Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
A TV-ben láttuK TV — Beetkoren — Karajan Szeretem Karajan zenei sorozatát a tv-ben. Egy világhírű karmester a szobámba hozza egy-egy nagy zeneszerző klasszikus remekét. Vasárnap este Beethoven VI. szimfóniájával ajándékozott meg. Karajan a fülük mellé segítségül hívta az emberek szemét is, hogy jobban befogadhassák a muzsikát. Hogy ne csak hallják, hanem jobban értsék is a zenét. Mért elsősorban a művek értését segíti a sorozat minden adása. A, VI. szimfónia, a híres Pas- . toraié Beethoven kissé romantikus falu-élményéből, még inkább azonban lelkes természet- rajongásából fakadt. Karajan nem ezt akarja illusztrálni. Nem aláfestő zenét vezényel valamiféle boldog vidéki mű- dokumentumfilmhez. Nem absztrakt festői látomásokkal „színesíti” koncertjét.. A tartalmat hordozó formákat — ami a zenében különösen fontos — igyekszik jobban felismertetni , a közönséggel. Az operatőrök csak a zenekart s a karmestert fényképezik. A kamera Karajant hozza közeb A kezdés előtt egy másodperccel. Az összpontosítás pillanatában. Beethovenhez hasonlít... Aztán mindjárt felülről látjuk a zenekart A szinte világító kottalapokból fehér félkörívek rendeződnek. Beethoven is ilyen kristálytisztán mutatja be a témát. Világosan, érthetően. A szimfónia áradó örömbe csap. Egymásra kopírozódik a zenekar távolból felvett látványa s a karmesteri kéz. Mintha maga a. muzsika simogatna. Aztán vihar jön. Az operatőrök sebesen pásztáznak a muzsikusokon. Ezek vonósok, itt a fafúvók talán, a karmester arca, lehet hogy bőgők, biztos, hogy „rezek”. Elmosódik, összefolyik minden. Kemény, hatalmas forrnák, akkordok. Mindén világít, a padló, a fal, a mennyezet. Csak a zenekar körvonalai feketék. Keményen, hatalmasan. Aztán újra nyugalom. Bensőséges líra. Képben és hangban az oboa, s halványan, halkan a kürt. És vége. Megint csak Karajan. Egyetlen arc. Újra hasonlít Beethovenhez... Szép volt. Az oly sokat emlegetett két — „humán” és „reál” — kultúra összefogása különös qs tartalmas élményt adott. A zenét s az embereket szent megszállottként szolgáló nagy művész szövetkezett a technikával. A zenéért s az emberekért. (danlsi) Rendkívüli ülést tart a megyei Szállítási Bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság augusztus 11-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel rendkívüli ülést tart Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson Katona Gábor, a békéscsabai vasútállomás főnökhelyettese és Srikszai József, a 8-as AKÖV teherforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője ismerteti a meghívottakkal a Gazdasági Bizottság közelmúltban hozott határozatát a vasúti szállítások igényeinek jobb kielégítéséről, a ko- csifordulók meggyorsításáról, valamint az ebből adódó feladatokat. Taggyűlés a szövetkezetben Füzesgyarmat. Aranykalász. Néhány év óta már nem halványul el neve a szomszédi» Vörös Csillag Tsz mellett. Az Aranykalász-beliek mintha csak megirigyelték volna a testvérszövetkezet országos hírét, nagyszerű eredményeit, lassan, de biztosan zárkóztak mögéje. A terméseredmények a jövedelem ás a gazdálkodás minden ágában. Persze van még behozni- valójuk — különösen az idei mostoha időjárás és elemi csapás miatt —, de még néhány év éQ teljesen felzárkóznak az ország legjobb szövetkezetei mellé. Hogyan? Erre adott világos választ a szövetkezet kommunistáinak vezetőség-választását elő. készítő taggyűlése. őszinte, önkritikus beczámolót hallottunk Lázár István párttitkártól, a pártszervezet kétéves munkáját átfogóan. Mlély elem. zést a gazdasági sikerek okáról. Volt elég megvitatni való a pozitív és a negatív jelenségekről egyaránt. Csak néhány illusztris adat. 1968-ról 1969-re 11 millió forinttal nőtt a szövetkezet tiszta vagyona és ebből 64 ezer forintról 77 ezerre az egy tagra jutó rész. Az átlagjövedelem 20500 forintról 225O0-ra emelkedett (ehhez jön a háztáji hozama.) Hogyan sikerült ezt elérni? Ügy, hogy ma már nincs, aki a nagy munkák idején egyszerűen „otthon felejtkezik” vagy, ha akad is, már elenyésző ezek száma. A terméskiesések ezelőtt rendszerint a túl késői munkakezdés miatt fordultak elő. Nos, a munkaerő-probléma már a múlté az Aranykalászban. E s- hez hozzájárult az is, hogy 3 millió forintot fordítottak az A kis csoport a bükkfához ért, s a pillantások a letarolt gyepre tapadtak, oda, ahol nem. rég a lőszereoládák feküdtek. Egyvalaki nézett a magasba: Paál főhadnagy. A feszült csendben hirtelen megszólalt: — A lombkoronát, úgy tudom, senki sem kutatta át... Béke azonnal kapcsolt. — Arra gondolsz, hogy kötéllel? ... — Pontosan! Tegyük fel, hogy a gyakorlat előtt valaki elrejtőzött odafeni. A lomb sűrű, senki sem vehette észre. Cinkosa, aki ott volt a katonák között, a kellő pillanatban a fa alá lépett. Fölemelte az egyik ládát, s ráakasztotta a gyorsan ledobott kampóra. Egy pillanat, s a zsákmány már el ie tűnt fent a magasban, a lombok között. De épp ily gyorsan le is ereszthették a másikat, az éleslőszert rejtő faládát. A tüzérbemérő háttal állt, s az egész akció zajtalan volt..,. Beke azonnal döntött: * — Fölmegyünk! Ha nehezebben is, mint a kamaszkorban megmászott eper-, meg cseresznyefákra, a két tisztnek sikerült felkúsznia a lombok közé. — Nehogy csalogánnyá változz, őrnagy elvtárs! — tréfált Paál főhadnagy. — Ne félts, énekből mindig elégségesem volt! — Egy fészket már látok ... De ez ... ez fontosabb Itt. Az ágon, amelyre Paál felka paszkodott és Bekét is felsegítette, szögescipő talpának nyo_ mai látszottak, friss horzsolások melyek az ágon átvetett, megterhelt kötél, meg a kéregbe • akadt, beletépő vaskampó | okozott. Feltétlenül ember okoz- s ta nyomok voltak ,s az, hogy | éppen ezen a bükkfán akadtak ■ rájuk, nem hagyott kétséget: : aligha egy szerelmespár mászott s fel ide, mialatt a fa tövében ott ! feküdtek a lőszeresládák... — Túl szép lenne — dörmög. j te Beke. ; — Az is! Ezek a nyomok miin- : dent megmagyaráznak. — Félek, hogy a fellegekben ■ jársz. : — Nem is a földön! — mo- 5 solygott elégedetten a főhad- • nagy. — Nézz le, legalább öt- S méter magasan vagyunk! utóbbi két évben gépvásárlásra. Am a gépek kezeléséhez is ember kell. Így hát végső soron az emberekkel való foglalkozás, annak megértetése, hogy csak az idejében végzett jó munkából származhat nagyobb jövedelem, hozta meg a javulást mind a munkafegyelemben, mind pedig ennek következtében az általános fejlődésben. Ez nem utolsósorban a pártszervezet tevékeny, ségének az érdeme. A pártszervezeté, amelynek tagjai és vezetői következetesen kiállnak a felsőbb szerveik irányadásának, a Központi Bizottság határozatainak helyi megvalósításáért és igyekeznek megértetni ezek jelentőségét nemcsak a párttagsággal, hanem a pártonkívüli- ekkel is. Hogyan? A tsz-vezetőségben, a brigádokban dolgozó kommunisták révén, valamint a tömegszervezetekben levő aktíváik segítségével. A KISZ vezetője tagja a szövetkezet vezetőségének s az ifjúsági szervezet taglétszáma egy év alatt 25-ről 34-re nőtt. A fiatalok mozgósításával jól foglalkozik a párt KISZ összekötője. Megalakították a nőbizottságot is, amelynek vezetője egyben a tsz vezetőségi tagja, tehát illetékes helyen hallatja szavát a nők érdekében. A beszámolóból kiderült továbbá, hogy 29 párttagnak van rendszeres megbízatása. Ki a tsz irányító szerveiben, ki a brigádokban, ki a tömegszervezetekben, lei pedig a munkásőrségben, vagy mint önkéntes rendőr lát el társadalmi mebi- zatást. De vajon mindez elegendő e arra, hogy a pártszervezet a jövő mind nagyobb feladatait — amire utalt a beszámoló 1—, hasonló sikerrel mint eddig segítőé megvalósítani? Erre is egyértelműen utalt a taggyűlés: nem. Amilyen világosan vázolta az eredményeket a beszámoló, olyan konkrétan mutatott rá Lázár elvtárs és valamennyi felszólaló azokra a hibákra, amelyek akadályozhatják a további előrehaladást. Pusztai Lajos, Kiss István, Gyebrouszki Gézáné, Csabai Rudolf, Fadgyas József, Csató István többször is felszólaltak a vitában, bírálva a politikai mun. ka hiányosságait és sok segítséget adott ezek világos áttekintéséhez. Fekete László, a járási pártbizottság, és nem utolsó- csorbán Csatári Béla, a megyei pártbizottság küldötte. A pártszervezet — noha egyes gazdasági vezetők szűklátóköA következő pillanatban az ag ; r^en csak a gazdasági munka megingott, s szép lassan latort. • hatékonyságát látják a tsz ered- A két tiszt egy pillanatnyi dob- : ményeiben — a fejlődés motorja benet után, úgy ért a földre, 5 miridenütt, ahol jól hajtja végre mintha ejtőernyővel érkeztek ! vcúrtfl. a párt politikáját. A párttagok agttációja ösztönző az eredmé, , ■ <dgl lädOJa U»/-l/Lfll£AJ tXíi ClCUlHC* me ~ mutatott ra az ag- s nyék kovácsolásában, de mégin. n S'... . ........... k ább az, ha az agitáció személyes példamutatással párosul. Nos, az utóbbival kapcsolatban va paci főhadnagy —, a bűnje- 5 w l!t magunkkal hoztuk ... teke nem bocsátkozott ma- ! ^ ^ gyarázatokba. de a főhadnagy ; kemény szavak hangzottak el sugárzó arca elárulta a többiek- : taggyűlésen. Tűrhetetlen — nek: a szemle eredményes volt. ! m0n(j0tták a felszólalók —, A két gépkocsi — az egyikre : hogy a párttagok között legye- az ágat is felrakták —, fél tíz- ■ nek olyanok, akiket munkaiékor el is hagyta a tisztást, s út- : gyelem-sérté-vért kelljen elma- ban volt Násfa felé. — Mondja Paál — kérdezte Be- i ke a kocsiban —, milyen mada- ! rak lehettek abban a fészekben? ; Azt hiszem, vadgalambok. Igen, igen, hiszen mielőtt a fészek közelébe kúsztam, hallottam le, hogy túrbékolnak. Azután, persze elröppentek... rasztalni. Pusztai Lajos azt is joggal kifogásolta, hogy a hibák feltárása ugyan taggyűlésről. taggyűlésre megtörténik, de arról csak ritkán számolnak be, hogy időközben mit tettek a fogyatékosságok megszüntetéséért. A mulasztókat akárkik is legyenek, azok „érdemük” szerint felelőségre kell vonni. A legutóbbi Beke elgondolkozva Cigarettára [ taggyűlésen kérték a II. üzem. gyújtott. (Folytatjuk) egység gazdasági munkájának vizsgálatát a párttagok s már szerették volna hallani, hogy mi történt azóta ebben az ügyben. Szóvá tették többen, hogy a pártvezetőség több támogatást adjon a pértcsoportoknak bízza meg őket munkával és időközönként ellenőrizze is azok végrehajtását. A növekvő feladatok megkövetelik, hogy az 51 tagú pártszervezetnek ne csak 29 aktív tagja legyen. Vonják be a szakember-vezetőket is —, akik párttagok — a politikai munkába. Ezzel minőségileg válik hatékonyabbá a pártszervezet tevékenysége. Ám az összetétel tekintetében is van tennivaló. Jelenleg mindössze 5 nőtagja van a pártszervezetnek és a fiatalok nevelése sem a legelfogadhatóbb. A pártcsoportoknak nagyobb súlyt kell helyezniük a nők és fiatalok párttaggá nevelésére. Ha szélesedik a párttagok aktivitása, akkor bizonyára ismét feléled a szocialista brigádmozgalom és nem lesz panasz a rendezvényeken, a párt- oktatásban való megjelenésre sem. A felszólalók sok fontos dologra hívták még fél a pártvezetőség figyelmét és adtak ezzel útmutatást a leendő új pártvezetőségnek. Gyebrouszki Gézáné például arról szólt, hogy a szavak nincsenek összhangban a tettekkel a tsz-tagok továbbképzésének segítésében, ö maga is az agrártudományi egyetem II. éves levelezője, de meg kell mondania, nem sok segítséget kapott eddig a továbbtanuláshoz. Még a tanulmányi szabadságot sem biztosították számára. Csaba Rudolf ugyancsak saját példájából kiindulva erősítette meg Gyebrouszkiné szavait. Fad- gyao József a párt felső szervei felé tett kritikai megjegyzést. Azt mondotta: nem arról van szó, hogy kézen fogjanak bennünket, hanem arról, hogy több támogatást kapjon pártszervezetünk vezetősége, mint eddig annál Is inkább mivel mostani párttitkárunk alig egy éve van a vezetőség élén. Csató István kemény szavakkal ostorozta azokat, akik magatartásukkal csökkentik a pártszervezet tekintélyét, akik a példamutatás s a tömegek megnyerése helyett maguk is a fegyelemsértők közé tartoznak, vagy nem tudják félretenni személyes ellentéteiket és ezzel akadályt gördítenek az egész szövetkezet tagságának egye égé elé. Márpedig — mondotta tanulságként Csatári Béla —, ha szükség volt valaha az Összefogó't-a, most igazán van ,hogy sikerüljön pótolni az időjárás mostohasága miatt bekövetkezett kieséseket. Ez valamennyi tsz-tag érdeke és csak úgy sikerülhet, ha még nagyobb egységben mint eddig állnak a feladatok megvalósításához. Az Aranykalász Tsz pártszervezetének taggyűlése, a kommunisták őszinte, a hibákat feltáró vitája fényes példája annak, hogy milyen módon lehetséges az előrehaladás egy szocialista szektorban és miként kell készülni mindenütt a pártveze- tőaégek újjáválasztásához. A vita összefoglalójaként magasabb egység alakult ki a taggyűlésen és szemléletükben Is megerősödve nézhetnek a jövőbe a tsz párttagjai. A taggyűlés utolsó aktusaként kijelölték a veze. tőségválasztó-taggyűlést előkészítő bizottságok tagjait, s az egész napos munkát követő négyórás tanácskozás után éjfél tájt térhettek nyugovóra az Aranykalász Tsz párttagjai. Varga Dezső Beszélgetés a főtitkárral Nagy gyulai sikerrel zárult az I. Alföldi Amatőrfilm Szemle. Az első díjat Kiss István gyulai fil- mes nyerte a Darazsak és a Pe- cás c. filmjeivel. Második lett Szabó Árpád Requiem, harmadik Lakatos József a Kékfestő című filmjével. A díjakat dr. Kárpáti György filmrendező adta át a helyezetteknek és rövid záróbeszédében méltatta a filmszemle jelentőségét és elemezte a győztes filmeket. Az ünnepélyes eredményhirdetés után megkértük Buglya Sándort, a MAFSZ főtitkárát, mondja el: hogyan értékeli a gyulai filmszemlét: — Az előzményekhez tartozik, hogy első Ízben Szolnokon szerettük volna megrendezni a szemlét. Sajnos annyira kevés volt a jelentkezés, hogy ezek miatt nem tudtuk megvalósítani tervünket. Aztán kedves meghívást kaptunk Gyulára, ahol felkértek arra, hogy rendezzük meg ebben a városban. Nagyon jóleső öröm töltött el, amikor meghallottam, hogy minden várakozást felülmúló sok filmmel neveztek be. Hogy őszinte legyek, legjobb esetben 30 filmre számítottam és épp ezért volt örömteljes számomra az értesítés, miszerint 54 film érkezett. Az előzsürizés alkalmával — ami szintén örvendetes —, nehéz volt kiválasztani azt a 26 alkotást, amelyet végül is itt bemutattak. Több tájegység szemléjén vtet- tem már részt és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a gyulai elérte, sőt egyes alkotásoknál túl is haladta a más helyeken tapasztalt színvonalat. A jövőben is azon igyekszünk, hogy a film- fesztiválok helyett a tájegységi filmszemle honosodjon meg mindenütt, hiszen ez jobban elősegíti az amatőrfilmesek közötti barátságot és tapasztalatcserét. Éppen ezért tervünkben szerepel az Is, hogy az országos filmszemléket úgy rendezzük meg, hogy minden tájegységen bemutatott legjobb alkotásokat hívjuk meg az országos bemutatóra. Lehet, hogy ért már jövőre nemzetközivé szélesítjük ki — gondolok itt arra, hogy a szomszédos Romániából, Jugoszláviából lehetne meghívni amatőröket. Természetesen ittlétem alatt jobban megismerhettem a gyu- lia filmeseket is. És nem a, vendég udvariassága szól belőlem, amikor azt mondom, hogy az első helyezett Kiss István két filmje az országos döntőn is megállná helyét. Ügy látom, hogy ehhez az alkotómunkához a város vezetősége is minden támogatást megad. Ezt a szövetség is elismeri és támogatni fog a jövőben is minden gyulai kezdeményezést. Szeretnénk, ha 1971-ben Gyulán rendezhetnénk meg az amatőrfilmes alkotótábort, egyrészt azért is, mert erre szíves meghívást kaptunk, másrészt azért is, mert a környezet,, a város ideális filmparadicsom, Béla Ottó
