Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. AUGUSZTUS 9., VASÄRNAP Ara: 1.20 Ft XXV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Fejlődik az építőanyayipar Befejezésükhöz közelednek azok a tárgyalások, amelyeket a magyar építőanyagipar szak­emberei olasz, francia ás angol cégekkel folytatnak könnyű- szerkezeti építőipari elemek és anyagok előállítását szol­gáló gépek, berendezé­sek és know-how-k meg­vételére, A KGST-országokkal is tárgyalások kezdődtek, egyes főbb építőipari anyagok terme­lésének szakosításáról. Iparunk a hagyományos építőipari anya^ gok termelésének nagy mértékű emelkedése mellett ezt is meg­haladó ütemben növeli az új, nem szilikátházisú anyagok ter­melését. Az építőipar nagy feladataira jellemző, hogy idén például a népgazdaságban megvalósuló mintegy 80 milliárd forint érté. kű beruházásból megközelítően 40 milliárd forintot tesz ki az építési költség. Minden százalé­kos ráfordítás-csökkentés tehát több száz milliós pluezt jelent a népgazdaság mérlegében. Az építési költségek csökkentése, az építőipari anyagok iránti keres­let és kínálat egyensúlyának megteremtése érdekében, az építő anyagiparnak már az idén hozzá kell látnia, majd a következő ötéves terv végére be kell fe­jeznie a könnyűszerkezetes épí­tési mód anyag- és szerkezet­gyártó hátterének megteremtő­iét, az iparág általános műszaki izánvonaiának és termelési ka­pacitásának nagymértékű fej­lesztését. A program megvalósulása nyomán az építőanyagipar az 1970. évihez képest a negyedik ötéves terv utolsó évében leg­alább 50 százalékkal többet ter­mel majd. Ezen belül az építő­ipari célokat szolgáló vegyipari termékek gyártása például meg­duplázódik, a műanyag-termé­kek termelése pedig négyszere­sére emelkedik. Az építőiparban körülbelül 70 százalékkal több alumíniumot használnak majd fél. A termelés növekedésének legalább 75 százalékban a ter­melékenység emelkedésén kell alapulnia Amennyiben, ugyan­is építőanyagiparunk az előtte álló termelési fel­adatokat a jelenlegi ter­melékenységi szinten kíván­ná megoldani, akkor mintegy 160 000 új munkaerőre lenne szükség. Az ország távlati műn kaerő-mérlege szerint viszont csupán mintegy 40 000 új mun­kásra számíthat. A termelékeny, ség emelése érdekében ebben az iparágban is előtérbe kerül a nemzetközi termelési szakosítás, valamint komplett gépsorok és gyártási módszerek megvásárlá­sa. A nagymértékű termelés­felfutás ellenére a legtöbb épí tőanyag még jelenleg is hiány­cikk, ezért idén, de niég a ne­gyedik ötév cg terv első éveiben is szükséges lesz nagy mennyi­ségű építőipari anyag importja, így például ez évben hozzáveto legesen 50 százalékkal több ce­mentet importálunk, mint 1969- ben, holott sajat cement­termelésünk is mintegy 13 szá­zalékkal emelkedik. Hasonló a helyzet a falburkoló csempékkel, ahol a hazai termelés 8 száza­lékos növekedése mellett a be­hozatal több mint 60 százalék­kal bővül. Egészében véve az építőanyagipar termelése idén várhatóan mintegy 10 százalék­kal haladja meg a múlt évit, az import viszont 30 százalékkal lesz magasabb. Üvegszerkezetek Orosházán húzott síküvegből Forradalmi változások előtt az építőipar — Szovjet automata gépsorok — Új gyár az új gyár mellett Normál ablaküvegből évente 5—6 millió négyzetméter az or­szág importja. Vastag üvegből is behozatalra szorulunk. Ahhoz, hogy a hazai építkezéseken mind több üvegszerkezetet hasz­náljanak, feltétlen szükséges egy húzott síküveggyár építése. Er­re hozott határozatot a Gazda­sági Bizottság még 1968-ban. Ennek nyomán Orosházán, az öblösüveggyár mellett 1 milliárd forintnál is nagyobb beruházással meg­épül Közép-Európa egyik leg­korszerűbb húzott síküveggyá­ra. Dr. Bíró Sándor, az Üvegipari Művek Beruházási Főmérnök­ségének vezetője a gyár építke­zésével kapcsolatban elmondot­ta, hogy elkészült egy 3 ezer négyzetméter alapterületű csar­nok, s a budapesti 31. Állami Építőipari Vállalat 400 dolgozó­val szállító- és emelőgépekkel hozzálátott egy 8 ezer négyzet- méter alapterületű csarnok- rendszer összeállításához. Az üzem vízszükségletét biztosító kutakat is megfúrták. Készen vannak a felvonulási épületek villamosberendezései is. Így, eb­ben az esztendőbe^ megteszik azokat az előkészületeket, me­lyek a tulajdonképpeni ötszintes húzott síküveggyár építéséhez szükségesek. Ez az ötszintes gyáróriás 27— 28 méter magas lesz, s egy- egy szintjét 3600 négyzetméter alapterületűre tervezik. Az építkezés 1972-ben fejeződik be. 1973-ban beszerelik az üveg­gyártás legkorszerűbb, világ- színvonalon álló szovjet automa­ta gépsorát és 1974 januárjában — program szerint — kezdődik a próbaüzem. A gyárépítés bonyolítását a Szilikátipari Központi Kutató és Tervezőintézet vállalta. A kivi­telezésben 4—5 fővállalkozó vesz részt, köztük a Békés megyei Állami Építőipar, amely eddig a lakásépítkezéssel jeleskedett. WUUUlMIIIMIIIIMKUl! laaaBfiflCsaeBasEBBSBBaaaBi Gyár a város szélén Tavaly 443 ember kapott mun­kát a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat orosházi üzemében. Az idén már 520-an dolgoznak. A létszámfejlesztést az tette szük­ségessé, hogy ötvenkilenccel nö­velniük kellett a szerszámgép­felújítás tavalyi tényszámát. Így ebben az esztendőben már 200 forgácsoló- és gyalugépet újíta­nak fel Orosházán, A tavalyi 640 kukoricabetakarító adapter helyett 1970-ben 850-et gyárta­nak. Ebből 830-ra már szállítási szerződést kötöttek. Ezenkívül francia licencia alapán, cseh megrendelésre a Gutbraud cég­nek 3100 mezőgazdasági kas- munkagépet készítenek. A Tiszántúlon egyedülálló négy méter hosszú gyalu-, maró- és köszörűgépet két éve megállás nélkül üzemeltetik. Kiss Lász­ló esztergályos az egyik műszakban a Dunaújvárosi Házgyár­nak szellőző sablonmagot készít. Ez a szovjet gyártmányú gép­kolosszus a szerszámgépek felújításának nélkülözhetetlen esz­köze. Fotó: Demény .Az új gyárhoz ISO szolgálati lakás tartozik, melyek jó része elkészült. A beruházási főmérnökségen a munka elkezdésekor megala­kult a pártszervezet és a szak- szervezet. A nagy építkezésen pártszervezők dolgoznak újabb alapszervezetek létrehozásán. Szervezik a húzott síküveggyár műszaki és szakmunkás gárdá­ját is. Szó volt arról is — mondotta dr. Bíró Sándor —y hogy a KISZ védnökséget vállal az oros­házi húzott síküveggyár építése felett, örülnénk annak, ha a so­kasodó feladatokból a KISZ részt vállalna, hiszen ez a gyár tulajdonképpen a mai fiatalok­nak, korszerűségével a század­fordulónak épül. D. K. Ma; Beszélgetés Dr. Szabó Sándor megyei párt­bizottsági titkárral a pártvezetőség- választásról (3. oldal) A vasúti kocsiforduló meggyorsításáért <5. oldal) Miért szemetesek a csabai utcák? (5. oldal) Lesípuskások (8. oldal) Bangya 5 év, Deme 6 év, Polgár 8 év (8. oldal) Egy hónap vendégségben 19. oldal) A X. pártkongresszus tiszteletére: Az éves tervük jelentős túlteljesítését vállalták a MEGYEVILL dolgozói A Békés megyei Villanysze­relési Vállalat idei termelési ter­ve, értékben 31 millió forint, ami 2 millióval több a tavalyi­nál. Igen sok a megrendelése a megyében és a megyén kívül egyaránt. Nemrég fejezte be Ve- csésen a vasútállomás térvilágí­tásának korszerűsítését, hasonló munka folyik többek között Tá. piószecsőn< Kisszénáson. A Me- zőhegyesi Állami Gazdaságban az új létesítményeket villamo­sítja és a régieket felújítja. Kunágotán a sertéstelep villa­mos berendezéseinek a szerelése kezdődik. Ugyan ilyen munka van Bánkúton és a dobozi Pető. fi Tsz-ben. Bugyi községben a villanyhálózatot újítja fel. Fe­hérgyarmaton előreláthatólag 40 családi házba szereli be a vil­lanyt. A nagy igény miatt a válla­lat dolgozói a X. pártkóngresz- szus tiszteletére felajánlották, hogy jelentősen túlteljesítik évcg tervüket. Ezt a célt új esz­közök, gépek, korszerűbb tech­nológiai eljárások alkalmazásá­val érik el. Jobban kihasznál­ják a munkaidőt és gondot for­dítanak arra, hogy kifogástalan munka kerüljön ki a kezük alól. így a vállalat éves termelési ter­ve eléri majd a 32 millió forin­tot. Már 1971-re is igen sok a megrendelés. A legnagyobb munka a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban leez, ahol a sertés­kombinátot villamosítják. Fej­leszti a vállalat a neon-reklám szerelő- és javítórészlegét, s meg akarja oldani a csövek gyártását is. Ehhez a berende­zéseket már megvásárolta. Termelési rekord Kiválóra vizsgázott a Jánosi-féle automatika Az Orosházi Állami Gazdaság I szárítóüzemében termelési re­kord született. Az új munka­csúcs napvilágra hozásában közreműködött G. Kovács Já­nos szárító üzemvezető, Barcsik János és Krivik Lajos műszak­vezető, továbbá azok a trakto­ros munkacsapatok, amelyek a lucerna termés betakarításánál kaptak munkabeosztást. Vala­mennyiük erőfeszítéséből július 4-én 22 óra alatt 460 mázsa zöldlucemalisztet készítettek. Az állami gazdaság szárító­üzemét annak idején óránként 18 mázsa lucemaliszt készítésé­re programozták. A július 4-i csúcsteljesítmény elérése azzal magyarázható — mondotta Fa­ragó Sándor igazgató —, hog kiválóan sikerült a lucerna szár tóföldi termesztése, azonkívül folyamatos üzemeltetés biztos tása is átlagon felüli volt. Nagj ban közrejátszott a teljesítmér növelésében az az automaták is, mellyel az üzemet felszeré ték. A Vizesfási Állami Gazdi ság szárítóüzemének vezető; olyan gépeket szerkesztett, mel; lyel a zöld tömeg adagolása, 1 antioxidáns lisztrejuttatása e zsákolásnál az automata mérle felszerelése a folyamtos üz* meltetés elengedhetetlen biztc sítéka. A Jánosd-félg automaták így Orosházán is kiválóra via gázott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom