Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
PÁSZTOROK (Fotó: Veress Erzsébet) Utasítás a talált tárgyakról A növényvédelem emberi oldala A talált tárgyaidra! kapcsolatos eljárásról adott ki utasítást a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Az utasítás többek között kimondja, hogy a közterületen, továbbá a megőrzési lehetőséggel nem rendelkező hivatalok, vállalatok vagy egyéb intézmények épületében talált tárgyakkal kapcsolatos hatósági eljárás a tanácsok hatáskörébe tartozik. A megtaláló a személyi tulajdont képező tárgyak beszolgáltatásakor jegyzőkönyvben kijelenti, hogy igényt tart annak tulajdonjogára. Olyan tárgyat, melyért a jogosult három hónap alatt nem jelentkezik, a megtalálónak ki kell adni, amire pedig az nem tartott igényt, az őrzési időt követő 30 nap múlva értékesíteni kell. Ha a jogosult az értékesítés után, a beszolgáltatást követő egy éven belül jelentkezik, akkor az értékesítésből befolyt összeget számára kifizetik. Egy év múlva a tulajdonjogot mindenki elveszti. Ha a talált tárgy vagy annak ellenértéke az állam tulajdonába kerül, a becsületes megtaláló a találó díjat az államtól igényelheti. Úgynevezett kincsleleteket — olyan értékes dolgokat, amelyeket * ismeretlen személyek rejtettek el, vagy amelynek tulajdonjoga feledésbe ment, ideértve a régészeti vagy műemlék Jellegű leleteket is — a megtaláló köteles az államnak felajánlani. A mezőgazdaságban mind több kémiai anyagot használnak fel, s ezek közül a növényvédőszereknek nagyobb része az emberekre Is veszélyt jelent, különösen ott, ahol nincs meg a szükséges biztonság. Sajnos a termelőszövetkezetekben a növényvédőszereket szállító munkások nem kapják meg sok helyen azokat az ismereteket, melyek szükségesek, hogy szakszerűen tudjanak védekezni. Az Is sokszor előfordul, pedig veszélyt jelent az emberre, hogy a vegyszert szállító járműveit nem tisztítják meg a szabályoknak megfelelően, hiszen a tehergépkocsikkal vagy a vontatókkal mást is szállítanak. Ami megnyugtató, hogy a vegyszerek szállításánál részt vesz esy-egy olyan munkás, aki a növényvédőszer raktározásában vagy a növényvédelemben jártas. Legtöbb termelőszövetkezetben a méreg tárolására nem felel meg az épület; a biztonsági távolságot sem tudják betartani, van, ahol lezárni sem tudják biztonságosan a raktárt. Alig akad olyan méregkamra, amelyen van vasrács, vagy rágcsálóháló. Különben a helyiségek kicsik, zsúfoltak, nem megfelelő a szellőzésük; hiányzik sok helyen a legelemibb tisztálkodási lehetőség is, mint a biharugral Felszabadult Föld Tsz méregraktáránál víztartály ugyan van, de nem használható. vegyszerek nyilvántartása nem megfelelő, ezért a helyszínen található készlett nem egyezik a méregkamra adataival, sem a tsz központjában levő adatokkal. A bucsai Új Barázda Tsz-ben a méregkamrának még készletkönyve sincs. A nyilvántartásnál leggyakrabban előforduló hiba, hogy késve A Megnyílt Rudnay Gyula festőművész kiállítása Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban vasárnap 11 órakor nyitotta meg Kisdéginé Kirimi Irén dr. a Magyar Nemzeti Galéria művészettör«■■■■■■»■■■»»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■flBaaaaaaaasaaaaaaBaaBBaBaiaaBaaBaBaaamaBM határozat megsértését is jelenti. London, az angol kormány újra csak „védelmi érdekekről” beszélt. Igaz, a dél-afrikai rezsim megkönnyítette He- ath-ék dolgát, ügyes, szinte zsarolásnak minősíthető célzásokat tett a területén levő si- monstowni angol haditengerészeti támaszpont „bérleti szerződésének újraélesztéséről” — ez pedig éppen belelllene Heathék „angol jelenlét Szueztől keletre” — elképzeléseibe. A szovjet sajtó elemzéseiben felrajzolta ennek a politikának teljes vonalát: a NATO-tervek és a fegyverszállítási döntés összefüggéseit. „Kibontakoznak egy különös alku körvonalai is. Anglia arra számít, hogy a fegyverszállítások felújítása fejében életre kelthető a simons- towni haditengerészeti támasz-» pontról kötött megállapodás, és a bázist a NATO déli előretolt állásává teheti. A Dél-Afrikai Köztársaság eddig csak szövetségesén, Portugálián keresztül kapcsolódott az atlanti tömbhöz. A jövőben arra lehet számítani, hogy közvetlen katonai szövetség jön létre a NATO és a Dél-Afrikai Köztársaság között” — írta a minap az Izvesztyija, utalva arra az ismert NATO-törekvésre, hogy fenntartsák, sőt kiterjesz- szék a támaszpont-hálózatot a Csendes-öceán, az Indiai-Óceán s a Perzsa-öböl mentén fekvő országokban. A NATO-tervek megvalósítójának; szerepében most az angol konzervatív kormány lép a színre. S ha már színrelépésről esett szó, beszéljünk szereposztásról is; az Egyesült Államok elhatárolta magát a brit fegyverszállítási döntéstől. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hivatalos nyilatkozatban közölte, hogy kormánya „tudatában van ugyan Nagy-Bri- tannia érdekeltségének a szabad hajózás biztosításában Afrika partjai mentén, de a maga részéről tartja magát az ENSZ-embargóhoz és nem helyesli a brit lépést”. Néhány nappal később, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában újra Dél-Afrika ellen hoztak határozatot — ezúttal azért szólították fel a világ országait a pretoriai kormánnyal való diplomáciai, konzuli és kereskedelmi kapcsolatok megszakítására, mert a Dél-Afrikai Köztársaság, semmibevéve az ENSZ határozatait, önkényesen annektálta a 823 000 négyzet- kilométer területű Namíbiát — Anglia mellett Franciaország tartózkodott a szavazástól. A konzervatív kormány külpolitikája tehát még a szövetségeseket, a NATO-országokat is arra kényszeríti, hogy ha a szereposztás szerint váltakozva is, de figyelembe vegyék a fajüldözőkkel kötött üzletek miatt felháborodott világközvéleményt. G. M, ténésze Rudnay Gyula festőművész, a magyar expresszionista festészet nagy alakjának kiállítását. A megnyitón jelen volt Babák György, a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese is. A 40 képből álló tárlat alkotásai közül 30 olajfestmény, 10 pedig grafika. A kiáliitás szeptember 6-i.g tekinthető meg. Autósok! Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be akkumulátort A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk. Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula, Blanár L. u. 3 sz. Telefon: 248. x jegyzik be a felhasználást, s ez’ tragikus tévedésre ad- lehetőséget, mert akkor már eleve kétséges az előírásoknak megfelelő védekezés. Az nagyon jó dolog, hogy a tizennyolc vizsgált üzemben munkautalványt adnak. De az már kifogásolható, hogy a védendő kultúra, a vegyszer neve mellől legtöbb utalványról hiányzik a védekezési mód leírása, a védekezési időpont, s még gyakrabban nincsenek feltüntetve a védőfelszerelések fajtái. S ahol a munkautalvány hiányosan van kitöltve, ott a munkások információja nélkül nem derülhet ki, hogy milyen növényi kultúrát milyen módon és mivel vegysze- reztek, és milyen biztonsági előírásokkal, Pedig esetleges mérgezéskor ez is közrejátszhat az életmentésnél. Van ahol meg sem kapják a munkautalványt a vegyszerezésbén részt vevők, pe- dig éppen nekik volna szükségük arra. Olyan is előfordul, hogy azért nem jegyzik fel a védőfelszereléseket munkautal- vényna, mert a tsz-nek nincs. A vegyszerutalványozásnál is több kifogás merül fel. Nevezetesen, amennyiben hiányzik a méregkamra-nyilván tartós, és a vegyszert a munkák elvégzése után írják be, nincs bizonylat arról, milyen veszélyes mérget vittek ki. Az ilyen okok miatt fordul elő az olyan eset, mint a nagykamarást Ságvári Tsz-ben, ahol Ekotinból 444, Rézoxiklo- ridból 100, Zinebből 25, Gramo- xonebői 35, Merkozlnból 20 kilogramm hiány van. S mindez csak az emlékezetre van bízva, mert a méregraktárosnak nem volt alkalma leltár szerint átvenni 1969 óta a raktárt attól, aki előzőleg volt ebben a tisztségben. Márpedig emlékezetre bízni az ilyesmit azért sem szabad, mert mérgezés esetén a vegyszerutalvány s a munkautalvány bizonyítja, hogy ki követte el a hibát. H anyagságból eredő hiba a szövetkezetekben, hogy nem vezetik a permetezési naplót. Ismerik az élelmezés-várakozási időket, de hogy betartották-e, arról nem lehetett meggyőződni, mert a permetezési napló hiányában dokumentálni nem tudták. Bedig ezzel a közfogyasztásra kerülő élelmiszerek védőanyag- mentességét is bizonyítani lehet. Megnyugtató, hogy a növény- védelem irányítását és az erős méreg jelzésű vegyszerek alkalmazását szakképesítéshez kötötték. Persze nem lehet szaktechnikusokat, szakmérnököket egyik évről a másikra biztosítani, de ahol még nincs szakképesített irányító, alkalmazó, ott most szerzik az ehhez szükséges ismereteket. A méregkamrák kezelői betanítottak, a növényvédő brigádvezetőknek szakmunkás-képesítésük van és a beosztottaknak vagy szakképesítésük van, vagy betanítottak. A z általános munkavédelmi oktartást valamilyen formában megtartják mind a tizennyolc üzemben. Kilenc tsz-nél az általános oktatás keretében nyernek növényvédelmi Ismereteket a munkások, ez azonban nem elégséges, mert az évente egykét esetben tartott képzés felöleli az állatgondozókat, a kőműveseket, a műhdymunkáso- kart, sört egyes helyeken még tűzrendészet! és elsőségélyttyúj- tási ismereteket is adnak. Nyilvánvaló, hogy a zsúfolt program miatt nincs idő az általános fogalmakon kívül a védelmi szabályok részletes ismertetésére. A tsz-ek megfelelő számú növényvédő gépparkkal bírnak, azonban sok helyen a gépek állapota elöregedett, műszakilag rossz, s ezekkel a védekezés kevésbé pontos. Ezek felújítása és komplex gépekkel való kicserélése egyre sürgetőbb. A növényvédelemben dolgozók a mérgekkel olyan közelségbe kerülnek, hogy az egyéni védőfelszerelések egéazségmemtők, életmentők. A munkaruhát használják is, de már a védőkesztyűt, a védőszemüveget kevésbé, és a gázálarcok sokszor bontatlan csomagokban vannak. A szarvasi Táncsicsban pedig gázálarc nem is volt a tavasz- szal, a békésszentandrási Tesse- dikben pedig a használt munkaruhák nem voltak vízhatlanok. Sajnos több helyen azt Jelezték, hogy ebben az évben májusig, júniusig vízhatlan védőruhái; nem kaptak. Nem szabályos a védőeszközök tisztítása, nem figyelnek arra, hogy aki valamilyen kapcsolatba kerül azokkal, ugyanúgy mérgezési veszélynek van kitéve, mint, aki használja. A vizsgált tsz-ek felénél nem volt növényvédelmi menitóláda, olyan hely 1« előfordult, hogy erre a célra a hagyományos mentőládát jelölték ki, pedig az nem tartalmazza azokat az anyagokat és eszközöket, melyeknek a növényvédelmi men- tőládábam lenniük kell. De az már nagyon jó dolog, hogy már a tavaszi NEB-vizsgálat alatt több tsz-ben intézkedtek a ládák beszerzésére vagy a hiányzó eszközök pótlására . Külön érdemes felfigyelni arra, hogy e veszélyeztetett munka- körülmények közt dolgozók nem kapnak elég elismerést, ■ nem fejezik ezt ki nekik a munkabérekben. Vagy nagyon jó dolog az, hogy rendszerint „ivóvíz” jelzéssel ellátott kannákban biztosítják ivóvizüket, de ritka helyen találhatók ivópoharak, leginkább csak fedőből isznak. Kevés helyen van üzemi fürdő, és a helyszínen a legminimálisabb tisztálkodási lehetőségek sincsenek meg, hiányzik a víz, a körömkefe, a szappan, a törülköző. Ha pedig azt említem meg, hogy a munkások üzemi étkeztetése nincs megoldva, ezért a munkahelytől nem messzire vetik le a védőruháit, védőfelszerelést, s az otthonról vitt élelmet ott eszik meg, akkor bizony hideg fut végig az emberen. Különben minden vonatkozásban javítani kellene a biztonságot. Szükséges lenne országosan kidolgozni méregkamra-terveket, mégpedig olyanformán, hogy a tsz-eknek választási lehetőségük lenne azok nagysága, befogadó- képessége szerint. Könnyítést jelentene az is, ha a növényvédelmi ládákat komplett felszereléssel hoznák forgalomba, és ha mondjuk, a poralakú védőszereket papír helyett több rétegű műanyagba csomagolnák. így nem szakadozna meg, nem ned- vesedne át, és a fóliába nyomott használati utasítás tartós lenne. S ok a tennivaló a növény- védelem emberi dolgaiban. A méregkamrák ne hozzanak az embernek keserűséget, hanem csak hasznot» Cserei Pál BÉKÉS MtmSsP. Q 1970. AUGUSZTUS 11. ff „Milliós károkat elózket meg.. Ha gyakorlott, szakképzett lángmentesfttt brigádunkkal végezteti a fa- és textilanyagok lángmentesítését, és a faanyagok gombátlanítását! Azonnali kapacitással tudunk rendelkezésére állni, 1971 évre előjegyzéseket elfogadunk. Szives felvilágosítással rendelkezésére áll: A MÁRVÁNY ÉSZK VÁLLALAT, BUDAPEST, 1X„ Gyáli út 28. Tel.: 473—320, Budainé, _________________x
