Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
Delfinek gyógyítása Tudomány — Technika !lÄW Az állatorvosok sok esetben nehéz helyzetben vannak, amikor állatkertben rezervátumokban, vagy vadon élő nagy testű állatokat kell kezelni, gyógy_ szert beadni nekik, vagy vizsgálatokat végezni rajtuk." Elefántok fogkezelése, tüskeoperáció a párduc lábából néha merészséget és akrobatikus ügyességet követel meg az állatorvostól. A technika ma már nagy segítséget nyújt ezen a téren a gyógyító embernek, akinek gyógyászati eszközei az utóbbi időben például injekciós puskával bővültek. A nagy testű tengeri állatok, cápák, delfinek gyógykezelése sem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Amerikai állatorvosok a kaliforniai óceaniárium_ ban most új módszert alkalmaznak ezek gyógykezelésénél. Kedvenc csemegéjükbe, a makréla halba helyezik él a gyógyszer- készítményt: ez jelenti tehát az ostyát a beteg delfinek és cápák számára. rri •• Musses futószalag Egységes komplexumba törnö- rítették a Novolipecki Kohászati Kombinátban a konverteracél olvasztását a folyamatos öntéssel. A szakemberek szerint ebben rejlik a kohászat jövője. Korábban az acél mielőtt formába került volna, hosszú ideig tartó, bonyolult megmunkálási folyamaton esett át, amelynek minden szakasza elkerülhetetlen veszteségekkel járt — különösen ami az öntést illeti. Novolipeck. ben nincsenek öntőformák, formázóterület és vasúti rakodótér a formák szállítására, de eltűnt a lemeznyújtó sor is. Mindezt a folyamatos öntőberendezés helyettesíti. Az új olvasztási eljárás segítségével világrekord is született, — leöntöttek egy 1300 méter hosszú és 2 ezer tonna súlyú lemeztuskót. Jelentősen csökkent a melléktermékek mennyisége ie. Sokoldalú műanyag A kép előterében két kisebb üvegpohár látható, az egyikben a sötétebb színű, sűrű alapgyanta, a másikban a színtelen adalék (az ún. habosító) foglal helyet. Ha az utóbbit vékony sugárban hozzáöntik az előbbihez, a keverék „forrni” kezd, hólya- gosodik, gyorsan emelkedik a pohárban és perceken belül meg is szilárdul. Ipari méretekben úgy történik a poliuretánhab előállítása, hogy nagyméretű tömböket képeznek belőle és azt megfelelő méretű lapokká fűrészelik szét, vagy pedig formába adagolják a kétféle alapanyagot, amit a fei- habosodó poliuretán teljesen kitölt. Így bármilyen alakú tárgy kialakítható a rendkívül könnyű, mindamellett kitűnő szilárdságú értékekkel rendelkező műanyagból. IJj oltóanyagok Az egyik amerikai gyár és a haditengerészeti kísérleti intézet új nagy hatású oltóanyagot kísérletezett ki. Az új oltóanyag, amelynek neve FC—194, különösen alkalmas könnyű, gyúlékony folyadékok, például benzin, Diesel-olaj oltására, amelyekre szinte ráúszva tartós hártyát képez, g így megakadályozza a levegő oxigénjének odajutását. Az anyag egyelőre még nagyon költségies. A baktériumszámláló televízió A mikroszkóp a képernyőre vetíti a vizsgált tárgyakat. A tárgyakat „lerajzoló” elektronsugár felvillanását elektronikus számláló rögzíti, amely nagyság szerint osztályoz és regisztrál. A viszgálat tárgya porszemek, vörös vértesték és baktériumok is lehetnek. Létesülhet-e kapcsolat más civilizációkkal? oxicénAgy Borisz Panovkin szovjet csillagász és fizikus azt vallja hogy a rádióasztronómia módszereivel a Föld lakói rövi d ebb- h osz- zabb idő alatt felfedeznek majd a világmindenségben más civilizációkat, bármilyen messzeségben legyenek is bolygónktól. Ehhez azonban feltétlenül igénybe kell venni a csillagászati megfigyelések mellett a kibernetikát. Kibernetikai gépekkel kell meghatározni a rádióteleszkópokkal felfogott jelzések karakterét, s a csillagrendszerekben észlelt jelenségek természetes vagy mesterséges voltát. Ez rendkívül fontos, hiszen amikor felfedezték például a kozmikus rádiójelek forrásait, a pulzáro- kat, amelyek szigorúan meghatározott időközönként továbbítanak jeleket, sok kutató hajlott arra, hogy ezeket rendkívül fejlett civilizáció jeleiként értékelje. A pulzárok azonban természeti jelenségek, amelyek titkát fel fogják tárni. A kibernetikai rendszerek és módszerek alkalmazásával nemcsak a más bolygórendszerekből eredő jelek és jelenségek jellegét határozhatják meg — véli Panovszkij — hanem felmérhetjük egyik vagy másik kozmikus civilizáció (közte az emberihez hasonló civilizáció) színvonalát is. Panovkinhoz hasonló hipotézist vall két. másik szovjet aszt- rofiizikus: Kardasov és Sko- lovszkij is. Kardasov mintegy 5 éve megfogalmazott feltételezésében a földön kívüli civilizációkat első-, közép- és felsőfokú rendszerekre lehet osztani a technikai színvonal és az energiaforrások alkalmazása alapján. Közel három évtizede Ismert a poliuretán alapon , gyártott polimerek sokoldalúsága: műgumi, szövet, ragasztó, műbőr stb. készül belőlük. Az egyik legérdekesebb és gyakorlati hasznosítás szempontjából igen nagy jelentőségű ' poliuretánváltozat — a szilárd poliuretánhab — azonban csak a legutóbbi időkben született meg. A szívinfarkt us korunk jellegzetes, egyre gyakoribb betegsége. Világméretű küzdelem folyik részint a betegség megelőzése, részint a válságos állapotba kerülők megmentése érdekében. Ez utóbbi cél szolgálatában készítették el angol kutatók a képen látható különleges, légmentesen lezárható ágyat, amelyen belül tetszés szerint, a célnak legjobban megfelelő szabályozható a levegő összetétele. Azt tapasztalták, hogy oxigéndús levegő, vagy nagynyomású, tiszta oxigén beléle- geztetésével ugrásszerűen csökkenthető a szívinfarktusos betegek halálozási arányszáma. Két atmoszféra nyomású tiszta oxigén alkalmazásakor a betegek véráramába a normális oxigénmennyiségnek körülbelül 16-szorosa jut. Az oxigénágyban fekvő beteg összes életfunkcióit műszerekkel ellenőrzik. A nagynyomású oxigénterápiát ma már más formában is alkalmazzák, olyan kamrákat építenek, amelyekben csoportos kezelésre is lehetőség nyílik. Ho gyein születtek a „lökésük"? Augusztus , 11: A szovjet légierők napja A második világháború idején a szovjet repülőgéptervezők fő problémája az volt, hogy a dugattyús motorokkal elérhető sebesség fokozása komoly nehézségekbe ütközött. Kiszámították: egy 1000 kmi/ó sebességet elérő gépbe legalább 1000—1200 lóerős motort kellene beépíteniük. Ez viszont igen súlyossá tette volna a gépet. A tudósok és a mérnökök hosszas kísérletezés után arra a következtetésre jutottak, hogy az egyedüli megoldás a folyékony és szilárd üzemanyaggal működő rakéta-hajtómű, valamint a reaktív kompresszoros motor megépítése. Szergej Koroljev 1936-ban épített folyékony üzemanyagú rakétahajtóművével először 1940-ben repültek. 1942 májusában egy Bahcsivandzsi nevű pilóta Viktor Bolhovityjnov folyékony üzemanyaggal hajtott reaktív motorját próbálta ki. A szovjet kormány már a második világháború alatt rendeletet adott ki a léglökéses vadászgépek fejlesztéséről. Szerkesztőirodánkat megbízták az új lehetőségek felkutatásával. A munka több irányban haladt, Fejlesztettük a dugattyús motorokkal szálló vadászgépeket, létrehoztuk az I—250 kísérleti gépet, kombinált hajtóművel (dugattyús és reaktív-kompresz- szoros motor) és végül tervezni kezdtük a reaktív vadászgépet, amely később a MÍG—9 nevet kapta. 1944 februárjában az állama honvédelmi bizottság határozatot hozott arról, hogy a reaktív technika fejlesztése a repülésügy legfontosabb feladata. 1945 márciusában egy I—250-es kísérleti gépen sikerült elérni a Szovjetunióban az akkori legnagyobb sebességet — óránként 825 km-t, 7800 méter magasságban. Az X—250-est kisszériában gyártották a légierők számára és megjelenése átmenetet . jelentett a turbóreaktív vadászgépekre. 1945 februárjában a szerkesztőiroda megkezdte az egyszemélyes, kétmotoros (turbóreaktív) MÍG—9 (F) harcigép tervezését, amelynek legnagyobb sebessége 900 km/ó, maximális • repülési magassága pedig — 13 000 méter. Egy sor bonyolult konstruktőri feladatot kéllett megoldani, növelni kellett a szerkezet szilárdságát, új számításokat végezni és tartós, nagyszilárdságú anyagokat találni. Szerkesztőirodánk munkatársainak tudása, lelkesedése nyomán megszületett a siker: 1946. április 24-én Alekszej Grincsik berepülőpilóta először szállt fel a MÍG—9-ce,l. 4500 méter magasban 911 km-es sebességet ért el óránként. 1946 augusztusában a tusdnói légiparádén bemutatkozott az új, léglökéses típus, a JAK—15- ös is, amelyet Jakovlev irodájában szerkesztettek. Hamarosan döntés született, hogy a repülőgépgyárak gyártsanak le egy sorozat reaktív vadászgépet. A munka éjjel-nappal folyt. A rajzokat készítő konstruktőrök az alkatrészek gyártásakor személyesen felügyeltek a műhelyekben, s minden termelési zökkenőt, azonnal elhárítottak. Az 1946-os novemberi díszszemlére elkészült a gépek első sorozata, kiképeztük az első pi-. lótákat. Azóta a szovjet repülés hatalmasat fejlődött. Átlépte a hang- sebesség határát, sikeresen le- küzdi a hőhatárt. Hazai „lököse- inken” tapasztalt berepülőpilóták számos magassági és gyorsasági világrekordot állítottak feL Ha ma visszatekintünk a múltba, még lenyűgözőbbnek láthatjuk az utat, melyet a szovjet reaktívrepülése születése pillanatától megtett. Artyom Mikojan repülőgép-főkonstruktőr
