Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
/ Nyíljanak mindig a virágok Odaítélték a nemzetközi kiállítás díjait különdíjat, 27 dicsérő és 27 eldsHárotm napig most virágok pompáztak Szegeden a Horváth Mihály utcai kiáUítóteremben; muskátlik, dáliák, fikuszok, amerikai szegfűk, gladióluszok meleg színetkikel köszöntötték a látogatókat. Az idén is megrendezésre került nemzetközi virág- kiállítás áttetszőbb, áttekinthetőbb, és hatásában színpompá- sabb volt, kedvesebb képet adott a korábbi kiállításoknál emellett a külföldi kiállítók is nemes, szép anyaggal szerepeltek. Szombaton délben dr. Korom Mihály igazságügyminiszter nyitotta meg ezt a virágparádét. Kíséretében volt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, dr. Biczó György, a Szeged mj. városi tanács vb-elnöke és dr. Paczük István, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter megnyitójában méltatta, hogy ez a rendezvény méltóképpen illeszkedik a szabadtéri játékok rendezvénysorozatába. Külön öröm, hogy a külföldi barátaink is részt vesznek ezen, a virág különben is szimbólum, reprezentálja a népek közötti barátságot. Szeged most ismét régi fényében pompázik, az árvíz riasztó napjai után a szocialista összefogás példájaként, az ember győzelmeként. Ezért is tudjuk ezt a kiállítást most megnyitói, megünnepelni. A rohanó világban jólesáik virágokat látni, a színek harmóniájában egy-egy szép kompozícióban elgyönyőrködni. Felüdülést, örömet ad, széppé teszi az életünket. Egy- egy bensőségesebb ünnep nem múlhat el virágok nélkül, így az anyák napja, a pedagógusnap, és a nőnap. Az embert élete útján végigkísérik, nemes érzésekkel azonosulnak, hiszen a béke és virág elválaszthatatlan édestestvérek. A háború elpusztít mindent, lerombolja az emberi értéket, a virágokat is. Mi úgy dolgozzunk, hogy mindig nyíljanak a virágok. Egy-egy kiállítás mindig verseny is, példázza, hogy ki tud többet adni, nem lehet megpihenni a babérokon. Ez a szép hagyományokkal rendelkező, nemzetközi értékű virágkiállítás is sok örömet adott a látogatóknak, a közönségnek. Erre a parádéra 37 kiállító küldte él kollekcióját, 29 magyar, 3 román, 3 jugoszláv és 2 csehszlovák kiállító, összesen 260 négyzetméter alapterületen és 120 négyzetméter falfelületen mutatták be a dísznövényeket, a különböző produktumokat. Nemzetközi zsűri bírálta el a szebbnél-szebb virágkölteményeket és összesen 9 nagydíjat, 12 A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyára azonnali belépésre keres lakatos, esztergályos, hegesztő, szórópisztolyos festő szakmunkásokat, valamint betanított glépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán. ÁTÍRÓTÖMBÖKET, szalagos irattartókat, j egy zettömböket, KÖNYVKÖTÉST és MŰANYAGOK ARANYOZÁSÁT ANDÖDY GYÖRGY könyvkötészetéből^ GYOMA, Vörös Hadsereg út 6 sz. alatt. Postán küldött megrendeléseket is rövid határidőn belül teljesítem. merő oklevelet adott ki. Egy-egy kiállító több kategóriában i§ kapott elismerést. Ebből az alkalomból a kertészeti fotómontázs pályázatra 91 munka érkezett be, közülük kettő kapott külöm- díjat. A cserepes kultúrák kategóriájában nagydíjat kapott a szabadkai parkosítási vállalat* és Szeged város Kommunális és Karbantartó Üzeme. Különdíjat nyert a zomboii kommunális vállalat, valamint Hódmezővá- sárhélyral a dobad kertészet. A vágott virágok kategóriájában nagydíjra méltó anyagot küldött a szentesi Termál Tsz és a szentendrei Mathiász János Tsz. Különdíjat vitt haza a budapesti Sasad Tsz és Szeged város Kommunális és Karbantartó Üzeme. A kötészet és egyéb produktumok kategóriájában a nagydíjat Fodor István nyerte kerámia kompozíciójával Aradról. Ugyancsak nagydíjjal tért haza Szűcs Lajosné Pécsre, a modern lakás díszítése című kompozíciójáért, és a zombori kommunális vállalat pálma és szanzavéra növényanyagáért, Különdíjat nyert a szőregi virágtermelők szakszövetkezete, a Szegedi Egyetemi Fűvészkert, a makói virághagy- matermelő szakszövetkezet és az újszegedi Ifjú Gárda. A rendezési összképért kiadott nagydíjat a budapesti Sasad Tsz a Szeged város Kommunális és Karbantartó Üzeme kapta. Különdíjat a hódmezővásárhelyi kaktuszgyűjtő és a szabadkai parkosítási vállalat. A kertészeti fotópályázaton a különdíjat Borlan Magdolna (Arad) színes fotókoRekciójávál hódította el és a szegedi Amfora Vállalat reklámfotói. Kiegyensúlyozottabb színvonal, bővebb választék, a piacokhoz való jobb alkalmazkodás jellemzi ezt a kiállítást. Örülünk, hogy a szőregi várágter- mesztők ötletes anyaggal hívják magukra a figyelmet, de szomor- kodunk is hiszen erről a nemzetközi hírű nagy parádéról hiányoznak a Békés megyei üzemek, vállalatok. ü. I. 8. A négy tiszt lement az étterembe, hogy megvacsorázzon, Kertész ezredes szigorú diétát tartott, de jó étvággyal ette ízetlen ételeit. Három tisztje azonban annyira rosszkedvű volt, hogy a sertéssültek csaknem érintetlenül maradták. — Te Kossuthot vacsorázol? — kérdezte Kertész ezredes, amikor Beke harmadszor gyújtott rá a fehér asztalnál. — Ügy látszik biztos vagy benne, hogy pár év múlva a tüdőrák ellensze_ rét is megtalálják... — Attól félek, hogy előbb, mint ennek az akciónak a tette, seit! — Félelmed csakhamar csillapulni fog! Az a tervem, hogy te vezeted a kiküldött nyomozó bizottságot. Feltehető, hogy ud. varolnod is kell... — Kinek, ezredes elvtárs? — Például Csalogány tanárnőnek. Elvégre május van! A tanárnő nem fiatal ugyan, de valószínűleg ártatlan. Ha sikerül kiszedned belőle az útiterv titkát, elnézzük, hogy elcsábítod..; — Ezredes elvtárs, erre nem .érzem eléggé erősnek magam. — Azt javaslom — mondta Ébert százados —,hogy Beke elvtárs kapjon parancsot: ma éjjel a szentek életét kell tanulmányoznia. Különben nem lesz miI Az elmúlt évtizedekben hazánkban a mezőgazdasági nagyüzemek rohamosan fejlődtek. Ezzel párhuzamosan fokozódott a munkafolyamatok i egyre nagyobb gépesítése, az automatizálás a vegyszerék használata, az elektromos energia és az ipari gyártmányok tömeges méretű felhasználása. Természetes, hogy mindezt csak akkor foghatjuk fél a korszerűsítés irányában tett lépésnek, ha ezekkel együtt jár a munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka könnyítése, és az emberi életeknek a megvédése. Az utóbbi években igen jelentős összegeket költöttek a Békés megyei állami gazdaságok dolgozóinak élet- és munkakörülményeinek javítására. Jellemző, hogy négy esztendővel ezelőtt, 1966-ban az összes beruházás 134 millió forintot tett ki. Az idén ez a szám eléri a 317 milliót. Nem csak gépesítésre, építkezésre, különböző telepekre költenek az állami gazdaságok ebből az összegből, hanem egyre több lakást is építenek és nőGéprablás Három fegyveres személy Pozsony légiterében szombaton elrabolta a csehszlovák légi- forgalmi társaság Prága—Pozsony—Kassa között menetrendszerűen közlekedő egyik utasszállító repülőgépét A banditák — valamennyien prágai lakosok— behatoltak a pilótafülkébe s a menetirány megváltoztatására, majd Becsben leszállásra kényszerítették a személyzetet. A gépen háromfőnyi személyzet és 33 utas tartózkodott Az osztrák hatóságok a leszállás után őrizetbe vették a géprablás elkövetőit, akik ezután politikai meneídéket kértek Ausztriában. A gép 30 utassal vasárnap hajnalban visszatért Pozsonyba. A csehszlovák külügyminisztérium megtette a szükséges lépéseket a terrorcselekmény elkövetőinek kiadása végett. (MTI) vei kezdenie az udvarlást. Kertész ezredes szigorú pillantást vetett az őrnagyra: — Hallottad?! — Ezredes elvtárs — mosolygott Beke —, én református voltam... — Ez baj, ez nagy baj! Akkor még meggondoljuk, a dolgot... A tisztek nevettek, s a parancsnok látta, hogy célt ért: sikerült felráznia embereit. A nyomott hangulat, amellyel asztalhoz ültek, eloszlott. Vacsora után a dolgozószobában, Kertész ezredes komolyra fordította a szót: — Ügy láttam, hogy Ébert elvtárs beszámolója rosszul hatott rátok. Miért? Mert, tévesen értelmeztétek! Azt hiszem, nincs okunk elcsüggedni attól, amit hallottunk. Ellenkezőleg: örülnünk kell, hogy így áll a helyzet. A három tiszt meglepődött. Ismerték Kertészt, tudták, hogy nem hord rózsaszín szemüveget. Mi biztatót talál hát ebben a megoldhatatlan helyzetben? — Látom — folytatta Kertész ezredes —, csodálkoztok a dolgon. Dehát gondoljátok meg! Számíthatott az ellenség arra, hogy Zalay alezredes átvizsgálja a lőszert, hogy Tárnok őrnagy átfésüli a gyakorlat színhelyét? Nem! Arra a véletlenre sem száVöröskőy JánosA fekete macska visszatér — KÉMREGÉNY — Lap is élűnk vélik a szociális célokra jutó összeget is. 1966-ban például mindössze tíz lakást tavaly 24- et, az idén 30-at építenek. S ebben az, évben az egyéb szociális segély megközelíti a 6 millió forintot. A munkakörülményeket javító termelési beruházások mellett tehát egyre növekszik a szociális, kulturális igényeket kielégítő létesítmények száma. Igaz, az igény egyre magasabb, egyre nagyobb, és ez az igény jogos. Több helyütt minden igényt kielégítő, éttermet, üzemi konyhát építettek a közelmúltba: így a Halaspusztai Állami Gazdaságban, a Töviskesi Állami Gazdaságban. Más helyeken pedig a meglevőket korszerűsítették: így Orosházán, Hidasháton és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A dolgozó ember védelméért társadalmunkban mindent elkövetünk hiszen holnap is élüpk, s dolgozunk. Különben is az emberarcú társadalmunkban a termelés soha sem temetheti el az embert A termelőüzemek feladata, hogy a termelési módszerek fejlődésével a dolgozókat mindinkább mentesítse, óvja a veszélyektől az egészségre káros ártalmaktól. Ugyanakkor a társadalmi szervek ellenőrzik a munkavédelmi törvények megtartását Az állaim gazdaságokban igen sokoldalú a termelés. Éppen ezért mintegy 18—20 féle szakipari óvórendszabály előírásait Megnevezés: Balesetek száma halálos csonkulásos kiesett napok száma egy balesetre jutó kiesett napok száma alkalmazzák. Munkavédelmi szabályzat, intézkedési terv határozza meg a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a baleset elhárítását A munkavédelmi szervezet képzettsége nem éri el a követelményeket Így aztán több hiányosság is előfordul a legfontosabb területen, az emberi életek védelmében. Az állami gazdaságokon belül a munkavédelemmel foglalkozók leginkább csak a munkavédelemben jártasak és a munkaegészségügyi feladatok nincsenek megoldva, így a vibráció, zajártalom, fényhatás, porártalmak stb. olyan dolgok, amelyekkel eddig nem sokat törődtek. Igen jelentős a javulás a munkavédelem ügyvitelében, bár még korántsem tökéletes.A baleseti jegyzőkönyveket gyakran késve veszik fel, így vitatott a baleset üzemi jellege. A kivizsgálások nem mindig tárják fel az okokat, az okozó körülményt, és legtöbbször elmarad az intézkedés a hasonló balesetek megelőzésére. Természetesen a dolgozók között is nagy számban akadnak olyanok, akik lebecsülik a veszélyt, hivatkoznak szakmai ismeretükre, tapasztalataikra ás nemegyszer figyelmetlenül végzik munkájukat. Elég gyakori a szeszesital-fogyasztás, a fegyelmezetlen munkavégzés. A védő- berendezések hiánya az elmúlt két évben súlyos, csonkulásos baleseteket okozott a Békés megyei gazdaságokban. 1967 1968 első 1969 félév 1970 222 209 160 169 — «* — — 3 — 1 — 4963 3994 3448 4080 22,4 19,1 21,6 24,1 Tehát ez is híven bizonyítja, hogy a kiesett napok száma sajnálatos módon növekedett. Különösen jellemző ez a gyulai, a mezőhegy esi és a Körösi Állami Gazdaságra. Az emberi életek védelme alapvető érdek. Hiszen az ember nem egyszerűen termelőeszköz, hanem gondolkodó, érző lény is. A legnemesebb minden termelő- eszköz közül, a szocialista holnapok elkötelezettje. Éppen ezért alapvető intézkedéseket tett az Állami Gazdaságok Békés és Csongrád megyei Főosztálya, hogy javuljon a munkavédelem, a dolgozók élet- és munkakörülményeiben alapvető változások történjenek. A rendietekből, a jó tanácsokból, az okos gondolatokból azonban csak akkor válik eredmény ha az állami gazdaságokban mindenki komolyan veszi nemcsak a saját maga életének védelmét, hanem a mások életét, munkáját is. Sz. Lukács Imre ■imumitiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuk míthatott hogy a két parancsnok éppen az utolsó lőszeres kocsinál beszélget majd, s hogy később a ládahalomnál tartózkodnak. Mindezt a mi helyzetünket csak látszólag nehezíti. Valójában azonban szerencse, mert egy csomó lehetőséget kizár. Az ellenség arra számított, hogy kénytelenek leszünk a rengeteg eshetőség között tétovázni. De ezek most mind kiesnek. A dolog így sokkal egyszerűbb, igaz, hogy titokzatosabb is. Látjuk, hogy se tíz, se . húsz lehetőségük nem volt a lőszercserére, nem válogathattak az alkalmak között. De bizonyos, hogy egyetlen mód mégis nyílt számukra. Kieszeltek egy trükköt, és ügyesen végrehajtották. A többi lehetőség nem érdekelte őket, s mint kitűnt, azok szóba se jöhettek volna, elestek tisztjeink óvatossága és a szerencsés véletlenek folytán. Most, amikor nyomozni kezdünk, nem is kell időt áldozni rájuk. Ébert százados beszámolója azért bíztató, mert szilárdan körvonalazza az ügyet, keményen meghúzza az eset kontúrjait. A rendszer zárt, ée egyetlen kulcs nyitja. Erre kell rátalálnunk. Ti, hárman, holnap reggel útnak indultok, hogy megleljétek ezt a kulcsot. A parancsnok: Beke őrnagy. Fél kilenc volt, amikor három nappal később a gépkocsi megállt a bakonyi magaslaton, s az elhárító tisztek kiszálltak belőle. A letaposott fű még őrizte a lövegek és a nehéz vontatók nyomát, de az erdei tisztás, ahol a násfai tüzérek május 8-án reggel tüzelőállást foglaltak. egyébként kihaltnak látszott. Sütött a nap, a szép, kirándulásra alkalmae időhöz gondtalan jókedv illett volna. Ez azonban a három férfiből, teljesen hiányzott. A fák közül még három katona lépett élő: Tárnok őrnagy, a gépkocsi vezetője és egy Király nevű idősebb őrmester, aki szolgálatvezető volt az alegységnél amelynek lövedéke elpusztította a Vadgalambot. Tárnok őrnagy részletesen ismertette az elhárítókkal, hogyan festett a terep a gyakorlat reggelén megmutatták, hol foglaltak állást a lövegek, hol álltak a tehergépkocsik, hova rakták a lőszeresládákat. — Szóval, erre, keletnek.;. — Bocsánat — szólt közbe Ébert százados —, ön most inkább északkelet felé mutat __ — A, persze! — Tárnok belepirult a tévedésbe. — Nos, szóval, annál a bükkfánál... igen, ott beszélgettünk a lombsátor alatt, s Zalay elvtárs a ládákon ült. Később, amikor a tűzbemérő... Béke ezt már ismerte. Ami új volt. az a homályos gyanú, hogy Tárnok őrnagy nem mindig tájékozódik jól a terepen. Ezt a hiányt a térképpel pótolni lehet ugyan, de kétségtelen, hogy az ösztönös térérzék, tájé_ kozódási képessége nagyon hasznos. Tárnokból, úgy látszik, ez hiányzik. Nem illik, és nem is érdemes szemére vetni, ez olyasmi volna, mintha azért rónánk meg valakit, mert rövidlátó és szemüvegre van szüksége. Ettől még kitűnő tiszt lehet. De Beke azért megjegyezte magának a dolgot.
