Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
Könyvszemle; Az Európa újdonságai — Jubiláló mesélő glóbusz — A halhatatlan naplója — Titokzatos ősök üzenete fiz 1970. évi népszámlálás előzetes adatai ül tHI E3 U-t m « MM A betű, s annak őse, a betűkép, varázsos fonálként köt ösz- sze múltat és jelent, ősöket és utódokat, régvolt s ma élő népeket. A jelek üzenetté válnak, s évezredek távolából lg közvetítik porrá vált, de gondolataikban élő elődeink hangját. Ahogy az a könyv is ezt teszi, melyet a sumér irodalom kistükreként állított össze Komoróczy Géza, s bocsátott ki Fénylő ölednek édes örömében címmel az Európa Könyvkiadó. A su- mérok, Mezopotámia őslakói nemcsak a laikus, hanem a szak. ember előtt is titokzatos népnek számítanak. Nem ismerjük elődeiket, sízármazásukat, nyelvük, kultúrájuk eredetét. Föltűntek fényes csillagként az emberiség történelmének egén, s merész ív befutása után lehullottak onnan. Örökségük azonban kimeríthetetlen. A fényképekkel illusztrált kötet Is ezt igazolja. Lírai szépségű költemények, királyokhoz esdeklő sorok, bírósági tárgyalások drámai pillanatait fölidéző dokumentumok, adószedők jelentésed egyaránt helyet kaptak a könyvben, s ez formálja ki végül is az egységes képet egy nagy kultúrájú, mélyen érző, valót és elvontat egyaránt kifejezni tudó népről. A varázsos fonál létezéséről tanúskodik a kiadó másik újdonsága is, mely egyben csendes jubileum megtestesítője. A kárpát-ukrajnai népmesékből A vasorrú indzsibaba címmel közreadott válogatás a kiadó nemes vállalkozásának, a Népek meséd sorozatnak ötvenedik kötete. A sorozat a mesélő glóbuszt tárta az olvasó elé. Vogu- lok, németek, vietnamiak, portugálok, törökök, örmények, eszkimók, finnek, s más nációk legtermészetesebb kincse, a népmese vált így számunkra hozzáférhetővé. Felfedező út ez. Mert meghökkentően sok a közös vonás a legkülönfélébb népek meséiben, s ugyanakkor megkapóan gazdag a különbözőségek tárháza is. A jubileumi kötet Fincic- ky Mihály fordításában és válogatásában nyújt át egy csokorra valót, a már megszokott szép köntösben a kárpát-ukrajnaiak mesevilágából. Királyok és királykisasszonyok, talpraesett vándorok, ravasz tolvajok, urakon kifogó szegények lépnek elénk a kötet lapjairól, hogy egyéni sorsukon, kalandjaikon túl valami mással, általánosabbal is megismertethessenek bennünket. A népmesék örök, s megunhatatlanul variálódó igazságtevésével: a jó győzelmével a rossz felett. Ahogy a népmesékben, úgy Tammisaare észt író Sötét sziklák címmel közreadott kötetében is sok rokonvonást fedezhetünk fel a magunk múltjával. Az észt irodalom klasszikusa móriczzsigmondi témát dolgozott fel az 1933-ban már megjelent, s mo6t Bereczki Gábor fordításában új hazai kiadást megérő regényben: a földéhséget. Katku Villu, a parasztlegény nemcsak a gazdag meg a szegény lány közötti választás miatt válik tragikus sorsú, bukott hőssé, hanem azért is, mert becsület és becstelenség között, keli döntenie. S olyan világban, ahol a becsületnek velejárója a nehéz sors, a becstelenségnek meg a bőség. A lírai és drámai részleteket egyaránt magába foglaló kötet tovább öregbíti a szerzőnek Orcád verítékével című könyvévei kiérdemelt itthoni sikerét. ..Amikor egy emberen rendkívüli szenvedély uralkodik el, mindaz, amit különleges körülmények között mond vagy tesz, mit sem bizonyít vele kapcsolatosan ; életének egésze tanúskodik róla” — írja Stendhal egyik levelében. A vaskos kötetet, mely a Stendhal műved sorozatban jelent meg, Bizalmas írások címmel, Ré* Pál válogatásában és fordításában, e gondolatnak engedve forgathatjuk. Mert valóban bizalmas írások ezek, a halhatatlan művész naplójegyzetei és levelei. Vallanak szeszélyről, hiúságról, kicsinyességről épúgy, mint tiszta és nemes érzelmekről, hideg tárgyilagosságról, s bántó elfogulttó,gról. Ám a részletek végül is egésszé kerekednek, bizalmas közelségből mutatva öt Az újdonságok közül kiemelt ötödik mű a Modem Könyvtár új kötete, Vaszilisz Vaszili- kosz — ma emigráns — görög író Angyalképző című regénye. A Szabó Kálmán fordította munka valójában három, egymáshoz logikailag kapcsolódó kisregény. Nehéz lenne a három közül bármelyik tartalmi ismertetése, mert a szerző modem szerkesztésű és hangvételű művet tett az olvasó elé. Valóság és irrealitás keveredik, a napi élet tényei váltakoznak látomásokkal, ám végül is félreérthetetlen az eredmény: éles társadalomkritika. Fokozatokból felépülő kritika, mely elkalauzol a csúcsig. A növény, A kút című kisregények után az An- gyalképző-ig. S ha erről a csúcsról tekintünk vissza, akkor értjük meg igazán az alkotói szándékot, az embert nyomorító valóság nyers, sokoldalú bemutatását. M. O. A hűtőház felvesz női és férfi segédmunkásokat, valamint gáplakatos ' szakmunkásokat. Jelentkezni a munkaügyi vezetőnél. Figyelem! A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat BÉKÉSCSABA, Ti., Kazinczy u. 4. kőműves szakma elsajátítására pótbeiskolázást tart 1970. augusztus 31-ig. Az érdeklődő fiatalok jelentkezzenek a békéscsabai, gyulai, orosházi és szarvasi ipari szakmunkásképző intézeteknél. vagy a vállalat munkaügyi osztályán. A távollakók részére munkásszállás biztosítva. 162317 Az Alföldi Kőolaj és Gázipari Gépgyár Orosháza, Bajcsy.Zs. út 41. gépésztechnikusi végzettséggel egy gyártmányszerkesztőt és egy műszaki előadót keres felvételre. Jelentkezni lehet: a gyár személyzeti előadójánál. Termelőszövetkezetünknek kb 100 család méhe van eladó részben nagybocanádi, részben egyéb kaptárakban. Vételár megegyezés szerint. Érdeklődni: ELEK, Lenin Tsz-nél. Magyarország lakossága 1970. Január 1-én a népszámlálás adatai szerint 10 315 597 fő volt, 3,5 százalékkal több, mint 1060-ban, a száz évvel ezelőtti lélekszámnak pedig kétszerese. Hazánk Európa 33 országa közül a 13. a népesség száma alapján, ha viszont Hl fő/négyzetkilométer népsűrűséget vesszük alapul, akkor a kontinens 6 törpeállamát leszámítva, a 9. helyen áll. Legsűrűbben lakott megye Pest (136,1 íő/négyzetkllomé- ter) és Komárom (134,1 íő/négyzet- kilométer), míg a legritkább lakosságú Somogy (59,8 fö/négyzetkllomé- ter) és Baranya (63,7 fő/négyzetkilométer). Az utóbbi tíz év folyamán tovább csökkent a nemek közti arány: 1979- ben az 1000 férfira jutó nők száma 1067 volt az 1960. évi 1073-mal szemben. A születések számának lecsök- kenés© következtében — amely 1962- ben érte el mélypontját, 12,9 ezreléket és több évi stagnálás után emelkedett csak 1969-ben 15,0 ezrelékig — országszerte alacsonyabb volt a természetes szaporulat, mint az előző 10 éves Időszakban. A megyék lélek- számát és a tényleges szaporodást erőteljesen módosította a belső vándorlás, amely ugyan az 50-es évekhez képest vesztett az erejéből, de alföldi és dél-dunántúli megyéinkben a lakosság számának csökkenéséhez vezetett. Szembetűnő a nagyon magas természetes szaporodásé északkeleti megyékből az elvándorlás — különösen Hajdú-Blhar esetében, ahol a 12 százalékos elvándorlási veszteség felülmúlja a 7,4 százalékos Zeneiskolák és intézetek minden hangszerigényét kielégíti bel- és külföldi árukból SZEGEDEN Hangszer-szaküzlet Kárász u. 3. Tel: 134-77 Megrendeléseket utánvéttel is teljesítünk természetes szaporulatot. A belső vándorlások mérlege csak Pest (+ 6,7 %), Komárom (-f 5,2 %) és Fejér (+1,8 %) és megyei jogú vámosaink esetében pozitív. A belső vándorlások következtében tovább növekedett a városi lakosság számaránya: az 1960-as 41,2 százalékkal szemben 1970-ben 44,5 százalékra (ezen belül Budapest aránya pedig 18,1 százalékról 18,8 százalékra) emelkedett. Ugyanakkor községeink lólekszáma a népszámlálások történetében először 139 ezer fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor volt. Vidéiki nagyvárosaink közül Pécsett 26,6, Miskolcon 20,2, Szegeden 19,8, Debrecenben 19,5 százalékkal több ember él, mint az előző népszámláláskor, 40 ezernél népesebb városaink közül Dunaújváros (42,7 %), kisvárosaink közül pedig Leninváros (220,0 %), Százhalombatta (197,8 %) és Kazincbarcika (70,1 %) lakossága növekedett a legintenzívebben. A 20 ezernél népesebb települések száma 49 volt, közöttük két község is található. Érd és Békés. (Megjegyzés: a megyék adatai a területükön levő megyei jogú város adatai nélkül értendők). —TERRA—
