Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Tanulságos beat-fesztivál

Ifjúsági Park Békéscsabán?

HÁNY BEAT-ZENEKAR van

Békés megyében? Sokkal több, mint amennyit először gondolna az ember. Ez akkor derült ki, amikor augusztus első vasárnapján megyei beat-fesztivált rendeztek Mezőkovácsházán. Eddig is tudtuk, hogy a klubokban, báli rendezvényeken többnyire a magukat zenésznek nevező fiatalemberek szaggatják a húro_ kát, ám produkciójuk hangja — és ez most képletesen is értendő — bármilyen nagy erővel is játszottak, alig-alig jutott túl a helyiség falán. Éppen ezért lepte meg a rendezőket és a zsűrit is,

amikor a beat-fesztivál egész-' napos koncert-sorozatán tizen- j hat együttes lépett a színpadra ’ A jobbára tizenéves közönség nagy ovációval fogadott minden számot és mi tagadás, jól szóra-,: kozott. Hasznára vált a fesztivál a részvevő zenekaroknak is, hiszen maga a fellépés a zsűri értékelése, a műsort követő szak_ mai konzultáció tagadhatatlanul hozzájárult az együttesek fejlődéséhez. A zsűri elnöke, Ivanics Katalin, a KISZ Békés megyei Bizottságának kultúrfelelőse volt, aki elmondotta, hogy véleménye szerint a megosztott első

A népművelő írja:

Az új évadra készülünk

1970. január 1. Jelentős dátum ez Cisorvás község történetében, hiszen e naptól nagyközség Nagyközség, amelyre mindinkább joggal szolgál rá, hiszen nemcsak a közel 7000 lélékszám emelte azzá, hanem az urbani- zálódás mind nyilvánvalóbb feltételei és eredményei. Az új egészségház, posta, a korszerűsített közvilágítás, a modernizált közutak, az épülő főútvonal, az ősztől üzemelő törpevízmű, valamint a kétszáz főt foglalkoztató HÖDIKÖT csorvási üzemegysége mind ezt a nagyszerű folyamatot példázza. Csorvás válóban rászolgált a nagyközségi rangra és azit méltóan viseli.

A nagyközségi cím pedig nemcsak elismerést és megtisz- telést jelez, hanem egyben kötelezettség is, jelenti, hogy a jövőben sókkal több feladatot kell ellátni, a megnövakedett igényeket mind magasabb szinten kell kielégíteni. E megsokasodott teendőket a művelődési ház is számbavette és a lehetőségekhez, anyagi erejéhez mérten igyekezett is eleget tenni. Csupán ennek illusztrálásaként érdemes két számadatot megemlíteni, ami a száraz statisztika nyelvén is bizonyít. Az eltelt fél évbe>n a művelődési ház 47 saját szervezésű rendezvényén 5996 látogató vett részt, ami elméletileg aat jelenti, hogy a község lakosainak majd 90 százaléka megfordult az intézményben. Ám érdemes egy kicsit a számok mögé is bepillantani.

Valójában nem is a számok a leglényegesebbek, azaz csak akkor igazak azok, ha igényes tartalmat hordoznak. Persze a mereven értelmezett tartalmi munkának, ha nem vagyunk elég rugalmasak, mindig megvan az a veszélye, hogy szándékunkkal éppen ellentétes célt érünk él. Ezért szükséges mindenhol, de a népművelésben különösképpen nagy körültekintéssel dolgozni

A Baromfiipari Országos Vállalat

BÉKÉSCSABAI GYÁRA (BARNEVÁL)

lakatos szakmunkásokat, férfi és nő segédmunkásokat vesz fel

Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán kell

162100

és tervezni, szükséges annak felmérése, hogy milyen, rétegközönséghez akarunk szólni. Ha mindezt nem vesszük számításba, úgy nagyon könnyen túllőhetünk a célon, magyarul mondva: kudarcot vallunk. Ezek figyelembevételével színházi műsorainkat úgy válogattuk meg, hogy az igényesség szem előtt tartása mellett is mindenki megtalálhassa a kedvére válót.

Az eltelt időszakban 11 színházi előadás volt a művelődési házban, ahol a közönség a társadalmi drámától a vígjátékig, azaz zenés műsorokig mindent megtalált.

A műsoros estek mellett feltétlenül említést érdemel az irodalmi klub előadássorozata, amely nem jelentett ugyan kimondott közönségsikert, mégis elmondhatjuk, hogy meghozták a várt eredményt. Bálint András, Mensáros László, Keres Emii műsorát átlagban 25—30 érdeklődő hallgatta meg. A TIT irodalomtörténeti előadássorozata is jól sikerült. Kedveltek lettek a kiállítások is. A művelődési ház az eltelt időszakban hét kiállítást rendezett, egy kiállítást pedig vándarolíatott tsz-ekben. A kiállítások közül a „Csorvás—25” dokumentum-ki- ., állítás érbe él a legnagyobb si- ■ kert, amellyel az „Ünnepelj ve- ! lünk” program keretében a leg- 5 jobban megrendezett kiállítás 5 címet is elnyertük, másik sikert ! pedig a gyermekraj z-kiállítás, | valamint Balogh Ferenc fotó- 5 művész képed jelenítették. Ezt a ! népművelési formát a jövőben | is hatékonyan kívánja művelni ■ a művelődési ház. A nyár fo- \

helyezést elérő békéscsabai Pallas- és a nagykamarási Retúr- együttes kivételével a részvevők produkcióinak színvonala bizony nem volt valami magas. De, és ezt sietve hozzátette az Illésék_ hez, Omegáékhoz igazított mérce magassága és a megyei fesz_ tivál értéke közötti különbséget mérsékelte az a tény, hogy ilyen fesztivált első alkalommal rendeztek a Viharsarokban, továbbá az a tudat, hogy végre fórumot, lehetőséget kaptak és kapnak amatőr beat-együttese- ink.

KÖZTUDOTT, hogy ma már

minden valamire való gitáros tud kottát olvasni és nemcsak autodidakta módon képezi magát. Nem jelent különösebb gondot a súlyos tízezrekbe kerülő hangszer, erősítő-berendezés megvásárlásán sem, hiszen minden együttes mögött valamilyen, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtó szerv áll. Csak dicséret illeti a mezőkovácsházi művelődési központ vezetőit, hogy vállalva az esetleges kudarc kockázatát is —• persze nálunk a könnyűzene minden vonatkozásban jó üzlet —, életre hívták ezt a fesztivált. Ezek után az olvasóban joggal merülhet, fel a kér_ dés, mi lesz ezután? Mi történik a zenekarokkal két megyei seregszemle között? Nem jutnak-e az amúgy is nagyszámú tiszavirág életű együtteseik sorsára?

A VÁLASZ korántse tűnjön kimerítőnek, de zenekar-ügy- ben is jó megoldásnak tűnik az az elképzelés, amelynek megvalósításán a KISZ és a vendéglátóipari vállalat vezetői törik a fejüket. Arról van szó, hogy a tervek szerint jövő tavasztól a békéscsabai ligeti sörkert nevet és funkciót változtat. Ifjúsági Parkká alakítják át, amely a bu_ dapestihez hasonlóan, a tízen- és huszonéveseknek adna lehetőséget a zenehallgatásra, táncra, szórakozásra. Kézenfekvő javas, lat, lépjenek fel itt a megyei beat-fesztivál legjobbjai, akár egy műsor keretében is, A párhuzamos szereplés, a mindenkori vetélkedés izgalma serkentő hatást válthat ki, s minden ifjú zenészt jobb játékra ambicionálhat. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a közönség, a végre nyári otthonhoz, nagy tömeget befo- gagó, olcsó szórakozóhelyhez jutó békéscsabai fiatalság is jól járna.

Brackó István

Só Mihály és az ő kalandjai.,«

Szabó Pál hogyne ismerné kitűnően a paraszti élet keserves, szomorú, néha enyhültebben Örömteli, humoros világát, különösen, ha a harmincas éveikről van szó; és jól ismeri az úri Magyarország kortesháborús, csárdásos, korabeli „dolce vitᔄ jáit is; ha pedig ezt a kettőt elegyíti, akkor abból pompás alkotás születhetik.

Az is született, ezúttal a televízió képernyőjén, és az író mellett egyenrangú félként a rendező, Zsurzs Éva jóvoltából iis. Feltehető, sőt bizonyos, hogy az új tévéfilm dramaturgja, Semsei Jenő is hozzáadta minden tudását és jó megérzéseit a film sikeréhez, mert már emlékeztető soraink elején. — azt hiszem, sokak egyetértésével — ki kell mondanunk az értékelést: szerdán este a televízióban élmény- gazdag, figyelmet keltő filmet láttunk, a „Só Mihály kalandjait”.

A történet nem is különösen gazdag, dg annál inkább jellemző. A „boüjdog” békeévek keserves paraszti tanulságát példázza Szabó Pál, a humor és talán egy kissé az önirónia eszközeivel is: a paraszt maradjon a falujában, a disznóól mellett, mert ha kimozdul onnan, csak bajok, furcsa-érthetelen kalandok érik utol. Minit utólértiék Só Mihályt is, aki hamar megözvegyülvén, a harmadik faluba igyekezett özvegyasszony-néző- be, meg közben a piacra is, malacot vásárolni. A malacot még sikerül megvennie, az özvegyasszonyhoz is elérkezik, és a frigy is erősen készül már, ami. kor megérkezik özvegy három bátyja, akikikel Só Mihály a vásáron összeakaszkodott kissé. Szégyen a futás, de hasznos, gondolja Só Mihály, és kereket dd. Marad a malac, a csizma, az özvegy is főként: kertek alján vág neki a nagyvilágnak, hazafelé. Ss itt kezdődnek a kaVcrSskőv János:

A fekete macska visszatér

— KEMREGETSY —

17.

A három tiszt reggel a kapd- lyamán elkészült a „Magyar ■ tányság felefonjára ébredt. Siet. festők képei” kiállítássorozat for- 5 ve mosakodtak, egymáe kezéből gatókönyve amely szerint öt ! kapkodták lti a villanyborotvát, résziben mmitárlat formájában ■ és tíz perccel később mindhár- , , , . , . ., , • man kocsiba ugrottak,

kívánjuk a magyar festészet re- 1

® A nt«ecioion mar tm

1Ö70, AUGUSZTUS 32.

mekeii reprodukciókkal bemutatni.

A művelődési ház a Mscso- • portos népművelési formákra is jj odafigyel. Az eltelt időszakban > 12 tanfolyam, szakkör, vagy • klub működött (kertészeti, hon. j ismereti, rajzszakkör, tánc-, ! zongora- és német nyelvtanfo- ! lyam, ifjúsági, diák- és fotóklub I stb.). Ezeket a foglalkozásokat | átlagban mintegy 180-an látogat- • ták.

Az új évadban a művelődési ház az eümélyüüit kömyezetta- nulmányozásók, szociológiai felmérések útján próbál élőbbre lépni. Rövidesen széles körű szociológiád felmérést végzünk a községben, és ennék tapasztalatait is hasznosítjuk általános feladataink megtervezésében és megvalósításában.

Fülöp Béla

művelődési ház igazgató

A rendőrségen már várta őket a telexgépen leadott szöveg.

Beke, miközben átfutotta, megállapította, hogy Sárkány tanárnő nem hazudott neki. Mindaz, amit a Medgyes családról elmondott, megegyezett a valósággal. Az őrnagy most hivatalos forráshói olvashatta, hogy Medgyes ék valóban szerencsétlenek voltak. Az asszony az elmúlt tavaszon halt meg, férje idegösszeroppanást kapott, de nem akart táppénzes állományba menni. Szolgálatban maradt, holott erősen de- koncentrált volt. Ezért, mint a rendőrség megállapította, főnökét is felelősség terheli, habár részvét és jó szándék vezette: remélte, hogy a munka leköti Medgyes figyelmét, eltereli a tragériáról. Ez, sajnos, nem igy történt. A férfi, aki korábban pontos és fegyelmezett volt, számos kisebb mulasztás után, végül csaknem katasztrófát okozott. Elfelejtette bekapcsolni a

landoik: menekülésében üres

autót talál az úton, beleugrik, az autó elindul, oldalán a felirat: Magyar Élet Pártja. Hogy hová vezet a Magyar Élet Pártja, azt Só Mihály hamarosan a bőrén érzi: kellős közepére kerülvén egy nagy úri dáridónak, melynek végén még Só Mihály is az egyik finom úriasszony ágyában ébred, és mit tesz isten: újra csak menekülnie kell... Az úri vigalom, a képviselőjelölt mél- tóságos korteshadjárata újra csak remek alkalom a szerzőnek arra, hogy felemelje egy kicsit az úri Magyarország leplét, és Só Mihály szemével betekintsen oda.

Jó[ pereg a- cselekmény, jók a színészek, Zsurzs Éva stílusa a Szabó Pálét minden felesleges hangsúlyozás nélkül követi. A kalandok következetesen és izgalmasan kapcsolódnak egymásba, és az egész lehetőséget adott a kitűnő Bodrogi Gyulának arra, hogy újra bizonyítsa, milyen remek humorú, tehetséges színész. Alakítása számtalan féljegyezhetetlen mozzanattal jellemzi a furfangos-eszű. de azért mégis keserű életű Só Mihál yokat, tőrőlmetszett realista humor az, amit megtestesít. Rebeka, az özvegy szerepében Tö- rőcsik Mari nagy csalódás. Hangsúlyait, a népi (sokszor né- pdeskedő) tájszólást Horváth Teritől kölcsönözte, hozzá semmit nem adott, egész tartása valami sfromtúK világfájdalmat sugároz. Szegény Só Mihály, az új asz- szonnyal ugyancsak sok baja lesz! Remekelt Ungvári László, Berzéthey, MÉP képviselő jelölt szerepében és tetszett Kálmán György is.

A fényképezés néhány pillanata emlékezetes, elsősorban azok a képsorok, melyek Só Mihály esettségét és emberi gazdagságát egyszerre érzékeltették.

Sass Ervin

villanysarampót, s az átfutó vonat összetörte egy vontató pótkocsiját A kocsi robbanékony, tűzveszélyes anyagot vitt, amely a helyszínen szétvetette. Med- gyest bár hivatalosan fel kellett volna függeszteni beosztásából csupán leváltották, falura helyezték. Ez neki, személy szerint, tulajdonképpen előnyös is lehetett volna, kétségtelenül nyugodtabb, kisebb felelőséggel járó munkahelyre volt szükség. Az áthelyezés csak beteg lánya szempontjából jelentett hátrányt: a kislány kitűnő tanuló volt. főként matematikai tehetség. Mivel a falun nincs gimnázium, a gyereknek nemcsak megszokott oltalmat jelentő környezetétől, apjától is el kellett szakadnia és kollégiumba, vagy albérletbe mennie. Ez feltétlenül elkeserítő lehetett az apa számára is, aki így végképp magára maradt. Medgyes megha- sonlott, és sértődött emberként távozott Szolnokról...

A szöveg tartalma eddig lényegében ismerős volt Béke számára. Arcára kiült a csalódottság.

— Ügy látszik — mondta —, tévedtem.

A következő sorok azonban mindinkább felvillanyozták.

„A továbbiakról annak a gépkocsivezetőnek a vallomása alapján szmolunk be, aki Med- gyeséket falura szállította, s akit vasárnap este kihallgattunk.

Tóth Gábor, a teherautó sofőrje elmondotta, hogy kocsija, a család bútoraival megrakva, június 30-án, 22 órakor indult el Szolnokról.

(Megjegyzés: az időpont azzal magyarázható, hogy Medgyes akkori hangulatában irtózhatott a búcsúzkodástól, és feltűnés nélkül akart távozni.)

A sofőr szerint a két utas a raktérhen foglalt helyet. A kislány az ott szállított rekamiéra hevert le, apja pedig egy fotelban ült. Az utazás így magától értetődően kényelmesebb volt számukra, mintha a sofőrkabinban történt volna: a raktér- ben aludhattak is. Tóth úgy gondolta, hogy ez így is lesz: urtasai biztosan átalusszák az éjszakát. Emlékezete szerint éjfél volt, amikor Mtedgyes a ráktérből átkopogott, majd átszólt a vezetőfülkébe, hogy álljanak meg, mert a lánya rosszul van. A továbbiakban idézzük a sofőr szavait: „Azt mondta, a közelben lát egy tanyát, oda bemennek, s ha a kisláhya nem lesz jobban, egyedül hajtsák Ba- konyfürtre, ahol segítenek majd lerámolni a bútorokat. Most várjak, ő viszajön, s megmondja, hogyan döntött.

Rágyújtottam, leengedtem az