Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

/ Nyíljanak mindig a virágok Odaítélték a nemzetközi kiállítás díjait különdíjat, 27 dicsérő és 27 elds­Hárotm napig most virágok pompáztak Szegeden a Horváth Mihály utcai kiáUítóteremben; muskátlik, dáliák, fikuszok, amerikai szegfűk, gladióluszok meleg színetkikel köszöntötték a látogatókat. Az idén is megren­dezésre került nemzetközi virág- kiállítás áttetszőbb, áttekinthe­tőbb, és hatásában színpompá- sabb volt, kedvesebb képet adott a korábbi kiállításoknál emel­lett a külföldi kiállítók is ne­mes, szép anyaggal szerepeltek. Szombaton délben dr. Korom Mihály igazságügyminiszter nyi­totta meg ezt a virágparádét. Kí­séretében volt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titká­ra, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, dr. Biczó György, a Szeged mj. városi ta­nács vb-elnöke és dr. Paczük István, a megyei tanács vb el­nökhelyettese. Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter megnyitójában méltat­ta, hogy ez a rendezvény méltó­képpen illeszkedik a szabadtéri játékok rendezvénysorozatába. Külön öröm, hogy a külföldi ba­rátaink is részt vesznek ezen, a virág különben is szimbólum, reprezentálja a népek közötti ba­rátságot. Szeged most ismét ré­gi fényében pompázik, az árvíz riasztó napjai után a szocialista összefogás példájaként, az ember győzelmeként. Ezért is tudjuk ezt a kiállítást most megnyitói, megünnepelni. A rohanó világ­ban jólesáik virágokat látni, a színek harmóniájában egy-egy szép kompozícióban elgyönyőr­ködni. Felüdülést, örömet ad, széppé teszi az életünket. Egy- egy bensőségesebb ünnep nem múlhat el virágok nélkül, így az anyák napja, a pedagógus­nap, és a nőnap. Az embert élete útján végigkísérik, nemes érzé­sekkel azonosulnak, hiszen a béke és virág elválaszthatatlan édestestvérek. A háború elpusz­tít mindent, lerombolja az em­beri értéket, a virágokat is. Mi úgy dolgozzunk, hogy mindig nyíljanak a virágok. Egy-egy kiállítás mindig ver­seny is, példázza, hogy ki tud többet adni, nem lehet megpi­henni a babérokon. Ez a szép hagyományokkal rendelkező, nemzetközi értékű virágkiállítás is sok örömet adott a látogatók­nak, a közönségnek. Erre a parádéra 37 kiállító küldte él kollekcióját, 29 ma­gyar, 3 román, 3 jugoszláv és 2 csehszlovák kiállító, összesen 260 négyzetméter alapterületen és 120 négyzetméter falfelületen mutatták be a dísznövényeket, a különböző produktumokat. Nemzetközi zsűri bírálta el a szebbnél-szebb virágkölteménye­ket és összesen 9 nagydíjat, 12 A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyára azonnali belépésre keres lakatos, esztergályos, hegesztő, szórópisztolyos festő szakmunkásokat, valamint betanított glépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán. ÁTÍRÓTÖMBÖKET, szalagos irattartókat, j egy zettömböket, KÖNYVKÖTÉST és MŰANYAGOK ARANYOZÁSÁT ANDÖDY GYÖRGY könyvkötészetéből^ GYOMA, Vörös Hadsereg út 6 sz. alatt. Postán küldött megrende­léseket is rövid határidőn belül teljesítem. merő oklevelet adott ki. Egy-egy kiállító több kategóriában i§ ka­pott elismerést. Ebből az alka­lomból a kertészeti fotómontázs pályázatra 91 munka érkezett be, közülük kettő kapott külöm- díjat. A cserepes kultúrák kategó­riájában nagydíjat kapott a sza­badkai parkosítási vállalat* és Szeged város Kommunális és Karbantartó Üzeme. Különdíjat nyert a zomboii kommunális vállalat, valamint Hódmezővá- sárhélyral a dobad kertészet. A vágott virágok kategóriájában nagydíjra méltó anyagot küldött a szentesi Termál Tsz és a szent­endrei Mathiász János Tsz. Kü­löndíjat vitt haza a budapesti Sasad Tsz és Szeged város Kom­munális és Karbantartó Üzeme. A kötészet és egyéb produk­tumok kategóriájában a nagydí­jat Fodor István nyerte kerámia kompozíciójával Aradról. Ugyan­csak nagydíjjal tért haza Szűcs Lajosné Pécsre, a modern lakás díszítése című kompozíciójáért, és a zombori kommunális vál­lalat pálma és szanzavéra nö­vényanyagáért, Különdíjat nyert a szőregi virágtermelők szakszö­vetkezete, a Szegedi Egyetemi Fűvészkert, a makói virághagy- matermelő szakszövetkezet és az újszegedi Ifjú Gárda. A rendezési összképért kiadott nagydíjat a budapesti Sasad Tsz a Szeged város Kommunális és Karbantartó Üzeme kapta. Kü­löndíjat a hódmezővásárhelyi kaktuszgyűjtő és a szabadkai parkosítási vállalat. A kertészeti fotópályázaton a különdíjat Borlan Magdolna (Arad) színes fotókoRekciójávál hódította el és a szegedi Amfora Vállalat reklámfotói. Kiegyensúlyozottabb színvo­nal, bővebb választék, a piacok­hoz való jobb alkalmazkodás jellemzi ezt a kiállítást. Örü­lünk, hogy a szőregi várágter- mesztők ötletes anyaggal hívják magukra a figyelmet, de szomor- kodunk is hiszen erről a nem­zetközi hírű nagy parádéról hi­ányoznak a Békés megyei üze­mek, vállalatok. ü. I. 8. A négy tiszt lement az étte­rembe, hogy megvacsorázzon, Kertész ezredes szigorú diétát tartott, de jó étvággyal ette ízetlen ételeit. Három tisztje azonban annyira rosszkedvű volt, hogy a sertéssültek csak­nem érintetlenül maradták. — Te Kossuthot vacsorázol? — kérdezte Kertész ezredes, amikor Beke harmadszor gyúj­tott rá a fehér asztalnál. — Ügy látszik biztos vagy benne, hogy pár év múlva a tüdőrák ellensze_ rét is megtalálják... — Attól félek, hogy előbb, mint ennek az akciónak a tette, seit! — Félelmed csakhamar csilla­pulni fog! Az a tervem, hogy te vezeted a kiküldött nyomozó bizottságot. Feltehető, hogy ud. varolnod is kell... — Kinek, ezredes elvtárs? — Például Csalogány tanárnő­nek. Elvégre május van! A ta­nárnő nem fiatal ugyan, de va­lószínűleg ártatlan. Ha sikerül kiszedned belőle az útiterv tit­kát, elnézzük, hogy elcsábítod..; — Ezredes elvtárs, erre nem .érzem eléggé erősnek magam. — Azt javaslom — mondta Ébert százados —,hogy Beke elv­társ kapjon parancsot: ma éjjel a szentek életét kell tanulmá­nyoznia. Különben nem lesz mi­I Az elmúlt évtizedekben ha­zánkban a mezőgazdasági nagy­üzemek rohamosan fejlődtek. Ezzel párhuzamosan fokozódott a munkafolyamatok i egyre na­gyobb gépesítése, az automatizá­lás a vegyszerék használata, az elektromos energia és az ipa­ri gyártmányok tömeges méretű felhasználása. Természetes, hogy mindezt csak akkor foghatjuk fél a korszerűsítés irányában tett lépésnek, ha ezekkel együtt jár a munkakörülmények javí­tása, a nehéz fizikai munka könnyítése, és az emberi életek­nek a megvédése. Az utóbbi években igen jelen­tős összegeket költöttek a Békés megyei állami gazdaságok dol­gozóinak élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Jellemző, hogy négy esztendővel ezelőtt, 1966-ban az összes beruházás 134 millió forintot tett ki. Az idén ez a szám eléri a 317 mil­liót. Nem csak gépesítésre, épít­kezésre, különböző telepekre költenek az állami gazdaságok ebből az összegből, hanem egy­re több lakást is építenek és nő­Géprablás Három fegyveres személy Pozsony légiterében szombaton elrabolta a csehszlovák légi- forgalmi társaság Prága—Po­zsony—Kassa között menet­rendszerűen közlekedő egyik utasszállító repülőgépét A banditák — valamennyien prá­gai lakosok— behatoltak a pi­lótafülkébe s a menetirány megváltoztatására, majd Becs­ben leszállásra kényszerítették a személyzetet. A gépen há­romfőnyi személyzet és 33 utas tartózkodott Az osztrák hatóságok a le­szállás után őrizetbe vették a géprablás elkövetőit, akik ez­után politikai meneídéket kér­tek Ausztriában. A gép 30 utassal vasárnap hajnalban visszatért Pozsony­ba. A csehszlovák külügymi­nisztérium megtette a szüksé­ges lépéseket a terrorcselek­mény elkövetőinek kiadása vé­gett. (MTI) vei kezdenie az udvarlást. Kertész ezredes szigorú pillan­tást vetett az őrnagyra: — Hallottad?! — Ezredes elvtárs — mosoly­gott Beke —, én református vol­tam... — Ez baj, ez nagy baj! Akkor még meggondoljuk, a dolgot... A tisztek nevettek, s a pa­rancsnok látta, hogy célt ért: si­került felráznia embereit. A nyo­mott hangulat, amellyel asztal­hoz ültek, eloszlott. Vacsora után a dolgozószobá­ban, Kertész ezredes komolyra fordította a szót: — Ügy láttam, hogy Ébert elvtárs beszámolója rosszul ha­tott rátok. Miért? Mert, tévesen értelmeztétek! Azt hiszem, nincs okunk elcsüggedni attól, amit hallottunk. Ellenkezőleg: örülnünk kell, hogy így áll a helyzet. A három tiszt meglepődött. Ismerték Kertészt, tudták, hogy nem hord rózsaszín szemüveget. Mi biztatót talál hát ebben a megoldhatatlan helyzetben? — Látom — folytatta Kertész ezredes —, csodálkoztok a dol­gon. Dehát gondoljátok meg! Számíthatott az ellenség arra, hogy Zalay alezredes átvizsgálja a lőszert, hogy Tárnok őrnagy átfésüli a gyakorlat színhelyét? Nem! Arra a véletlenre sem szá­Vöröskőy János­A fekete macska visszatér — KÉMREGÉNY — Lap is élűnk vélik a szociális célokra jutó összeget is. 1966-ban például mindössze tíz lakást tavaly 24- et, az idén 30-at építenek. S eb­ben az, évben az egyéb szociális segély megközelíti a 6 millió fo­rintot. A munkakörülményeket ja­vító termelési beruházások mel­lett tehát egyre növekszik a szo­ciális, kulturális igényeket ki­elégítő létesítmények száma. Igaz, az igény egyre magasabb, egyre nagyobb, és ez az igény jogos. Több helyütt minden igényt kielégítő, éttermet, üze­mi konyhát építettek a közel­múltba: így a Halaspusztai Ál­lami Gazdaságban, a Töviskesi Állami Gazdaságban. Más he­lyeken pedig a meglevőket kor­szerűsítették: így Orosházán, Hidasháton és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A dolgozó ember védelméért társadalmunkban mindent elkö­vetünk hiszen holnap is élüpk, s dolgozunk. Különben is az emberarcú társadalmunkban a termelés soha sem temetheti el az embert A termelőüzemek feladata, hogy a termelési mód­szerek fejlődésével a dolgozókat mindinkább mentesítse, óvja a veszélyektől az egészségre káros ártalmaktól. Ugyanakkor a tár­sadalmi szervek ellenőrzik a munkavédelmi törvények meg­tartását Az állaim gazdaságokban igen sokoldalú a termelés. Éppen ezért mintegy 18—20 féle szak­ipari óvórendszabály előírásait Megnevezés: Balesetek száma halálos csonkulásos kiesett napok száma egy balesetre jutó kiesett napok száma alkalmazzák. Munkavédelmi szabályzat, intézkedési terv ha­tározza meg a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a baleset elhárítását A munkavédelmi szervezet képzettsége nem éri el a köve­telményeket Így aztán több hiányosság is előfordul a leg­fontosabb területen, az emberi életek védelmében. Az állami gazdaságokon belül a munkavé­delemmel foglalkozók leginkább csak a munkavédelemben járta­sak és a munkaegészségügyi fel­adatok nincsenek megoldva, így a vibráció, zajártalom, fény­hatás, porártalmak stb. olyan dolgok, amelyekkel eddig nem sokat törődtek. Igen jelentős a javulás a munkavédelem ügy­vitelében, bár még korántsem tökéletes.A baleseti jegyzőköny­veket gyakran késve veszik fel, így vitatott a baleset üzemi jellege. A kivizsgálások nem mindig tárják fel az okokat, az okozó körülményt, és legtöbb­ször elmarad az intézkedés a ha­sonló balesetek megelőzésére. Természetesen a dolgozók kö­zött is nagy számban akadnak olyanok, akik lebecsülik a ve­szélyt, hivatkoznak szakmai is­meretükre, tapasztalataikra ás nemegyszer figyelmetlenül vég­zik munkájukat. Elég gyakori a szeszesital-fogyasztás, a fegyel­mezetlen munkavégzés. A védő- berendezések hiánya az elmúlt két évben súlyos, csonkulásos baleseteket okozott a Békés me­gyei gazdaságokban. 1967 1968 első 1969 félév 1970 222 209 160 169 — «* — — 3 — 1 — 4963 3994 3448 4080 22,4 19,1 21,6 24,1 Tehát ez is híven bizonyítja, hogy a kiesett napok száma saj­nálatos módon növekedett. Kü­lönösen jellemző ez a gyulai, a mezőhegy esi és a Körösi Állami Gazdaságra. Az emberi életek védelme alapvető érdek. Hiszen az ember nem egyszerűen termelőeszköz, hanem gondolkodó, érző lény is. A legnemesebb minden termelő- eszköz közül, a szocialista hol­napok elkötelezettje. Éppen ezért alapvető intézkedéseket tett az Állami Gazdaságok Bé­kés és Csongrád megyei Főosz­tálya, hogy javuljon a munka­védelem, a dolgozók élet- és munkakörülményeiben alapvető változások történjenek. A ren­dietekből, a jó tanácsokból, az okos gondolatokból azonban csak akkor válik eredmény ha az állami gazdaságokban min­denki komolyan veszi nemcsak a saját maga életének védelmét, hanem a mások életét, munká­ját is. Sz. Lukács Imre ■imumitiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuk míthatott hogy a két parancs­nok éppen az utolsó lőszeres ko­csinál beszélget majd, s hogy ké­sőbb a ládahalomnál tartózkod­nak. Mindezt a mi helyzetünket csak látszólag nehezíti. Valójá­ban azonban szerencse, mert egy csomó lehetőséget kizár. Az el­lenség arra számított, hogy kénytelenek leszünk a rengeteg eshetőség között tétovázni. De ezek most mind kiesnek. A do­log így sokkal egyszerűbb, igaz, hogy titokzatosabb is. Látjuk, hogy se tíz, se . húsz lehetősé­gük nem volt a lőszercserére, nem válogathattak az alkalmak között. De bizonyos, hogy egyet­len mód mégis nyílt számukra. Kieszeltek egy trükköt, és ügye­sen végrehajtották. A többi le­hetőség nem érdekelte őket, s mint kitűnt, azok szóba se jö­hettek volna, elestek tisztjeink óvatossága és a szerencsés vé­letlenek folytán. Most, amikor nyomozni kezdünk, nem is kell időt áldozni rájuk. Ébert száza­dos beszámolója azért bíztató, mert szilárdan körvonalazza az ügyet, keményen meghúzza az eset kontúrjait. A rendszer zárt, ée egyetlen kulcs nyitja. Erre kell rátalálnunk. Ti, hárman, holnap reggel útnak indultok, hogy megleljétek ezt a kulcsot. A parancsnok: Beke őrnagy. Fél kilenc volt, amikor három nappal később a gépkocsi meg­állt a bakonyi magaslaton, s az elhárító tisztek kiszálltak belő­le. A letaposott fű még őrizte a lövegek és a nehéz vontatók nyomát, de az erdei tisztás, ahol a násfai tüzérek május 8-án reggel tüzelőállást foglaltak. egyébként kihaltnak látszott. Sütött a nap, a szép, kirándu­lásra alkalmae időhöz gondta­lan jókedv illett volna. Ez azon­ban a három férfiből, teljesen hiányzott. A fák közül még három kato­na lépett élő: Tárnok őrnagy, a gépkocsi vezetője és egy Király nevű idősebb őrmester, aki szol­gálatvezető volt az alegységnél amelynek lövedéke elpusztította a Vadgalambot. Tárnok őrnagy részletesen is­mertette az elhárítókkal, hogyan festett a terep a gyakorlat reg­gelén megmutatták, hol fog­laltak állást a lövegek, hol áll­tak a tehergépkocsik, hova rak­ták a lőszeresládákat. — Szóval, erre, keletnek.;. — Bocsánat — szólt közbe Ébert százados —, ön most in­kább északkelet felé mutat __ — A, persze! — Tárnok bele­pirult a tévedésbe. — Nos, szó­val, annál a bükkfánál... igen, ott beszélgettünk a lombsátor alatt, s Zalay elvtárs a ládákon ült. Később, amikor a tűzbe­mérő... Béke ezt már ismerte. Ami új volt. az a homályos gyanú, hogy Tárnok őrnagy nem min­dig tájékozódik jól a terepen. Ezt a hiányt a térképpel pótol­ni lehet ugyan, de kétségtelen, hogy az ösztönös térérzék, tájé_ kozódási képessége nagyon hasz­nos. Tárnokból, úgy látszik, ez hiányzik. Nem illik, és nem is érdemes szemére vetni, ez olyas­mi volna, mintha azért rónánk meg valakit, mert rövidlátó és szemüvegre van szüksége. Ettől még kitűnő tiszt lehet. De Be­ke azért megjegyezte magának a dolgot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom