Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

A Hazafias Népfront Szeghalmi Járási Bizottság munkája a megyei elnökség napirendjén Előtérben a jövő esztendő alapozása Erősödik a háztáji gazdaság — Nem csökken a betétállomány — Öt árvizes lakas tető alatt Sarkadkeresztúron ÄS 1970-ee gazdasági évhez nagy reményeket tápláltak a sarkadkeresztúrí Egyetértés lösz­ben. Szó ami szó, az utóbbi években jól megerősödött ez a szövetkezet. Bár ugyancsak az utóbbi években több alkalom­mal fojtogatta a belvíz a közös gazdaságot. Olyan jelentős káro­sodás azonban, mint a7 idén, a tsz fennállása óta egyszer sem volt. Az Egyetértés Tsz egész ha. tára belvíz alá került. A hiva­talos felmérés szerint hatmillió forint belvízkárt állapítottak meg. A víz a leg­jobb termőföldeket árasztotta el, így a kukorica alá még ősszel előkészített talaját egyszerűen be sem tudták vetni. Szinte hihetet­len, de úgy igaz, hogy a, Egyet­kere tőben 80 tenyésztésbe vett kocát és 30—40 tenyészüszőt vit­tek új szállásra. Több szövetke­zeti tag, így Cs. Kora János is két üszőt vett át a tsz-től. Pa- tócs Sándor, a párt községi bi­zottságának titkára jogos büsz­keséggel mondta, hogy a háztá­ji gazdálkodás ezekben a' nehéz hónapokban jól megerősödött, de ugyanakkor a közös érdeke sem szenvedett csorbát. Igaza van a titkárnak, mert ha még azt is ideszámítjuk, hogy a tsz- gazdák portáján tízezer szerző­dött libát is tartanak, akkor va­lójában elgondolkoztató az, amit az előzőekben mondtunk: asar- kadkeresztúriak nem estek két­ségbe. Bizakodnak, reménykednek galimi vállalat segítségével. Pe­csenyebárány nevelésére térnek át. Ezért a szálastakarmány biz­tosítására most szeptember első napjaiban 200 holdon lucernát telepítenek, az árpavetést pe- dig majd tavasszal vörösherével vetik felül. Ezekről az intézkedésekről a szövetkezet szűk körű vezetősé­ge néhány nappal ezelőtt tanács­kozott. Elhatározták, hogy szep­tember 7-re összehívják a veze­tőségi ülést s ezen értékelik majd a termelés szerkezetének változ­tatására eddig tett intézkedése­ket, és megtárgyalják, mit tegye­nek a háztáji gazdaságok támo. gatására, hogy az óv hátralevő részében a családok jövedelme ne csökkenjen. A nagy nehézségek ellenére a jövő évi termelési feladatok ala­pozásánál teljesített, munkák után a tervezett részesedés 80 százalékát biztosítja a tsz, fő­ként állami hozzájárulásból. Ez a tény, megnyugtatóan hat az egész községben. Jórészt ennek tudható be, hogy a postán ke­zelt OTP betétállomány, amely majdnem eléri a 4 millió forin­tot, eddig nem csökkent, sőt nö­vekedett. Ebbe a növekedésbe az is segít, hogy Sarkadkeresztúr- ról Békéscsabára 55—65 asszony és lány jár dolgozni mindennap. A Baromfiipari Országos Válla­latbékéscsabai gyárában kaptak munkát. Havonta 1300—1400 fo­rintot keresnek. Az igen jelentős károsodás le­küzdésére rendkívüli nagy ener­giával dolgoznak ebben a köz­ségben is. Mi sem bizonyítja jobban, min* az, hogy az ár- és belvíz okozta károsodás miatt tönkrement épületek közül eb­ben az esztendőben 11 újjáépí­tésére kaptak lehetőséget, öt családi házat augusztus 28-ig tető alá hoztak. A hátralevő hatot könnyűszerrel felépítik, ha megkapják az építőanyagot. Az ár- és belvízvédekezés után.j időszakot lassan áthidalja Sarkadkeresztúr. Az emberek a mindennap» problémák, gondok fölé emelkedtek és a sebek gyó­gyításában olyan eredményt ér­tek el, amivel méltán tiszteletet, megbecsülést ébresztenek magúk iránt. Dupsi Károly Fogadóóra a megyei tanácsnál A. soron következő fogadóórá­kat Klaukó Mátyás, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartja, szeptember 5-én, szombaton délelőtt 9—12 óráig a hivatali helyiségében, Békés­csabán, Felsőkörös sor. Iroda­ház. Makulatúra és hulladék újságpapír (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, Békéscsaba, Szent István tér 18 A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége szeptember 2-án ülést tartott Békéscsabán, Nagy Jó­zsef elnökletével. A tanácsko­záson megjelent és a vitában felszólalt Zalai György, a me­gyei pártbizottság titkára, va­lamint Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A tárgyalt három napirendi pont közül elsőként dr. Pirityi Ká- rolynak, a népfront megyei el­nökének a Béke és barátsági munkáról adott beszámolóját vitatták meg és fogadták él. Mindamellett, hogy meggondolt és színvonalas munka folyik e területen, az elnökség szüksé­gesnek tartotta a békemozgal­mi agitáció kiszélesítésére fel­hívni a figyelmet; A következőkben a Szeghal­mi Járási Népfrontbizottság munkáját értékelte az elnökség, melyet Molnár Erzsébet járási titkár terjesztett elő. A 13 köz­séggel rendelkező járás nép- frontbdzottságának tevékenysé­géről szóló jelentés arról adott számot, hogy a. községi nép­front-elnökök nagyon lelkiis­meretes munkát végeznek, ugyanúgy a népfront-aktívák. Ez megmutatkozik abban is — mivel a népfrontmozgalom ja­vaslattevő szerv —, hogy rend­szeresen jelzéseket adnak a ta­nácsnak a különböző problé­mákról. Több községi népfront- bizottság tűzte napirendre az áruellátást, az értékesítést, a társadalmi munka értékelését és javaslatot tettek a lakosság jogos igényeinek kielégítésére. A nőbizottságok megalakulá­sával kapcsolatban helyeselte az elnökség, hogy mindenütt ünnepélyessé tették az alakuló ülést és munkaprogramot dol­goztak ki a párt Központi Bi­zottságának idevonatkozó ha­tározta alapján. Dicséretes az a tevékenységük is — állapí­totta meg az elnökség —, hogy az elmúlt oktatási év során hét községben tartották tv-politikai kört, melyen 130-an vettek részt. Kilenc téli tanfolyam működött 30—40 részvevővel. Különösen jó volt ez Körösla- dányban, ahol százan is részt vettek egy-egy előadáson. Igye­Tegnap, szeptember 2-án ülést tartott a KISZ Békéscsabai Vá­rosi Végrehajtó Bizottsága. Ez alkalommal megvitatták Czegle Tibor és Patkós János csúcstit­károk írásos beszámolóját a 8- as AKÖV, illetve a Vendéglátó­ipari Vállalat KlSZ-szervezeté- nek tevékenységéről. , A 8-as AKÖV-nél jelenleg 156 KISZ-es dolgozik, akik az ár­víz idején példát mutattak bá­torságban, helytállásban, s a közvetlen segítésükön kívül 15 ezer forintot ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. A KISZ- szervezet ez évben is számos jól sikerült kulturális progra­mot szervezett, nem feledkez­tek el a honvédelmi képzésről sem, s Ifjú Gárda rajt alakítot­tak. Gondot fordítanak szakmai és politikai képzésükre is. A KISZ lakásépítési akció kezde­tekor felmérték az igényeket, s a vállalat hat fiatal számára összesen 150 ezer forint ka­mat nélküli hitelt biztosít. A termelést segítő tevékeny­ség keretében a KISZ-esek is keztek biztosítani a különböző szintű választási bizottságok tagjainak foglalkoztatottságát is. Kifejezésre juttatták a tár­sadalmi munkások megbecsülé­sét oly formában, hogy ünnepé­lyesen adták át a különböző el­ismerő oklevelet. A vita alapján kialakult egy­séges vélemény azt igazolta, hogy a Szeghalmi Járási Nép- frontbizötfcság kellőképpen igyekszik mindenben méltó se­gítségére lenni a helyi pártbi­zottságnak és a tanácsnak. Ezt igazolja az is, hogy tervükben szerepel a jelen időszak egyik legnagyobb politikai kérdése, az ötéves terv irányelveinek is­mertetése, megvitatása. Csopor­tos beszélgetések során kíván­nak eljutni a községek lakóinak valamennyi rétegéhez. Az ülés bejelentésekkel és indítványokkal zárult. Kenyér- szabvány A szabványosítás hazai kez­detei óta első ízben készült or­szágos szabvány a kenyér mi­nőségére. A szabványt, amely egyébként október 1-én lép ha­tályba, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Magyar Szabványügyi Hivatal és a Sütőipari Kutató Intézet dolgozta ki. Amint a Magyar^ Szabvány- ügyi Hivatalban szerdán dél­előtt tartott sajtótájékoztatón elmondták, ez a szabvány szi­gorúbb követelményéket tá­maszt a kenyér minőségével szemben, mint a nálunk ismert összes külföldi szabványok: Az új szabvány szigorúan meghatározza a jó kenyérrel szemben támasztható összes kö­vetelményeket, felsorolva a fel­használható liszt-típusokat és egyéb anyagokat, s a feldolgo­zás minden egyéb kellékét és velejáróját egészen a forgalom- bahozatal módjáig. (MTI) részt vesznék a szocialista bri- gádmozgaiomban. Biz évben négy brigádjuk nyerte el a megtisztelő címet. Közülük 1 ötszörös, 2 pedig háromszoros szocialista brigád. A vendéglátói pari vállalat KISZ-szervezeténóI gondot okoz az, hogy a fiatalok általában több műszakban dolgoznak, munkaidejük és munkahelyük változó. A cukrászüzem KISZ- csoportjának szervezeti élete a legjobb, itt minden fiatal szo­cialista brigádtag. A vendéglá­tónál 1961 óta mintegy 70-en szerezték meg a Szakma Ifjú Mestere címet. A KISZ lakás- építési akció nyújtotta lehető­séget itt is kihasználják a KISZ-esek: a vállalat két fia­talt segít kamat nélküli kölcsön­nel. afflíSWsa ^ 1970. SZEPTEMBER 3. értés Tsz-nék nincsen vetve egyetlen szál közös kukoricája sem. A tsz-tagok háztáji földjé­be is csak belelopták a magot azzal, hogy majd csak lesz vele valami. Jó lesz, ha á háztáji te­rület tíz százalékáról a tavalyi termésnek egytizedét betakarít­hatják. A gabonát a szó szoros értelemben vízből aratták, mint a rizst, öt kombájnnal igyekez­ték menteni a menthetőt, de bi­zony még annyi búzáf ser*1 taka­rítanak be, hogy a jövő évi ter­méshez-a vetőmagot saját kész­letből biztosítsák. A sarkadkeresztúrí állapotok ma siralmasak. Érdekes, hogy az emberek ezen a helyzeten még sem estek kétségbe, sőt munká­ba lendültek azért, hogy szálas­ból minél több takarmányt biz­tosíthassanak a közösnek is és a háztájinak is. Az abrakhiány láttán a ter­melőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a közös jószág- állomány egy részét átmenti a háztáji gazdaságba. Az akció szorgalmasan dolgoznak. A munka lendülete érezteti hatását a szövetkezet egész működésén. A tsz gépműhelyében öt lánc­talpas traktort a tervezettnél gyorsabban újítottak fel, hogy a belvíztől megszabadított és fel­száradt táblákon elkezdődhessék a szántás. Háromszáz holdon már vetés alá kész a terület. Megrendelték a búzavetőmagot is ezer holdba és 500 holdba őszi árpa-vetőmagot is beszereznek. A7 1970-re rendelt műtrágyát az utolsó dekáig átveszik, mert —■ amint mondták — a víztől kilú­gozott talajnak szüksége van a bőséges tápanyagra —, jövőre termést másként nem remélhet­nek. A szövetkezet vezetősége több fontos intézkedést is tett. Ezek közül talán legjobban kiemelke­dik a juhászat növelése. Jelen­leg ezer anyajuhval rendelkez­nek, Év végéig még ezret állíta­nak tenyésztésbe a gyapjúfor­jának irányvonaláról, elfogadta a Szervezeti Szabályzatot, ki­egészítette a párt vezető szer­veit, megszüntette a pártszervek ideiglenes jellegét. Figyelembe véve a magyar forradalmi munkásmozgalom ha­gyományait, az MKP három és az MDP ugyancsak három kong­resszusát, az MSZMP Közpvonti Bizottsága a következő — 1959. november 30 és december 5 kö­zötti kongresszust a p>árt VII. kongresszusának nyilvánította. E kongresszus határozatainak középpontjába a szocializmus alapjainak lerakása került. Az itt elfogadott ötéves terv fő fel. adata a modern technikán ala­puló iparosítás továbbfejlesztése és a falu szocialista átalakítása volt. A kongresszus a történelmi változásokat vizsgálva rámuta­tott, hogy a szocialista építés új fejlődési szakaszában a gazda­sági és kulturális munka kerül előtérbe. A kommunista munka­stílusról megállapította, hogy azt az „elvi politika, a tömegek iránti bizalom és nyíltság, len­dület és gyakorlatiasság” jel­lemzi. Az MSZMP VHI. kongresszu. sát (1962. november 20—24) meg­előzően 1962. augusztusában a párt Központi Bizottsága nyilvá­nos vitára bocsátotta a kongresz. szusi irányelveket és ismertette a törvénysértő perek lezárásával foglalkozó határozatot. A KONGRESSZUS a társada­lom szocialista átalakításában elért eredményeket összegezve, megállapította, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezésével lényegileg teljessé váltak ha­zánkban a szocialista termelési viszonyok. Befejeztük a szocia­lizmus alapjainak lerakását és a szocializmus teljes felépítésének korszakába léptünk. A kongresz- szUfi megállapította, hogy az osz­tályharcban a szervezés, a meg­győzés és az ideológiai harc ke­rült előtérbe, hogy a párt helye­sen folytatta a szövetségi politi­kát, eredményesen alkalmazta a kétfrontos harcot. Az MSZMIP IX. kongresszusa (1966. november 28—december 3) határozata megállapította, hogy a legközelebbi négy észtén, dőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és né­pünk történelmi feladata. A szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesíté­se, az üzemi demokrácia fejlesz­tése. Kimondotta, hogy növelni kell az országgyűlés szerepót. A gazdasági feladatok elsősorban az ötéves terv céljának megvaló­sítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechaniz­musának kidolgozására és beve­zetésére irányulnak. A kongresz- szusi határozat az életszínvonal emelésében a reálbérek növelé­sét, a szociális területeken min­denekelőtt család- és gyermek­védelmi intézkedések szükséges­ségét hangsúlyozta. Alapvető feladatként tűzte ki a nép szo­cialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtését, ki­emelte a párt vezető szerepót, megállapítva, hogy a pórt fő fi- gyeme a tudományos elemzésre, az elvi-p>olitikai irányítóé erő­sítésére, a tömegek szervezésére és mozgósítására összpontosul­jon; A X. PARTKONGRESSZUST 1970. november 23-ra hívták ösz- sze. A közreadott irányelvek szerint a Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az eddig követett politika jóváhagyását kéri, s javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi prog­ramja a legközelebbi négy esz­tendőben a szocializmus teljes felépítésének folytatása legyen. A 8-as AKÖV és a Vendéglátói pari Vállalat KISZ-szervezetének munkájáról tárgyalt a KISZ Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom