, a gazdasági vezetőkkel együttesen lássa el. A nőkérdés megoldásával ösz- szefüggő feladatok nemcsak a szövetkezeti nőbizottságokra szorítkoznak: kellő figyelmet kell erre szentelniük a szövet­kezeti szövetségeknek is. Csak Üdvözölni tudjuk, hogy az Or­szágos Szövetkezeti Tanács, va­lamint az országos szövetségek: a TOT, az OKISZ és a SZO- VOSZ — választott véz,ető tes­tületé mellett már meg is ala­kult a nőbizottság, illetve az utóbbinál már évek óta ered­ményesen működik. Kívána­tos és szükséges, hogy a területi szövetségeknél is — valamennyi szövetkezeti ágazatban — mi­előbb létrehozzák a nőbizottsá­gokat Frank Ferenc Tisztelt aktívaülés! , Kedves Elvtársak! Pártunk Politikai Bizottsága ez év március 24-i ülésén meg­vitatta és elfogadta az „Irányel­vek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére és a kommunisták tevékenységére a szövetkezetek­ben” című előterjesztést, melyet a Központi Bizottság Szövetke­zetpolitikai Bizottsága több éves munkával készített elő. Fehér elvtárs ezután a szövet­kezetek gazdálkodásával foglal­kozott. Külön szólott az eszköz­lekötési járulék felhasználásá­nak módosításáról, amely meg­felel a korszerű szövetkezeti el­veknek. Majd hangsúlyozta; mind az ipari, mind az általá­nos fogyasztási és értékesítési szövetkezetek — állami vállala­tokhoz hasonlóan — részesedési, illetve fejlesztési alapjukból kö­telesek tartalékot képezni. E tartalék az állami vállalatoktól eltérően sajátos jellegű, mert kölösönös támogatásra is fel­használható. Beszámolójának további ré­szében a szövetkezetek üzem­nagyságának méretéről és az ebből adódó következtetésekről beszélt Fehér elvtárs, majd így folytatta: Az egyesülési folyamatot — mint a termelési koncentrációs folyamatok egyik megnyilvánu­lása formáját — természetesen leállítani nem lehet és nem is szabad. Olyan mederbe kell vi­szont terelni, hogy az optimális üzemnagyság figyelembevételé­vel csak a feltételek megléte esetén és a tagság egyetértésé­vel történjék. Emellett a jövő­ben is célszerűnek tartjuk, s mindenképpen támogatjuk a termelési lehetőségek jobb ki­használása, a mezőgazdasági termékeknek a fogyasztóhoz történő gyors eljuttatása, a vá­laszték bővülése érdekében egy másfajta koncentráció létreho­zását: meghatározott termelői, feldolgozói vagy forgalmazói te­vékenységre a termelőszövetke­zeti kooperáció létrehozását, társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok formájában! En_ rtek szabályozására törvényeink is vannak. Nagyon örülök annak, hogy Békés megyében már 19 mező- gazdasági-jellegű társulás mű­ködik. Gondolom az első fecs­kéket követik majd a többiek. Jóval kevesebb, viszont orszá­gosan a mezőgazadsági tsz-ek és egyéb szövetkezetek közötti tár­sulás, vagy közös vállalat. Még kevesebb a mezőagzdasági tsz- ek és az állami élelmiszeripari vállalatok között. Es nem, vagy alig alakult még társulás, vagy közös vállalat a szövetkezeti szék. torbeli gazdaságok és állami vállalatok között. Az utóbbira E dokumentum a lenini szö­vetkezeti elvek, tanítások alap­ján összegzi szövetkezeti moz­galmunk tapasztalatait, állást foglal annak alapvető kérdései­ben. Nagy segítséget nyújt a szövetkezetekben, az állami szervekben, vállalatokban, in­tézményekben, s valamennyi tár­sadalmi szervben és mozgalom­ban dolgozó kommunistának. A szövetkezetpolitikai irányelvek A gazdasági verseny eseten­ként szervezeti koncentrációra is készteti a gazdasági egysége­ket. Nem lehet megtiltani, hogy egyes szövetkezetek ne egyesül­jenek, sőt támogatni kell, ha ez az alapvető feladatok jobb ellá­tását segíti. Ugyanakkor nem lenne helyes nagyobb ará­nyú összevonásokat napirendre tűzni. A Békés megyei pártbi­zottságának a beszámoló­ban kifejtett álláspontját jó­nak, helyesnek, elvi alapokon állónak tekintem, örülök annak, hogy határozottan fellép a gi- ganta-mánia, a különböző erő­szakolt, úgynevezett „házasítá- sok”, tehát a tsz-ek mesterkélt, hűbeiebalázs „összekalapálása” ellen. eddig valóban nem volt megfe­lelő jogszabály és kidolgozatlan volt a pénzügyi elvonás rend­szere is. Ez az állapot viszont megszűnt, mert ez év júliusában a kormány előterjesztésére a? Elnöki Tanács törvényerejű ren­deletet alkotott a gazdasági tár­sulásokról. Közös vállalatnak tekinten­dők a MÉK zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi , vállalatok is. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a MÉK szervezetét korsze­rűsítsük, más szavakkal szövet- kezetesítsük. A korszerűsítéssel szemben az az igényünk, hogy az feleljen meg a gazdaságirá­nyítási rendszer és szövetkezet­politikánk alapelveinek. E célt úgy tudjuk csak eredményesen megoldani, ha a MEK-ek terme­lői érdekeltségű közös szövetke­zeti vállalatokká alakulnak át. Ezzel — reméljük — közelebb kerülnek majd a termelés front­jához is. A kormány elnökhelyettese felszólalásának befejező részéi ben a következőket mondotta: Az ágazatokat tekintve sok­színű, de alapjában véve egységes szövetkezeti mozgalmunk sikeres megújhodása, egészséges to­vábbfejlődése szocialista rend­szerünk demokratikus tovább­fejlődésének elválaszthatatlan, szerves része. E nagy és nemes ügyért, szövetkezetünk további erősítéséért és felvirágoztatásá­ért — érdemes tehát ma és a jövőben is többet munkálkod­egységes értékelését adják szö­vetkezeti mozgalmunk eredmé­nyeinek és jelenlegi helyzetének, ugyanakkor meghatározzák azo­kat az alapvető kérdéseket, ame­lyek útján tovább kell halad­nunk. A szövetkezetpolitikai irány­elvek az országban általános ér­vényűek, de Békés megyére kü­lönösen szólnak, s éppen ez ad- tfolytatás a 3. oldalon) Minőségi változás, korszerű és célravezető munkastílus A mezőgazdasági tsz-ek szerves része a háztáji gazdaság van szükség a tsz-vezetőség es dolgozó nők nagy szerepet töltenek be szövetkezeteink életében Támogatjuk a termelőszövetkezeti kooperációk szervezését nunk! elvtárs vitaindító előadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom