Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

A tanműhelyek egyike, ahol a kommunisták minden törekv&e le­Taggyűlés a szakmunkásképzőben tást, ez korkövetelmény. A hétfő kora délután úgy kezdődött a kétegyházi mező- gazdasági szakmunkásképző is­kolában, hogy a délelőtt érke­zett bolgár vendégeket kalau­zolta Apró Attila igazgató és Balázs Ferenc párttitkár. A ven­dégek Plevenből jöttek 18 ta­nulóval, az ottani „Levszki” mezőgazdasági szakmunkáskép­zőből látogatóba és dolgozni is: a 18 bolgár szakmunkás] elölt itt, Kétegyházán teljesíti egy hónapon át a kötelező szakmai gyakorlatot. Ezen a hétfői délutánon ösz- szefutottak a dolgok, a vendé­gekről Is gondoskodniuk kel­lett és 2 órára tűzték ki a pártalapszervezet taggyűlését. „Nehezebb problémákat is megoldottunk már” mondta a párttitkár és — ha némi ké­séssel is, fél háromkor megkez­dődött a taggyűlés, mely a két legutóbbi esztendő jelentősebb eseményeit, hivatott megvitatná, értékelni. Sokat beszéltek a KISZ-röl A vezetőség beszámolója fi­gyelmet érdemlő. Nemcsak azért, mert jó] szerkesztett, lé­nyegre törő, szűkszavú, de ugyanakkor szókimondó is; ha­nem azért is, mert az intéz­mény pártalapszervezetének munkáját az oktató-nevelő munka eredményeinek tükré­ben vizsgálta. Iskolában va­gyunk, ez az alapvető. Min­den más ennek függvénye, minden más a szakmunkásta­nulók érdekében történik. A párttitkár röviden vázolta a taggyűlés célját, beszédes adatokkal emlékezet a párt­alapszervezet létszámának ala­kulására, az iskolai végzettség két év alatti szembetűnő emel­kedésére, a pártoktatásról vi­szont az volt a véleménye, hogy „az eredményeivel nem va­gyunk elégedettek, mert sok a hiányzás, gyenge az aktivitás és az oktatásban részt vevők mindezt objektív okokkal ma­gyarázzák.’’ Magyarul: a mun­kára, elfoglaltságra hivatkoz­nak, amikor nem mennek elő­adásra, közös foglalkozásra. „A pártoktatást pártépítésünk egyik bázisává kell tennünk” hangsúlyozta a titkár, de az objektív okokat elemezve azt is elismerte, hogy néha való­ban akadnak ilyen okok, így történt meg az is, hogy hatá­rozatképesség hiányában tag­gyűlés maradt el. A KISZ. Az aranytartalék, a segédcsapat. Iskoláink életében az egyik vezérszólam. Ha az. Sajnos, sok helyen még a mellékszólamot is vérszegényen fújják. Kétegyházán most ala­kul, jobb, mint volt Nem vé­letlen, mert „az iskola K1SZ- szervezetének irányítása, a fia­talok nevelése az alapszervezet politikai munkájának talán a legfontosabb része.” Hogy jobb ma a helyzet az ‘ iskola KISZ- szervezetében, mint régebben volt, az elsősorban annak kö­merheto. |1 UlVi VVWVUJ W j szönhető (és ez örökérvényű szentencia), hogy önálló mun­kára képes vezetőség került az élére. A párttitkár elismerő mondatokat idézett a tanévzá­ró beszámolóból: „A fegyelem megszilárdításában segítségünk­re volt a KISZ”; „A tanulók szabad időbeni foglalkoztatását megszervezete a KISZ”; „A Szakma Kiváló Tanulója ver­senyben aktív erő volt a KISZ..." Dicsérő szavak. Csak a jó munka elismerései lehet­nék. Később a felszólalások bi­zonyították, hogy a KISZ va­lóban sokat tett az elmúlt év­bén. I korszerűbb oktatás követeimén? Ügy fogalmazta a párttitkár, hogy a kor követelménye. Egy­szerűen túlélte magát a „kér- ta-pedagógia”. Űj oktatási épü­let készült — modem, korsze­rű. Az országban először csi­náltak „kombájn-laboratóriu­mot”, ahol a tanulók a kom­bájn működésének, hibalehető­ségeinek mindén mozzanatával, formájával megismerkednek. Üj gépmetszeteket készítettek, mert nem maradhat puszta szó az, hogy szemléltetni, szemlél­tetni! A vizuális oktatás más módszereit is alkalmazzák: egész sor vetítőgépet, fotóesz­közt; vásároltak. Korszerűsítik a kollégiumot is, mert az elhe­lyezés kulturáltsága befolyásol­ja a tanulmányi eredményt. Szebb környezetben jobb ked­vű a diák, szívesebben tanul. Milyen egyszerű! Pedig eddig is tudta mindenki. Csak a va­lóban otthonos környezetet so­káig lelkesítő szakawal pótol­ták. Az volt a hőskor. Mert azért annyi pénzünk nem volt, mint most. „Egy tanuló há­romévi képzésének, ellátásának végösszege: 61 074 forint. Az anyagi eszközökkel jól gazdál­kodtunk, a vizsgált időszakban 700 fiatal nyert intézményünk­ben szakmunkás-képesítést, az összlétszám 97,5 százaléka. Most a 2,5 százalék további csök­kentése lesz feladatunk.” És még egy mondat a beszá­molóból: „A pártszervezet tag­jainak legfontosabb feladata az új tanévben is az oktatás fej­lesztésében való aktív részvé­téi.” Hasznos figyelmeztető. Vagy talán csak emlékeztető. Ahol ilyen eredmények születnek, ott ez kézenfekvő. Folyosó-vélemény itt is volt Lehet, hogy van is. Az emberi jellem sötétebb tónusai nem tűnnek el egyik napról a má­sikra. Ezért beszélt a párttit­kár arról, hogy „A párthatáro­zatok végrehajtása nem volt rendszeres. A tagság nem élt a bírálat, önbírálat jogával, vé­leményét a folyosón mondta el, nem pedig a taggyűlésen. A vezetőség nem mindig ismerte a tagság álláspontját, mert azt nem mondták el. Ezeket a je­lenségeket meg kell szüntetni, mert az új vezetőség csak ak­kor tud jobb munkát végezni.” Sem több. sem kevesebb. Látszólag száraz, vagy inkább szikár fogalmazás, de a párt­élet kulcsa benne van. A tag­gyűlés az a fórum, ahol a tag­ság véleményt nyilvánít, ahol a vita hevében kristályosodhat a fejlődés. És a légkör, ugyanak­kor. A nyílt, az őszinte, a de­mokratikus, a fegyelmét tudó. A kommunisták jó összejövete­leinek viszont ez a kulcsa. Ahol így van, nem pletyká­ra, súgásra-bugásra használják a folyosót, hanem közlekedés­re. Amire hivatott. A hozzászólások tették tel­jessé a beszámolót. A részkér­dések, melyek együtt adják az intézmény teljes életét. A szak- szervezeti munka, a kihelyezett vésztői felnőtt-tagozat gondjai, a kommunisták példamutatása (nem elvont fogalomként: a felszólaló megkérdezte, hol van a taggyűlésről kilenc párttag?) — és más egyebek, külön téma valamennyi. Aztán a befejező, fontos ak­tus: megválasztották a vezető­ségválasztó taggyűlés tisztség- viselőit. Most már arra ké­szülnek. Sass Ervin Miről ír a Magyar Ifjúság? Zárnak a nyári ifjúsági építő­táborok. Ez az egyik vezető té­mája a Magyar Ifjúság követ­kező számának: Bács, Csongrád és Szabolcs megyei tanácsi ve­zetők beszélnek arról, hogy dol­goztak náluk a fiatalok, mit jelentett számukra az építötábo- rozás. Természetesen folytatja a lap a „Képes és képtelen kalan­dok” közlését s ez alkalommal szintén építőtábori témával: egy_ egy fiatal a tivadari táborbeli élményeit írta le, s ennek kap­csán a Vásárasnaményben — a kirakodásnál — és Panyolán szerzett tapasztalatok szerepel­nek írásában. Még egy táborról szó lesz a lap augusztus 28-i szántában: „Barackmag és ócs­kapiac” címmel a fiatal népmű­vészek fadd—dombori alkotótá. boráról készült riportot közli a Magyar Ifjúság. A „Közművelődés és ifjúság” vitában egy ifjúsági klub pél­dáját írja le a hozzászóló. A kulturális rovat a továbbiakban bemutatja Lovas Róbert nagyle­mezét, s a CC 33-as pinceszín­pad tevékenységét. A technikai rovat bemutatja a TU 154-est, s tudományos cik­ket közöl arról: lehetséges-e, van-e élet a csillagokon. A sportrovat fő témái: az Uni- versiádé és a játékvezetés. Lenin-emlékmű Békéscsabán A Lenin-centenárium alkalmá­ból Békéscsabáin, a Szabadság té­ren Lemn-emlékművet állítanak és avatnak fel 1970. november 7-én. Az emlékművet Kalló Vik­tor szobrászművész készítette. Az űj szobor elhelyezésével egy- idöben a város több, már meg­levő szobrának és emlékművé­nek átrendezése is szükségessé vált. A Hazafias Népfront Vá­rosi Bizottsága mellett működő társadalmi bizottság — tagjai nagyrészt építészek és képzőmű, vészek — javasolta a városi ta­nács végrehajtó bizottságának, hogy a Szabadság téri 101-es em­lékművet a város ligetében, mél­tó helyen állítsák fel. Az em­lékmű áthelyezése hamarosan megtörténik. A Szabadság tér rendezéséhez tartozik, megyei pártbizottság szemben elhelyezett Kulich- mellszobrot egy még ki nem je. lölt intézmény épület-belsőjében állítják majd fel, ugyanakkor egy nagyméretű, köztéren felál­lítható Kulich-szobor megrende­lése is közeli feladat. A Mun­kácsy tér kisméretű Mtunkácsy szobrát is új helyen, a Munkácsy Múzeum kertjében helyezik él. A Szabadság tér teljes rende­zésére a város Dávid Károly Kossuth-díjas építészt a Népsta­dion tervezőjét kérte fel. A ter­vek elkészülték és a tér rende­zése ennek értelmében a közel­jövőben meg is kezdődik. Ké­pünk: makett a Lenin-emlék­műről. Újabb ezer szakmunkástanuló segíti az árvízi újjáépítést Eddig négy turnusban, össze­sen ezer szakmunkástanuló vett részt Csengerben, az árvíz utáni újjáépítésben. A munkálatok meggyonsítása érdekében a munkaügyi minisztérium szak- oktatási főosztálya a KISZ Köz­ponti Bizottságával egyetértés­ben hozzájárult, hogy újabb ezer önkéntesen jelentkező szakmun­kástanuló segítse a helyreállí­tást. A fiatalok szeptember 4-én és október 3-a között két turnus­ban két-két hétig dolgoznak Jánkmajtis községben ós környé­kén. A fiatalok vállalták, hogy a kéthetes tanulmányidő kiesését kettőzött szorgalommal pótolják a tanév során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom