Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

Eris harcok Kambodzsában den békesaerető ember a közel- keleti problémák rendezését, tisztában lévén vele, hogy ku­darc esetéin a térség az eddigi­nél komolyabb s a világra néz­ve veszélyesebb konfliktus tűz­fészkévé válhat. Sajnos, a nem­rég életbe lépett tűzszüneti Idő­szakot is komor felhők árnyé­kolják be. Egyfelől arra mutatnak a je­lek, hogy Izrael folytatja halo­gató taktikáját. Sőt, a kezdeti nehézségek látszólagos elsimítá­sa után most úgy tűnik, Tel Avivban még komolyabb aka­dályok merültek fel. Szemmel- látható&n ismét erősödött a hé­ják, a szélsőségesek befolyása a kormányra, amely, jóllehet el. fogadta a Rogers tervet, e nyo­más miatt szinte mozgásképte­lenné vált. Nyilván ez az oka annak, hogy az izraeli minisz­tertanács bár sűrűn tanácsko­zik, sorozatosan halogatja a döntést. A következmény: Te- koah. a Jarring-gal' folyó tár­gyalásokkal megbízott izraeli diplomata még mindig nem tért vissza New York-ba. holott ez már régen esedékes lenne. Másfelől mind komolyabb te­hertételt jelent a palesztinéi ge. rtllák egyes csoportjainak szél­sőséges tevékenysége. Ismét fegyveres összecsapásokra ke­rült sor Jordániában a hadsereg A magyar pártkongresszusok krónikáfa Nyugtalanító és biztató jelek a Centropress szerda esti kommentárja Világszerte hőn óhajtja min­Suharto Hollandiában i Szerdán déűuitán indult útnak Suharto indonéz elnök 46 tagú kíséretével, hogy lebonyolítsa a I hágai incidensek miatt 24 órára j zsugorodott hollandiai látogatá- I sát. Az indonéz elnök további útiprogramja változatlan ma­radt, tehát a tervezett menet­rend szerint utazik tovább az NSZK-ba, majd az el nem kö­telezett országok lusakai csúcs­értekezletére. Kambodzsai szabadsághar­cosok szerdára virradóra újabb csapaterősítéseket irá­nyítottak a stratégiai fontos­ságú Srang város térségébe. E környéken már napok óta erős harcok folynak, miköz­ben a Phnom Penh-i csapa­tok kétségbeesett kísérlete­ket tesznek a város vissza­foglalására és a felszabadító hadsereg által létesített után- | pótlási útvonalak elvágására. Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án, a japán fegy­verletételt követően Ho Si Minh elvtárs a vietnami ellenállási mozgalom — a Vlet Minh — vezetője a tömegek támogatá­sával kikiáltotta a független Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, amelyet a korábbi gyarmattartó, a háborúban le­gyengült Franciaország is elis­mert. Hamarosan azonban a japán csapatok lefegyverzése címén francia és brit hadsereg hatolt be Kókinkínába, ahol a feudális földbirtokosok és a komprádor burzsoázia képvise­lőit, a népi erők által elűzött, korábban a japánokkal is együttműködő Bao Dai császár rezsimjét juttatták Saigon szék­hellyel ismét hatalomhoz, majd 1946-től véres gyarmati hábo­rúban akarták a VDK-t meg­semmisíteni. Az I954-es genfi egyezmény, amely lezárta a franciák indokínai háborúját, Vietnamot a 17. északi széles­ség mentén ideiglenesen — az egész országra kiterjedő de­mokratikus választások megtar­tásáig — kettéosztotta. A jobb­oldali erők uralma alatt álló Dél-Vietnamban azonban meg­hiúsították e választásokat (amerikai becslések szerini ugyanis ezen a lakosság 80%-a a népi hatalomra szavazott vol­na és megkezdték a haladó erők kíméletlen üldözését. Az így kialakult polgárháborús helyzetet az amerikai beavat­kozás napjainkig indokínai há­borúvá szélesítette ki, aminek során 1965—68 között kímélet­len légiháborút folytatott a VDK területe ellen is. A terror- bomibázások az ipari és katonai létesítmények mellett a polgári lakosságot sem kímélték: 3 nagyvárost, 13 tartományi szék­helyet és 117 nagyobb telepü­lést, számtalan kórházat, isko­lát, templomot pusztítottak el. A szörnyű pusztítás nem tudta megtörni a gazdasági élet fej­lődését, például a gépipar 8, a vegyipar 6.8 százalékos évi nö­vekedést mutatott a bombázá­sok időszaka alatt is. A 158 750 négyzetkilométer területű ország gazdasági élete Egy Phnom Penh-i szóvivő szerdán beszámolt arról, hogy a kormánycsapatok kedd dél­után megközelítették a „kommunisták” ellenőrzése alatt levő várost, de olyan erős tűzzel találták magukat szemben, hogy kénytelenek voltak visszavonulni. Elmon­dotta, hogy a csata egészen az éj beálltáig tartott és a kormánycsapatok súlyos vesz­teségeket szenvedtek. (MTI) korábban a Vörös-folyó 15 000 négyzetkilométer kiterjedésű medencéjében összpontosult (itt élt a lakosság háromnegyed ré­sze, a megművelt földek 74 szá­zaléka található itt, ahonnan az élemiszertennelés 76 százaléka származott). Ide települtek a szocialista országok támogatá­sával 1954 óta létesített nagy­üzemek is. (A háború befeje­zésekor 1954-ben az ország te­rületén csupán egy üzemképes gyár volt, elpusztult a vasútvo­nalak 92 százaléka is.) A Szovjetunió 60 nagyüzemet épített — közöttük kiemelkedő létesítmény a hanoi gépgyár — 45 ipari létesítmény rekonst­rukcióját vagy bővítését végez­te. Hazánk többek között a thanh hoai erőműt építette. A háborús események folytán az ipari létesítmények és a lakos­ság egy része a hegyvidékre menekült. A korábban gyakori éhínségek leküzdésére a mező- gazdaságot is fejlesztették: ezt megkönnyítette a kollektív gaz­dálkodás térhódítása is. Jelen­leg a parasztság 94,5 százaléka tömörül a termőterület 91 szá­zalékán gazdálkodó termelőszö­vetkezetekbe. A 200—300 hek­tár átlagos birtoíknagyságú gaz­daságok a termelési színvonal emelésével ma már az édelmd- szerszükségletek nagy részét biztosítani tudják: a rizstermés körülbelül 4,5 millió tonna, rizsihozamaik Délkelet-Ázsiá­ban a legmagasabbak, 50 mázsa hektáronként a függetlenné vá­lás előtti hozajnok kétszerese. Az öntözött területek növelését és az árvizek megszüntetését biztosító víztároló rendszer ki­építését a háború akadályozta meg. Jelentős eredményeket mutat­hat fel a háborús viszonyok el­lenére a VDK a lakosság szo­ciális, kulturális ellátása terén is: a települések 90 százaléká­ban van egészségház. ehhez ha­zánk is több kórházzal járult hozzá, minden községben van legalább egy alsótagozatos is­kola — ennek következtében az analfabétizmus 5% alá csökkent — ée az ország 35 egyetemén 60 ezer hallgató tanul Az afrikai csúcs Az Afrikai Egy&égszervejset csúcsértekezletének keddi nyi­tóülésén 13 államfő, 3 alelnök és 4 mirüszterélnök vett részt. A szervezet többi tagállamét alacsonyabb rangú kormány - v tisztviselő képviselte. Az ülésen U Thant ENSZ- főtitkár üdvözlő és Hailé Sze- I lasszié etióp császár megnyitó­beszéde után már több felszó­lalásra is sor került. Gowon nigériai államfő, aki röviddel az ülés megnyitása előtt békült ki a polgárháború idején Biaf- rát támogató Elefántcsontpart­tal, Gáborinál, Tanzániával és Zambiával, felszólalásában han­goztatta, hogy az ENSZ-nek hatékony akcióprogramokat kell kidolgoznia, jelentős er­kölcsi és anyagi támogatásban kell részesítenie az afrikai fel­szabadító mozgalmakat. Nimeri szudáni államfő fel­szólalásában éles támadást in­tézett az imperializmus és a neokolon.ialiamus cselszövései ellen, hangoztatva: meg kell mondani Franciaországnak, az NSZK-nak, Angliának, az Egye­sült Államoknak és Izraelnek, hogy drágán kell fizetniük azért a támogatásért, amelyben az af- 1 rilkai népek dél-afrikai ellen­ségeit részesítik. Felvetette azt a kérdést is. hogy az afrikai országok valamennyien ismer­jék el a Kínai Népköztársasá­got és az NDK-t. Ahidjo kameruni elnök el­ítélte a Dél-Afrikai Köztársa­ság fajüldöző politikáját, majd megelégedését fejezte ki, hogy a nigériai konfliktus véget ért, és a nigériai központi kormány megbékélt Tanzániával, Zam­biával, Gabonnal és Elefánt­csontparttal. (AFP, Reuter, TASZSZ, MTI) AZ MSZMP közelgő X. kong­resszusa alkalmával rövid átte­kintést adtunk a párt korábbi kongresszusairól, azok főbb ha­tározatairól. A Tanácsköztársaság bukása után a Kommunisták Magyaror­szági Pártja több éves illegális küzdelmet folytatott a párt új­jászervezéséért. 1925 nyarán a KMP Becsben összehívott kon­ferenciájával realizálódtak e tö­rekvések. A konferencia napi­rendje előtti vitában a küldöttek egyhangúlag elfogadták Hámán Kató javaslatát: tekintse magát az összejövetel a KMP újjáala­kuló kongresszusának. Ily módon tartották 1925. augusztus 18 és 22 között a párt I. kongresszu­sát, amelyen a párt a szegény­parasztság és a városi kispolgár­ság osztályszövetségesként való megnyerésére a föld korábbi nacionalizáláisa helyett agrárfor­radalmat hirdetett és elismerte a polgári demokratikus követelé­sek jogosultságát. Igen fontos­nak nyilvánította a munkásosz-. tály körében végzendő pártmun­kát s kijelölte a párt strtégjai irányvonalát; az ellenforradalmi rendszer megdöntését és a máso­dik proletárdiktatúra kivívását. A KMP II. kongresszusa Ap- rilovkában 1930. február 25 és március 15 között, a gazdasági világválság idején ülésezett. Az ország belpolitikai helyzetét ele­mezve azonban túlértékelte a gazdasági válság politikai követ­kezményeit. A kongresszus meg­erősítette az I. kongresszuson ki. dolgozott stratégiai irányvonalat, mivel azonban ez a szociálde- mokratizmus túlzott elítélésével párosult, nem bizonyult alkal­masnak a széles demokratikus erők tömörítésére. * A FELSZABADULÁS után a 650 000 tagot felölelő tömegpárt, az MKP 1946. szeptember 28 és október 1 között Budapesten tar­totta III., s egyben első legális kongresszusát. Az elért eredmé­nyek és a tapasztalatok alapján megszabta a munkásosztály harcának fő feladatait, amelye­ket e jelszavakban fejezett ki: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot” „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból”. A kongresszus fontos nagytőkeedle- nes gazdasági intézkedéseket hir­detett és a stabilizáció sikerére támaszkodva, sürgette az ország újjáépítése hároméves tervének kidolgozását. 1948. június 12—14-e között tartotta egyesülési kongresszusát a Magyar Kommunista Párt ée a Szociáldemokrata Párt, ezzel be­fejezve a munkásegységért vívott sok esztendős küzdelmet. Ez volt egyben a két párt egyesü­léséből alakult Miagyar Dolgo­zók Pártja első kongresszusa, amelynek programja a követke­zőkben összegezte a közelebbi és távolabbi feladatokat: az állam­gépezet teljes demokratizálása, új alkotmány kidolgozása, a füg­getlenségi front átszervezése, a aetőjénok közlése szerint a szer­dára virradó éjszaka lezajlott animani fegyveres összetűzések­ben 23-an vesztették életüket, 80-an sebesültek meg. Az am- mani rádió szerdán ismét nyu­galomra és egységre hívta fel Jordánia népét és méltán mu­tatott rá: az ellenségeskedések­ből csak a közös ellenség, Izra­el húzhat hasznot. Ilyen körülmények között kü­lönösen figyelemre méltó áz Egyesült Arab Köztársaság im­ponálóan higgadt és realisztikus magatartása. Hasszán El-Zaj jat. Egyiptom képviselője a New York-i tárgyalásokon, kedden is, szerdán is folytatta tanács­kozásait Gunnar Jarringgal. S ami döntően fontos: Zajjat meg­erősítette tárgyalási készségét, kijelentette, hogy a tűzszüneti megállapodásban előirányzott kilencven nap során mindvégig Jarring rendelkezésére áll. Az EAK-nak ez a következe­tes, szilárd és a világ közvéle­ményének. tehát az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa határozatának szellemét Is tükröző politikai vonalvezetése kínálja a legtöbb reménységet arra nézve, hogy a közel-keleti konfliktus tárgya­lások útján történő politikai rendezése eredményes lehel (MTI) Az indonéz sajtó véleménye erősen megoszlik a látogatás kérdésében, miután két igen te­kintélyes és nagy példányszámú napilap szerdán vezércikkben tanácsolta Suhartonak, a láto­gatás lemondását. Más lapok ezzel ellenkezőleg azt fejteget­ték, hogy a holland .kormány- nem tehető felelőssé az erőszak­cselekmények miatt és az egy­naposra rövidült látogatás is hasznos lehet. termelőerők fejlesztése a terv­gazdálkodás bevezetése, az élet- színvonal emelése, a volt ural­kodó osztályok műveltségi mo­nopóliumának megszüntetése. az Államosítással, az ország iparosításának megkezdé­sével nagyszabású átalakulás kezdődött a népgazdaságban. Az MDP II. kongresszusa (1951. feb­ruár 24—március 2) kimondta, hogy a párt és az ország előtt álló döntő stratégiai feladat a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, nép­gazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése. E fel­adattal összefüggésben a kong­resszus felemelte az első ötéves terv előirányzatait, amiben sze­repet játszott a tervidőszak eliső évi eredményeinek túlbecsülése is. Az MDP III. kongresszusa 1954. május 24 és 30 közötti ülé­sén elhatározta a II. ötéve« terv­ben előirányzott iparosítás üte­mének lassítását, a falu elmara­dottságának felszámolását, a népgazdaság tervszerű, „arányos fejlesztését. Hangsúlyozta a ta­nácsok tömegszervezeti jelentő­ségét a párt irányító szerepé­nek fokozását, a párton belüli demokrácia erősítését. A helyes határozatok ellenére a kongresz- szus nem oldotta meg fő felada­tát, nem küszöbölte ki az elhaj­lásokat, hanem elvtelen komp>- romfsszumon alapuló látszategy­séget demonstrált. Az 1956, évi ellenforradalmat követően, az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban 1957 első felében sikerrel befejeződött a pért újjászervezése, g ~1957. június 27—29 között összehívták az MSZMP országos értekezle­tét. Az értekezlet határozatot hozott a párt további rríuiíká­Vielnam huszonöt éve is Az egykori Francia - Indokína hatéra , Vietnami Dem. Közt ' határa 1945. szépt. 2. 1 Vietnami Dem. Közt * területe 1954 óta ■ Szén M Kohászat A Vas V Gépipar A Színesfémek “O Vegyipar <$> Apatit, foszfát SS Építőanyag-ipar tí Erőmű E2 Könnyűipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom