Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

Kedvezőek a vasutasok munkaidőcsökkentisének és bérfejlesztésének tapasztalatai — lavult az építőipari dolgozék egészségvédelme Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyéi Tanácsának elnöksége tegnapi ütésén több időszerű feladatról tárgyalt. Elsőként a békéscsabai csomóponthoz tartozó vasúti dolgozók munkaidőcsökkentésének és bérfejlesztésének tapasztalatairól szóló jelentéit vitatták meg, ame­lyet a MÁV Szegedi Igazgatósága készített. Ezt Elek Oyörgy, az igazgatóság helyettes vezetője és Acsal Mihály, a Vasutas Szak­szervezet területi bizottságának titkára egészítetté ki felszólalá­sában. A tájékoztató «érint & béké*- csabai vasúti csorhőp unton jelen, leg a dolgozóknak csaknem 38 százalékát már heti 42 órának megfelelő csökkentett munka­időben foglalkoztatják, Ezen fe­lül arra törekedtek, hogy a köz­lekedést, a szállítási feladatokat közvetlenül ellátó dolgozóknál, valamint á forgalmi utazóknál (vonatvezetőknél, jegyvizagálók* nál, vonatfékezőknél) a havi 24Ó óráról folyamatosan 210 órára csökkentsék a szolgálatöt. Min­den remény megvan ahhoz, hogy az év végéig elérik az átlagos, havi 210 órát. A kormányhatározatnak meg­felelően 1970, március 1-vel haj­tották végre a bérpolitikát intéz­kedéseket. Az utazó- és munkás-, állományú csoportokban telje* volt a béremelés. Így a békés­csabai csomópont dolgozóinak 95 százaléka részesült béreme­lésben, amire havonta 317 ezer forintot használnak fel. Más in­tézkedésekkel is arra töreked­tek, hogy Javítsák a vasutasok keresetét. Így például júniusban éjszakai pótlékra 135 ezer. túl­óra díjazására pedig 124 ezer forintot fizettek ki. Ezen felül az 1970. Január elsejétől beve­zetett bértömeg-gazdálkodás is további lehetőségeket teremtett a bérek növelésére. Az elnökség tudomásul vette a jelentést, amely méltóképpen tükrözte azt, hogyan növekedett a vasutas dolgozók anyagi és er­kölcsi megbecsülése, javultak a munkakörülmények. Nagy Ist­ván, az SZMT vezető titkára vi- ta-ös»zefogtsiójában elmondta; a kezdeti eredmények biztatóak. Az SZMT elnöksége helyesli a? eddig tett intézkedéseket, S ma­ga is közreműködik az elhatáro­zott feladatok minél eredménye­sebb végrehajtásában. Az Ülés résztvevői ezután az építőipari dolgozók egészségügyi helyzetéről, a fiatalkorúak és a j nők foglalkoztatásáról összeáll!, tott jelentést vitatták meg, amelyhez Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára fűzött szó­beli kiegészítést. A jelenté» meg­állapította, hogy a vállalatok vezetői a sok-*ók millió tégla, a felépített épületek mögött egyre Inkább meglátják a minden­kor becsületesen dolgozó em­bert, Jó eredménynek tekinthe­tő, hogy az utóbbi években az építőipari munkások egészségvé­delme fokozatosan Javul. Mind­ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek még tennivalók, meg­oldásra váró gondok. A vizsgá­latból kiderül, hogy a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat gyárainak dolgozói rend­szeresen részt vesznek a szűrő- vizsgálatban, az üzemorvos ko­moly megelőző tevékenységet fejt ld. Kevésbé megnyugtató a hely­zet a Gyulai Bútoripari Válla­latnál, ahol még részfoglalkozá­sú üzemorvos sincsen. Az üzem j területén nagy a porképződée. a | porelszívó berendezések azonban I csak részben műkődnek és ha­tásfokuk sem teljesen kielégítő. Ezért gyakoriak a felső légúti megbetegedések, valamint más foglalkozási ártalmak. Ezt szem­lélteti, hogy a táppénzesek ará­nya átlagban eléri « tíz százalé­kot. Mennyire sok ez, az abból is kitűnik, hogy például a két békéscsabai téglagyárban az Öt­éves átlag szerint csak 4.8 szá­zalékot tesz ki a táppénzesek aránya. Ez annak is köszönhető, hogy jö a megelőzés, s hogy Itt kezdeményezték az első orvos­műszaki találkozókat, amelyék jelentősen elősegítették a dolgo­zók munkakörülményeinek javí­tását. E felismerésből kiindulva azóta hasonló találkozókat ren­deztek a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál, az Oros­házi- Üveggyárban, valamint a Gyulai Bútoripart Vállalatnál. A vitában olyan javaslat is elhangzott, hogy helye» lenne — mint dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára mondta össze­foglalójában —] ha a lehetősé­gekhez képest növelnék az Üzemorvosi órák számát. De az is jó lenne, ha két-három kisebb Vállalat együttesen alkalmazna üzemorvost, mivel így gyorsabb lenne az építőipari dolgozók egészségügyi helyzetének fejlő­dése. A tanácskozásén ezután az el­nökség elfogadta az ipari és me­zőgazdasági üzemeikben, a válla­latoknál és intézményekben fog. lalkoztatott cigány dolgozók és a cigánylakosság szociális, kul­turális és egészségügyi helyze­tének javítására kidolgozott in­tézkedési tervet. Ehhez hasonló­an egyetértett az SZMT küldött- értekezlet beszámolójának is­mertetett vázlatával, amelyet a közeljövőben tanácsúié» elé ter­jesztenek P. P. Megnyílt a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) nyitási rendszerünk bevezetése óta az első országos kiállítás a mezőgazdaságban és élelmiszer­iparban. A kiállítás szemlélteti az 1945- ben végrehajtott földreformot, a szocialista átszervezést, a mező­gazdasúg nagyüzemi rendszeré­nek kibontakozását, a szocialista élelmiszeripar és fagazdaság fej­lődését. Nagyszerű út az, amit az élelmiszer, és fagazdaság dol­gozói ez alatt a viszonylag rövid idő alatt megtettek. A negyed­század munkája a mezőgazda­ságban csaknem 40 százalékos, az élelmiszeriparban 4,5-szeres termelésnövekedést eredménye­zett, az erdők területének ará­nya 12 százalékról 1« százalékra nőtt. A most megnyíló kiállítás be­mutatja. hogy pártunk és kor­mányunk következetes gazda­ságpolitikája nyomán a harma­dik Ötéves terv időszakában — az 1987-ben rendezett, legutóbbi kiállítás óta — milyen eredmé­nyeket ért el élelmiszer, és fa­gazdaságunk. A látogatók elé tárja a gazdaságirányítás mai renszere nyomán megélénkülő vállalati törekvéseket. — A mezőgazdaságban a har­madik ötéves terv időszakában tovább erősödtek a szocialista termelési és társadalmi viszo­nyok. Az állami gazdaságok döntő többsége korszerű nagy­üzemmé vált, s kiállja a nemzet­közi összehasonlítást. A termelő- szövetkezetek zöme megszilár­dult, s megfelelő létbiztonságot, a korábbinál jobb életet biztosít a parasztságnak. Jelentősen fej­lődött parasztságunk szocialista tudata, gondolkodása. Ezzel és államunk sokirányú segítségével függ össze, hogy a mezőgazdaság Öt év alatt a harmadik ötéves tervtörvényben meghatározott lg—15 százalék helyeit — az ez évi természeti csapások ellenére — előreláthatóan 16—17 száza­lékkal növeli termelését. Az élelmiszeripar jobb nyers­anyagellátása, a műszaki és technológiai színvonal növekedé­sének eredményeként az idei esztendőben mintegy 30 száza­lékkal több terméket állít elő, mint az előző tervidőszak végén. Hasonló Jó eredmények szület­tek a7 erdészetben és az elsőd­leges faiparban. —• Mindezek eredményeként az élelmiszerellátásban túlnyo­mó részt megszűnt a hiánygaz­dálkodás. A mennyiségi igények mind teljesebb kielégítése mel­lett a minőség és a hatékonyság került előtérbe, mind a hazai el­látásban. mind az exportban. Számottevő' eredményeink el­lenére is vannak még problémá­ink és gondjaink. Legfőbb prob­lémánk az egyenletes hús-, első­sorban a sertéshús-termelés és ellátás megoldatlansága, a zöld­ségellátás Idényszerű hullámzá. sa, a gyümölcs- és szőlőfeldol­gozás és raktározás hiányos esz­közellátottsága, valamint a kel­lő összhang hiánya az egyes élelmiszeripari ágak és az elsőd­leges faipar nyersanyag-ellátása és feldolgozó kapacitása között. A kiállítás feltárja ezeket a problémákat is, s megoldásukra megfelelő módszereket ajánl. Ezt támasztják alá a Jdállítással egy- időben tartandó szakmai rendez­vények is. A 4. ötéves tervidőszakban előtérbe kerül a gazdálkodás in­tenzív irányú fejlesztése, amely mindenekelőtt á technika és a tudomány eredményeinek széles körű elterjesztése, az ehhez szükséges szaktudás gyarapítása útján lehetséges. Bízunk benne, hogy parasztságunk sikeresen megoldja ezeket, a feladatokat is. A kiállítás bemutatja az élelmi- j szergazdaság fejlesztésének új I technikai megoldásait Is, bizo­nyítékául annak, hogy a mun­kásosztály — a termelőeszközö­ket gyártó iparágak termékeivel is — mind nagyobb. A kiállítás sikeres megrende­zésében nagy segítséget adtak részvételükkel a szocialista or- szágpk. Néhány tőkés ország vállalatai Is érdemesnek találták a részvételt kiállításunkon. Mindez sokoldalúbbá, teljesebbé teszi jubileumi kiálításunkat. Meggyőződésem, hogy ez előse­gíti országaink és vállalataink fokozottabb gazdasági együtt­működését. Kívánom, hogy a külföldi ki­állítók és vendégeink érezzék jól magukat hazánkban, szerezze­nek minél több — országúkban is hasznosítható — tapasztalatot kiállításunkon. Gazdaságaink, vállalataink pedig tanulmányoz­zák más országok jó módszereit. — Az idei kiállítás és vásár megnövekedett területen, 33 és fél hektáron mutatja be anya­gát. A kiállítás főbizottsága és szakbizottságai, a szakmai és művészeti tervezők és kivitele­zők arra törekedtek, hogy kul­turált környezetben, magas szak­mai igényességgel állítsák a lá­togatók elé a legjobb módszere­ket és eredményeket. — Most, a kiállítás megnyitá­sa alkalmával Is köszönetét mondok a kiállítás' megrendezé­sében részt vevő több ezer mun­kásnak, szakembernek, műszaki és művészeti dolgozónak igényes és felelősségteljes munkájáért — mondotta a miniszter s az 1970. évi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vá­sárt megnyitotta. A megnyitó beszéd elhangzása után az ünnepség részvevői kör­sétára indultak; sorra látogat­ták a pavilonokat, megnézték a vásár kiállításainak gazdag, változatos anyagát. (MTI) Egészséges vita az asztal túlsó oldalán I késő éjszakai órákig hú­zódott él a Mezőhegyes! Állami Gazdaság központi aiapszervéze- lének taggyűlése. A pártvezető­ség este hét óra körül tervezte a taggyűlés befejezőiét. A be- számoló ás a felette kialakult vita azonban annyira érdekes és érdekfeszitŐ Volt, hogy az elv­társak még esté 9 órakor le fel­szólalásra jelentkeztek. A párt­tagság 26 százaléka mondott vé­leményt a pártvezetéséi elmúlt kétévi munkájáról, tett javas­latét a további teendőkre, árra történetesen, hogy a gazdaság fejlesztésében milyen feladat előtt állnak a kommunisták. Jó helyén beszéltek erről a témáról, hiszen az állami gazda­ság központi alapszervézetébe azok tartoznak, akik az üzemet politikai és gazdasági tekintet­ben irányítják. S amilyen akti­vitás mutatkozik a mindennapi munkájukban, úgy mutatkozott ez most az al«P«zervezet legfel­sőbb fórumán, a taggyűlésen is. Őrödön Lajos pérttitkér vezeté­sével határozottan jő beszámolót készített a pártvezetőség. Az MSZMP X. kongresszusának irányelvei, a gazdaságfejlesztő munkg s ebben a mit tesznek a kommunisták nagyon jól kidom­borodott. Tulajdonképpen az elmúlt két esztendőben jelentősen megvál­tozott a Mezőhegyest Állami Gazdaságban a termelésszerke­zet és a jövedelem alakulása. Tavaly már 45 millió forint nye­reséget mondhatott magáénak a gazdaság, azelőtt nedig 22 mil­liót. Azok a vezetők tehát, akik a gazdaságszervező munkát párt megbízatásként látják él. jói dolgoztak. Kivezették a MezŐ- hegyesi Állami Gazdaságot ab­ból a kátvúból. amibe évekkel ezelőtt jutott. 0 fe!lftrfMb«n azonban nin­csen megállás A taggvöiés ia úgy foglalt állást, hogy követke­zetes gazdaságszervező munká­val. a termelés korszerű elírá­sainak alkalmazásával kerüljön az ország le-touv. »nadrágainak élvonalába Mezőhegyes! Másfél évvel ezelőtt a mező- kovácsházl járás pártbizottsága megvitatta a Mezőhegyest Álla­mi Gazdaság helyzetét és a to­vábbi tennivalókat. Akkor na­gyon jó javaslatok, ajánlások hangzottak el, melyeket alapos előkészítő munka után most már lassan realizálnak Mezőhegye­sen. Szinte megállás nélkül folyt a politikai munka azért, hogy a tízéves távlati fejlesztési terv elkészüljön, hogv ebbe a kerü­letek kommunistái is beleszól Iá­nak. És bele Is szóltak. Véle­ményt mondtak arról, hogy a szakosított telepek építése meny­nyire viszi előbbre Mezőhegye­sen is a hústermelési programot. A központosításáéi égyüttjSfó lakásépítkezés sokszá* mezőhe­gyes! ember életkörülményéi ja­vítja, teszi könnyebbé, mond. hatnánk úgyis, hogy emberibbé a felnövekvő nemzedék iskolá­zásának mégvalóeítását. Szak­emberek vitatkoztak arról — Farims András főállattenyésztő, Faragó Károly sertéstörzs-te­nyésztő, Andó Ferenc főkönyve­lő és még mások —, hogyan le­hetne tovább fokózni, főleg sa­ját erőre támaszkodva ,az újabb belső tartalékok feltárását, a gazdaság műszaki előbbrevite- lét. Jó ónénál gondolunk visz­sza arra — mondatta Farkas András —, hogy az állattenyész­tés fejlesztésére a Párt mezőhe- gyesi bizottsága felhívást tett közzé, melyhez az üzem dolgo­zói csatlakoztak. Jó vol* ez, mert munkára aktivizálta az em. berek százait. Segítségükkel olyan állattenyésztési bázis ala­kulhatott ki, melyre a negyedik ötéves terv célkitűzései aszerint épülhetnek, ahogyan azt a X. kongresszusra kiadott irányel­vekben megfogalmazták. Oláh János igazgató említette, hogy égy sor belső műszaki fejlesztési probléma még nincsen megold­va, A gazdaság kezelésében van­nak a nagy teljesítményű szovjet traktorok, melyekkel óránként 4,7 hektárt lehet felszántani. A gyár ennyit szavatol. Ugyanak­kor Mezőhegyesen ennek a tel­jesítménynek csak 40 százalékát tudják kihasználni, Mindez az­ért van, mert a korszerű techni­ka kezelését az emberek' nem ismerik kellően. Meg kell őket tanítanunk dolgozni. Jói csatlakozott ehhez a fel­szólaláshoz Pelle Kálmán, a gép­műhely vezető beosztású dolgo­zójának véleménye is. aki min­denekelőtt a gazdaság “műszaki problémáinak megoldására kérte a központi alapszervezethez tar­tozó kommunisták segítségét. Lopusnyik Lajos felszólalásában a párt termelést ellenőrző és szervező munkáját méltatta, me­lyet valamennyi felszólaló jónak ítélt. Mezőhegyesen az Állami Gazdaság vezetői Igénylik a kommunisták véleményét még mielőtt valamilyen ügyben meg­hoznák a döntést. Ez a demok­ratikus vita nagvban fokozza az emberek aktivitását, a tettek pe­dig mutatják a felnövekvő Me­zőhegyes valóságos arcát. Nem volt hiábavaló a mos. tani, a késő éjszakai órákig hú­zódó vita. A fáradozás meghoz­za gyümölcsét. Mezőhegyesen a következő tíz esztenőben egy olyan rekonstrukció valósul meg, amely a párt és a kormány agrárpolitikájával egybeesik: fellendül az állattenyésztés. DupsI Károly Befejeződött az Európai Állattenyésztők Szövetségének ülésszaka Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen rendezték az Európai Állattenyésztők Szövetségének 21. ülésszakát. A négynapos ta­nácskozáson 29 európai ország 436 küldötte vitatta meg a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a lótenyésztés genetikai, ta­karmányozási és állategészség­ügyi problémáit. Az ülésszak pénteken, a Magyar Tudomá­nyos Akadémián rendezett köz­gyűléssel fejeződött be. Th. Rljs- senbeek, a szövetség elnökének megnyitója után az Ülésszak hét szekciójának elnöke számolt be a tanácskozás munkájáról, majd megválasztották a szövetség új tisztségviselőit. A tanácskozás résztvevői a kö­vetkező napokban tapasztalat­csere-látogatást tesznek több dunántúli, észak-magyarországi és tiszántúli gazdaságban. JÖN A SZÜRET! MAR MOST VÁSÁROLJON SZÖLOBOGYOZÚ OLLÓT! Fogyasztói Irányára: 77 Ft. Hosszúsága: 21 cm. Vágó. él hossza: 5,5 cm. Alkalmas: szőlő szüretelésére, a romlott, penészes bo­gyók kicsípésére, egyéb, lágyszárú növények vágására. Kapható a szövetkezeti áruházakban, a vetőmagbol­tokban és a szaküzletekben. Kérjük a boltvezetőket, rendelésüket az alábbi címre küldjék: SZÖVÁRÜ VÁLLALAT Budapest, IX., Soroksári üt 16. Telefon: 140—487 és 336—355.

Next

/
Oldalképek
Tartalom